Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-23 / 110. szám

2003. Április 23., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L TÚRA ­Kultúra a gazdaságban számú egyeteme, különböző művészeti intéz­ményeivel, országos hírű művésztanáraival, ki­váló képzőművészek, ének-, zene-, tánc-, báb-, és színművészek, más neves színházi alkotók, fotóművészek, magasan kvalifikált muzeológu­sok, archeológusok, nagyszerű építőművészek élnek és alkotnak itt. Nem beszélve a számos, hagyományőrző népművészeti, művészeti cso­portról. Erőteljesen ki kell emelni a kórusművé­szetet - számtalan énekkarunk vívott ki országos és európai hírnevet. Az objektív feltételek felsorolíc3l/r'r mír nom ilyen rózsás a kép: a meglé­vő kulturális, művészeti in­tézmények épületei - kevés kivétellel - felújításra, reno­válásra szorulnak. A Pécsi Nemzeti Színházban 1-2 éven belül elkerülheteüen egy teljes, szakaszos felújítás - elsősorban színpadtechnikai, világítási és hangtechnika berendezések tekintetében. A Bóbita Bábszínház épületének állapota válságos, a hangversenyterem félmegoldás állapotában lé­tezik, a Káptalan utcai szabadtéri színpad el­pusztult, a múzeumok épületeinek állaga is hagy kívánni valót maga után. Példaértékű POSZT Leértékelődik, vagy éppen ellenkezőleg, meg­nő-e a szerepe a kultúrának? - tettem fel a kér­dést az írás elején. Nos, válaszom egyértelmű - meg kell nőnie, s szűkebb pátriánkban úgy ta­pasztalom, hogy növekedik is. Külön és nyoma­tékosan szeretném megemlíteni a Pécsi Orszá­gos Színházi Találkozó létét és létrejöttét, amely több szempontból is példaértékű. Ma már feltét­len tényként kell kezelni az eddigi két POSZT tapasztalatai alapján, hogy először 7 napon, majd a másodiknál 10 napon keresztül erről a rendez­vényről szólt Pécs városa, de ami en­nél is fontosabb, erről - és így termé­szetesen Pécsről - szólt az országos, szép számmal a nemzetközi sajtó, a tv-csatornák, rádióállomások. Pécs városa idén 50 millió forintot áldoz a fesztiválra. De mit hoz a város­nak vissza? Művészeti és erkölcsi érte­lemben megfizethetetlenül sokat. Túl az említett óriási sajtóvisszhangon, az ország legjobb előadásait, a legkiemel­kedőbb művészegyéniségek sokasá­gát, médiaszemélyiségek sorát, a szín­házzal kapcsolatos valamennyi társművészet legkiválóbb képviselőit, az ifjú művésznemze­dék legjavát láthatjuk vendégül. Azonban az erkölcsi és művészi hozamon túl - gazdaságilag sem jár rosszul a város, illetve an­nak szállodái, kereskedelmi egységei. A fesztivál hivatalos résztvevőin és vendégein kívül (napon­ta kb. 700 fő) - tapasztalataink szerint - további napi 1000 „érdeklődő” érkezik az ország külön­böző részeiből a fesztivál miatt. Az egyik belvá­rosi étterem tulajdonosa mondta: sohasem gon­dolta volna, hogy egyszer elfogyhatnak a poha­rai, evőeszközei, mert mindegyik használatban van. A bevételek egy része visszakerül a város­hoz - különböző adók formájában. Ez a fesztivál még gyerekcipőt hord, de már jár! Tovább szeretnénk növelni tekintélyét, nem­zetközi rangját, ami újabb érdeklődőket vonz a városba. A fesztiválok, országos rendezvények, Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. Magyar-történelem szakos tanári, il­letve a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola színházelmélet-dramaturgia diplomájával rendelkezik. 1972 óta tagja a színháznak, volt művészeti tit­kár, főtitkár, majd 1981 óta ügyveze­tő igazgató. Három éve a POSZT társigazgatói tisztjét is betölti. Pécs v®ds Kulturális Bizottságának szakértője, a Magyar Ösz- föndij Bizottság művészeti kuratóriumának tagja, a Pécs- “^anyai Kulturális Szövetség választmányi tagja. Megtérülő befektetés , étiekből egyértelműen levonhatjuk a követ- vetést: a kultúra, a művészetek különböző §ai nem léteznek állami támogatás, mecenatú- k Vagy éppen szponzoráció nélkül. De nem lé- , ^ek soha, sem a görögöknél, sem a közelmúlt- 3de hozzáteszem - a jövőben sem. A kultú- i világába, a művészetekbe való befektetés °sszabb távon biztos, hogy megtérül. Pécs városának vezetése és kulturális-művé- V* közéletének prominens személyiségei célul ki az „Európa Kulturális Fővárosa” cím el- Jfrését, amely cím egy évre szól, ám jó érte- id«Ten vett „következményei” jóval hosszabb Vsakra nyitnak távlatokat. Biztosan állítha- a cím elnyeréséhez a személyi feltételek °ttak! Itt található az ország legnagyobb lét­kiemelkedő kulturális, művészeti események egyértelműen fellendítik az idegenforgalmat. Am ez a 10 nap ehhez kevés. Ezért szükséges új­ra elindítani a nyári színházi estéket, s ezért is tölt el örömmel, hogy jelentős részben a PW Rt. ügyszeretetének köszönhetően a Pécsi Horvát Színház és a Szabadtéri Játékok keretén belül új­ra indulhatnak a tettyei játékok. így az Anna ut­cai produkciókkal együtt augusztus elejéig hosszabbodik meg Pécsett a színházi szezon. Ha még a jelenleg érdemtelenül lepusztult nagy sza­badtéri színpad is felújításra kerülne, kiváló lehe­tőségek nyílnának a nyári színházi játékok bővítésére. Tovább szorgalmaznám a siklósi és a pécsváradi vár­játékokat is, hiszen a széle­sebb választék nemhogy ki­oltaná, hanem erősítené egymást; Igazságtalan lenne a kép, ha nem említenénk meg a többi, egyre nívósabb és egyre nagyobb közönséget vonzó fesztiválokat. Magam részéről első helyen említeném a Bordal világfesztivált, amelyre több országból érkeznek nagyobb lét­számú kiváló kórusok, amelyek ugyancsak elvi­szik Pécs jó hírnevét a világba. Egyre népsze­rűbb a Pécsi Napok, a Tavaszi Fesztivál, a Feszti­vál a művészet és gasztronómia jegyében, a Ze­nei Fesztivál, a Mediterrán hangulatok fesztivál­ja vagy a Határon túli magyarok fesztiválja. Átgondolt marketing kell Külön és nyomatékkai kell szólni Pécs-Sopia- nae ókeresztény temetőjének „Világörökségi lis­tára” kerüléséről, amely tény Pécs történelmi belvárosára irányította a figyelmet. Ezt a meg­tiszteltetést meg kell becsülni, ám a világöröksé­gi listára kerülés nem lehet végcél, hanem egy anyagi áldozatokkal is járó, felelős gondoskodást igénylő folyamat kezdete, mely nem csak az óke­resztény emlékeket, hanem az egész történelmi belváros műemlékvédelmét, turistaforgalmát, promócióját érinti. A kiaknázandó lehetőségek óriásiak. Ha már megszereztük ezt a címet, élni kell vele. A világ- örökség igen nagy csábító erő, de csak erre épí­teni nem lehet. Ám erre alapozva lehet és kell megteremteni azt a folyamatos kulturális, művé­szeti infrastruktúrát, amely az év nagyobbik felé­ben vonzza a látogatókat, s ilyenformán valóban kialakulhat a „kulturális ipar”, e furcsa szóössze­tétel legnemesebb értelmében. S ez a „kulturális ipar” szerves részévé, uram bocsá’ - előmozdító erejévé kell, hogy váljék a gazdaságnak. Meg kell barátkozni a „kulturális ipar” fogal­mával, amely nemcsak a kultúrát, hanem az an­nak működéséhez szükséges elemek sokaságát foglalja magába. Elválaszthatatlan az idegenfor­galomtól, az oktatás színvonalától, magába fog­lalja a szükséges infrastruktúra fejlesztését, az intézményhálózat korszerűsítését, a magas szín­vonalú marketingtevékenységet, az információ­szolgáltatást. Gazdaság és kultúra - egymástól nem elkülöníthető fogalmak. A gazdaság helyze­te, jelenlegi és főképp jövőbeni állapota nagyban befolyásolja a kulturális főváros felé vezető utat. Fejlesztésük csak párhuzamosan képzelhető el, s tudomásul kell venni, hogy a kultúra, a művé­szetek „termékei” csak erősíthetik és gyorsíthat­ják a gazdaság fejlődését, kibontakozását. ('További részletek: www.dunantulirmpb.hu) Simon István _______________Tv-jegyzet________________ Mi aiko: pozitív és negatív Micuko néven, japán riporternek öltözve hülyíti a hazai hírességek sorát egy ideje Stahl Judit a tv2 csatornáján. Bár első pillanatra látszik rajta, hogy valami nem stimmel japánságával, mert egy igazi japán nem egészen így néz ki, mégis mindenkit sikerül át­vernie, volt kollégáit, barátait is. Mert hát mit lehet tudni, Japán­ban is élhetnek olyanok, akik nem tartoznak a legjobban sike­rült egyedek közé, egy kicsit kilóg­nak a sorból: csúnyábbak, szelle­mileg visszamaradottabbak, vá- gatlanabb szeműek. Persze lehet, hogy ez mégsem így van, hiszen újabban levélben tiltakozik Japán budapesti nagy- követsége a Micuko - a világ ferde szemmel című műsor miatt. Stahl Judit produkciója a nagykövetség szerint csúnyán gúnyolja a japá­nokat, és negatívan festi le kultú­rájukat, ezért tisztázó beszélge­tésre hívják a műsor készítőit. A levél írója reményét fejezi ki, hogy a műsor elsődleges célja nem a ja­pánok kifigurázása, de hozzáte­szi: „egy kizárólagosan negatív tulajdonságokkal felruházott ja­pán tévériportemő szerepeltetésé­vel pont ezt érik el”. A japán em­berek ilyen eltúlzott, ironikus be­mutatásának súlyos következmé­nyei lehetnek a két ország gazda­sági, kulturális kapcsolatára is, állítja a nagykövetség levele. Azt gondolom, a nagykövet­ség álláspontja egy kicsit túlzó. Micuko ugyanis nem kizáróla­gosan negatív tulajdqnságokkal felruházott figura. Van benne valamiféle bumfordi báj, csupa szív és jóság ember. Bár magyar egyetemre járt, tehát diplomás, mégis egy óvodás szellemi szint­jén mozog, kérdései és reakciói tehát ennek a szintnek megfele­lőek, s talán ezért is rokonszen­ves. Mert átsüt rajta a gyermeki ártatlanság. Amiből nem sza­bad azt a következtetést levon­nunk, hogy a magyar diplomá­sok közül minden óvodás szin­ten gondolkodó azonnal rokon­szenvessé válik, akár riporter, akár politikus az illető. Természetesen elképzelhető, hogy a távol-keleti országban nincsenek debil tévériporterek, csak minden szempontból fel­készült, kiváló szakemberek. Nálunk azonban ez másként működik. Ha a japán diploma­ták tudnák, hogy a rendszer- váltás óta eltelt időben ki min­denkiből lett tévés közszereplő, a hajuk az égnek állna, s belát­nák, hogy Micuko helye ott van az élmezőnyben. Mert szakmai szempontból és a népszerűségi mutatókat illetően talán még magát Stahl Juditot is megelő­zi. _______ _______ CSERI LÁSZLÓ Hét vége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 1B-ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1 RTLKlub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 639 334 2 RTL Klub Való Világ 1 373 849 3 TV2 Forrest Gump (am. vígjáték) 1 351 923 4 RTL Klub A vasmacska kölykei (am. játékfilm) 1 350 233 5 RTLKlub Fókusz (közéleti magazin) 1 319 871 6 RTL Klub Híradó 1 152 513 7 TV2 Aktív (magazin műsor) 1 067 933 8 RTL Klub Mónika (talk show) 1 001 094 9 TV2 Tények 924 354 10 MTV Híradó este 774 832 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRIUS 1»ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Dinotópia - őslények szigete 1 593 035 2 RTL Klub Heti hetes 1 344 225 3 MTV Szeszélyes évszakok 1 213 358 4 IV2 Tények 1 131 631 5 RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 085 875 6 TV2 Haláli fegyver (am. filmvígjáték) 1 081 776 7 TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 979 879 8 RTL Klub Híradó 879 112 9 M l V Híradó este 847 009 10 TV2 Magellán (tv2 tudományos maaazin) 835 193 A LEGNEZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 20-ÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Dinotópia - őslények szigete 1 891 048 2 RTLKlub Való Világ - párbaj 1 763 766 3 TV2 Napló 1 327 127 4 IV2 Tények 1 271 628 5 RTLKlub Híradó 1 244 084 6 TV2 A modem Robinson család (am. kalandfilm) 1 084 475 7 RTLKlub Forma-1 közvetítés - San Marinó-i nagydij 1 068 752 8 MTV Névshowr 1 052 795 9 TV2 Big Brother - a döntés (valóságshow) 1 027 861 10 TV2 Säbaditsatok ki Willyt! 3. (am. családi film) 863 230 énaj Béla tanár úr 80 éves. Sokunk ta- volt ő: legalább ötezren vagyunk, t^Jket tanítóképzőben, főiskolán, egye- iíi<efn. tanított. Hogy tanulmányaival, J^gcikkeivel, előadásaival hány em- i ^ oktatott és nevelt, azt aligha lehet ^számolni. [ja Panellakás nagyobbik szobájában ide-o- kúszó, zöldellő szobanövények, a kis- Van °n Many János-kötet, az Epilógusnál "nyitva. A költő 60 éves korában szám­. est készített az életéről: ....Nem azt adot­.; ;,m>t vártam: / Néha többet, / Kérve, kell­ősebbet.” k. ' A kerek évfordulók számadásra készte- 32 embert? jjg' Feltétlenül. De én nem vártam meg a r •1esztendőt, előre vagyok a számadással. IjjPet, hogy befelé forduló, túlérzékeny lel­temből következik ez: én folyamatos (j0| kelést végzek. Minden este végiggon- ma hány cédulát írtam: cédulázó Ur.szerrel dolgozom ugyanis. Ha keveset, tsmeret-furdalással alszom el. Persze, Lkában úgy érzem, végső számvetés- vu éfkeztem. Lepereg előttem az életem, ^Jgatom, hol voltam gyarló, mikor P sikerült apám intelmét megfogadnom, "üt hozott magával a családból?- Azt az emberi tisztességet, amely az én gyerekkoromban a magyar falut jellemezte: tisztesség írott törvények nélkül. Apám ki­egészítésével: úgy élj, úgy viselkedj, hogy mindenkor nyugodtan mehess ki az utcára. Az édesapa cipészmester volt, hadirok­kantként a nagyapa törpebirtokán dolgo­zott. A Rónai-család a Rippl-Rónaik egyik oldalága, a család egy időben Kaposváron a festő présházában lakott. Rónai Béla 1923. április 23-án született („így megoldódott szüleim névadási gond­ja”.) A dél-somogyi Patosfán végezte az ele­mi népiskolát, majd biciklivel járt be a 15 ki­lométerre lévő szigetvári polgári iskolába. 1938-ban a baja tanítóképzőben folytatta tanulmányait, aztán a szegedi Polgári Isko­lai Tanárképzőn 1947-ben végzett mag- yar-német-történelem szakon. Később böl­csészdoktor lett, aztán a nyelvtudomány kandidátusa. 1950-től 1976-ig a Pécsi Pedagógiai Főis­kola magyar nyelvi tanszékén oktatott, a nyelvművelés vált legfőbb munkaterület­évé. Ez a negyedszázad hozta a legnagyobb sikereket, de ez hozta a legnagyobb meg­próbáltatást is. - A maribori főiskolán taní­tottam, itt lelki gondozóm, egy jezsuita atya révén kapcsolatba kerültem a „keleti papok segítése” nevű akcióval. Akkor engem már figyeltek, egy idő után kémkedés vádjával kezdték a kihallgatásomat. Végül deviz­abűncselekményért vontak felelősségre, el­vették az útlevelemet stb. A mai napig nem tudtam ezt feldolgozni. Elment Pécsről, a bajai, a szekszárdi ta­nítóképzőre került, s lett ez utóbbi város „mindenese” a tudományos ismeretterjesz­tésben. Nyugdíjba vonulása után a pécsi egyetem címzetes docense, ma is tanít. Nyelvész, tudományos kutató, tanár, ismeretterjesztő. Néprajzosnak indult Ka- rácspny Sándor mellett, de nyelvész lett, szűkebb kutatási területe a dialektológia, a nyelvjárástudomány. Több évtizedes gyűjtésének eredménye a Zselici nyelvat­lasz. Vargha Károllyal bányász folklórt gyűjtött, amely Föld alatti birodalom és A furfangos bányászlegény címmel jelent meg. Egyik szerzője a Rejtett kincsek nyo­mában című baranyai mondagyűjtemény­nek, társszerzője a Népművészet és a Nyelvművelés és beszédtechnika című tankönyveknek, utóbbi e témakörben alapműnek számít. Tanított Pozsonyban, Újvidéken, Mariborban. Másfél évtizede vezeti a Dunántúli Nap­ló nyelvművelő rovatát. Cikkei Fölnevelő édesanyám - Kis magyar nyelvművelő cím­mel jelentek meg két kötetben.- Milyen ma az anyanyelvűnk?- Van, aki a nyelv természetes fejlődésé­re hivatkozik, s azt mondja, a fejlődés egyenlő változás, s ezzel együtt jár a javulás is, a romlás is. Én szigorúbb vagyok. A nyelvről nem mint szabályrendeletről van szó, amely a használatot meghatározza. A baj a beszélőkkel van. Ha valaki kimond vagy leír valamit, vállalja érte a felelősséget. De - egymás közt szólva - ma ebben az or­szágban jellemző, hogy az iskolahagyott ember nem érzi a felelősségét. A tömeg igénytelensége visszahat az írott sajtóra, rá­dióra, a tv-re. Néha meg­döbbenek, miket hallok, olvasok. A nyelvművelő csak a tanárok, újság­írók, politikusok felelős­ségére apellálhat.- Azt írja Arany: „Egy kis független nyugal­mat” szeretett volna, „csöndes fészket.../ Mely sajátom, / Benne én és kis családom.” A tanár úrnak megad­ta ezt a sors?