Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-20 / 108. szám

8 INFORMATIKA 2003. ÁPRILIS 20. Telefaa-etöfteetési díjak (Az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban, havonta) Bulgária Csehország Magyarország Lettország Lengyelország Románia Szlovákia Törökország Neumann-év alapos hangtani és anatómiai ta­nulmányok után 1781-ben töké­letesen kimondta a következő mondatot: „Vemez, Madame, avec moi a’ Paris!” Egy évszázaddal később már Jedlik Ányos kapta el a fonalat, minthogy felfedezte a dinamó elvét. Ugyancsak ő egy rajzoló analóg számológépet is létre­hozott. Ezután beindult az infor­matikai lavina, s jött Neumann. Idehaza azonban csak a nyolcva­nas évek hozott valódi áttörést: a „HOMELAB” elnevezésű szerke­zetben egy Z80A mikroprocesz- szor ketyegett, 4 MhZ-en műkö­dött, 16 kB volt a tárkapacitása. Ebből a gépből azután nem sok­kal később megszületett egy újabb nagy magyar találmány: az első, vakok számára tervezett be­szélő számítógép, a „BRAIL- LAB”. A múzeumban más hajda­ni csodákra is bukkanhat az ez idő tájt már a világhálóba csim­paszkodó delikvens. Például szemrevételezhető a VT 340, a Videoton első display terminálja, az EMG Hunor 131-es asztali elektronikus komputere, amely anno akár az Orion űrhajón is jól mutatott volna. Vagy itt van a le­gendás Sinclair ZX-81, illetve a Commodore 64-es. S hol tartunk ma? Nos, a Networkshop 2003. informatikai konferencián éppen a napokban deklarálták, hogy Magyarország a kutatói számítógép-hálózatok terén már elérte az európai uniós tagországok mutatóit. Sőt, a nemzeti információs infrastruk­túra-fejlesztési program kereté­ben az elmúlt években kialakí­tott hálózat olyan kapacitásúvá A hajdan korszerű számítógépek az Orion űrhajón is jól mutattak volna Az ünnep kapcsán informatika­történeti kiállítás nyílt a Termé­szettudományi Múzeumban. A tárlat böcsülettel, bár nem túl aprólékosan tárja elénk a számí­tástechnika magyar szempont­ból különösképpen dicső histó­riáját. Tény, hogy már a kezde­tek kezdetén ott bábáskodtak a matematika honi művelői a (sz)ámítógép „oltára” körül. Az informatika történetében az el­ső jeles alkotónak Kempelen Farkast tartják, aki 1769-ben Mária Terézia szórakoztatására egy sakkozó török bábut kreált. Élete főművének azonban a be­szélőgép nevezhető, amely ­Idén ünnepeljük a múlt század egyik legnagyobb matemati­kusa, Neumann János 100. születésnapját. A centená­riumi év apropóul szolgál a visszatekintésre, ámbátor a jövő behatóbb vizsgálatára is készteti a klaviatú­ravirtuózokat. HÍREK Mobilcég támogatja a Nemzeti Galériát ■ Nyolcadik alkalommal írt alá főtámogatói szerződést a Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM. A hazai köz- gyűjtemények esetében egyedülálló együttműködés Bereczky Lóránd, a galéria főigazgatója szerint a műtár­gyak védelmét és bemutatását is nagymértékben meg- 1 könnyíti. Ennek alátámasztására az aláírási ceremónián ! bemutatták azt a két gótikus faszobrot - bárkái Szent Ka­talin és Szent Dorottya figuráját -, amelyet éppen a mobil- szolgáltató hathatós segítségével restauráltak. Tovább bővült a Trendex-csoport ■ Új vállalattal gyarapodott a Trendex cégcsoport: a Trendex Wobiscom Rt.-t a honi alapítók azért hozták lét­re, mert újdonsült vállalkozásuk reményeik szerint esé­lyes lehet arra, hogy a friss cég a magyar piac meghatáro­I zó infokommnikációs szolgáltató középvállalatává váljék. Ugyanakkor nemcsak a meglévő piaci igényeket kívánják kielégíteni, céljuknak tekintik az IP alapú kommuniká­ciós technológia minéj szélesebb körű alkalmazását is. Ezen túl a távközlési szolgáltatások - elsősorban alköz­pontok telepítése és karbantartása - terén is komoly fej­lesztésekkel számolnak. : folyt, köv.? A számítógép magyar atyja Neumann János 1903. december 28-án született Budapes­ten. 1927-ben jelent meg híres dolgozata a matematika el­lentmondás-mentességéről. Három évre rá a princetom egyetem dékánjától, Henry B. Fine-tól vendég-előadói meg­hívást kapott. Egy év múlva az egyetem professzorává nevez­ték ki. Jó ideig ingázott az USA és hazánk között. Hitler ha­talomra jutása után azonban végleg az Egyesült Államokba emigrált. „First Draft of a Report on the Edvac” című, 1945­ben megjelent művében írta le először azokat az alapelve­ket, amelyeket a tudományos világ ma „Neumann-elvek- ként” tart számon. A komputer atyjaként tisztelhetjük, hi­szen az ő nevéhez fűződik a teljes mértékben elektronikus elven működő számítógép megalkotása. De nemcsak a szá­mítógép elvi felépítése, hanem tervezése során is forradal­mian újat alkotott. Ő dolgozta ki és vezette be ugyanis a szá­mítógép logikai struktúráját részletesen ábrázoló szimbó­lumrendszert. Washingtonban, 1957 februárjában hunyt el. vált, amellyel a kontinens kevés országa büszkélkedhet.'A 17 év­vel ezelőtt indult és évi 1,3 mil­liárd forint költségvetésű prog­ram révén Magyarország már ti­zenkét éve csatlakozhatott a vi­lághálóhoz, s 1993-tól a kutatói gerinchálózat használójává vált. Sőt, a fejlesztéseknek köszön­hetően a jövőt fürkésző szaké® berek eredményeket értek el modellezésben, azon belül pe0l° a bonyolult matematikai múv’e letek megoldására, protokoll0 ellenőrzésére használt „Klasz® Grid” technológiák alkalma^ terén is. Szabó Zoltán AH'®

Next

/
Oldalképek
Tartalom