Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-19 / 107. szám

8. OLDAL P 0 L I T I K A VITAFÓRUM 2003. Április 19., szombat Pécs a harmadik helyen Három és fél napirendi pont szerepelt hi­vatalosan a Magyar Szocialista Párt Pécs Városi Szervezetének tegnapi sajtótájé­koztatóján. A Mozgalmi Házban elhang­zott az is, hogy május elsején várhatóan az Országgyűlés elnöke köszönti a me­gyeszékhely lakóit. PÉCS A sajtótájékoztatón Nyögéri Lajos, az MSZP városi szervezetének ügyvezető alelnöke örömmel köszönte meg, hogy Pécsett volt a nagyobb települések között a harmadik leg­nagyobb részvételi arány. Az 52 százalékos jelenlét és az országosan szintén harmadik helyet jelentő arányszám (89,56 százalék) az EU-tagságra is minősítheti a pécsiek vélemé­nyét a csatlakozásról. A rövid értékeléshez Juhász István, az MSZP városi elnöke annyit tett hozzá a számok magyarázataként, hogy az országos kampány nem minden elemét használták a városban, ugyanakkor több, speciális elemmel egészítették azt ki. Bejelentették tegnap azt is, hogy a hagyo­mányoknak megfelelően újra a Széchenyi téren és a Balokányligetben rendezi majáli­sát az MSZP. A Mecseki Ércbányász Fúvószenekar koncertjét követően a főtéren tíz órától vár­hatóan Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­ke köszönti a nagygyűlés résztvevőit. Ezt követően a sajnálatosan elhanya­golt állapotban lévő Balo­kányligetben egészen ké­ső estig változatos prog­ram és az ilyenkor szoká­sos ital- és ételfélesé­gek várják az embere­ket. Néptáncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, munkakutya-bemutató szórakoztatják a je­lenlévőket, külön szerveznek gyerekprog­ramokat is, az MSZOSZ-szel és más szak- szervezetekkel közösön, hiszen, mint Ju­hász István elmondta, az MSZP nem akarja kisajátítani a rendezvényt, viszont hagyó­Nyögéri Lajos mányainak és elveinek megfelelően részt kíván venni benne. Szó esett a sajtótájékoztatón a város ket­tes számú választókerületében (a Frankel Leó utcától egészen István-aknáig) megüre­sedett képviselői hely jelöltjéről is. Mint is­meretes, Simonovics Ferenc halála miatt má­jus 11-én időszaki választás lesz. Az MSZP jelöltje Hering Gyula, aki eddig már ezeröt­száz kopogtatócédulát gyűjtött össze, az előzetesen megadott napirenden kívül szót kért a sajtótájékoztatón:- Szeretnék megelőzni szóbeszédeket, ezért mondom el, hogy 30 évvel ezelőtt való­ban ültem kilenc hónapot Tökölön, a fiatal­korúak börtönében. Akkoriban nagy bűnnek számított, amit tettem. Anyámtól, akivel megromlott a viszonyom, elvettem száz nyu­gatnémet márkát. Ó ezért feljelentett. Most egy 130 főt foglalkoztató vállalat vezetője va­gyok, de úgy vélem, ezt a gyerekkori butasá­got meg kellett említenem Önök előtt is - mondta könnyeivel küszködve Hering Gyula. PÁRTHÍREK A KERESZTÉNY Demokrata Néppárt Baranya Megyei és Pé­csi Elnöksége a KDNP-tagok és barátai találkozójára szeretettel várja az érdeklődőket április 26- án, szombaton 15.30-tól a KDNP székházában Pécs, Rá­kóczi út 50. sz. alatt, az I. eme­leti nagyteremben. (6-os te­rem). Vendégeik dr. Varga Lász­ló, a KDNP elnöke, országgyű­lési képviselő és dr. Szakolczai György a KDNP főtitkára. Az előadásokat követően kérdése­ket lehet feltenni. FOGADÓÓRÁK: Erb József önkormányzati képviselő foga­dóórát tart április 28-án, hétfőn 17 és 18 óra között a rácvárosi általános iskolában. Dr. Deák Péter önkormányzati képviselő fogadóórája április 28-án 17-től 18 óráig a Városháza III. em. 118-as irodájában lesz. HELYZETKÉP című program- sorozat a férfiak szerepével, helyzetével foglalkozik. A be­szélgetésre április 23-án, szer­dán 17 órakor kerül sor a Kom­lói úti Közösségi Házban. (Pécs, Komlói u. 195.) Vendé­gek: Bánkuti Lajos és Erb Jó­zsef. A beszélgetést Molnárné Garai Edit önkormányzati kép­viselő vezeti. Helyreigazítás A Dunántúli Napló április 12-i számában Drogokról tanárok­nak címmel közöltünk írást. Szerzője Horn Gábor, a Minisz­terelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára. Az Oktatási Minisz­térium politikai államtitkárá­tól, dr. Hiller Istvántól elnézést kérünk! Kössünk szövetséget! A Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttmű­ködés Egyesület szervezésében a MOM Művelődési Házban április 8-án olyan emberek gyűltek össze, akik szerepet kíván­nak vállalni a Fidesz-Magyar Polgári Párt bővítésében. Beszé­det mondott az Orbán-kormány három minisztere (Pálinkás József, Mikola István, Martonyi János), Schmitt Pál, volt és je­lenlegi MDF-es és kisgazda politikusok, polgári körök, nyug­díjasok vezetői és Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Aláb­biakban dr. Révész Mária, Pécs volt MDF-es alpolgármestere beszédének rövidített változatát közöljük. Amikor a 80-as évek végén a rendszerváltás körüli időkben so- kadmagammal politizálni kezd­tünk, legtöbbünket a cselekvés vágya, saját életünk alakításának a szándéka vezérelt. A parlamen­ti demokrácia működni kezdett. A demokratikus intézmények, a jogállami keretek kialakultak. De a korábban működő közösségek tagjainak többsége nem látta a feladatát az intézményesült és a parlamentben működő pártok­ban. A választási kampányokban ugyan igényelték a támogatók ak­tív közreműködését, de kampány elmúltával nem nagyon volt mit tenni. Azt gondolom, hogy az ilyen­fajta pártok kora lejárt. Holnap lesz egy éve, amikor a választások első fordulója utána budai képviselő jelöltek választá­si gyűlést hívtak össze a Testne­velési Főiskolán. Itt - mások mel­lett - Orbán Viktor mondott be­szédet. Emlékszünk rá? Emlék­szünk arra a hatalmas tömegre, mely megtöltötte az Alkotás utcát egészen a Déli pályaudvarig? Azt gondolom, hogy azok, akiknek csak ott az utcán jutott hely, nem bánták olyan nagyon, mert meg­érezték: egy nagy tenni vágyó kö­zösséghez tartoznak, amely ha­talmas erő. Megmutatkozott ez az erő áp­rilis 13-án, amikor a magyarlakta területek minden szegletéből a nemzeti értékek mellett elkötele­zett emberek tömegei gyűltek össze a Kossuth téren. Olyan em­berek, akik hittek a szeretet és az összefogás erejében. Az elmúlt időszak eseményei után tudjuk, hogy ez nemcsak hit, hanem bi­zonyosság. Bizonyosság, mert mi néhány nappal később nem kato­nai járművek­kel, hanem a szeretet és a bé­két jelképező apró gyertya­lángokból álló fényhíddal fog­tuk össze az or­szág jobb és bal partját. Nem imbolygó pon­tonhidat építettünk, hanem a gyertyalángokból polgári körök százait összekötő szövetséget. A polgári körök százainak megalakulása azt jelezte, hogy az emberek érdeklődnek a politika iránt. Nem hiszik el, hogy az va­lami álságos dolog, amit inkább ráhagyhatnak másokra. Rádöb­bentek arra, hogy a politika bi­zony a mi életünkről szól. Mert a politika lényege a közösség ügye­inek intézése. És a közösség belő­lünk épül fel. Önök felismerték, amit az ókori bölcs: ha lemondasz ügye­id intézéséről, ha nem törődsz a közösséged, nemzeted, hazád dolgaival, lehet, hogy ezzel osto­bákra, haszonlesőkre bízod azt. De ezzel magadra veszed a fele­lősséget is! Szeretném Önöket arra bátorítani, hogy ne a kívül­álló felelősségét, hanem a cse­lekvő résztvevő felelősségét váh lalják, mert csak ennek van ér­telme. 2002. április 21. Sok ezren áll­tunk, ültünk a Millenáris Park­ban kicsit szomorúan, kicsit csa­lódottan, és talán nem is értet­tük meg azonnal a miniszterel­nök úr szavait, aki így szólt hoz­zánk: „Én azt gondolom, hogy mindig van magasabb értelme annak, ami az emberrel törté­nik. Az ma még nem világos, hogy pontosan mi is ez a maga­sabb értelem. Ma még csak a büszkeséggel vegyes szomorú­ságot érezzük. A történtek ma­gasabb értelme velünk együtt világosodik majd meg.” Akkor ott elveszítettünk vala­mit, de nyertünk is valamit, ami a hatalomnál is értékesebb. Meg- éreztük az összefogás erejét, megéreztük, hogy sok-sok polgár, férfi és nő, idős és fiatal szövetsé­géből, közös munkája által léphe­tünk csak tovább. Kérdezhettük egész mostaná­ig: mi is ez a munka? Egy olyan keresztény, nemzeti, polgári értékeket képviselő euró­pai értelemben vett néppártra, szövetségre van szükségünk, - te­hát ezt kell megszerveznünk, fel­építenünk - amely az ilyenfajta értékekre fogékony emberek so­kaságának tevékeny, alkotó köz­reműködését képes a politika szintjén megjeleníteni! Hallhattuk azt is azon estén: ha valahol becsukódik egy ablak, kinyílik egy ajtó. Tavaly április 21-én becsukó­dott az ablak, de 2003. május 17- én - Magyarország első néppárt­jának megalakuláskor - kinyílik az ajtó. Lépjünk be rajta! Révész Mária Bekövetkezett, amitől tartottunk! Április 12-e nagy kudarc volt. A Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Szervezete úgy ítéli meg: a választópolgárok közönye nem Eu­rópa ügyének szólt, hanem a vidék Magyarországát, a falvak, panelvá­rosok népét semmibe vevő kam­pánynak. Európa, a megjelent sza­vazóktól megkapta a 80%-os támo­gatottságot, és ez így valós. Szociál- liberális „elitünk” pedig megkapta azt, ami egy ilyea kampányért járt neki, magyarázkodhatnak itthon és külföldön egyaránt. Ilyen közönyre sorsfordító kér­désben az Európai Unió történeté­ben még nem volt példa. Még Nagy-Britanniában is, ahol a „kelle­mes elkülönülésnek” hagyomá­nyai vannak, 1975-ben a lakosság 64%-a mondott véleményt a csatla­kozásról. Senki nem remélte, hogy megismételjük a szlovénok pár héttel ezelőtti 83%-os részvételi arányát és közel 90%-os igenlő voksolását. Mégis reggeltől estig ment az agymosás a médiában, az utcán - üzeneteiben felszínesen és már-már sértően. Ebből lett elege annak az 5 millió állampolgárnak, aki nem ment él voksolni. A Független Kisgazdapárt Bara­nya Megyei szervezete időben je­lezte: a polgároknak zsigerekig ha­tóan nem tetszik az az Európa, amelyet a kormány kínált. No nem, feltehetően nem Európával volt gondjuk a szavazóknak, ha­nem azokkal, akik kínálgatták. Akik mondták, hogy jobb lesz egy egységesülő Európában, azokkal volt baj. Nekik a „boldog békeidő­ben”, a szorgos szocialista építő­munka közepette is jó volt. Igaz, akkor Varsói Szerződésről és KGST-ről áradoztak. Nekik az is jó volt. Volt hozzá pénzük, kapcsola­ti tőkéjük és stabil egzisztenciájuk. Jó volt nekik a rendszerváltás is, hiszen pénzükkel, kapcsolataikkal jó rajtot vehettek. Közben sokan csak álmodoz­tak egy igazsá­gosabb Magyar- országról, mely- lyel megerősöd­ve mehetünk Európába. Re­mélték, hogy egy demokrati­kus jogállam­ban nekik is csurran-csöppen valami. Visszake­rül az elosztott vagyon a jogos tu­lajdonosokhoz, esély kínálkozik egy emberibb életre. Maradt a szomorú realitás. A tanácsi lakás­ból tulajdonná avanzsált panella­kás, kifizethetetlen fűtés- és vil­lanyszámlákkal. A vidék népe is hamar rájött, a rendszerváltást nem feltétlenül nekik találták ki. Szembesülniük kellett a ténnyel, a tsz-elnök elvtársból elnök úr lett. Mára már újra nagyüzemek birto­kolják a földterületek 90%-át. Mindössze 10% maradt a mező- gazdaságból megélni szándékozók több mint 90%-ának. Tisztelt szociálliberális urak! Komolyan gondolták, hogy a rend­szerváltás nagy veszteseivel Önök, a nagy nyertesek el tudják hitetni Európát? Amikor Önök az európai út nehézségeiről szónokoltak, a vi­dék népe tudta, ez nekik bejöhet, Önöknek aligha. Ezért maradt tá­vol az urnáktól a falvak lakóinak csaknem 60%-a. A Független Kisgazdapárt Bara­nya Megyei Szervezete időben szólt, időben figyelmeztetett, sok­Magyar javaslatok az EU alkotmánytervezetében Az EU készülő alkotmányos szerződésének tervezetébe csaknem szó szerint bekerült az az egyházakkal és vallási felekezetekkel kapcsolatos javaslat is, amelyet Szájer Jó­zsef, az Országgyűlés alelnö­ke módosító indítványként nyújtott be az Európa jövőjé­vel foglalkozó konventben. A tervezet az EU tiszteletben tartja a tagországaiban működő egyhá­zaknak és vallási közösségeknek a nemzeti törvényekben meghatáro­zott státusát, és rendszeres pár­beszédet folytat velük. Szájer József, aki az Ország- gyűlés egyik konvent küldöt­te, elmondta, hogy a javasla­tot a brüsszeli püspöki konferencia - Erdő Péter esztergomi-budapesti érsek, prí­más által tolmácsolt - kérése alap­ján terjesztette elő. A módosító in­dítvány elfogadását, ezen belül kü­lönösen a párbeszéd említését azért értékelte nagy jelentőségű­nek, mert az unió joganyagában eddig nem szerepeltek ehhez ha­sonló rendelkezések. Ezt tartották a legfontosabbnak azok az egyhá­zak is, amelyekkel erről eddig kon­zultált. Érdekes fejleményként említet­te, hogy bekerült a tervezetbe egy olyan passzus is, amely első ízben tér ki arra, milyen módon léphet ki egy tagország az EU-ból. A hatályos közösségi joganyag ezzel a problé­mával nem foglalkozik, a csatlako­zásra, illetve az erről tartandó nép­szavazásra készülő országok köz­véleményében viszont gyakran fel­merül ez a kérdés. A vonatkozó cikk tervezete sze­rint bármely tagállam hozhat olyan döntést, hogy alkotmányos rendel­kezéseivel összhangban kilép az unióból. Ebben az esetben először értesítenie kell erről a szándékán) az EU tanácsát, majd ennek alapi® tárgyalások kezdődnek az unió és az érintett állam között a kilépés feltételeit meghatározó megállapo­dásról. Szájer József szerint ez az unió önvédelmét szolgáló intézkedő lenne, s az indoklásában is szere pel, hogy lehetnek olyan tagország­ok, amelyek tartósan más céloké követnek, mint a többiek, ilyen nagy létszámú szervezetben célszerű a kilépés lehetőségéről i intézkedni. ,, Az alkotmányos szerződés arro is rendelkezik, milyen indokokkal és eljárás alapján lehet felfüggeszt^ ni egy tagországnak a tagsághoz fű­ződő jogait. Az ehhez vezető eljára olyan esetekben indulhat meg, ara­kor - a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament, vagy az Európa Bizottság megindokolt javasla alapján - a tanács arra a következte" tésre jut, hogy az adott országban fennáll az uniós alapértékek súly0 megsértésének a veszélye. , Részesei a döntéseknek Statisztikai adat, hogy a felsőfokú agrárképesítéssel rendelkezők 82 százaléka elhagyta az ágazatot. Az úgynevezett családgazdák, ritka kivételtől eltekintve, még középszintű mezőgazdasági vég­zettséggel sem rendelkeznek. Nagy részük idősebb korú, a leg­különbözőbb szakmák nyugdíja­sai. Minden tiszteletem az övék, mert a földszeretetük és szorgal­muk megbecsülésre méltó. De csak erre alapozni az EU-s ver­senyképességet, gazdálkodást nem lehet! A mezőgazdaságban dolgozók helyzetbehozása, támogatása, a tudás becsületének visszaadása ezért is kiemelten fontos. Azt a mentalitást el kell felejte­nünk, hogy mindenki munkájá­ban minőséget követelünk, kivé­ve a sajátunkban. Az igénybe ve­hető mezőgazdasági támogatá-. sok zöme pontosan ebben, a mi­nőségi váltásban akar segíteni. Az EU-val kötött agrármegálla­podás szerint az új csatlakozó or­szágok közül egyedül Szlovénia gazdáinak jut nagyobb fajlagos tá­mogatás, a hegyvidéki, nehezebb terepű gazdálkodásuk miatt. kai nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a kampányban a rendszerváltás nagy veszteseire. Jeleztük, a vidék népe bajban van, nagy bajban. Szá­mukra áz európai támogatási ala- 'pok a ködös messzeséget jelentik. Ehhez már sem földjük, sem jószá­guk, sem kapcsolataik, sokszor erejük sincs. AitóI nem is beszélve, hogy a programok, amelyek legin­kább kellenének, azok hiányoznak igazán. Vannak viszont zsáktelepü­lések, iskolabezárások réme, fal­vakból elvándoroló értelmiségiek, egészségi állapotában megrokkant idősödő magyar falu. Most bezzeg nem voltak olyan fontosak a nyugdíjasok sem a szo­ciálliberális uraknak, mint az or­szággyűlési választások előtt. A kö­dös jövőn kívül nem is ígértek ne­kik semmit. Árkok betemetéséről szólt a kor­mány hivatalba lépésekor. Ezek az árkok mélyebbek, mint valaha. Ezek az árkok a rendszerváltás győztesei és vesztesei között mé­lyülnek. A népszavazástól távol­A megállapodásban szerep0 termelési kvóták között eg’, sincs, ami a jelenlegi termete szint visszafogását eredm nyezné. Az EU-s agrártámogatások 1 év alatt fokozatosan fogják elén1' régi tagokét. Azonnali egyenlő J mogatást követelni - demagóg Ne felejtsük: a mostani EU-s gazdák tízsze­res áron vehet­nek vagy bérel­hetnek földet a hazájukban, al­kalmazottaik­nak 6-8-szoros béreket fizet­nek, beruházó, * gépjavító szolgáltatásokat 4-5-s2 rös áron vehetnek igénybe, s k töttebb, szigorúbb'feltételek k° kell gazdálkodniuk. Az Európai Unió jövedelem, biztonságot ad a gazdáknak. ly vező adottságainkat kihasználj hosszú távon a mezőgazda^ gunk lehet a legbiztosabb nyel1 se az EU-s csatlakozásnak. ,i Dr. Sütő Lás# BOP* maradók nem Európának, hane a kormánynak nem hittek- j utódpárt prominensei az elmúld évben és azt megelőzően is min tudták, mit kell mondani, m ^ mindig a napos oldalon sétál1 Ebbe fáradt bele a magyar társa lom több mint 50%-a, amikor tá'f maradásával nem Európára, nem a kormányzati propagál mondott egy csendes nemet. A Független Kisgazdapárt nya Megyei Szervezete úgy v \ hatalmas feladat lesz ezek utá . magyar társadalom széles réteS, nek együttműködését megnyn*’ a hétköznapok Európai Unióján ^ Be kell látnia a kormánynak, eí feladatot erőből nem tudja me8j dani. Nem rekesztheti ki a m3^. társadalom veszteseit a közös bői, mert ezzel az európai m3 hétköznapokat is végtelenül m } nehezíti, nem magának, hanem vidék Magyarországának. ha Dl Kurucsai CsO»j az FKgP Baranya Szervezetének elF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom