Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-07 / 95. szám

I 2003. Április 7., hétfő KULTÚRA R I P 0 R T 7. OLDAL A magyar film aranykora Volt a magyar filmnek egy aranykora a hatvanas évek­ben. Ennek hatásai máig ter­jedően jelen vannak kultú­ránk nemzetközi megítélésé­ben. A PTE egyetemi esték so­rozatának legutóbbi előadója, Szilágyi László ezt a jelensé­get idézte meg előadásában. Volt egy aranycsapat az ötvenes években. Sok háttéri tényezőt, okot ismerve, azokat azonban félretéve, el kell mondani, azért focizni is tud­ni kellett a fiuknak... Kapkodtak is értük világszerte 56 után. A hatva­nas években hasonló megdöbben­tő jelenség zajlott le Magyarorszá­gon. Ezúttal a filmművészet produ­kált egy olyan röpke intervallumot, ajnikor filmjeink maguk mögé uta­sították a világ nagy filmgyártóinak Produktumait. Erről tartott előadást a PTE kedd esti sorozatában Szilá- Sfl László filmesztéta Aranykor - a magyar film a 60-as években cím­mé. Mindebből - mielőtt az ember a történelmi és egyéb háttérténye­zők kibogozásába fogna - egy dol­got azonnal meg kell állapítani. A tehetségnek, a tudásnak, a kultúrá­ink eleve adottnak kellett lennie határainkon belül egy ilyen horde- tejű teljesítményhez. Maga a jelen­ig rejtélyes módon öltött testet vi- *ághírű filmjeinkben. Voltaképpen három évről van ?zó: 1965-66 és 67 - a magyar új- hullámos filmtörténet tetőpontjá­nak évei. Az előadó három részre tagolta mondandóját: három beve­rő, néhány csúcsponti és három, a korszakot lezáró filmalkotásról beszélt. Az „aranykor” kifejezés mmtörténeti fölvetése Gams Dezső­!°r származik. A történelmi, politikai helyzet, a iyugati filmgyártás megnyilvánu- 'nsainak alapos elemzése nélkül is e 'ehet mondani, hogy a legkemé­nyebb diktatúrának nevezhető evekben is születtek remekművek. A budapesti tavasz, a Körhinta és a Hannibál tanár úr reprezentálják ezt. A csúcsra vezető évek 1963-tól számítanak: Makk Károly két film­je voltak az első fecskék. A ház a sziklák alatt Psota Irénnel és Görbe Jánossal, aztán ugyancsak Makk: Megszállottak című filmje, továbbá Kovács András: Nehéz emberek-je alkotta a „fölvezető” hármast. A tu­lajdonképpeni „aranykor” ugyan­csak három filmmel kezdődik. Az első Gáli István: Sodrásban-ja, a második Jancsó Miklós: Oldás és kötés-e, a harmadik Szabó István: Az álmodozások kora. A tetőpont első alkotása Fábri Zoltán-Sántha Ferenc: A húsz órája. Ezt követte Kása Ferenc-Sára Sándor-Csoóri Sándor Tízezer nap-ja, ami villám­gyorsan „dobozba is került”. Ké­sőbb nemzetközi fesztiváldíjas lett. 1965 végén egy stúdióvetítés után valaki felállt, és azt mondta: - Elvtársak, ez a film remekmű! Nemeskürthy Isvánnak hívták, a film pedig Jancsó Miklós műveként a Szegénylegények címet viselte. A világ filmtörténetének is lélegzetel­állító pillanata volt ez. A következő évet Kovács András-Cseres Tibor. Hideg napok-ja fémjelezte. Ezt kö­vette Fábri: Utószezon-ja, majd Sza­bó István: Apa című műve. A csúcskorszak végét ugyancsak három .kivezető” film jelzi: Jancsó: Csend és kiáltás, Jancsó: A fényes szelek és Sám Sándor Feldobott kő című munkája. Nem szorosan ebbe a három év­be tartozik Fábri filmje, A Pál utcai fiuk, szintén tőle A tizedes meg a többiek, valamint A Tanú című víg­játék Kállai Ferenccel. A pécsiek az itteni filmszemlé­ken követhették mindezt. Pécs ak­koriban a filmkultúra „világ­fővárosa” volt. 1968 után szürke évek jöttek. Véget ért Párizs, a Prá­gai tavasz... Az Illés Együttes akkor ezt énekelte: Európa csendes, újra csendes... BEBESSI KÁROLY ÉG ÉS NŐ KÖZÖTT. Dodo Gombár a nemek örök érthetetlen kapcsolatát taglaló darabja egymás után kétszer is telt ház mellett ment a Pé­csi Művészetek Házában péntek este. Azoknak, akik nem juthattak be a tizenkét képre tagolt előadásra, legalább egy fotót közlünk a két fő- szereplőről, Eszenyi Enikőről és Milan Mikulcikról. ________ fotó, tóth l. Ki rakó a helyi gazdaságról A megye gazdasági szereplőinek adóbefizetései alapján készült elemzés egy újabb szemszögből is teljes mértékben igazolta a Pécs-Baranya Jövőjéért tényfeltáró cikksorozat korábbi szerzői­nek felvetéseit, tényszerű közléseit. A sorozat a héten egy új fe­jezetéhez érkezik, hiszen a gyakorló cégvezető szemszögéből vi­lágít rá a problémákra, keresi a lehetséges kiutakat. Mint egy érdekes kirakójáték, úgy formálódik a megye gazdaságának helyzetét elemző cikksorozat kere­tében alakuló kép. A valós helyzet feltárása érdekében az elmúlt hé­ten Kesjár János, az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője passzított be egy újabb elemet a gazdasági puzzle-be. Az eddigi négy szerző elemzéséből egyértel­műen negatív kép rajzolódik a me­gye gazdaságának utóbbi évtized­beli teljesítményéről, ugyanakkor az elemzők kivétel nélkül látnak le­hetőséget a helyzet javítására is. Továbbra is várjuk a témával kapcsolatos véleményeket lapunk web-oldalára (www.dunantulinap- lo.hu), ahonnan ismét kiemeltünk egy jellemző olvasói gondolatot: „Jelenleg az a fő probléma, hogy nincs vásárlóerő. Tehát a fejlesztés új piac nélkül maga a kudarc. Ezért kérdem én, miért szedjük be a magas adót azoktól, akik képe­sek fejlődni, és adjuk támogatás­PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT ként olyanoknak, akiknek van, aki jó pályázatott tud írni, és van valakije közel a tűzhöz, aki jóvá­hagyja azt. Ha valaki pályázat nél­kül akar valamit tenni a cége érde­kében és hitelt ______________ ve sz fel, ‘ oly mérvű kama­tokat vetnek ki, hogy attól kezdve jó, ha a kamatokat ki tudja fizetni, míg a pályázó, persze ha megnyerte a pá­lyázatot, jót nevet mjta." „A mai kisvállalkozók egy réte­ge már régóta haszon nélkül, be­ruházásra képtelenül, a meglévő eszközeinek karbantartásával tengeti életét, vagy már arra sem jut pénze és retteg az újabb uniós előírásoktól, mert azokat ilyen feltételek melléit képtelenség be­tartani. Mások az Uniótól várják a megoldást, pedig ezt a problé­mát nekünk kell megoldani, és egy biztos, nem egyik nap­ról a másikra. ” A sorozat szerdai lapunk­ban Somosi László, a PANNONPOWER Rt. el­nök-vezérigazgatójának elemzé­sével folytatódik, aki a gyakorló cégvezető szemszögéből mutat rá a megyei gazdaság válságjegyeire, villantja fel a kiút lehetőségét. (További részletek: www. dunantulinaplo. hu) KASZÁS E. A New Art Trió Pécsett listaként is mind Belgiumban, mind Hollandiában. Stefan Meylaers a Leuveni Ze­neakadémián zongora- és kamara­zene szakon szerzett művészdip­lomát, többek között Kocsis Zoltán is a tanára volt. Nemcsak kiváló előadóművész, hanem zeneszer­ző is, 2000-ben „Egy magyar nyár” című zongoradarabjával megnyer­te a belga zeneszerzői versenyt. A New Art Trio mai műsorán Nino Rota, Frédéric Devreese, Adrian Williams, Enrico Morricone és Astor Piazzola egy- egy műve szerepel. ________cs.l Mi t jelent a suttogásod? Egy jelentős pécsi tanulmánykötetről A Pécsi Művészetek Háza Irodalmi Szabadegyetemének kereté­ben könyvpremieren méltatták a minap a Mit jelent a suttogá­sod? című tanulmánykötetet, amely a hazai romantikakutatás legutóbbi sokszólamú megnyilvánulása. A romantikus eszmék, a romanti- konferencia kapcsán készült, címe ka világképe, irodalmi, költészeti Puskin egyik versére utal. A maga megnyilvánulásai, jelenségei éled- sajátos áttételeivel ez a cím fejezi nek meg azokban a tanulmányok- ki legjobban a kötet szerkesztői- ban, amelyek a Mit jelent a sutto- nek és szerzőinek a témához való gásod? című, most megjelent pécsi viszonyát - hangsúlyozta Nagy kötetben kaptak helyet. A Pannó- Imre egyetemi tanár, aki Meré- nia Kiadó gondozásában napvilá- nyi Annamária PhD-hallgatóval got látott könyv egy tudományos együtt szerkesztette a kötetet. A szerkesztők törekvéseit és a kötet képében megvalósult kutatási eredményeket, azok szellemiségét Bíró Ferenc, az ELTE tanára értékel­ve kifejtette, hogy a romantikafelfo­gás az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment át, és ezt, a fo­lyamat jelenkori helyzetét jól tükrö­zi a most megjelent könyv. A zenéről és a festészetről, ezek irodalmi vetületeiről, összefüggése­iről ezúttal nem készültek tanulmá­nyok, de az irodalommal való ösz- szefüggéseik fontosak. A tudo­mány feladatkörébe nem mindig csak kellemes dolgok tartoznak. A viszonyítások megkövetelik, hogy a kutatók az úgymond „nemszere­tem” témákon is átrágják magukat. Ezzel szemben a romantika szinte minden területén szívesen vizsgá­lódnak az érintettek. Nagy Imre például Kazinczy Ferenc szerepéről és Kisfaludy Károlyról szólva el­mondta: annyira szeretetreméltó emberek voltak, hogy a kutatónak élvezet velük foglalkozni. BEBESSI K. ,u'yos gondokkal küszködik a pécsi ,s2t Ferenc Zeneiskola, amelyet a vá- többi intézményénél is sokkal ko­molyabban érintették a költségvetési megszorítások. A város kulturális ve- ejése ígéretet tett arra, hogy segítsé- set nyújt az iskolának. Pécs Város Közgyűlése február 13-án tárgyalta ez évi költségvetését. A dr. Tol- László polgármester által megtett előterjesztés tartalmazta többek között ?zt- hogy a legnagyobb és ráadásul köte­lezően biztosítandó kiadásokat a 2002. szeptember 1-jétől bevezetett 50 száza­lékos közalkalmazotti béremelés és já­tékainak köre képezi. A központilag Meghatározott személyi juttatások JMgyságrendje 2003-ban sem áll arány- Dan a központi költségvetési támogatá­sokkal, állapítja meg, következéskép­pen a bér fedezete az állami normatívá- °n kívül szinte teljes egészében az egyéb önkormányzati bevételek növek­ményének beszámításával biztosítható, m dr. Toller a következőt is állítja: „A 0 tségvetés tervezésének időszakában Zeneiskola takaréklángon Kényszerű szükségintézkedéseket tett az igazgató a működés érdekében a koncepcióban jelentkező hiányt lé­nyegében a kiadási igények drasztikus leszűkítésével, bevételek lehetőség sze­rinti növelésével megszüntettük.” Hogy mégis akad némi probléma az in­tézmények sorában, arra talán jó példa a Liszt Ferenc Zeneis­kola, amelynek bérke­retéből 8,8 millió fo­rintot vontak el. Ezt az intézménynek ki kel­lene gazdálkodnia, miközben 3 millióval kevesebbet kaptak a működésre is. Mint Köcsky Tibor szakszervezeti főbizalmi lapunknak elmondta, ezekután az igaz­gatónak nem volt más lehetősége, mint szükségintézkedéseket bevezetni. Töb­bek között elvett a túlórákból, minimá­lisra csökkentette a kamarazeneórák számát, az előképző évfolyamokban csoportos hangszeres oktatás bevezeté­sét rendelte el. A második félévi tandíj befizetésekor pedig kevesebben kapnak kedvezményeket, mint korábban. Mind­ezek ellenére a közel kilencmilliós hi­ánynak csak egy része pótolható, állítja Köcsky. A költségvetési előirányzatból törté­nő elvonás néhány más intézményhez hasonlóan őket is hátrányosan érintette, mondja Apáthy Árpád igazgató. A dolo­gi költségvetés összege gyakorlatilag csak a kiemelt előirányzatolúa, vagyis a fenntartásra elég. Ä működésre össze­sen nyolcezer forintjuk maradt, amit már eddig is jelentősen túlléptek. Ezért kénytelenek takarékossági intézkedése­ket bevezetni. Növelve bevételeiket, csökkentették a térítési díjkedvezmény összegét, az országos tanulmányi verse­nyeken résztvevők költségeire szponzo­rokat keresnek, és pályázatokon vesz­nek részt. A bérből 8,8 millió forint ke­rült elvonásra, erősíti meg a Köcsky Ti­bor által elmondottakat az igazgató. E hiány enyhítésére óraszámcsökkenté­sekre kényszerült, ezek a pedagógiai programjukban a minőségi munkát elő­segítő választott tárgyak óraszámai. Az elvonások következtében átmenetileg kevesebb időt tudnak fordítani a kama­razene órákra, korrepetícióra, a B-tago- zatosok kiemelt képzésére, valamint a hangszeres előképzősök oktatására. Ez utóbbiakat csoportosan oktatják, miu­tán a tantervek ezt lehetővé teszik. Apáthy Árpád véleménye szerint a heti 38 óra túlóraelvonás érdemben még nem veszélyezteti minőségi munkáju­kat, de számításai szerint éves szinten mindössze 1,5 millió forint megtakarítást eredményez. A város valameny- nyi intézménye ne­hézségekkel küzd, de az biztos, hogy a Liszt Ferenc Zeneiskola ke­rült a legkritikusabb helyzetbe, igazolja az iskola vezetőjének félelmeit Póía József, a polgármesteri hi­vatal főosztályvezetője. Ő már tárgyalt a kérdésről dr. Kunszt Márta alpolgármes­terrel is, s arra jutottak, hogy minden­képpen segítséget nyújtanak az év folya­mán. Nyilvánvaló, hogy a takarékosság­ra szükség van, de nem szándékozzák ellehetetleníteni az intézményt. Elem­zésre vár ugyan még az, hogy valójában mi lehet az iskola rendkívül rossz hely­zetének oka, mondja Póla József, de fel­tehetően belejátszik mindebbe az is, hogy két-három éve folyamatosan fo­gyatkozik a gyereklétszám, amely az ál­lami normatíva csökkenését eredmé­nyezte. A gyereklétszám mostani alaku­lásában az is szerepet játszott, érvel a fő­osztályvezető, hogy létrejött több magán alapú művészeti oktatási intézmény, amelyek elszívták a gyerekek egy részét, márpedig a finanszírozás szigorúan lét­számközpontú. Apáthy Árpád úgy gondolja, hogy a főosztályvezető által elmondottak álta­lánosságban a város valamennyi oktatá­si intézményére érvényesek. A Liszt Fe­renc Zeneiskola azért képez kivételt ez alól, mert a tanulói létszámcsökkenés találkozik az iskolavezetés szándékával, hiszen évek óta csak jó zenei képességű tanulókat vesznek fel, megőrizve ezzel a megye és a város zeneiskolái között el­ért vezető helyüket. CSERI LÁSZLÓ A New Art Trio koncertjére kerül s°r ma este hét órakor Pécsett, a Művészetek Háza Fülep Lajos érmében. A három évvel ezelőtt fakult együttes Belgium egyik e&srnertebb, kortárs zenét ját- zú kamaraegyüttese. A trió egyik tagja Balikó Vera, fP Pécsett született, a Művészeti jMkközépiskola elvégzése után ‘elvételt nyert a Zeneakadémia selló szakára, majd tanulmánya- a belga Leuveni Zeneakadémi­át folytatta. Nem kizárólag ka- ara- és szimfonikus zenekarok- au játszik, hiszen jól ismert szó­Apathy Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom