Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-15 / 103. szám

2003. ÁPRILIS 15., KEDD RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­Ókortudományi Társaság Pécsett Az elmúlt héten Pécsett mint­egy 30 résztvevővel megala­kult az immár 40 éves múltra visszatekintő Országos Ókor- tudományi Társaság helyi ta­gozata. A Pécsi Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karának tanára, ® Visy Zsolt és dr. Benedek Ferenc professzor emeritus szervezésé­in az elmúlt héten Szeged és Debrecen után Pécsett is megala­kít az országosan már 40 éve mű­ködő Ókortudományi Társaság he­lyt szerve, azaz pécsi tagozata. Az ókortudomány múzeumi és szer­teágazó egyetemi vetiiletei miatt számos szakma képviselőit fogja össze. A. régészet, a művészet, a nyelvtudomány, a filozófia teriile- én dolgozók közül máris 30-an je­lentkeztek a tagozat munkájában mó részvételre. A Phd hallgatók is ^kapcsolódnak, és mint dr. Visy lapunk kérdésére elmondta, szívesen látnák a középiskolai latin es történelem szakos tanárokat is soraikban. Egyelőre évi 4-5 előadás m^gtartását tervezik ókortudomá- ny> témakörökben. A programok nyitottak lesznek, azokon bárki teszt vehet. Az előadásokat várha­tóan a Várostörténeti Múzeumban sttják majd meg, __________b.k. HÚSVÉTVÁR AS. Kézműves kirakodóvásár és tojásírók bemutatói várják április 17-ig mindennap a pé­csi Színház téren az érdeklődőket, ahová tegnap a Maskarás Céh gólyalábas mutatványosai csalták a nagyérdeműt. Érdemes lesz szerdán délután is erre sétálgatni, mert 16 órakor óriásbábos előadás lesz, míg csütörtökön 15 órától általános iskolások közös tavaszi műsorára kerül majd sor.______fotó: tóth l. PO SZT: friss program a tavalyi áron Színész és színházparádé tíz napon át fm. Pécsi Országos Színháztalálkozóra JJúnius 5-14.) május 13-án kezdik a jegye- p* árusítani, és háromezer forint lesz a ,egdrágább belépő. A kamara- és stúdió- Pcogramokat legalább kétszer adják, de a s*tárparádé láttán bizonyosan így is pilla­ntok alatt elfogy minden jegy. vidéken láttam a jobb nagyszínházi előadáso­nt, nincs abban semmi szándékosság, hogy a ‘ OSZT-programban a kőszínházakból csak egy Pesti darab került be - vélekedett Németh Ákos 'ni válogatása eredményéről. Azt már Simon sfl’ón főszervező tette hozzá, hogy a fővárosi Színházak ráálltak a kamaradarabokra, mert ^yre többet jelent, ha a színpad közelebb ke- [Pl a nézőkhöz. Nem véletíen az sem tehát, P°gy a kamara- és stúdióelőadások túlnyomó­it Budapestről érkeznek a versenyre. , A versenyprogramra május 13-án 10 órától nzdik el a jegyek árusítását, és a belépők 2500- 000 forintba kerülnek. Simon István felhívta óehány érdekességre is a figyelmet. Két Móricz- is bekerült a nagyszínházba, a Rokonok rá- _ Pásul néhány éve Pécsett is ment. Sőt a PNSZ eszéki színházzal közösen is megcsinálta, ét éve, tehát lehetőség lesz a produkciók ösz- Zehasonlítására. A klasszikusok közül Shakes- Peare idén is szerepel a programban, egy nagy városi tehetség, Novák Eszter viszi színre a nyíregyháziakkal a Vízkereszt, vagy amit akar- tokot, modern felfogásban. A pécsiek Imposz- toránák sajátossága, hogy Jordán Tamás, a fesztivál másik főszervezője a főszereplő. A Va­lahol Európában egri bemutatója némiképpen eltér a pécsi változattól, mert a PNSZ-ben most is játszott Illatszertár rendezője, Béres Attila jócskán hozzányúlt a szö­vegkönyvhöz. A Mácsai Pál rendezte Jelenetek egy ki­végzésből sztárparádét hoz, csak néhány név a színészek közül: Udvaros Dorottya, Gálffi László, Dunai Tamás, Für Anikó. A zalaegerszegi Úri muriban Egri Kati és Gás­pár Sándor látható a címsze­repekben, és ezt az alkotást is érdemes összevetni a másik Móricz-bemuta- tóval. A Hazatérés Dániába Shakespeare-para- frázis, de itt a Hamlet-történet csak ürügy, Kiss Csaba rendező teljesen átformálta a művet, a rendszerváltás utáni viszonyokról szól: a bűn­ről, a hatalomról, a megbocsátásról. A kamaradarabok sorában a Nem fáj ma­gyarországi színpadon először látható, Szabad­káról érkezik, és egy ikerpár történetét mondja el egy újfajta játékstílusban, amelyben negyven szerepet nyolc színész ad elő, díszletek nélkül. Az izraeli lián Eldad rendezte, akinek egy má­sik darabja is itt lesz, a Rose. Ez a monodráma az ugyancsak pécsi Vári Éva egyszemélyes pro­dukciója. A kamaraszínház sztárparádéjára Az ördög című Molnár Ferenc-műben készülhe­tünk, hiszen Gubás Gabi, Bálint András, Há­mori Gabriella, Schneider Zoltán is ott van a szereposztásban. Ez a színészgárda egy másik kamaradarabban is látható, a Medeában, ame­lyet Zsótér Sándor rendezett. Az idióta című, Máté Gábor által színre vitt darabban a nevek láttán ugyancsak kapkodja a színházszerető ember a fejét. Dosztojevszkij Félkegyelműjét takarja a cím, a fellépők közt pedig ott található Fullajtár Andrea, Újlaki Dénes, Bodnár Erika, Bezerédi Zoltán és Haumann Péter. Pécsi kötő­désű előadás a kirúgott menedzserekről szóló Top Dogs (Nagykutyák), mert a rendező: jr. Ba- gossy László, és a díszlettervező Bagossy Leven­te is Baranyából származik. Eldőlt az is, hogy április 25-én sorsolják ki az öttagú közönségzsűrit. Továbbá jó tudni a jegyvásárlás előtt, hogy a nagyszínházi előadá­sok ismétlés nélkül mennek - kivétel a Valahol Európában, és a Jelenetek egy kivégzésről. A kamara- és a stúdiódarabokat viszont legalább kétszer játsszák. A június 14-i gálaestre csak 1500 forint a belépő, és versenyen kívül a nagy­színházban látható 13-án n krakkói Bagatel Színháztól Jan Noviczkival a főszerepben Cse­hov Három nővére. mészáros b. endre Tv-jegyzet Kecskejaj Alig több mint egy röpke év és végre uniós színvonalra emel- máshogyan fog nőni a fejünkön kedtek maguk a megnyilatkozá- a haj, uniós előírások szerint sok is. A falra vetített fognak bodorodni a felhők fölöt- videóképeket már egy ifjú ripor­tunk, és máshogyan mekegnek tér is dicsérte, mondván; „min- majd a kecskék is. Szombaton az • dent meg lehet tudni a hatvanas mtv-n a Selmeczi-show még a évekről", (ennyit a történelem- szomorú magyar valóság visszfé- ről), de a volt tilos rádiós Erdé- nyeit mutatta, amelyben még lyi is egészen elvolt ragadtatva a nem az uniós magyar, hanem a saját ötletüktől. Laki nevű társa kilenclyukú magyar pusztákról szerint „sok-sok XXL századi rivaldafénybe lökött népfia, az modem gondolatot tartalmaz", űrhajósnak készülő Laci bá „bele tudtuk magunkat tenni" - nyomta a maga végtelenül hü- majd még egyszer, utoljára bele- lye, szakmánybán legyártott szó- téve magukat bevallották: „Ben- vicceit. A zserbónyi kis közönség nőnket ez marhára feldob, mert hálásan tapsolt - szerénynek, ez a menő", igénytelennek lenni a leendő A magyar kecskéket csak más­unióban is erény. Aztán kilenc nap, A Hét búcsúadásában lát- órától betört az uniós valóság is tűk, de a kecskék nem voltak se lakásunk falai közé. Titkos stra- közönségesek, se bután önteltek: tégiai terv alapján Eger, Szom- valószínűleg elfelejtették figyel- bathely és Szekszárd képviselte a meztetni őket, hogy adásban hazai településeket, a Roosevelt vannak: sztárként kellene visel- tér és Demszky a fővárost. Volt kedniük. A kecskék Juhaiék még kötélugrás, tűzijáték, Kecskemét környéki tanyájáról Republic-zene, videofal, és ne fe- és Németkérről, Illéséktől jelent- lejtsem: másnap jöttek a kecskék keztek, és a riport végre valódi is. A műsorkészítők egyike vala- uniós kérdést érintett: ugyanis miképpen Antall József 1991. de- még ezt az igénytelen jószágot cember 16-i beszédének néhány sem kifizetődő tartani, gondozni ide illő gondolatát is becsem- nálunk, nem szólva arról, hogy pészte a műsorfolyamba. felvásárlók ezeket a gazdákat is A népszavazásról szóló mű- gátlástalanul becsapták - követ­sor vázlatos képet adott a britek kezmények nélkül. De a kérdést unióba vezető rögös útjáról, és valóban csak érintette: a cégek magyar nők szülési kedvének számonkérése elmaradt. Az uni- 1991-2001 közötti apadásról is, ós szabályok adta védelemben, a és már csak „hajóhossznyi tá- piac biztonságában pedig egyelő- volságra voltunk az Európa-ki- re csak reménykedhetünk, kötőtől" (Baló György), mikor ___________________bóka róbirt HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN B A legnézettebb tíz tévéműsor április 11 -én, pénteken 1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1986900 2. RTLKJub Való Világ (valóságshow) 1 582 895 3. RTL Klub Híradó 1 530 680 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 431 604 5. RTL Klub Mónika (talkshow) 1 199 284 6. (2) Tények 1 181 244 7. mtv Az angyal (amerikai akciófilm) 1 026 274 8. (2) Activity 1 009 040 9. RTL Klub Apollo 13 (amerikai film) 999 431 10. ___(2)___ Bi g Brother (valóságshow) 991 842 A legnézettebb tíz tévéműsor április 12-én, szombaton 1. RTL Klub Az utolsó cserkész (amerikai akciófilm) 1 985 319 2. RTL Klub Heti hetes 1 481 964 3. (2) Tények 1 375566 4. RTL Klub Való Világ (valóságshow) 1 264026 5. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 185 544 6. (2) Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1 148 709 7. mtv Szatelit (Selmeczi-show) 1 128.328 8. (2) Big Brother - a döntés (valóságshow) 1 126 253 9. mtv Híradó este 1 117 073 10. (2) Magellan (tudományos maqazin) 1 109 713 A legnézettebb tíz tévéműsor 13-án, vasárnap 1. RTL Klub A vadon foglyai (amerikai kalandfilm) 1 716 994 2. (2) Napló (heti magazin) 1 491 279 3. RTL Klub Való Világ-kihívás (valóságshow) 1 489 782 4. (2) A harc mestere (amerikai akciófilm) 1 447 568 5. (2) Tények 1 444 296 6. RTL Klub Híradó 1 375 897 7. (2) Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 150463 8. (2) JAG - Becsületbeli ügyek (amerikai filmsorozat) 1 125 502 9. mtv Szupertiuli 1 088 749 10. (2) Motoros zsaruk (német akciófilm-sorozat) 984 758 Újraiparosítás: út a kulturális főváros felé ^liióta Pécsett felvetődött az Európa Kulturális Fővárosa cím j;’eSpályázásának lehetősége, a térség értelmiségének egy ré- . ,.e Megmozdult, s a cél megvalósításában együttműködést és °zös gondolkodást ajánlott a városnak. Az esélyekről, tenni- * .‘ókról dr. Horváth Gyulával, az MTA Regionális Kutatások °zpontjának főigazgatójával beszélgettünk. ktfíafc-e valamilyen előzményei , Európa Kulturális Fővárosa öt­letnek? k ' Még 1995 szeptemberében el- > Etettük Pécs város fejlesztési ró|nc^Pcióját, amely már szólt ar- rtj * h°gy a kulturális ipar milyen kft f1™2^ erő lehet a térségben. A gyűlés elfogadta, s ez alapul ]/° §élt a városfejlesztési elképze­lj me§fogalmazásához, többek lás 0-- e^en v°lt szó először a vi- 8°r°^ségi programról is. err péntek lépések ezt követő­dé, ,A 90-es évek végén készült el a dunántúli régió és Baranya me- lypÍ ‘úlesztési koncepciója, ame- tUML - szimén volt markáns kul- giai fS 'Par~’ tudomány-, technoló- kéS2-ej*esztés részük. 2001-ben el- ja_. u*t a régió fejlesztési program- tenoi, t»en is külön pontként sze- t a kulturális ipar.- Gondolom, ezekkel a felvázolt fejlesztési programokkal szoros összefüggésben valósítható meg az Európa Kulturális Fővárosa koncepció.- Természetesen, hiszen a vá­rosnak a kulturális ipart is stratégi­ájának kell tekintenie, nemcsak a kultúrát, utóbbira részstratégiákat és koncepciót kidolgozva. A kul­turális ipar rengeteg elemből áll, iparrá az teszi, hogy az egymás közötti elemek szoros kapcsolatát kialakítják, s a fejlesztés során ezeknek az összefüggéseknek az erősítésére kell jelentős erőforrá­sokat fordítani.- Készült valamiféle stratégia is?- Ez még csak koncepció volt, amely a legelső elem a tervezés­ben, elmaradt azonban a stratégia és elmaradt a program. Tehát, úgy gondolom, nincs a városnak határ­időkhöz kötött, konkrét feladatokat tartalmazó, hosszú időtávra szóló programja, amely már meghatá­rozná, hogy mit mikor, hová, mi­lyen forrásból, milyen célból kell megépíteni vagy fejlesztem.- Ahhoz, hogy Pécs megkaphas­sa Európa Kulturális Fővárosa cí­met, vagy legalábbis olyan szintre jusson, hogy ennek esélye legyen, mit kellene tennie?- Ennek érdekében mindenki­nek összefogni úgy, hogy a kultúra különböző területeinek képviselői megfogalmazzák saját elképzelése­iket, s ezt aztán az önkormányzat egységbe foglalja. Én már koráb­ban felhívtam erre az önkormány­zat figyelmét, megfogalmazva töb­bek között azt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program olyan stratégiai cél, amelyre számtalan fejlesztési programot fel lehetne fűzni, meg lehetne indokolni. Az a gazdasági vita, amely a Dunántúli Naplóbar zajlik hetek óta, hasonló fogantatású, s nem kizárt, az lesz a következménye, hogy létre kell hozni egy gazdaságfejlesztési koa­líciót vagy kerekasztalt, egy állan­dóan működő fórumot. Az is fon­tos, hogy erősítsük a város kulturá­lis imázsát, régióközponti, sőt an­nál is tágabb szerepét, a lakosság identitását és jövőképét, fokozzuk a kulturális ágazatok együttműkö­dését, fejlesszük a kultúra és az ipar között kapcsolatokat, a város belső kohézióját.- Jelenleg körvonalazódni lát­szik egy művészekből, a kultúrával foglalkozó szak­emberekből álló kulturális ta­nácsadó testü­let, amely az ön- kormányzat munkáját kí­vánja segíteni az Európa Kulturá­lis Fővárosa program előké­szítésében. Milyen súlya lehet en­nek a szervezetnek?- Ha mindkét oldal komolyan veszi feladatát, akkor jók az esé­lyek, de azt mindenképpen hang­súlyozni kívánom, hogy a megol­dás kulcsa az önkormányzat kezé­ben van. Kérdés, hogy képes-e az önkormányzat saját szervezed ke­retei között megoldani ennek a nagy programnak a szervezését. Szükség lenne legalább tíz profi szakemberre, hiszen a tanácsadó testület fontos láncszem lehet ugyanebben a mechanizmusban, de az operatív munkát az önkor­mányzatnak kell összehangolnia és nagyrészt elvégeznie.- Vannak-e tapasztalataink arm vonatkozóan, hogy Nyugat-Eutó- pában miként zajlottak le ezek a fo­lyamatok?- Nincsenek, de ha elindul ez a hatalmas program, két feladattal kellene kezdeni. Az egyik, felmér­ni a kulturális potenciált itt a vá­rosban és bizonyos szempontból a régióban, mert ez a régió kultu­rális kohézióját erősítő program lenne. A felmérést nagyon korsze­rű eszközökkel kellene elvégezni, s a nyugat-európai, de a hazai nagyvárosokat is össze kell ha­sonlítani. Akkor kiderül, hogy erősek vagyunk-e, vagy csak azt hisszük. A másik markáns fel­adat, megnézni, hogy az eddigi kulturális fővárosok hogyan csi­nálták. A regionális szakirodalom gyakran idézi, hogy Glasgow egy lerobbant, depressziós ipari város volt, és a kultúrát és az ahhoz kapcsolódó gazdasági, ipari tevé­kenységet kiáltotta ki stratégiai célnak. 1990-ben pedig kulturális főváros lett. Eltűnt a korábbi ipar­város imázsa, ma egy tudomá­nyos, csúcstechnológiát működ­tető város képe jelenik meg a köz­véleményben.- Ha minden a várakozásnak megfelelően zajlik, mennyi előké­születi idő szükséges Pécsnek?- Hat-hét év mindenképpen. Azt azonban hangsúlyozni szeretném, hogy mindez nem kizárólagosan a kulturális szféra ügye, a gazdaság markáns szereplője kell legyen en­nek a programnak, s a gazdaság jö­vőbeni állapota nagyban befolyá­solja a program sikerét. Egymással párhuzamosan szükséges a két te­rületet fejleszteni. Mert az elkép­zelhetetlen, hogy csak a kultúra le­gyen ennek a városnak az egyetlen kitörési pontja, hiszen ha regioná­lis vagy annál tágabb szerepkörre számít a város, akkor látnia kell, hogy egyetlen funkció nem teszi erre alkalmassá, viszont nagyon komolyan kell az újraiparosítás gondolatával foglalkozni. _____ CSERI LÁSZLÓ Si mon István [ Dr. Horváth Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom