Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-15 / 103. szám
2003. Április 15., kedd O K T A T Á S 3. OLDAL Erősebb nyelvoktatás az iskolában Nyelvtanulás éve 2003 szeptemberétől Az Oktatási Minisztérium (OM) a 2003-2004. tanévet a nyelvtanulás évének nyilvánította. Ennek keretében hirdette meg a Világ-nyelv Programot a hatékonyabb iskolai nyelvoktatásért- A program egyik eleme, hogy jövő szeptembertől a 8. osztály után a középiskolákban lehetőség nyílna a nulladik évfolyam bevezetésére. A pluszévben a diákok tanóráinak minimum a 40 százaléka nyelvóra. Az PM támogatja a nyelvszakos tanárjelöltek magasabb szintű nyelvi és módszertani felkészítését is, illetve a 2005-ben változó érettségi rendszer *s az iskolai nyelvtanulást erősíti. A programról nyilatkozott lapunknak Magyar Bálint miniszter.- A magyar nyelvoktatásban minőségi változásra van szükség. Milyen intézkedésekkel érhető ez eV- A minőséghez idő kell. A Világnyelv Program célja az, hogy időt teremtsünk a diákoknak a nyelvtanulásra. Ma Magyarországon nagyon elnyúj- tottan és elaprózottan tanulnak nyelvet a gyerekek tizenkét éven át, heti két- három órában, mégsem szereznek használható nyelvtudást. Az össz- óraszám elvileg elegendő kellene hogy •egyen, az időbeosztás azonban nem megfelelő. Gyakran túl korán kezdődik a nyelvoktatás, rossz módszerekkel. Az elsős, másodikos gyereknek nem nyelvtant, helyesírást kell tanulnia, elég, ha verseket, mondókákat szaval, játékosan tanul. Később, amikor valóban intenzívvé válhatna a nyelvtanulás, egyszerűen nincs idejük rá, mert a többi tárgy leterheli őket. A nulladik évfolyam bevezetésének célja tehát az, hogy időt teremtsen, és a nyelvtanulásra koncentráljon a fogékony korban. Ha a gyerekek a tanítási idő 40 százalékában tanulnak egy nyelvet, sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy el is sajátítják azt. Magyarországon a felnőttek nyolcvan százaléka nem beszél egy idegen nyelvet sem, ez a szám az Európai Unióban átlagosan 53 százalék. Mindenképp javítanunk kell ezen az arányon, mert némák leszünk az új világban, ha nem beszélünk idegen nyelveket.- Hogyan készítik fel a tanárokat o. magasabb elvárásokra?- A Világ-nyelv Program része a pedagógusok képzése is. Célja a többi között a mentorképzés, a tanítási gyakorlat minőségi és mennyiségi javítása, valamint a nyelvszakos hallgatók nagyobb arányMagyar Bálint miniszter ban maradjanak a tanári pályán. Jó lenne, ha a leendő nyelvtanárok bizonyos időt eltölthetnének az adott nyelvterületen, így fejlesztve tudásukat.- Gyakran éri az a vád a magyar- országi nyelvoktatást, hogy nem elég nyelvcentrikus, a gyerekek nem tudják valójában használni a nyelvet, hiába van nyelvvizsgájuk. Mi lehet erre a megoldás? Tervezik idegen nyelvű tanárok bevonását a képzésbe?- Meg kell teremteni a lehetőségét anA magyar felnőtt lakosság 80 százaléka „néma”- A népszámlálás adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 19,2 százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni és magát másokkal megértetni. (KSH, 2001.)- Az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők aránya 53 százalék.- A fiatalok között alig valamivel jobb a helyzet. A 15 éven felüli magyar népesség egynegyede beszéli valamennyire az öt leggyakoribb nyugati nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) egyikét.- A felnőttek 14 százaléka tud legalább alapfokon angolul, 13 százaléka németül. • A 15 éven felüli magyarok idegennyelv-tudása az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül is a legalacsonyabb. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY nak, hogy az EU-csatlakozás után több idegen nyelvű tanár taníthasson hazánkban. Fontosnak tartom, hogy bizonyos órákat idegen nyelven tartsanak majd az iskolákban. Ez akár a kontrollja is lehetne az iskolai nyelv- oktatásnak. Felmérhető lenne, hogy a gyerekek mennyire tudják használni a nyelvet, mennyire képesek teljesen hétköznapi dolgokról idegen nyelven beszélni, ki tudják-e fejezni magukat, vagy éppen értik-e az előadókat.- A nyelvtanárok gyakran nyelviskoláknál dolgoznak magasabb fizetésért. Miként lehet ezen változtatni?- Már a kormányváltás után bekövetkezett pedagógusbér-emelés segített ezen. A nulladik évfolyam bevezetése után remélhetőleg szűkülni fog a magániskolák piaca is. Ha a diák megkapja az iskolában a megfelelő nyelvi képzést, nem lesz szüksége arra, hogy nyelviskolában vegyen pluszórákat, és a szülők súlyos tízezreket fizessenek a gyerek taníttatásáért. A minőségi nyelvoktatás az iskolában tartja majd a tanulni vágyókat, és így a tanárok egy része várhatóan visszakerülhet a közoktatásba. STEINER KATA Így látja a nyelvtanár A nyelvtanárok többsége szerint heti 6-8 órára lenne szükség a leginkább tanult idegen nyelvitől. Ön szerint egy átlagos dáknak heti tény órát keltene tanulnia áthoz, rogy S éven teliil kűzépfck.ú nyelvvizsgái szerezzen egyo/yan nyetvböi, amit még nem tanúi'' 11+ óra 10% 6-8 óra 52% ®M nem eléq 5 év 4% Fatméds középiskolai lysMmiok köréten, m — Vélemények a nyelvtanulásról 0M A nyelvtanulíssal kipcsolatos állítísok mérleg-indexe. (+ 100, hz mindenki teljesen egyetért, -100, hl senki nem ért egyet.) Diákok Szülök 8 o. 11 0. Az iskolákban inkább csak egy nyelvet kellene tanítani nagy óraszámban, mint többet ugyanannyi órában. +22 +17 +35 Aki nem beszél legalább egy világnyelvet, az műveletlennek, analfabétának számit a xxi szazadban. +11 +19-28 az iskolákban azért nebez nyelvet tanulni, mert 3 nyelvkönyveit unalmasak, semmi kOztik az élethez •4-16-31 Egy magyarnak sokkal nehezebb megtanulnia egy idegen nyelvet, mint egy nemetnek vagy' egy hollandnak.-32-28-34 Egy nyelvet csak kúionórákomagy magántanártól lehet tisztességesen megtanulni, az iskolákban nem 44 •3 ■6 Manapság csak angolul ércíEmes tanijlhí. más nyelvek tanulása luxus.-69-75 • -71 Markeling Cefíirm), 2003 így látja a nyelvtanár Ezzel arembeaa nyelvű lúrok ?S százaléka úgy véle ke den, hogy az adag diák legieljebb heúó órát fordít nyektamtiás». Ón srzzM hánf órátxetifa'i.i* rtj&'Xsn utasra az Ön i&go» t&áifai é> ©M ******** felmérői középukolé ryeManérok köréten, Mtukem CentnÁ $03. mércia _______________•_____________________________] 58 óra 30% t-2 óra 17% 3-4 óra 41% 7+ óra 12% Szubjektív nyelvteszt, 8. évfolyam Egy átlagos nyolcadikos öt éve tanul idegen nyelven, lie ti 4,9 órában. Közel egy barmaduk egy pohár vizet sem tud kérni idegen nyelven. U tuctrrá<t-> fortí&am a moern'atoVat arra az Kk-q^r, nyelv/*. amelyiken? fegjotban tuctzzl Defekíet koptunk, m eg tudják javítani a gum it? E gy csoporttal vagyok itt, de eltévedtem. Inkább narancslét kérnék, ha van. El ne felejts felhívni, am int megérkezel Budapestre. Nincs hova mennem. ©M ********* Kérek egy pohár ’vizet. ■ ez nekem bonyolult gnem szó szedni ■ le tuflomfcrollani 1 f OOO nyolcadikos megkérdezése, Marketing Centrum, ÍOü 3. máraus Szubjektív nyelvteszt, 11. évfolyam ^ osztályosok átlagosan l ie ti <*,4 órát ínrdítJinak nyelvtanulásra, beleértve ax iskolai és a különórákat is. Átlagosan 2,3 óra jut az onhoni nyelvtanulásra. A diákok 150/o-a tudta lefordítani mindegyik mondatot. Ifi fíntaátf-e forJ/tüoi a /mnrtatoiiat urna az kteqen nyelvn. aiwstyihen a tégfrbbén tatfa* ©M Defekte* koptunk, meg tudják javítani a gumit? E gy csoporttal vagyok itt, de eltévedtem. Inkább narancslét kérnék, ha van. El ne felejts felhívni, amint megérkezel Budapestre Nincs hova mennem Kérek, egy pohár vizet. ■ ez nekem bonyolult □ nem szó szerint «le tudom rontani [ £zor 11. évfolyamos rnogkéKtezéi&í Mszk&tín.