- Az életem szakadatlan munkában telt el. Arra törekedtem, hogy a világot egész­ben lássam, mégpedig nemcsak az anyagi részét, hanem a transzcendentális részét is - hívő ember vagyok. A belső szabadságo­mat igyekeztem magamnak megteremteni, függetlenül attól, milyen viharok dúltak kö­rülöttem vagy bennem. Aki próbálta, tudja, milyen anyagi és pedagógia nehézséget je­lent két szobában élni négy gyerekkel és két nagymamával. A függetlenség és a nyuga­lom álom maradt csupán. De mégis: volt egy mentsváram, az aranyhegyi szőlőm. Hogy megértem a nyolcvan évet, ennek kö­szönhetem. Ha ott dolgoztam, kifolyt belő­lem a fáradtság.- Arany János az Epilógus után még sok verset írt. A tanár úr tervei?- Rávettek, hogy írjam meg az önéletraj­zomat. Ez kész van, de címet kell még ad­nom. Aztán rövidesen kikerül a nyomdából nyelvművelő sorozatom újabb kötete, a Naplóban megjelent cikkeim gyűjteménye. Ami a jövőt illeti. A feleségem halálával rám szakadt a magány, hirtelen megöregedtem. Bár annyi anyagot gyűjtöttem össze, hogy még néhány könyvecske kitelne tőlem, nem tudom, lesz-e annyi erőm, összesze- dettségem, amennyi ehhez kell. Bízzuk a Gondviselésre. Rónai tanár úr nem kapott magas elisme­réseket. De jutalmazták tanári tevékenysé­gét Kiváló Munkáért kitüntetéssel, néprajz­kutatási eredményeit Csűry Bálint-emlék- éremmel. Ismeretterjesztő munkájáért ka­pott aranykoszorús TIT-jelvényt, nyelvmű­velő sikereiért Lőrincze Lajos-díjat.- Melyik díjára a legbüszkébb?- A múltkor az autóbuszon egy fiatalasz- szony erősen nézett rám, és némi töprengés után odajött. „Rónai tanár úr?” „Igen.” „Ta­nított engem. Engedje meg, hogy adjak két puszit!” ___________________j_____oAbdomvi tamAs S° k-e a „pénze” a kultúrának vagy kevés? Paza­rolnak-e a kulturális intézmények, vagy már ®nyi pénzük sincs, hogy a korábbi színvonalon pzdálkodjanak? Fölösleges, lassan vagy egyálta­lán meg nem térülő befektetések-e (egyáltalán Wektetések-e) a kulturális szolgáltatások vagy *m? Milyen a kultúra és a gazdaság viszonya, a kulturális értékek megjelenését vagy hiányát de­terminálják-e a gazdasági körülmények? Áru-e tehát jelenleg a kultúra, illetőleg a kulturális ter­mék? Természetesen az, hiszen a kulturális ter­hek nagy része áruformában jelenik meg. -pthogy - ahogy Hernádi Gyula írta már 1981- “fu - „nem mindig azonos annak a személye, p megveszi és aki használja. Felemás a helyzet. P árut megveszi a költségvetés (intézményei közvetítésével) és félig-negyedig ajándékba adja a vásárló-használónak. A vásárló-használó csak a felét-negyedét fizeü ki a valóságos árnak.” Gazdaságilag az ország helyzete nem rózsás, a főképp nem Baranyáé, de korántsem remény­telen a helyzet. Többek között épp kultúránknak köszönhetően. A társadalomban gazdaságnak ® kultúrának nem egymás mellett, hanem a szó jpros értelmében egymásban kell léteznie. Kul­ijának a gazdaságban, gazdaságnak a kultúrá­in Megnézheti magát az a gazdaság, amely fo- Vumatosan nem töltődik fel kultúrával, mind Módszereiben és termékeiben, mind pedig - és Múidenekelőtt - az ezeket létrehozó és működ- etö emberi közösségekben, egyedekben, sőt jMemélyiségekben. A cselekvő ember ugyanis pPen úgy „beleírja” személyiségét a gazdaság érmékéibe, mint a szűkebb értelemben vett kul- Mp művészeti alkotásaiba. És természetesen ^(idegen marad az a kultúra is, amely elegán- Mtt hátat fordít a gazdaságnak. Mindennel felérő két puszi Dr. Rónai Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom