Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-12 / 100. szám

6. OLDAL KULTÚRA -RIPORT 2003. ÁPRILIS 12., SZOMBAT FINN VENDÉGEK AJÁNDÉKA. A pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola évek óta jó kapcsolatot ápol a lahti Lotilla Iskolával. A finn in­tézmény kórusa a PTE Ifjúság úti aulájában adott nagy sikerű koncertet tegnap délután, amelyen olasz madrigálok, néger spirituálék, finn szerzők művei mellett Kodály Zoltán- és Kocsár Miklós-szerzemények is elhangzottak. ____________________________________fotó: tóth l. A közoktatás buktatói Véget ért a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának szervezésében megtartott háromnapos kon­ferencia Pécsett, amelynek célja az új tanítási módszerek elindítása és segítése volt. A XIII. Baranyai Pedagógiai Napok keretében megtartott rendezvény a „Pedagógus szerep - pedagógus mesterség a XXI. század Európájá­ban” elnevezést kapta, amely Ku- csanda Ibolya, a szakszolgálatok igazgatója szerint rendkívül sikeres, szakmai szempontból magas szín­vonalú volt. Mindhárom napon két­száz pedagógus vett részt az előadá­sokon és a délutánonként megtar­tott szekcióüléseken; utóbbiak olyan eredményesen működtek, hogy a pedagógusok kérésére a jövő évben a szekcióvezető szakembere­ket meghívják a baranyai iskolákba. Az előadások és beszélgetések nem­csak a hazai pedagógiai módszerek­ről, eszközökről, az intézményfenn­tartókkal történő kapcsolattartásról, képességfejlesztésről, osztályt nélküli értékelésről vagy új tanulás- szervezési technikákról szóltak, de kitekintést nyerhettek a részvevők az európai trendekre is. A zárónapon előadást tartott többek között Horn Gábor, a Mi' niszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára, oktatáspolitikus is Á közoktatás buktatói” címmel, melynek az is aktualitást ad, hogy márciusban módosították a közok­tatási törvényt. (Horn Gábor taná­roknak szóló írása a drogokról lm punk 8. oldalán olvasható.) cs-u _____________Egyetemi esték __________ A szóra bírt zene Félig előadás, félig hangverseny, összességében minden tekintetben rendhagyó volt a JPTE leg­utóbbi programja az Egyetemi Esték keretében. Ezúttal Kircsi László egyetemi docens „javasla­tának” tett eleget a közönség: Hallgassuk együtt Bach Musikalisches Opfer című művét. A művészetről alig, a zenéről szinte lehetetlen beszél­ni. Ezzel a gondolattal indította el emlékezetes előadá­sát Kircsi László, a PTE docense. Címként ez szerepelt a meghívókon: Hallgassuk együtt Bach Musikalisches Opfer című művét.- Nem nagyon lehetséges, azonban már az ókortól szokásos a zene szóbeli boncolgatása, interpretációja - mondja a zenetörténész, zeneesztéta, pedagógus, haj­dan maga is pódiumművész, oboista. - Mégis rendre megpróbálják elemezni a zenét, vizsgálgatni a szinte csupaszra vetkeztetett alkotót. Közelítgetni ily módon lehet a zenéhez. Ez nem is mindig eredménytelen. De csak satnya „eredmény” születhet magához a zenéhez •képest. A zenében komoly törvények uralkodnak, van benne okság, logika, filozófiailag is megközelíthető. Kircsi László elmondta, hogy a kiszemelt mű .Ál­dozat”. A Trió szonátát azért játsszák négyen, mert a folytonosság, a kontinuitás érdekében Bach idejében így oldották meg az átmeneteket. Sok zenei rejtvény, talányos elem van ebben a műven. A szerzőről, mint bárkiről bármikor, ez esetben is előadható egy törté­net, ez azonban mélyen ama sík alatt játszódik, ahol a zene megéled. Bach a lipcsei Tamás templom karnagyaként keres­te kenyerét, miközben remekműveket vetett papírra, kisstílű hivatalnokokkal küszködött. Ezek már abban az időben is előszeretettel packáztak a művészekkel, Bachnak is sok borsot törve az orra alá. Ő azonban el­érvén az udvari muzsikusi rangot, eljuthatott Potsdam- ba, Nagy Frigyes udvarába. És itt kezdődnek azqk a je­lenségek, történések, amelyek a metamorfózis sokrétű remekévé is avatják ezt a halhatatlan művet. Bach láto­gatásának zenei vetülete, átlényegülése az „Áldozat”, amely Nagy Frigyesnek szólt. Ő ugyanis ellentétben sokakkal, nemcsak uralkodó, hanem kiváló muzsikus, zeneszerző is volt. Művei ma is szerepelnek a koncert­termek programjaiban. Amikor Bach megérkezett, Fri­gyes mintegy „szolgává válván” segítette le a hintó lép­eseién Bachot, aki szemében a „zene fejedelme” volt. Ám, mint művész, Bach is „szolgának” tekintette ma­gát. A magasabb régiók, az egyetemes emberi szolgá­lójának. Aki ezért is meghajol Frigyes előtt. A zenei alap, a téma, egy uralkodó gesztus. Ezt Fri­gyes adta Bachnak. A téma oly módon is uralkodik, hogy kiterjeszti, kibontja, folytatja magát, elhelyezke­dik a mű tér- és időrendszerében. A témát feldolgozó zenei forma az időben épül fel. Miközben követjük a kibomlását, hallgatjuk a ze­nét, emlékek idéződnek meg, föléled a múlt, kitárul a jövő.... Azaz, egy ilyen remekmű kapcsán a hallgató egészen egyszerűen kikerülvén a csillagászati időből, olyan élmény részese, megélője lesz, amely sza­vakkal nem megközelíthető. Meg is mozgatja mindez a zenepszicholó­gusok fantáziáját. Az ilyen művek kapcsán fölvető­dik a „historizmus” fogalma is, amely nem a régi hangszerek elő- szedése, hanem annak megfejtése, hogyan hangozhatott az adott mű a maga idejében, amikor mások voltak a zenei eszkö­zök, és más méretűek a termek, a hallgatóság, ahol is­meretlenek voltak a mai hangversenyterem-méretek. A művet a PTE négy végzős művészeti karos hallgató­ja szólaltatta meg. Fuvolán Vörös Ildikó, Hegedűn Bütt­ner Orsolya, csembalón Nyáry Krisztina, csellón Sze­kér Tamara játszott. A zene varázslat, mágia - mondta az előadó. - A zene katartikus élmény. Ezt tapasztal­tuk meg a mű hallgatása közben. ______ BEBESSI K. Di ákszínházak találkoznak A pécsi általános-, és középiskolák diákszínjátszóinak négy­napos előadássorozata kezdődik a hét végén. A legjobb elő­adásokat az országos színházi találkozó felvezetéseként is be­mutatják majd. A legöregebb színházi és művelő­désszervező „rókák” is nehezen tudnák megmondani, mikor volt utoljára Pécsett ilyen fajsúlyú diák­színjátszó találkozó, mint a most hét végén kezdődő. A vasárnap ko­ra esti polgármesteri megnyitót két darab követi, a tucatnyi iskola tár­sulatainak 23 előadása zömmel hét­főn és kedden délelőtt tíz, illetve délután három órától kerül színre az Ifjúsági Házban. A rendezvény fő szervezője, Ba- gossy László azt emeli ki, hogy a ta­lálkozó elsősorban arra kitűnő alka­lom, hogy az egymás mellett élő is­kolák bepillantsanak a szomszédba, illetve a szűk szülői körön kívül Pécs közönsége is megismerhesse a produkciókat. Nem elhanyagolan­dó az sem, hogy a város vezetése elé tárják, milyen kulturális értékekkel is bírnak a tanintézetek - hátha a ké­sőbbiekben támogatásra találnak. Nem véletlenül nem fesztiválnál' hirdették meg a rendezvényt: bár cégek és magánszemélyek felaján­lásaiból mindenki részesül valanij" lyen - nem hétköznapi, érdekes díj' ban - hiányzik a hagyományos zsű­rizés. Illetve egy szűrő mégis be­épül: a POSZT igazgatója, Jordán Tamás asszisztense kiválogatja azo­kat a produkciókat, melyeket az or­szágos színházi találkozó felvezeté­seként bemutathatnak majd külön­böző pécsi helyszíneken. Bagossy az Ifjúsági Házzal a háttérben őszre újabb diákszínjátszó találkozót szervez, ami a reményei szerin1 már országosra sikeredik. jj Terjeszkedik a FUND Egy jogerős ítélet utóélete A rendőrkapitány veszélyeztetve látta a gyermekek életét a pernyertesnél1 A gyermekelhelyezési perek során nem ritka, hogy a felek a másikat tartják alkalmatlannak a gyerek nevelésére, és en­nek alátámasztására mindkét oldal példák és tanúk sokasá­gát sorakoztatja fel, így a bíróságok dolga egyáltalán nem könnyű. Esetünkben egy apa, az anyának kedvező jogerős íté­letet követően perújrafelvételt kezdeményezett, többek között a rendőrkapitánynak az ítélettel ellentmondó levelére alapoz­va. Mindkét szülő azt állítja, hogy a másik fél lapunknak adott nyilatkozatának több pontját a bírósági jegyzőkönyv alapján cáfolni lehetne. Az elmúlt év decemberében a pé­csi rendőrkapitány, dr. Cserép Atti­la ezredes levelet intézett a me­gyei gyámhivatal vezetőjéhez, amelyben leírja, hogy bár egy gyermekelhelyezési per során a megyei bíróság jogerősen az anyá­nak ítélt két gyermeket, de a jelen­leg egy baranyai vidéki városban élő apa, akinél a gyerekek vannak, nem adja ki őket arra hivatkozva, hogy az anyánál életük, testi épsé­gük veszélybe kerülne. Cserép Attila közli, hogy az első pszichológiai szakértői vélemény szerint az anya „pszichiátriai tüne­tek miatt alkalmatlan a gyermek- nevelésre”. A pár együttélése so­rán rendszeresek voltak a hangos viták, amelyek gyakran rendőri in­tézkedésekbe, illetve a mentőnél történt segítségkérésekbe, ambu­láns pszichiátriai kezelésekbe tor­kollottak. „Ezek között szerepelt egy ügy­véd jelenlétében történt megdöb­bentő eset is - írja a rendőrkapi­tány -, amikor az anya kb. 56 kés­szúrással szakította át a lakásuk és az iroda közötti ajtót mérgében. Egy alkalommal égő rongyot vitt be a szobába, és olyan kijelentést tett, hogy ,a gyermekeket nem adom, én adtam életet nekik, én veszem el az életüket.’ Ez utóbbi tényt az anya is elismerte a bírósá­gon.” mk sw«» mwmmmm mt Az iratok áttanulmányozása alapján dr. Cserép Attila reális esélyt lát arra, hogy amennyiben az anyához kerül a két gyerek, úgy testi életük és épségük veszélybe kerülhet. A kapitány a gyermekek érdekében kéri a szükséges intéz­kedés mielőbbi megtételét. 1995-ben alakítottak ki élettársi kapcsolatot, mondja az apa, akkor már az előző házasságból született ikrek gondozását alig kétéves ko­rukban élettársa átengedte édesany­jának. Pécsett éltek. Három év múl­va született az első, öt év múlva a második gyermekük, s még ugyan­abban az évben romlott meg közöt­tük a viszony. 2001-ben már késsel is rátámadt, állítja, amelyből sérülé­sei származtak. Miután az asszony pszichiátriai kezelései tartóssá vál­tak, mondja az apa, a gyerekekkel vidékre költözött. A bíróság ideigle­nesen mindkét gyereket nála he­lyezte el, s mind a pedagógusok, mind a lakókörnyezet szerint testi, lelki fejlődésük kiegyensúlyozottá vált. A peres eljárás során a kiren­delt igazságügyi klinikai szakpszi­chológus vizsgálata szerint az anya a gyermekek nevelésére alkalmat­lannak bizonyult. Ettől kezdve azonban nehezen magyarázható folyamatok indultak be, mondja az apa. A bíróság egy másik igazságügyi szakértőt is ki­rendelt, aki a korábbival ellentétes eredményt állapított meg az anyá­nál: „Véleményem szerint neuroti­kus háttéren kialakult személyiség- zavar okozza az alperes furcsa és az átlagostól eltérő megnyilvánulásait, jelenlegi kezelése mellett és állapo­tában alkalmas a gyereknevelésre.” Ezek után a bíróság első és másod­fokon is az anyának ítélte a gyereke­ket úgy, hogy csak az utóbbi szakvé­leményt vette figyelembe. A máso­dik szakvélemény tartalmaz né­hány érdekes megállapítást, hívja fel a figyelmet az apa, például azt java­solja, hogy a küencéves ikrek segít­hetnének az anyának a két kisebb gyerek nevelésében. ■y-í w ä ' -A}' „ ■■ \ /A<v-f I A Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese, dr. Rabóczki Ede márciusi levelében azt írja az apának, hogy perújítással élhet, amely alapjául a pécsi rendőrkapitány a gyámhiva­talhoz intézett levele szolgálhat. Cserép Attila véleménye szerint a gyámhivatal durva hibát követett el akkor, amikor két hatóság közti le­velezés dokumentumát kiadta a perben állók részére, hiszen az nem nekik, de még a bíróságnak sem szólt. Úgy véli, a gyermekek védel­méről szóló 1997. évi XXXI. törvény egyik szakasza alapján jogosult jel­zéssel élni olyan ügyekben, amikor gyermekek veszélyeztetett helyzet­be kerülnek, különösen indokolt­nak látszik mindez a Heves megyei eset megtörténte után. Dr. Kovács Zsuzsa, a megyei gyámhivatal vezetője szerint ne­kik semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy a rendőrkapitány által kért segítségkérésnek érvényt szerezzenek, hiszen jogerős íté­letről van szó. Ők három napon belül megküldték a levelet az első fokú gyámhatóságnak, amely az államigazgatási eljárás szabályai­nak megfelelően kiadhatta az ügyfeleknek a levelet, miután jo­guk van az őket érintő iratokba betekinteni. Az anya érvei az üggyel kapcso­latban nehezen cáfolhatók. Két és fél éves bírósági szakasz végén, komoly és alapos mérlegelés után ítélték neki a gyerekeket, mondja, s ezt az ítéletet, nem lehet vélet­len, a Legfelsőbb Bíróság sem vál­toztatta meg. Az első igazságügyi szakértőre véleménye szerint nem célszerű hivatkozni, mert már az elsőfokú tárgyalás során, szemé­lyes meghallgatásakor - elfogadva az igazságügyi elmeorvosi véle­ményt - visszavonta azt a szakvé­leményét, hogy ő alkalmatlan vol­na gyermekei nevelésére. Belátta, hogy az a tüneti kép, amelyet vizs­gálata során látott, azért alakulha­tott ki, mert akkor vesztette el gyermekeit, akiket az apa, aho­gyan az anya állítja, egyszerűé11 elrabolt tőle. Az ajtót is azért szag­gatta át késsel, mert az apa azon a1 „lopta” el először a nagyobbik fi­út, akihez így szeretett volna elin­ni. Azt pedig tudni kell, hangsú­lyozza, hogy a családi konfliktu­sok egy részéről az apa az ő tud13 és beleegyezése nélkül videó-/5 hangfelvételeket készített: éjjé1, előre beüzemelt kamerával, kipt0- vokált eseményeket rögzített. A2 elsőfokú bíróság éppen ezért nel11 járult hozzá, hogy ezeket a felvéte­leket az anya beleegyezése nélku* a következő bírósági szakaszba11 fel lehessen használni. A rendűt" kapitány levelével kapcsolatba11 pedig megjegyzi: súlyos hibának tartja, hogy Cserép Attila úgy fi/ máit véleményt az ügyről, hogt feltehetően nem ismerte a bíróság1 iratokat, legalábbis megjegyzése1’ melyekhez az egyoldalú infom/ ciók az apától származnak, éri utalnak. A Siklósi Városi Bíróság végrehaj­tási utasítása már jó ideje rendeld zik a gyerekek karhatalmi kikéi/ szerzéséről, így a végrehajtás báj melyik pillanatban megtörténhet’ bár az anya szerint megdöbben/ hogy egy jogerős bírói ítéletnek ilyen nehéz érvényt szerezni gyarországon. ó I Ü&t ' CSERI 1 Sikeresnek mondható a pécsi központtal immár két esztende­je elindult roma művészetoktatási iskola, amely olyan intéz ményekben próbál tért nyerni, ahol nagyobb számú cigány gyerek tanul. A képzés a népi kultúrára épülve a zene, a moz­gás, a képzőművészet és a nyelv területén zajlik. A FUND Cigány Alapfokú Művé­szetoktatási Iskola 2001 szeptembe­rében kezdte meg működését Pé­csett. Szándékai szerint az iskola- rendszerhez illeszkedő képzéssel igyekszik elősegíteni a roma gyere­kek felzárkózását és tehetséggondo­zását háromlépcsős képzési formá­val: egy évfolyamos előképzővel, hat évfolyamos általános, továbbá két évfolyamos továbbképzővel. Tematikájuk négy fő területe a népi kultúrára épített zene, képző- és iparművészet, tánc- és mozgás­kultúra, valamint a nyelvi oktatás, de mint Orsós Ferenc igazgató mondja, igény mutatkozik a keleti mozgásművészet megismerésére is, amelyet szeretnének majd beépí­teni a tanrendbe. Az intézmény központja a Kertvárosi Utcai Általá­nos Iskolában kapott helyet, de ezenkívül a Gandhi Gimnázium­ban, a pécsbányatelepi és a Csoko­nai általános iskolában működnek. Szeptembertől a Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület segítségével Budapesten, a Kanizsa Csillagai d­- gány hagyományőrző együttes se­■ gítségével Nagykanizsán, a Fiatal ' Romák Szövetsége közreműködő- sével pedig Szolnok megye iskolái' ban jelenik meg programjuk, s sze­retnének a pécsi Ágoston Téri IsRO" , Iában is mozgolódni, úgy érzik,otl i igény lenne a FUND-ra. : A vizsgával egybekötött félévzá' 1 ró koncertjük a Szivárvány Gyer­mekházban sikeres volt, hiszi11 ■ több mint négyórás programot ma­tattak be, s mindezt kiállítás is kJ" 1 sérte, hiszen két helyszínen elindul1 már a képzőművészeti oktatás is- Á gyerekek a májusi Nemzetközi Ri­ma Fesztiválon is fellépnek, mond­ja Orsós Ferenc, s ekkor reményed szerint a nagyközönség is találtok hat velük. _______________csewí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom