Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-29 / 116. szám

2003. Április 29., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Weöres-darab a JESZ-ben Weöres Sándor Kétfejű fenevad című színdarabját mutatják be ma este a Pécsi Tudomány- egyetem Janus Egyetemi Szín­házában. A mára már klasszi­kusnak számító mű annak ide­jén, 30 éve kifejezetten Pécs­nek készült - és Pécsről szól. A darab rendezője, Mikuli János tég kiválasztotta Weöres Sándor művét, még akkor , amikor úgy Síiták a JESZ ügyei, hogy a Liszt- Terem lesz a játszóhelyük. Azóta Sok minden változott, sok minden történt, szerencsére jó irányba, s ha nem is az új színház megnyitó­jára, de elkészült a Kétfejű fene­vad bemutatója. A mű története mindenféle szempontból érdekes. Weöres eleve a Pécsi Nemzeti Színház számára írta, ám az ősbemutató után, a következő tíz évben két­szer is betiltották, amikor újból színpadra akarták állítani. Jólle­het, a téma is pécsi, méghozzá a 17. században játszódik, a város török alóli felszabadításának éve­iben, amikor még minden bi­zonytalan, és különböző túlélési Jhchnikák mentén futnak a sor­sok, miközben zajlik a „legbaná- jjsabb” élet: szerelmek szövőd­nek, kapcsolatok alakulnak, és sokan küszködnek erkölcsi tartá­sukkal, a választás elkerülhetet­lenségével. A rendező szerint:- Rendkívül időszerű darab, a jelenre mélységesen rezonál, már­pedig a színháznak mi más is len­ne a feladata, minthogy olyasmi­vel foglalkozzék, ami a mával ösz- szecseng. Ugyanakkor aktualizá­lásra semmi szükség nem volt, be­avatkozásra vagy direkt megfelel­tetésre. Weöres írt is egy verset, mintegy ajánlásképp, abban is ez áll: „így volt s elmúlt, de éles fi­gyelemmel / ha nézed: ez jele­nünk foglalatja, / nem boldogabb a fia, mint az atyja”. Ami, persze, nem feltétlenül örömteli felismerés, de kell-e mag­vasabb tartalom egy drámához? A történelmi panoptikum alcí­met viselői előadást mutatják be ma este, és szokás szerint (ős)régi, állandó és új JESZ-tagok szereplésével. Érdekessége a pro­dukciónak, hogy a jelmezeket a társulatnál szintén rendezőként dolgozó Szilágyi Eszter Anna ter­vezte, míg a zenét, illetve a záró­dalt Lovasi András írta a Kétfejű fenevadhoz. Tál Achilles és Ákli Krisztián (balra) jelenete FOTÓ: MÜLLER A. A Direkt a díjazottak között A díjak átadásával vasárnap véget ért a X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A jubileumi ren­dezvény képet adott a magyaror­szági könyvkultúra elmúlt évtize­des fejlődéséről, a magyar könyv­kiadók sokszínű kínálatáról. Nyolcvan hazai és külföldi könyv­kiadó állított ki több mint 40 ezer kötetet, köztük 400 magyar újdon­ságot. Idén Franciaország volt a fesztivál díszvendége 14 jelentős hónak, és a legfontosabb francia ^odaírni kiadók részvételével. A Jubileumra idén a perui Mario Vargas Llosa érkezett Budapestre, idén ő vette át a fesztivál nagydíját. A fesztivál egyúttal a magyar könyvpiac legfontosabb szakmai fóruma is. Az idén az olvasáskultú­ra fejlesztése, valamint egy hosszú távú könyvpolitikai stratégia kiala­kítása állt a középpontban. A fesz­tivál végén „Az Év Kiadója” elisme­rést a Magvető Könyvkiadó, az „Év Kereskedője" címet pedig a Libri Kft. kapta. A Pécsi Direkt Kft. a könyvkereskedők kategóriájában az öt díjazott között a második lett. D. I. A gyermekfesztivál győztesei Véget ért az Apáczai Nevelési Központban a 4. Pécsi Gyermek­fesztivál. Több mint félezer álta­lános iskolás mérte össze tudá­sát, és képzőművészeti kategóri­ában a legjobb szobrot Szegkel Zsuzsa (ANK Művészeti Iskola), a legkidolgozottabb grafikát Fe- töncz Barnabás (ANK Műv. Isk.) Készítette. A legjobb alsós vers- töondó Szőrre Szandra (ANK 1. Sz- Ált. Isk.), a legjobb felsős versmondó Vidákovich Nándor Üurisics Úti Ált. Isk.), a legjobb Prózamondó pedig Kálmán Kata (PTE. 1. sz. Gyakorló Ált. Isk.) lett. A színjátszók Gála-díját a belvárosi általános iskolások kapták, a legszebb jelmezeket a Bánki Donát Utcai Általános Is­kola Csiribiri darabja vonultatta fel, míg Napfény-díjban részesült az ANK Rongybaba Bábcsoport­ja. A néptáncosok Gála-díját a Csillegő Tánccsoport nyerte (Bánki Donát U. Ált. Isk.), míg az Aranytorok-díjat a Gólyahír tánc­csoport (Csokonai Ált. Iskola) vi­hette haza. Jótékony pedagóguskórus Az egyedül élő pécsi nyugdíjas pe­dagógusok támogatására sorrend­ben immár ötödik alkalommal szervez jótékonysági hangversenyt a Nyugdíjas Pedagógusok Barátság Kórusa. A tavaly ugyancsak ilyen­tájt megtartott rendezvényükön 100 ezer forint körüli összeg folyt be a belépőkből, a bevételt általá­ban 20-30 felé osztják. A Művészeti Szakközépiskola dísztermében ma 17 órakor kezdő­dő hangversenyen a Barátság kórus 10-12 darabbal rukkol ki. Köztük lesz egy ősbemutató is, Légrádi Ist­vánnak a Bolyai című Babits-szo- nettre írt négyszólamú műve, ami Bolyai János születésének tavalyi, 200 éves évfordulója alkalmából született. A pedagógusokon kívül a Nagy Lajos Gimnázium énekkara és Bánky József zongoraművész is fellép a jótékonysági műsorban. B.Z. Összeállt a közönségzsűri Tudom, hogy minden előadást meg kell majd nézzek a III. Pécsi Országos Színháztalálkozón (júni­us 5-14.), de hát pontosan ezért je­lentkeztem a közönségzsűribe - mondta Bucsányi Erika pécsi an­goltanár, miután a hétvégén meg­tudta, hogy ő az egyik kiválasztott. Mint kifejtette, korábban három­négy darabra jutott be, de mint rendszeres színházlátogató, ennél többre vágyott. Most pedig ez oly­annyira bejött, hogy barátja, Tordai Gábor is bekerült a zsűribe. Érde­kes, hogy az idén ez a páros kijelö­lés Fortuna szeszélye folytán má­sutt is érvényesült, a két tartalék zsűritag ugyanis egy házaspár. A kisorsoltak listája a következő: Dö­mötör György (Pécs), Balogh Margit (Pécs), aki többször is rákérdezett a sorsolásra, és a szerencse végül dí­jazta állhatatosságát, valamint az említetteken túl Bakonyi Sándor a Komló melletti Ligetről. Ő állator­vos, és lapunknak elmondta, hogy a kezdettől készül 15 esztendős fiá­val, hogy egyszer minden verseny­programot végignézzen. Ez most teljesül, mert a zsűritagok egy vendéget magukkal hozhatnak minden előadásra. A közönségzsűri egy díjról dönt, tavaly a voksukat a Gothár Péter rendezte A kripli című szín­darabra adták. m. b. e. Tv-jegyzet Gumicsontok Hol vannak már azok a vörös sző­nyegek, hol van már az az egypártházi labirintus, amelyben még maga Fridi kalauzolt ben­nünk? Sok víz folyt le a Dunán az akkori rádióműsor óta, amely va­gány szemtelenséggel mutatott fi­tyiszt a még velünk élő múltnak - az a „helyszíni közvetítés” a szó­lás szabadságát példázta. Ezt a kék madarat Frideríkusz most is­mét igyekszik elkapni, hogy egy tévéműsor kalákájába zárja A szólás szabadsága címmel. Ami akkor teljes, ha tiltva van, ha tétje van. Komoly, szemöldökrán- coltató kínálatnak ígérkezik, ahogy Juszt panaszirodája, a Té­vé ügyvédje is, félúton az Ablak és Kék fény stúdiója között. Az éret­tebb generáció érettebb közszol- gálatisága nagy kihívás előtt áll: például utolérik-e nézettségben Mónika és Claudia alsónadrág­ban, bugyiban vitézkedő, estebéd előtti kis félóráit? Aki viszont már bevacsorázott, higgadt fejjel dönthet; meg akarja-e választani a gyermeke nemét - lá­nyos görög fiú születése után a többség fiús görög lányt akar és for­dítva - vagy a természet bölcsessé­gére bízza? Mert ha szabadon vá­lasztunk, növekedni fog a gyer­mekvállaló kedv, és megfelelő ivar­arányban töltődik ki a Kárpát-me­dence magyarral. Czeizel Endre orvosgenetikus - hivatkozva a libe­rális belgiumi gyakorlóim - a tuda­tos választás mellett érvel Ez már rég nem technika, hanem „csak” törvénymódosítás és pénz kérdése - míg mások attól tartanak, hogy ez rasszista elemekkel tarkított válasz­táshoz vezet. Az erkölcsi aggályok­nál is fontosabb lenne azonban tisztázni a demográfiai apály való­di okait. A második kérdésblokk a ma­gyar katonák tervezett iraki jelen­létének jogosságát firtatta, de nem tudott többet mondani a meglévő megosztottságnál. Aztán - hogy a műsor minden eddiginél izgalma­sabb legyen, egyszercsak - mint Thámár a habokból - ismét felbuk­kant Schmitt Pál. Az egykori kiváló sportolót és mai sportdiplomatát már Verebes is megdicsérte a Heti hetesben, és interjúk sokaságában faggatták arról eddig is; mit is je­lent az, hogy felajánlja a független­ségét. Vasárnap este is a szép, fé­nyesre nyalt gumicsont lett masni­val átkötve, fóltálalva. A közeljövő­ben valószínűleg nyelvészeket és fi- lozófusokat is fölkérnek a titkos magyar szóösszetétel, a „felajánlott függetlenség” kifejezés megfejtésére ésazufo-szerű Schmitt Pál-jelenség magyarázatára. Egyelőre a leg- bennfentesebb Fidesz-körökben sem tisztázott az ügy, van aki meg van győződve arról, hogy csak a volt miniszterelnök intelmét vette valaki komolyan, és hozott magá­val egy embert. BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR 25-ÉN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Barátok közt 1 776 456 2. TV2 Beverly Hills-i nindzsa 1 401 226 3. RTL Klub Való Világ 1 360 040 4. RTL Klub Fókusz 1 322 342 5. TV2 Activity 1 220 803 6. MTV Nézz le rám, ó Istenem 1 202 238 7. RTL Klub Híradó 1 023 293 8. TV2 Aktív 1 021 583 9. RTL Klub Mónika 962 505 10. TV2 Big Brother 930 244 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR 26-ÁN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Jackie Chan: Jackie a jó fiú 1 777 896 2. RTL Klub Heti hetes 1 402 331 3. MTV Kató néni kabaréja 1 320 070 4. RTL Klub Való Világ 1 174 442 5. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 100 803 6. TV2 Big Brother - a döntés (valoságshow) 1 092 238 7. MTV Híradó este 980 293 8. TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 969 583 9. TV2 Tények 951 505 10. RTL Klub Híradó 900 244 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR 27-ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 2 037 665 2. RTL Klub Waterworld - vizivilag (am. kalandfilm) 1 830 503 3. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 713 900 4. TV2 Tények 1 651 927 5. RTL Klub Való világ - kihívás 1 596 859 6. TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 1 541 700 7. RTL Klub Híradó 1 460 954 8. TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 329 502 9. TV2 Motoros zsaruk (német akciófilmsor.) 1 255 888 10. TV2 Deep impact (am. film) 1 253 866 Művészetis balettosok aranyesőben Aratnak a pécsi balett-táncosok, egymást érik a dijak, amelye­ket a különböző országos művészeti ünnepségeken begyujte- nek. Legutóbb Tóth Sándor és Egerházi Attila kapott magas_ ki­tüntetést, most pedig a pécsi táncoktatás fellegvárát, a Műve­leti Szakközépiskolát övezi dicsfény, három tanítványuk is Megkapja ma, a Tánc Világnapján a Magyar Táncszovetség 'egrangosabb elismerését. ' Beérett a vetés, hosszú, küzdel­mes folyamat eredménye ez a si­ker - mondja Uhrik Dóra, aki im- töár 12 esztendeje a Pécsi Művé­szeti Szakközépiskola táncművé­szeti igazgatóhelyettese. Az egy­kor a rivaldafényben tündöklő mű­vésznő az oktatásban sem adja aÚbb, a legjobbak között találha- tök a tanítványai is. Jean-George Noverre-nek, a 18. században élt koreográfusnak, a dráma és a moz- §ás összekapcsolójának a születés- maP)án tartott Tánc Világnapján a ™bgyar Táncszövetség több, mint ?gy évtizede öt díjat ítél oda a leg­jobb hazai balettosoknak. Afféle jegyár Oscar ez a táncosoknak öt k^egóriában, melyből az idén hár­töat t >s a pécsi szakiskola egykori tötványai kaptak meg. A gálamű sorral összekapcsolt díjátadás ma este lesz Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban.- Lehet, hogy véletlenül esett egy évre ez az elismerés, hiszen a három művész más-más esztendő­ben távozott tőlünk, s jó ideje a pá­lyán dolgoznak már, de tény, hogy az ország nyolc középfokú táncis­kolájából a legjobbak között tarta­nak bennünket számon - tart rövid számvetést Uhrik Dóra. Sorolja a büszkeségeket is: Delbó Balázs mintegy tíz éve távozott Pécsről az iskolapadból, s az Operaház balet- tosaként lett most az ország leg­jobb férfitáncosa. A legjobb tán­cosnő Krausz Aliz két évvel ké­sőbb indult útnak a Mecsek-oldal- ból és most Bozsik Yvett társulatá­nak tagja. A legjobb növendék pe­dig Czár Gergő lett, aki csupán egy esztendeje végzett, és szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz. A táncosok veze­tője abban látja a siker fő forrá­sát, hogy igen széles sávon zaj­lik a mozgások­tatás, aki innen kikerül, a műfaj szinte minden területén próbálkozhat. A díjakon túlmutat, hogy a pécsi művészetis táncosok közül többen is szólisták nemzetközi hírű hazai népitánce­gyüttesekben, innen indult a Deb­receni Balett Társulatának igazga­tója: Szigeti Oktávia, egykori tanít­ványok erősítik a belga királynő balettkarát, és a Holland Balettet. És a nagy nevek visszatérnek ugyanide tanítani, ha végetér az aktív színpadi korszakuk. Ez a szándéka Czár Gergőnek is, bár még igen az elején jár a hosszúra tervezett táncművészi pályának. Sajátos, hogy őt prózai szerepben ismerhette meg először a pécsi közönség, Nemecseket ját­szotta öt évvel ezelőtt a Pál utcai fi­úkban.- Lengyeltóti vagyok, ott is élek, és kusza módon kerültem ide - idézi a kezdetet a legjobb növen­dék. Népitáncosként figyeltek fel rám, sőt a Művészetiben is ezen a vonalon próbálkoztam, csak egy év után váltottam. Kovács Zsuzsa a balettmesterem, ő irányított a mo­dern táncirányzatok felé, valamint a különböző külföldi kurzusveze­tők. Mert az iskola egyik nagy eré­nye, hogy nemzetközi az oktató­gárda, és igen sokrétű táncgyakor­latokból áll össze a tananyag. So­kat köszönhetek a néptáncos múl­tamnak is, mert nagyon jó koordi­nációs készséget hoztam onnan. Persze tudom, hogy soha nem le­hetek klasszikus balettos, de az is­kolának köszönhetem, hogy mo­dern balettben nemigen akad olyan ösvény, amelyen legalább egy rövid szakaszt ne jártunk vol­na végig. Pécsett táncosként az Othellóban debütáltam, s azóta egymást érik a szerepek. Nagyon sokat jelentett számomra Tóth Sándorral együtt dolgozni, majd a feladatok egyre több odaadást kö­veteltek, a Táncok Bécsbőltől a Diótörőn át a Kakukkfészekig ve­zetett az út. Kiderül az is, hogy a művészetis tánctagozatosok közül sokan foly­tatják a PNSZ-ben, hiszen a nyári gyakorlatokat is itt végzik, be-be- szállnak egy-egy táncos tömegjele­netbe, majd a szorgalmasabb, te­hetségesebb fiatalok többnyire szerződést is kapnak a végzés után. így volt ez Czár Gergővel is, aki most töltötte ki az első pálya­évét. Lekötötte magát a jövő sze­Eck Imre emléke A Pécsi Balett alapítójának, a magyar táncművészet kiemelkedő alkotójának, Eck Imrének állítottak sírkövet tegnap Budapesten, a Kerepesi temető müvészparcellájában. Pécs városa nevében dr. Toller László polgármester avatóbeszédével tisztelgett a koreográ­fus és szinházteremtő művész előtt, és Rétfalvi Sándor munkájának átadásán az egykori pályatársak, a Pécsi Balett alapítói, a Pécsi Nemzeti Színház és a pécsi önkormányzat vezetői vettek részt. zonra is, mert úgy látja, jól fut itt a szekér, ezért hosszú távúra tervezi a baranyai jelenlétét. Húsz év múl­va pedig szívesen visszatérne egy­kori iskolájába, akár modem-, akár népitáncot tanítani. Addig azon­ban még nemzetközi megmérette­tés is szerepel az elképzeléseiben. De a baranyai táncosok újabb elismerésének itt még nincs vége. Lovas Pál Liszt-díjas, Érdemes Mű­vész ugyancsak a Tánc Világnapja alkalmából a Táncművészet szak­lap EuróPAS Magyar Táncdíját ve­heti át modem tánc kategóriában május elsején az Operettszínház gálaműsorán. __________• MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom