Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-18 / 106. szám

■n 2003. ÁPRILIS 18., PÉNTEK RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A _____________Könyv______________________ Em beri lények-e a bírók? kzel a címmel jeleni meg dr. Adám György ügyvéd, nyugalma­zott egyetemi tanár, az MTA dok­torának legújabb könyve az orvo­si műhibákról, amelynek könyv- bemutatóját néhány napja tartot­ok Budapesten, az Új Nemzeti Szalonban. A közvéleményt egyre inkább foglalkoztatják az orvosi műhi­bák, a sajtó is mind nagyobb teret szentel ezeknek. Dr. Ádám tytorgy ügyvédről tudni kell, b°gy közel másfél évtizede ő kezdte el azt a harcot, amely a be- teg jogainak érvényesítésére irá- nyul. Az ő szerepe úttörőnek, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy fal- jdrőnek is tekinthető ezen a terü­lten. Korábban ugyanis a hete­iknek jogi, illetve politikai okok­ból nem igazán volt lehetőségük, b°gy amennyiben műhiba áldo- ^tává váltak, hozzájuthassanak 42 őket megillető kártérítéshez. A szerzőről sokan terjesztik, bogy azért vállal el ilyen ügyeket, toert egyszerűen utálja az orvoso­lt- Ezzel szemben tényként állít­hatom, hogy erről szó nincs, Számtalan esetben vállalja el or­mosok védelmét is. Ennek egyet- ten egy feltételét tűzi csak ki, Oágpedig azt, hogy meg legyen győződve igazukról. Ez a kérlel­hetetlen igazságkeresés jellemzi a "tost megjelent tanulmányt is. , A szerző a műhibaperek egyik togfontosabb kérdését elemzi, jtotikor felveti azt a problémát, a bírói gyakorlatban egyáltalán nem egységes annak megítélése, hogy a bíróság által kirendelt orvos szakértővel szemben mennyiben jtohetö figyelembe a fél által fel­árt .magánszakértő véleménye. “r- Ádám György e vonatkozás­ból a polgári perrendtartás bizo­nyos rendelkezéseit kifejezetten Úkotmányellenesnek tartja, mert ósz a per ura a felperes, vagyis az gúnyt érvényesítő beteg. Ha a bí- 'ói gyakorlat a beteg által felkért ‘Zakértő véleményét a bizonyító­tok köréből kirekeszti, akkor egy­terűén elvonja a felperes bizo­nyításhoz való jogát, noha a per­ból kért ban ben a bizonyítási kötelezettség el­sősorban a felperest terheli. A hatályos magyar jogszabá­lyoknak megfelelően a bíróság a perben igazságügyi orvos szakér­tőt rendel ki, akinek ha a vélemé­nye a per eldöntéséhez nem ad kellő alapot, akkor a bíróság elren­deli a szakvélemény felülvizsgála­tát az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága ál­tal. Az ETT IB-t, mint testületet dr. Ádám György nemes egyszerű­séggel alkotmányellenesnek te­kinti, valamint az orvosok érdek- védelmi szervének. Kitér arra, hogy ez a testület a bírósági tár­gyalásra nem idézhető meg, mondván, hogy egy bizottság szakértőként tárgyaláson nem hallgatható ki, ezen túlmenően ex cathedra kijelentéseket tesz, ame­lyek ellenkezőjének bizonyításá­tól a beteg el van zárva, hiszen még azt sem tudja sok esetben, hogy az ETT IB részéről konkré­tan ki adta a szakvéleményt, mert a bírósághoz benyújtott szakvéle­ményén kizárólag az ETT IB elnö­kének aláírása szerepel. A szerző véleményével termé­szetesen több vonatkozásban le­het és kell is vitatkozni, de úgy vé­lem, hogy hiánypótló szakmunka jelent meg ezen a jogterületen. Ezért ajánlom ezt a könyvet min­den jogásznak, de olyan laikusok­nak is, akiket ez a terület érdekel, és első látásra közérthetőnek ta­lán nem tűnő jogi okfejtéseket is van türelmük végiggondolni. Nincs kiszolgáltatottabb a be­teg, segítségre szoruló, magatehe­tetlen embernél. Dr. Ádám György több évtizedes munkásságáról ne­kem mindig a francia felvilágoso­dás egy híres mondata jut eszem­be: „Állj a gyengék, védtelenek kö­zé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus! Dr. Martin Zoltán ügyvéd (Ádám György: Emberi lények-e a bírók1, Hibiszkusz Könyvkiadó Kft., Solymár, 2003.) Végre Vidovszky! Nyári játékok a tettyei romoknál Színházi ősbemutatók, kiállítások és koncertek két hónapon át Tízesztendős szünet után újra lesz idén Pécsi Szabadtéri Játékok. Júniusban és júliusban több, mint harminc előadáson a művészet minden ága képviselteti magát a megújuló tettyei romoknál és az Anna udvarban. Egykor a szegedi és a gyulai nyári játékok legna­gyobb vetélytársa a pécsi volt, de a jól felszerelt színpad hiánya miatt a város hamar háttérbe szo­rult. Idén jelentős összefogásnak (a városi önkor­mányzat, a Pécsi Nemzeti és a Horvát Színház, valamint a színháztalálkozó szervezői a részesei) köszönhetően újra lesz Pécsi Szabadtéri Játékok június 6-tól augusztus 3-ig. A pillanatnyi állapot­ról azonban sokat elmond az a tény, hogy míg a szegedi játékok 100 millió forint fölötti központi segítséget kap, addig a pécsi 9 milliót. A tettyei szabadtéri színház 350 férőhelyes, a színpad már készen áll, a gyilokjáróhoz az anya­got megvették - a tervet a műemlékvédelmi fel­ügyelőség elfogadta -, és az*új mobil széksorokat is megrendelték. A POSZT Kht. egy világító híd költségeivel szállt be, és a szervezők egy fénypult kialakítására is pályáztak - tudtuk meg a pécsi Horvát Színház és a Nyári Szabadtéri Játékok igazgatójától, Vidákovics Antaltól. A POSZT kiegészítő programjai közül a főis­kolások vizsgaelőadásaival indul a Tettyén a program, míg az Anna udvarban elsőként hang- és képmontázsok láthatók Tóm László diáiból. Utóbbi helyszínen a fővárosi Fáklya Táncegyüt­tes Érzelmek áramlása műsorát is bemutatják a színháztalálkozó során. A tettyei romoknál ta­núi lehetünk egy új kezdeményezésnek, Művé­szetek találkozása elnevezéssel egy-egy színhá­zi bemutatót megelőzően képzőművészeti kiál­lítások, performance-ok láthatók a Pécsi Galéria közreműködésével. Az első ilyen találkozó júni­us közepén a PNSZ-ből három előadásra a Tettyére költöző Rómeó és Júlia drámaest előtt lesz, amikor szobrok és festmények különleges tárlata vezeti föl a rendezvényt. A Mecsek-olda- li varázslatos helyszínen három színházi ősbe­mutató is lesz. Eck Imre emlé­kére balettestet tartanak júni­us végén, ahol Petrovics Emil Saloméjára készít új koreográ­fiát Keveházi Gábor, és ehhez társul Egerházi Attila Zárt füg­gönyök egyfelvonásos munká­ja. A másik nagy magyarorszá­gi ősbemutató Jonathan har­son Robbanás előtt című mu­sicalje (július 22-től), mely egyenesen a Broadwayről érkezik, és pesti vala­mint pécsi énekesek közösen adják elő az élőze­nével támogatott művet (Pólyák Lilla az egyik főszereplője). Ugyancsak a nyári játékon, de az Anna udvarban látható elsőként június 20-án Sárosi István Kolosi csoda című vígjátéka (csu­pán egy házi bemutatója lesz ezt megelőzően a pécsi kamaraszínházban). A színházi estekhez csatlakozik június máso­dik felében a XIII. Nemzetközi Zenei Fesztivál programja is, vagyis koncertet is hallhatunk a Tettyén. Emellett az Anna udvarban július köze­pén egy különleges „kaposvári” színésztalálkozó részesei lehetünk, Molnár Piroska első rendezői munkájaként Helyei László zenés estjére kerül sor Sátánfajzat címmel. A Pécsi Szabadtéri Játékok augusztus 3-ig tart, de a tervek szerint hamarosan bővítik egy harmadik helyszínnel, a Káptalan utcai színpad­dal is, és akkor már az egész nyarat kitöltő három hónapos műsorra készülhetünk. ____________________________MÉSZÁROS B. ENDRE 4 Vi dákovics Antal Walesbe mennek Marcipánék Szombaton hajnalban indul Walesbe a Pécsi Ifjúsági Ház Marcipán Színháza. Egyet­len magyarországi résztve­vőként a vendéglátók, továb­bá egy-egy német és lengyel csoport mellett „csöppentek bele” még tavaly ősszel egy európai uniós egyéves prog­ramba. A cél az, hogy 15-25 év közöt­ti, hátrányos helyzetű fiatalok­kal kell megismertetni és meg­szerettetni a színházat. A tízna­pos műhelymunkák során ba­lettet, színpadi mozgást és pan­tomimet tanulnak, illetve a már megszerzett tudásukat adják és fejlesztik tovább. Az első találkozó múlt év ok­tóberében Németországban volt, a sorrendben második helyszínét, a walesi Bangort 36 óra buszozás után érik el az e négyesfogatban profinak szá­mító pécsiek - miután a Marci­pán Színház repertoárjában már 9 darab szerepel. Hardy Péter, a társulat veze­tője a többiekkel konzultálva úgy döntött, hogy újdonsággal rukkolnak elő Bangorban. Miu­tán októberben Pécsett zárul a sorozat, a most utazó tíz tiné­dzser testbeszéd formájában mutatja be az őszi vendéglátó város hangulatát, épületeit, íze­it - és polgárait. ________________________B. Z. Ma gánügyekről horvátul A Pécsi Horvát Színház új be­mutatója Noel Coward: Ma­gánügyek című darabja tech­nikai okok miatt április 13., vasárnap helyett ma este 19 órától látható. A vígjátékkal a társulat hamarosan vidéki turnéra indul. A bemutató csúszásában közre­játszott, hogy a hó elejétől játssza a színház egy horvát szerző, Mat- ko Srsen művét, és azzal párhu­zamosan készültek a vígjátékra is. Ez a darab egyébként nem is­meretlen a baranyaiak előtt, több mint húsz esztendeje magyar nyelven ment a pécsi nagyszín­házban is. Egy vérbő komédiáról van szó, mellyel a Horvát Szín­ház bejárja majd a megyét. Olyan jellegű ugyanis a mű, amely nem kíván egyéni értelmezést, ugyan­akkor könnyű szórakozást kínál. A történet pár mondatban: két házaspár tagjai a válóperek után találkoznak egy tengerparton, és különlegesen alakuló családi há­rom és többszögek jönnek létre, sajátos helyzeteket teremtve. Ezeknek a sutaságoknak, őrüle- tes párbeszédeknek a hiteles hor­vát nyelvű játékában közremű­ködik két horvátországi színész is. Az egyik hölgy, Vlasta Raml- jak az Eszéki Színházból érkezik, a másik Nela Kocsis pedig a Zág­rábi Nemzeti Színházból. Kocsis Nela egyébként eszéki származá- * sú, apja magyar, de a színésznő csak törve beszéli a nyelvünket. Mellettük a fővárosi horvát szár­mazású Gyurity István, Grisnik János, és Vidákovics Szláven a darab szereplői. Vidákovics Antal, a Pécsi Hor­vát Színház igazgatója úgy véle­kedik, hogy Filákovity István jr. rendezésében egy könnyen mo­bilizálható előadást sikerült al­kotni, és legalább félszáz alka­lommal szeretnék bemutatni a régió horvát ajkú falvaiban is. Noel Coward vígjátékát Sanja Ivies dramaturgja alapján viszik színre, a díszleteket és a jelmeze­ket Erdős János tervezte. MÉSZÁROS B. E. Gyurity István és Nela Kocsis itt még egy pár fotó: tóth l. Emberhalászat Alsószentmártonban J^nkó József plébános huszonhárom éve szolgál Alsószent- ""»rtonban. Pedig kilenc éven át „csak” kijárt ide, ám amikor . rról kellett dönteni, hová helyezze Cserháti püspök, ő kérte: Azóta, amióta a rendszerváltozással a faluban is majdnem Juden megváltozott, a „Tiszi”, ahogy legtöbben hívják a tisz- !e,endőt, valóban a lelkek istápolója lett, és nem csak szavak- Ka|- A közelmúltban Solt Otília-díjjal ismerték el erőfeszítéseit. ^sószentmárton olyannyira a vé­tken van, hogy hajlamosak len- Jtok úgy fogalmazni: az isten háta fogott. Aztán szép lassan kide- j k lehet, éppenséggel a fordított- la az igaz: Isten szeme előtt. , tankó József plébániája sem JJagyományos, nincs diófás LSPnd, nincsenek súlyos faragott atorok, se unaloműző óraketye- Ajtaját zománctábla-gyűjte- . ny díszíti, köztük egy Kádár- perrel ékeskedő ovális iskolá­vá és a legkülönfélébb felira- °k- ..Kutyafuttató”, „Óvakodjunk 3 zsebtolvajoktól”, „Riserva di I Sca" (azaz: horgászni tilos), ankó atya pedig mindezeket jeni tartja be, nem óvakodik a /^tolvajoktól, hanem meSke‘ szteli a gyerekeiket, és a horgá­éi tilalomra is fütyül, illetve az Újszövetség szellemében legin­kább „emberhalász”. Ä&'MÄÄWÄKSÄW .- Itt úgy 1975-re zajlott le a la­kosságcsere, s váltották fel a soka- cokat a cigányok. De akkoriban minden feljövőben volt, a segéd­munkát végző apák fiaikat rábe­szélték, tanuljanak szakmát, az­tán mire az a generáció kész lett, vagy csupán néhány éve dolgo­zott, 89 után egy csapásra min­denki munkanélküli lett. Az új ál­lapot, miszerint hú, de milyen jó, nem kell dolgozni és még pénzt is adnak, hamar elvesztette vará­zsát. Ugyanakkor az általános hangulat nem rossz, más falvak­ban sokkal jobban összezuttyan- tak az emberek, itt nem. Ha van rá módjuk, megfogják a szerszá­mot, dolgozni akarnak, így aztán sokszor ki is használják őket. Az atya... bocsánat, a Tiszi arról is mesél, hogy a cigányok a hétköz­napokban min­dig is hívők vol­tak, jóllehet, az más kérdés, hogy ez mikor találkozik az egyházi szolgá­lattal. Ő mindig készen áll lellti vigaszra, az ajtó nyitva, legrosz- szabb esetben mobilon el lehet ér­ni - már pedig az az egy szinte min­denkinek van a faluban. Ami a legfontosabb, az a püs­pökségnél ltiharcolt óvoda, a dél­utáni napközi, mert mint vallja: egy útja lehet a változásoknak, ha a fiatalokat helyzetbe hozzák. És már egészen kis kortól foglalkoz­nak a kölykökkel úgy, hogy a dol­gozók is cigányok, azaz belülről ismerik a közösséget. Sokan a sik­lósi katolikus iskolába járnak be. Miért is?- Mindenkinek jót tesz, ha kilép a „gettóból”, ismerkedik mások­kal, megtanulják elfogadni, meg­szeretni egymást. Nagyobb biz­tonsággal mozognak a világban. A délutáni napközi egyik taná­ra a 24 éves Walter Gábor, aki egy dániai egyetemen tanul alternatív szociális szakon, és Alsószent- mártonra egy angliai útja során ta­lált rá interneten. Január óta egy fél éven itt teljesíti a kötelező gya­korlatot.- Hogy milyenek a cigány gye­rekek? - mosolyog a fiatalember, aki már afrikai gyermekvárosban is tevékenykedett. - Nagyfokú ön­tudat van bennük. Nem szigorral, hanem nyílt szívvel lehet hozzá­juk közel kerülni, apránként, apró dolgokkal. Szó sincs róla, hogy butábbak lennének, mint bárki más. De talán másfajta türelem kell hozzájuk. És milyen itt élni?- Itt a kisebbség a többség, töb­bek között én számítok kisebbség­nek. Hamar elfogadtak, úgyhogy ha megkapom a diplomámat az egyetemen, jövök vissza ide dol­gozni. Sose éltem fényűzően, itt sem szenvedek hiányt semmiben. A napközi egyébként kicsit a régi elemi iskola mintájára műkö­dik. A gyerekek délután egytől fo­lyamatosan érkeznek, előbb az el­sősök, majd a nagyobbak. Aztán elkezdik a leckeírást, amíg az egyik tanul, addig a másik játsz­hat, mindenesetre öt óra után úgy adják haza a srácokat, hogy a szü­lőknek nincs velük gondja. A másodikos Petrovics Gábor ugyan legjobban focizni szeret meg krumplistésztát enni - vallja meg vigyorogva -, de annak is örül, hogy itt, a napköziben hamar elké­szülhet a házi feladattal, hiszen még a nagyobbak is segítenek neki. Kedvence a matek és a számítás- technika. A komputer mellől kellett elcsalogatni a beszélgetéshez.- Jó lenne otthonra is egy szá­mítógép - böki ki nagy vágyát. A legalsó lépcsőfok az óvoda. Jovánovics Ágnes a következőket mondja:- A cigány családok nevelési hagyományaira épül az itteni élet. Ide bármikor bejöhetnek a szü­lők, csak azt kérjük tőlük, ugyan­úgy segítsen a másik gyerekének is, mint a sajátjának. Többségé­ben itt is cigányok dolgoznak, sok a rokoni kapcsolat is, ez meg­könnyíti a dolgot. A fiataloknak ez is kiugrási lehetőség, látják, ha tanulnak, akár itt dolgozhatnak majd. Például van egy férfi daj­kánk is, ami a fiúknak, a többi apának is egy jó minta, hogy ilyesminek is lehet értelme. Közben az atya egy pádon ülve a gyerekekkel társalog. Ahogy mellé ereszkedem, nem állja meg, hogy ne jegyezze meg: - Nekik már a szüleiket is ismertem. Né­melyik szemében ott látom az ap­ja vagy anyja huncutságát. Aztán még arról esik szó, hogy jön a húsvét, és az micsoda nagy, közös ünnep itt.- Életvidám társaság ám ez itt - mondja a Tiszi, és körbetekint -, ahhoz képest, hogy mennyi szen­vedés az életük. MÉHES KÁROLY szerzői estjére az Auer Vonósné­gyessel. A quartett tagjai: Sipos Gábor (I. hegedű), Bereutes Zsu­zsa (II. hegedű), Gálfi Csaba (mélyhegedű) és Takács Ákos, (gordonka). Az igazi zenei ritka­ságot ígérő műsoron előadóként Vidovszky László személyesen is közreműködik. __ b. k. a m odern zene iránt érdeklődő Pécsiek jelentős zenei esemény­ek nézhetnek elébe, mondván: yfgre Vidovszky! A Művészetek háza Fülep Lajos termében 24- ^n> csütörtökön 19 órai kezdettel ; érül sor Vidovszky László, a PTE -korábbi zenei tanszékvezetője és a Művészeti Kar első dékánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom