Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-13 / 101. szám

8 TURIZMUS u HIRDETÉS 2003. ÁPRILIS 13 AO HÍREK Vízi vidámpark a görög falu mellé ■ BALATONFÜRED: Vízi vidámpark létesülhet a félbema­radt görög falu mellett. Az önkormányzat megállapodott a Balatonfüred szélén tervezett létesítményről a befekte­tésre vállalkozó Masped Capital Rt.-vel, hogy a település biztosítja a beruházáshoz szükséges háromhektáros tel­ket, amennyiben a cég nekilát az építkezésnek. A 2004-es idegenforgalmi idényre adják át a tíz év után felépülő görög falut szomszédságában a vízi vidámparkkal. Aszófőn lesz az első borshop ■ ASZÓFŐ: A Magyar Turizmus Rt. és a Nyitott Pincék Szö­vetsége egész napos programot tervezett április 15-én a Salánki Pincészet területén a balatoni borok érdekében, ahol 76 pincészet mutatja be kínálatát. Az egész napos programon több neves borászati szakember tart előadást a bor értékesítés lehetőségeiről közeledve az EU felé. Május elsején nyit a ceglédi termál ■ CEGLÉD: Május elsején a vendégek számára is megnyit­ják az új Termálfürdő és Szabadidő Központot. A másfél milliárdos beruházáshoz a Széchenyi-terv pályázatán 724 millió forintot nyertek el. Nyolc medence épült, négy fedett és négy a szabadban. Az 1050 méterről feltörő 54 fokos termálvizet fürdő- és ivókúrára, gyógyászati célok­ra is hasznosítják. Wellneszrészleg segít az egészség megőrzésében. A termálfürdő nyáron 1300, télen 300 vendég fogadására alkalmas. Még az idén megnyílik egy Aquapark, valamint kialakításra kerül egy kemping is. Bakonyi barangolások ■ VESZPRÉM: Most, hogy itt a tavasz, lehet újra kirándul­ni - például a Bakonyba. A lágy ívű dombok, mérsékelt emelkedésű hegyhátak és szelíd patakvölgyek ideális te­repei a természetjáróknak, nekik ajánlható leginkább a Cartographia új kiadványa, amely a tájvédelmi körzet leg­szebb, látnivalókban leggazdagabb területeit mutatja be. Mediterrán élmények a Nagyerdőben ■ DEBRECEN: A Nagyerdei Gyógyfürdő a csaknem 2 milli­árd forintos beruházásnak köszönhetően 2003 nyarától új mediterrán élmény fürdő komplexummal fogadja ven­dégeit. Az ötezer négyzetméteren kialakított élményköz­pontban lesz hullám-úszó-játszó medencetér, pezsgőfür­dő, dögönyöző, sodrómedence, barlangfürdő vízeséssel, sodróbarlangfürdő, víz alatti masszázs, 11 gyermek­csúszda 5 csobbanó medencével. Az élményfürdő össze­kötő folyosó segítségével egy egységet alkot a gyógyfür­dővel. így a szállodai, gyógyászati és fürdőszolgáltatások könnyen, gyorsan elérhetők lesznek mindenkinek. Húsvét és A húsvét ünnepe sok szá­lon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a meg­újulás, a termékenységgel összefonódó népszokás­kincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal pár­huzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szoká­sai maradtak fenn. ■ A nagyhét a virágvasár­nappal kezdődik, amelynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolód­nak. A bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hi­degebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. A magyar nép­szokás ezen a napon a zöld­ág-hordás, más néven vil- lőzés: a termékenységet se­gítő eljárás. Az ággal meg- ütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barka­szentelés a keresztény és a „pogány” szokások ötvöze­tét mutatja. A szentelt bar­kának bajelhárító szerepe van. Sok helyen zajos határ­kerülést tarta­nak, amellyel a rossz szelleme­ket űzik el. A nagyhét napjainak szo­kásai a Bibliá­ban leírtakat követik. Nagy­csütörtökön, zöldcsütörtö' kön a Rómába ment harango­kat a fiúk ke­replőkkel helyettesítik. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Az ét­rendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktat­nak. Pilátus-égetés is e nap szokása. A böjt régen ham­vazószerdán kezdődött. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvenna­pos koplalást, a tilalom csak nagypéntekre vonatkozik. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lá­bának megmosása (a ven­dégszeretet jelképe) emlé­kére szokás volt, hogy Ró­mában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Nagypéntek, Jézus ke­reszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kál­váriadombokra vonulnak, s megállnak az egyes stáció­kat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus ke­resztvitelének útját. A temp­lomokban az oltárokat leta­karják, a haran­gok hallgatnak. Nagyszom­bat a feltáma­dás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyúj­tása, mely Jé­zus és egyben a remény jelké­pe, azt adja hí­rül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás kö­zel van. Este „visszajönnek” a harangok is Rómából. A nagypénteken sötét, dísz­telen templomokat nagy­szombat reggelére virágok­a tavaszünnep kai, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik ős­elem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ün­nepük, amelyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jel­képező húsvéti gyertyát ez­zel gyújtják meg. A feltámadás napja hús- vétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkel­tét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik: egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltáma­dásának bizonyítéka, a má­sik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisz­tust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tarto­zik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapján Kecs-. kémét környékén szokás volt az Emmausz-járás. An­nak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emma- uszba vezető úton találko­zott, kimentek a város hatá­rán álló kápolnához és vi­dám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vi­dámság napja. Magyaror­szág egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hív­ják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen ki­vonszolták a kúthoz, s vö­dör vízzel leöntötték vagy a patakhoz vitték, s megfür­dették. A locsolás az ősi te>’ mékenységvarázsló és m# tisztuló rítusban gyökerez® A víz tisztító ereje a keres2' ténységnél a keresztelési kapcsolódik. A mondái ifijj gyarázat szerint Jézus síi őrző katonák vízzel öntött^ le a feltámadást felfeded ujjongó asszonyokat, ® akarták elhallgattatni Őke A locsolás ma is eltérj6® szokás, kissé szelídebb í°r mában, hiszen gyakran kölnivízzel locsolnak a fi“" férfiak. A húsvéti néps^ kások sorát egy fehérvasa2 napi szokás zárja. A lányj* komatálat készítenek, elk® dik egymásnak. A kosáré tálra húsvéti tojás, kal^ ital kerül. PROGRAMOK Ünnepek a Skanzenban Szentendre, április 20-21-én 9-17 óráig Az egész múzeum újjáéled; három tájegység húsvéti hagyomá­nyait idézzük fel gazdag programunkkal. A szokásos helyszínek - Felső-Tiszavidék, Kisalföld tájegység - mellett a Bakony, Balaton-felvidék tájegység is benépesül majd. A tavasz kezdete új kapcsolatok kezdetét, a régiek megerősítését is jelzi. Információk: Bárd Edit: (26) 502-511, barde@sznm.hu Szabó Zsuzsa: (26) 502-511, szabozs@sznm.hu Miért a tojás, a bárány, a nyúl? A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jel­képe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élet­telenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. I Fontos szerepe van a húsvéti ét­rendben, de a színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a pi­ros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A piros szín egyes feltevések szerint Krisz­tus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása az egész világon elterjedt, s elsősorban Kelet-Európábán maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egy- színűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsoló­dik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése táj­egységenként változott. Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak. Egyik ilyen játék például a tojásütés, tojáskoc­cintás. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, aki a feléje dobott tojást elejti, még egy eszten­deig nem leli meg a párját. Jóslásra is használták: ha nagypéntek éjjelén egy pohár vízbe csurgatták, a for­mája megmutatta, milyen lesz a jö­vő évi termés. A húsvéti jelképek sorában kü­lönböző állatokat is találunk. Leg­ősibb a húsvéti bárány. Az ótesta- mentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az testamentumban Jézus Krisztus & emberiség megváltására jött a re: „Krisztus a mi bárányunk, ^ megáldoztatott érettünk.” A másik húsvéti állat, a íú megjelenésének magyarázata ne}l zebb. A termékenységgel kapcsf* tos vonatkozásában magyarázat, hét a nyúl szapora volta. A hol®*' is kapcsolatba hozható, mely a mékenység szimbóluma. Nyúl . tojás ősi kapcsolatát abban látj^. kutatók, miszerint a nyúl ereded • madár volt, s az istennő haragjai négylábú állattá változtatta. E kit nős tulajdonságú állat hozzánk ú met közvetítéssel kerülude kialak lását homály fedi. Az is lehet, désről van szó, mert régen német területeken húsvétkor volt gyöngytyúkot ajándékozni-^ gyöngytyúk német neve Ha^ huhn, röviden Hasel. A félreéiJj abból eredhet; hogy németül a w neve Hase. Országos Hímestojás-bemutató és Vásár Pécs, április 12. Az érdeklődők kész hímes tojásokat csodálhatnak meg és a különböző technikákat, az eszközök nálatát is megtanulhatják. Megyei Kulturális és Idegenforgalmi 7623 Pécs, József Attila u. 10. Tel.: 72/311- 036; Fáx: 72/211-167 Hollókői Húsvéti Fesztivál Hollókő, április 20-21. Megelevenednek a tavaszköszöntő népszo­kások; a látogatók megcsodálhatják a népviseleteket és mesterségek fortélyait sajátíthatják el a műhelyekben. A fa­lu apraja-nagyja díszes népviseletet ölt magára. Egész napos folklórprogram, népművészeti kirakodóvásár, kézműves-bemu­tatók nyújtanak gazdag programot vendégeinknek. Hollókőért Közalapítvány 3176 Hollókő, Kossuth u. 68. Tel./Fax: 32/579-010 Húsvót a Lázár Lovasparkban Gödöllő - Domonyvölgy, április 20-21. 11.00: „Szelek szárnyán, várak ormán" - Vidám történet az igazságos Mátyás királyról és a csalafinta udvari bolondról 12.00: Lovasbemutató Sisi közreműködésével 12.30-14.00: svédasztalos ebéd - húsvéti fogásokkal, 14.00-14.30: tojáskeresés, húsvéti játékok gyerekeknek! 14.30: Isaszegi Csata Táncegyüttes Egész nap: kézműves-foglalkozások, tojásfestés, mézeskalács­készítés, csuhéfonás, kocsikázás, pónifogatozás, Lázár Lovaspark, Domonyvölgy - Fenyő u. 47. Tel.: 06-28/576-510 Fax: 06-28/576-511 Énekelt Biblia Budapest, Teátrum, április 16., szerda, 19 óra Gryllus Dániel és Sumonyi Zoltán három dalsorozatot írt a Bib­lia nyomán. A programban Pál apostol levelei, A hegyi beszéd és a Tizenöt zsoltár részletei hangzanak el Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Halmos Béla és Sebestyén Márta előadásában.--------- ;-------- —.......... ............... Cí merek strucctojásból ■ - Engem a faragás mindig megnyugtat, s felderít, mert az elsői"" sés után látom a végeredményt, a szépséget - vallja Kiss P6t,( kistarcsai tanár, aki fán kívül farag csontot, szarut, tyúktojást, s° strucctojást is. Egy vállalkozó Kistarcsán struccfarmot létesített e ajándékba adott neki egy hatalmas strucc-, majd emutojást. Egy0® nekiállt az éles késsel. Szerszámait maga készíti, édesapjától örök0, borbélykészletből. A Zengővárkonyban nyílt Míves Tojás Múzeum 1°» ját és Zengővárkony címerét is elkészítette, természetesen str"c tojásból. De megmunkálta ebből a 72 vármegye címerei közül több0 között Budapest, Esztergom, Hont, Tolna, Győr-Moson-Sopron me&e! valamint Kistarcsa, és Mogyoród címerét is. Egy tojásra maximum & rom fér. A tojásfaragás kényes dolog, ugyanis egy rossz mozdulat’ , oda a 60-80 órai munka. Kiss Péter különleges hobbijának gyöke2 gyerekkoráig nyúlnak vissza: , ^- Amíg más gyerek egy-egy unalmasabb órán a pad alatt regé® olvasott, én a ceruzámba különböző arcokat faragtam. A ceruzák ^ később felváltották a tojások. Húsvétra kitalálok valami szép mi"*0 j elvégre ez az egyik legszebb ünnepünk - mondta a művész, 0^ . ■ Öt lakosztályával, éttermével, javítóműhelyével és alkatrészüzletével vár­ja nyár elejétől a balatoni kerékpárút használóit Balatonfűzfőn a Fűzfő Mo­tel. A 300 négyzetméter alapterületű épületben öt lakosztály négy-négy ven­dég elhelyezésére lesz alkalmas, így egyszerre húsz kerékpárosnak tudnak szállást adni a tervek szerint május végén megnyíló motelban. Balatoni vendégfogadó kerékpárosoknak VÜdUmk iwmp nbvK CM h-Hi ftw .. '/0/kéSwtjttfMöltfMui —. brrufiN hw*Nvu tiwfclMftYxMl KőykHi Lk tWu*< <U'«*f** !'*■»+Mm O+Mxt á IHt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom