Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-23 / 110. szám
2003. Április 23., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L TÚRA Kultúra a gazdaságban számú egyeteme, különböző művészeti intézményeivel, országos hírű művésztanáraival, kiváló képzőművészek, ének-, zene-, tánc-, báb-, és színművészek, más neves színházi alkotók, fotóművészek, magasan kvalifikált muzeológusok, archeológusok, nagyszerű építőművészek élnek és alkotnak itt. Nem beszélve a számos, hagyományőrző népművészeti, művészeti csoportról. Erőteljesen ki kell emelni a kórusművészetet - számtalan énekkarunk vívott ki országos és európai hírnevet. Az objektív feltételek felsorolíc3l/r'r mír nom ilyen rózsás a kép: a meglévő kulturális, művészeti intézmények épületei - kevés kivétellel - felújításra, renoválásra szorulnak. A Pécsi Nemzeti Színházban 1-2 éven belül elkerülheteüen egy teljes, szakaszos felújítás - elsősorban színpadtechnikai, világítási és hangtechnika berendezések tekintetében. A Bóbita Bábszínház épületének állapota válságos, a hangversenyterem félmegoldás állapotában létezik, a Káptalan utcai szabadtéri színpad elpusztult, a múzeumok épületeinek állaga is hagy kívánni valót maga után. Példaértékű POSZT Leértékelődik, vagy éppen ellenkezőleg, megnő-e a szerepe a kultúrának? - tettem fel a kérdést az írás elején. Nos, válaszom egyértelmű - meg kell nőnie, s szűkebb pátriánkban úgy tapasztalom, hogy növekedik is. Külön és nyomatékosan szeretném megemlíteni a Pécsi Országos Színházi Találkozó létét és létrejöttét, amely több szempontból is példaértékű. Ma már feltétlen tényként kell kezelni az eddigi két POSZT tapasztalatai alapján, hogy először 7 napon, majd a másodiknál 10 napon keresztül erről a rendezvényről szólt Pécs városa, de ami ennél is fontosabb, erről - és így természetesen Pécsről - szólt az országos, szép számmal a nemzetközi sajtó, a tv-csatornák, rádióállomások. Pécs városa idén 50 millió forintot áldoz a fesztiválra. De mit hoz a városnak vissza? Művészeti és erkölcsi értelemben megfizethetetlenül sokat. Túl az említett óriási sajtóvisszhangon, az ország legjobb előadásait, a legkiemelkedőbb művészegyéniségek sokaságát, médiaszemélyiségek sorát, a színházzal kapcsolatos valamennyi társművészet legkiválóbb képviselőit, az ifjú művésznemzedék legjavát láthatjuk vendégül. Azonban az erkölcsi és művészi hozamon túl - gazdaságilag sem jár rosszul a város, illetve annak szállodái, kereskedelmi egységei. A fesztivál hivatalos résztvevőin és vendégein kívül (naponta kb. 700 fő) - tapasztalataink szerint - további napi 1000 „érdeklődő” érkezik az ország különböző részeiből a fesztivál miatt. Az egyik belvárosi étterem tulajdonosa mondta: sohasem gondolta volna, hogy egyszer elfogyhatnak a poharai, evőeszközei, mert mindegyik használatban van. A bevételek egy része visszakerül a városhoz - különböző adók formájában. Ez a fesztivál még gyerekcipőt hord, de már jár! Tovább szeretnénk növelni tekintélyét, nemzetközi rangját, ami újabb érdeklődőket vonz a városba. A fesztiválok, országos rendezvények, Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. Magyar-történelem szakos tanári, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-dramaturgia diplomájával rendelkezik. 1972 óta tagja a színháznak, volt művészeti titkár, főtitkár, majd 1981 óta ügyvezető igazgató. Három éve a POSZT társigazgatói tisztjét is betölti. Pécs v®ds Kulturális Bizottságának szakértője, a Magyar Ösz- föndij Bizottság művészeti kuratóriumának tagja, a Pécs- “^anyai Kulturális Szövetség választmányi tagja. Megtérülő befektetés , étiekből egyértelműen levonhatjuk a követ- vetést: a kultúra, a művészetek különböző §ai nem léteznek állami támogatás, mecenatú- k Vagy éppen szponzoráció nélkül. De nem lé- , ^ek soha, sem a görögöknél, sem a közelmúlt- 3de hozzáteszem - a jövőben sem. A kultú- i világába, a művészetekbe való befektetés °sszabb távon biztos, hogy megtérül. Pécs városának vezetése és kulturális-művé- V* közéletének prominens személyiségei célul ki az „Európa Kulturális Fővárosa” cím el- Jfrését, amely cím egy évre szól, ám jó érte- id«Ten vett „következményei” jóval hosszabb Vsakra nyitnak távlatokat. Biztosan állítha- a cím elnyeréséhez a személyi feltételek °ttak! Itt található az ország legnagyobb létkiemelkedő kulturális, művészeti események egyértelműen fellendítik az idegenforgalmat. Am ez a 10 nap ehhez kevés. Ezért szükséges újra elindítani a nyári színházi estéket, s ezért is tölt el örömmel, hogy jelentős részben a PW Rt. ügyszeretetének köszönhetően a Pécsi Horvát Színház és a Szabadtéri Játékok keretén belül újra indulhatnak a tettyei játékok. így az Anna utcai produkciókkal együtt augusztus elejéig hosszabbodik meg Pécsett a színházi szezon. Ha még a jelenleg érdemtelenül lepusztult nagy szabadtéri színpad is felújításra kerülne, kiváló lehetőségek nyílnának a nyári színházi játékok bővítésére. Tovább szorgalmaznám a siklósi és a pécsváradi várjátékokat is, hiszen a szélesebb választék nemhogy kioltaná, hanem erősítené egymást; Igazságtalan lenne a kép, ha nem említenénk meg a többi, egyre nívósabb és egyre nagyobb közönséget vonzó fesztiválokat. Magam részéről első helyen említeném a Bordal világfesztivált, amelyre több országból érkeznek nagyobb létszámú kiváló kórusok, amelyek ugyancsak elviszik Pécs jó hírnevét a világba. Egyre népszerűbb a Pécsi Napok, a Tavaszi Fesztivál, a Fesztivál a művészet és gasztronómia jegyében, a Zenei Fesztivál, a Mediterrán hangulatok fesztiválja vagy a Határon túli magyarok fesztiválja. Átgondolt marketing kell Külön és nyomatékkai kell szólni Pécs-Sopia- nae ókeresztény temetőjének „Világörökségi listára” kerüléséről, amely tény Pécs történelmi belvárosára irányította a figyelmet. Ezt a megtiszteltetést meg kell becsülni, ám a világörökségi listára kerülés nem lehet végcél, hanem egy anyagi áldozatokkal is járó, felelős gondoskodást igénylő folyamat kezdete, mely nem csak az ókeresztény emlékeket, hanem az egész történelmi belváros műemlékvédelmét, turistaforgalmát, promócióját érinti. A kiaknázandó lehetőségek óriásiak. Ha már megszereztük ezt a címet, élni kell vele. A világ- örökség igen nagy csábító erő, de csak erre építeni nem lehet. Ám erre alapozva lehet és kell megteremteni azt a folyamatos kulturális, művészeti infrastruktúrát, amely az év nagyobbik felében vonzza a látogatókat, s ilyenformán valóban kialakulhat a „kulturális ipar”, e furcsa szóösszetétel legnemesebb értelmében. S ez a „kulturális ipar” szerves részévé, uram bocsá’ - előmozdító erejévé kell, hogy váljék a gazdaságnak. Meg kell barátkozni a „kulturális ipar” fogalmával, amely nemcsak a kultúrát, hanem az annak működéséhez szükséges elemek sokaságát foglalja magába. Elválaszthatatlan az idegenforgalomtól, az oktatás színvonalától, magába foglalja a szükséges infrastruktúra fejlesztését, az intézményhálózat korszerűsítését, a magas színvonalú marketingtevékenységet, az információszolgáltatást. Gazdaság és kultúra - egymástól nem elkülöníthető fogalmak. A gazdaság helyzete, jelenlegi és főképp jövőbeni állapota nagyban befolyásolja a kulturális főváros felé vezető utat. Fejlesztésük csak párhuzamosan képzelhető el, s tudomásul kell venni, hogy a kultúra, a művészetek „termékei” csak erősíthetik és gyorsíthatják a gazdaság fejlődését, kibontakozását. ('További részletek: www.dunantulirmpb.hu) Simon István _______________Tv-jegyzet________________ Mi aiko: pozitív és negatív Micuko néven, japán riporternek öltözve hülyíti a hazai hírességek sorát egy ideje Stahl Judit a tv2 csatornáján. Bár első pillanatra látszik rajta, hogy valami nem stimmel japánságával, mert egy igazi japán nem egészen így néz ki, mégis mindenkit sikerül átvernie, volt kollégáit, barátait is. Mert hát mit lehet tudni, Japánban is élhetnek olyanok, akik nem tartoznak a legjobban sikerült egyedek közé, egy kicsit kilógnak a sorból: csúnyábbak, szellemileg visszamaradottabbak, vá- gatlanabb szeműek. Persze lehet, hogy ez mégsem így van, hiszen újabban levélben tiltakozik Japán budapesti nagy- követsége a Micuko - a világ ferde szemmel című műsor miatt. Stahl Judit produkciója a nagykövetség szerint csúnyán gúnyolja a japánokat, és negatívan festi le kultúrájukat, ezért tisztázó beszélgetésre hívják a műsor készítőit. A levél írója reményét fejezi ki, hogy a műsor elsődleges célja nem a japánok kifigurázása, de hozzáteszi: „egy kizárólagosan negatív tulajdonságokkal felruházott japán tévériportemő szerepeltetésével pont ezt érik el”. A japán emberek ilyen eltúlzott, ironikus bemutatásának súlyos következményei lehetnek a két ország gazdasági, kulturális kapcsolatára is, állítja a nagykövetség levele. Azt gondolom, a nagykövetség álláspontja egy kicsit túlzó. Micuko ugyanis nem kizárólagosan negatív tulajdqnságokkal felruházott figura. Van benne valamiféle bumfordi báj, csupa szív és jóság ember. Bár magyar egyetemre járt, tehát diplomás, mégis egy óvodás szellemi szintjén mozog, kérdései és reakciói tehát ennek a szintnek megfelelőek, s talán ezért is rokonszenves. Mert átsüt rajta a gyermeki ártatlanság. Amiből nem szabad azt a következtetést levonnunk, hogy a magyar diplomások közül minden óvodás szinten gondolkodó azonnal rokonszenvessé válik, akár riporter, akár politikus az illető. Természetesen elképzelhető, hogy a távol-keleti országban nincsenek debil tévériporterek, csak minden szempontból felkészült, kiváló szakemberek. Nálunk azonban ez másként működik. Ha a japán diplomaták tudnák, hogy a rendszer- váltás óta eltelt időben ki mindenkiből lett tévés közszereplő, a hajuk az égnek állna, s belátnák, hogy Micuko helye ott van az élmezőnyben. Mert szakmai szempontból és a népszerűségi mutatókat illetően talán még magát Stahl Juditot is megelőzi. _______ _______ CSERI LÁSZLÓ Hét vége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 1B-ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1 RTLKlub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 639 334 2 RTL Klub Való Világ 1 373 849 3 TV2 Forrest Gump (am. vígjáték) 1 351 923 4 RTL Klub A vasmacska kölykei (am. játékfilm) 1 350 233 5 RTLKlub Fókusz (közéleti magazin) 1 319 871 6 RTL Klub Híradó 1 152 513 7 TV2 Aktív (magazin műsor) 1 067 933 8 RTL Klub Mónika (talk show) 1 001 094 9 TV2 Tények 924 354 10 MTV Híradó este 774 832 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRIUS 1»ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Dinotópia - őslények szigete 1 593 035 2 RTL Klub Heti hetes 1 344 225 3 MTV Szeszélyes évszakok 1 213 358 4 IV2 Tények 1 131 631 5 RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 085 875 6 TV2 Haláli fegyver (am. filmvígjáték) 1 081 776 7 TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 979 879 8 RTL Klub Híradó 879 112 9 M l V Híradó este 847 009 10 TV2 Magellán (tv2 tudományos maaazin) 835 193 A LEGNEZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 20-ÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Dinotópia - őslények szigete 1 891 048 2 RTLKlub Való Világ - párbaj 1 763 766 3 TV2 Napló 1 327 127 4 IV2 Tények 1 271 628 5 RTLKlub Híradó 1 244 084 6 TV2 A modem Robinson család (am. kalandfilm) 1 084 475 7 RTLKlub Forma-1 közvetítés - San Marinó-i nagydij 1 068 752 8 MTV Névshowr 1 052 795 9 TV2 Big Brother - a döntés (valóságshow) 1 027 861 10 TV2 Säbaditsatok ki Willyt! 3. (am. családi film) 863 230 énaj Béla tanár úr 80 éves. Sokunk ta- volt ő: legalább ötezren vagyunk, t^Jket tanítóképzőben, főiskolán, egye- iíi<efn. tanított. Hogy tanulmányaival, J^gcikkeivel, előadásaival hány em- i ^ oktatott és nevelt, azt aligha lehet ^számolni. [ja Panellakás nagyobbik szobájában ide-o- kúszó, zöldellő szobanövények, a kis- Van °n Many János-kötet, az Epilógusnál "nyitva. A költő 60 éves korában szám. est készített az életéről: ....Nem azt adot.; ;,m>t vártam: / Néha többet, / Kérve, kellősebbet.” k. ' A kerek évfordulók számadásra készte- 32 embert? jjg' Feltétlenül. De én nem vártam meg a r •1esztendőt, előre vagyok a számadással. IjjPet, hogy befelé forduló, túlérzékeny leltemből következik ez: én folyamatos (j0| kelést végzek. Minden este végiggon- ma hány cédulát írtam: cédulázó Ur.szerrel dolgozom ugyanis. Ha keveset, tsmeret-furdalással alszom el. Persze, Lkában úgy érzem, végső számvetés- vu éfkeztem. Lepereg előttem az életem, ^Jgatom, hol voltam gyarló, mikor P sikerült apám intelmét megfogadnom, "üt hozott magával a családból?- Azt az emberi tisztességet, amely az én gyerekkoromban a magyar falut jellemezte: tisztesség írott törvények nélkül. Apám kiegészítésével: úgy élj, úgy viselkedj, hogy mindenkor nyugodtan mehess ki az utcára. Az édesapa cipészmester volt, hadirokkantként a nagyapa törpebirtokán dolgozott. A Rónai-család a Rippl-Rónaik egyik oldalága, a család egy időben Kaposváron a festő présházában lakott. Rónai Béla 1923. április 23-án született („így megoldódott szüleim névadási gondja”.) A dél-somogyi Patosfán végezte az elemi népiskolát, majd biciklivel járt be a 15 kilométerre lévő szigetvári polgári iskolába. 1938-ban a baja tanítóképzőben folytatta tanulmányait, aztán a szegedi Polgári Iskolai Tanárképzőn 1947-ben végzett mag- yar-német-történelem szakon. Később bölcsészdoktor lett, aztán a nyelvtudomány kandidátusa. 1950-től 1976-ig a Pécsi Pedagógiai Főiskola magyar nyelvi tanszékén oktatott, a nyelvművelés vált legfőbb munkaterületévé. Ez a negyedszázad hozta a legnagyobb sikereket, de ez hozta a legnagyobb megpróbáltatást is. - A maribori főiskolán tanítottam, itt lelki gondozóm, egy jezsuita atya révén kapcsolatba kerültem a „keleti papok segítése” nevű akcióval. Akkor engem már figyeltek, egy idő után kémkedés vádjával kezdték a kihallgatásomat. Végül devizabűncselekményért vontak felelősségre, elvették az útlevelemet stb. A mai napig nem tudtam ezt feldolgozni. Elment Pécsről, a bajai, a szekszárdi tanítóképzőre került, s lett ez utóbbi város „mindenese” a tudományos ismeretterjesztésben. Nyugdíjba vonulása után a pécsi egyetem címzetes docense, ma is tanít. Nyelvész, tudományos kutató, tanár, ismeretterjesztő. Néprajzosnak indult Ka- rácspny Sándor mellett, de nyelvész lett, szűkebb kutatási területe a dialektológia, a nyelvjárástudomány. Több évtizedes gyűjtésének eredménye a Zselici nyelvatlasz. Vargha Károllyal bányász folklórt gyűjtött, amely Föld alatti birodalom és A furfangos bányászlegény címmel jelent meg. Egyik szerzője a Rejtett kincsek nyomában című baranyai mondagyűjteménynek, társszerzője a Népművészet és a Nyelvművelés és beszédtechnika című tankönyveknek, utóbbi e témakörben alapműnek számít. Tanított Pozsonyban, Újvidéken, Mariborban. Másfél évtizede vezeti a Dunántúli Napló nyelvművelő rovatát. Cikkei Fölnevelő édesanyám - Kis magyar nyelvművelő címmel jelentek meg két kötetben.- Milyen ma az anyanyelvűnk?- Van, aki a nyelv természetes fejlődésére hivatkozik, s azt mondja, a fejlődés egyenlő változás, s ezzel együtt jár a javulás is, a romlás is. Én szigorúbb vagyok. A nyelvről nem mint szabályrendeletről van szó, amely a használatot meghatározza. A baj a beszélőkkel van. Ha valaki kimond vagy leír valamit, vállalja érte a felelősséget. De - egymás közt szólva - ma ebben az országban jellemző, hogy az iskolahagyott ember nem érzi a felelősségét. A tömeg igénytelensége visszahat az írott sajtóra, rádióra, a tv-re. Néha megdöbbenek, miket hallok, olvasok. A nyelvművelő csak a tanárok, újságírók, politikusok felelősségére apellálhat.- Azt írja Arany: „Egy kis független nyugalmat” szeretett volna, „csöndes fészket.../ Mely sajátom, / Benne én és kis családom.” A tanár úrnak megadta ezt a sors?- Az életem szakadatlan munkában telt el. Arra törekedtem, hogy a világot egészben lássam, mégpedig nemcsak az anyagi részét, hanem a transzcendentális részét is - hívő ember vagyok. A belső szabadságomat igyekeztem magamnak megteremteni, függetlenül attól, milyen viharok dúltak körülöttem vagy bennem. Aki próbálta, tudja, milyen anyagi és pedagógia nehézséget jelent két szobában élni négy gyerekkel és két nagymamával. A függetlenség és a nyugalom álom maradt csupán. De mégis: volt egy mentsváram, az aranyhegyi szőlőm. Hogy megértem a nyolcvan évet, ennek köszönhetem. Ha ott dolgoztam, kifolyt belőlem a fáradtság.- Arany János az Epilógus után még sok verset írt. A tanár úr tervei?- Rávettek, hogy írjam meg az önéletrajzomat. Ez kész van, de címet kell még adnom. Aztán rövidesen kikerül a nyomdából nyelvművelő sorozatom újabb kötete, a Naplóban megjelent cikkeim gyűjteménye. Ami a jövőt illeti. A feleségem halálával rám szakadt a magány, hirtelen megöregedtem. Bár annyi anyagot gyűjtöttem össze, hogy még néhány könyvecske kitelne tőlem, nem tudom, lesz-e annyi erőm, összesze- dettségem, amennyi ehhez kell. Bízzuk a Gondviselésre. Rónai tanár úr nem kapott magas elismeréseket. De jutalmazták tanári tevékenységét Kiváló Munkáért kitüntetéssel, néprajzkutatási eredményeit Csűry Bálint-emlék- éremmel. Ismeretterjesztő munkájáért kapott aranykoszorús TIT-jelvényt, nyelvművelő sikereiért Lőrincze Lajos-díjat.- Melyik díjára a legbüszkébb?- A múltkor az autóbuszon egy fiatalasz- szony erősen nézett rám, és némi töprengés után odajött. „Rónai tanár úr?” „Igen.” „Tanított engem. Engedje meg, hogy adjak két puszit!” ___________________j_____oAbdomvi tamAs S° k-e a „pénze” a kultúrának vagy kevés? Pazarolnak-e a kulturális intézmények, vagy már ®nyi pénzük sincs, hogy a korábbi színvonalon pzdálkodjanak? Fölösleges, lassan vagy egyáltalán meg nem térülő befektetések-e (egyáltalán Wektetések-e) a kulturális szolgáltatások vagy *m? Milyen a kultúra és a gazdaság viszonya, a kulturális értékek megjelenését vagy hiányát determinálják-e a gazdasági körülmények? Áru-e tehát jelenleg a kultúra, illetőleg a kulturális termék? Természetesen az, hiszen a kulturális terhek nagy része áruformában jelenik meg. -pthogy - ahogy Hernádi Gyula írta már 1981- “fu - „nem mindig azonos annak a személye, p megveszi és aki használja. Felemás a helyzet. P árut megveszi a költségvetés (intézményei közvetítésével) és félig-negyedig ajándékba adja a vásárló-használónak. A vásárló-használó csak a felét-negyedét fizeü ki a valóságos árnak.” Gazdaságilag az ország helyzete nem rózsás, a főképp nem Baranyáé, de korántsem reménytelen a helyzet. Többek között épp kultúránknak köszönhetően. A társadalomban gazdaságnak ® kultúrának nem egymás mellett, hanem a szó jpros értelmében egymásban kell léteznie. Kulijának a gazdaságban, gazdaságnak a kultúráin Megnézheti magát az a gazdaság, amely fo- Vumatosan nem töltődik fel kultúrával, mind Módszereiben és termékeiben, mind pedig - és Múidenekelőtt - az ezeket létrehozó és működ- etö emberi közösségekben, egyedekben, sőt jMemélyiségekben. A cselekvő ember ugyanis pPen úgy „beleírja” személyiségét a gazdaság érmékéibe, mint a szűkebb értelemben vett kul- Mp művészeti alkotásaiba. És természetesen ^(idegen marad az a kultúra is, amely elegán- Mtt hátat fordít a gazdaságnak. Mindennel felérő két puszi Dr. Rónai Béla
