Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-20 / 108. szám
8 INFORMATIKA 2003. ÁPRILIS 20. Telefaa-etöfteetési díjak (Az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban, havonta) Bulgária Csehország Magyarország Lettország Lengyelország Románia Szlovákia Törökország Neumann-év alapos hangtani és anatómiai tanulmányok után 1781-ben tökéletesen kimondta a következő mondatot: „Vemez, Madame, avec moi a’ Paris!” Egy évszázaddal később már Jedlik Ányos kapta el a fonalat, minthogy felfedezte a dinamó elvét. Ugyancsak ő egy rajzoló analóg számológépet is létrehozott. Ezután beindult az informatikai lavina, s jött Neumann. Idehaza azonban csak a nyolcvanas évek hozott valódi áttörést: a „HOMELAB” elnevezésű szerkezetben egy Z80A mikroprocesz- szor ketyegett, 4 MhZ-en működött, 16 kB volt a tárkapacitása. Ebből a gépből azután nem sokkal később megszületett egy újabb nagy magyar találmány: az első, vakok számára tervezett beszélő számítógép, a „BRAIL- LAB”. A múzeumban más hajdani csodákra is bukkanhat az ez idő tájt már a világhálóba csimpaszkodó delikvens. Például szemrevételezhető a VT 340, a Videoton első display terminálja, az EMG Hunor 131-es asztali elektronikus komputere, amely anno akár az Orion űrhajón is jól mutatott volna. Vagy itt van a legendás Sinclair ZX-81, illetve a Commodore 64-es. S hol tartunk ma? Nos, a Networkshop 2003. informatikai konferencián éppen a napokban deklarálták, hogy Magyarország a kutatói számítógép-hálózatok terén már elérte az európai uniós tagországok mutatóit. Sőt, a nemzeti információs infrastruktúra-fejlesztési program keretében az elmúlt években kialakított hálózat olyan kapacitásúvá A hajdan korszerű számítógépek az Orion űrhajón is jól mutattak volna Az ünnep kapcsán informatikatörténeti kiállítás nyílt a Természettudományi Múzeumban. A tárlat böcsülettel, bár nem túl aprólékosan tárja elénk a számítástechnika magyar szempontból különösképpen dicső históriáját. Tény, hogy már a kezdetek kezdetén ott bábáskodtak a matematika honi művelői a (sz)ámítógép „oltára” körül. Az informatika történetében az első jeles alkotónak Kempelen Farkast tartják, aki 1769-ben Mária Terézia szórakoztatására egy sakkozó török bábut kreált. Élete főművének azonban a beszélőgép nevezhető, amely Idén ünnepeljük a múlt század egyik legnagyobb matematikusa, Neumann János 100. születésnapját. A centenáriumi év apropóul szolgál a visszatekintésre, ámbátor a jövő behatóbb vizsgálatára is készteti a klaviatúravirtuózokat. HÍREK Mobilcég támogatja a Nemzeti Galériát ■ Nyolcadik alkalommal írt alá főtámogatói szerződést a Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM. A hazai köz- gyűjtemények esetében egyedülálló együttműködés Bereczky Lóránd, a galéria főigazgatója szerint a műtárgyak védelmét és bemutatását is nagymértékben meg- 1 könnyíti. Ennek alátámasztására az aláírási ceremónián ! bemutatták azt a két gótikus faszobrot - bárkái Szent Katalin és Szent Dorottya figuráját -, amelyet éppen a mobil- szolgáltató hathatós segítségével restauráltak. Tovább bővült a Trendex-csoport ■ Új vállalattal gyarapodott a Trendex cégcsoport: a Trendex Wobiscom Rt.-t a honi alapítók azért hozták létre, mert újdonsült vállalkozásuk reményeik szerint esélyes lehet arra, hogy a friss cég a magyar piac meghatároI zó infokommnikációs szolgáltató középvállalatává váljék. Ugyanakkor nemcsak a meglévő piaci igényeket kívánják kielégíteni, céljuknak tekintik az IP alapú kommunikációs technológia minéj szélesebb körű alkalmazását is. Ezen túl a távközlési szolgáltatások - elsősorban alközpontok telepítése és karbantartása - terén is komoly fejlesztésekkel számolnak. : folyt, köv.? A számítógép magyar atyja Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten. 1927-ben jelent meg híres dolgozata a matematika ellentmondás-mentességéről. Három évre rá a princetom egyetem dékánjától, Henry B. Fine-tól vendég-előadói meghívást kapott. Egy év múlva az egyetem professzorává nevezték ki. Jó ideig ingázott az USA és hazánk között. Hitler hatalomra jutása után azonban végleg az Egyesült Államokba emigrált. „First Draft of a Report on the Edvac” című, 1945ben megjelent művében írta le először azokat az alapelveket, amelyeket a tudományos világ ma „Neumann-elvek- ként” tart számon. A komputer atyjaként tisztelhetjük, hiszen az ő nevéhez fűződik a teljes mértékben elektronikus elven működő számítógép megalkotása. De nemcsak a számítógép elvi felépítése, hanem tervezése során is forradalmian újat alkotott. Ő dolgozta ki és vezette be ugyanis a számítógép logikai struktúráját részletesen ábrázoló szimbólumrendszert. Washingtonban, 1957 februárjában hunyt el. vált, amellyel a kontinens kevés országa büszkélkedhet.'A 17 évvel ezelőtt indult és évi 1,3 milliárd forint költségvetésű program révén Magyarország már tizenkét éve csatlakozhatott a világhálóhoz, s 1993-tól a kutatói gerinchálózat használójává vált. Sőt, a fejlesztéseknek köszönhetően a jövőt fürkésző szaké® berek eredményeket értek el modellezésben, azon belül pe0l° a bonyolult matematikai múv’e letek megoldására, protokoll0 ellenőrzésére használt „Klasz® Grid” technológiák alkalma^ terén is. Szabó Zoltán AH'®