Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-28 / 85. szám
6. OLDAL Á T A B E M U T A T K 0 2 I K 2003. Március 28., péntek „...Ha van valami, az még szebb” A falu vezetői A jelenleg 238 lelket számláló falu polgármestere: Soós Nándor. Alpolgármester: ifi. Mester Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Békavári Antal, dr. Kutnyánszky Zsolt, Schabné Kiss Éva, Kovácsevics Györgyné. A község az Egerági Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző dr. Kása Péter. Kisebbségi önkormányzata nincs. Az önkormányzat címe: 7763 Kossuth utca 25. Telefon: 72/704131. ■ Ünnepnapok A település falunapja minden évben május elsejéhez, a majálishoz kötődik játékos vetélkedők rendezésével, közös szórakozással. Másik kiemelt ünnep a pünkösdi búcsú, amelyen a nő- sök-nőtlenek focimérkőzésének van hagyománya. _____________■ Intéz mények, szolgáltatások A falunak 2000-ben felújított kul- túrháza van színpaddal, falugyűlések, bálok, lakodalmak rendezésére alkalmas nagyteremmel. Most újítják fel az ifjúsági klubot is. Áta kis múzeuma a bosnyák népviseletet mutatja be. A kápolnát 2000-ben pályázati pénzből újították fel. Három temetőjük van, a római katolikus, a református és a pusztamajori régi temető, ahol korábban a németek temetkeztek. A községben egy vegyesbolt, egy italbolt, egy gázcseretelep és egy takarmánylerakat áll a lakosság rendelkezésére. A falu mezőőre Jung Károly. A gyerekek az Egerági Körzeti Általános Isko- lába és Óvodába járnak. ________■ Pi knikparti Az átai Vigadó Sörözőben március 29-én, szombaton Anikó, Mariann és Tomi hagyományteremtő piknikpartira váija vendégeit, jutányos áron kínált rostonsülttel és egy pohár sörrel. A táncos, zenés estre csütörtökig lehetett jelentkezni, kezdés holnap 16 órakor. Ma is fúrók, vonókések, fűrészek, ki tudja hány féle satu társaságában tölti hétköznapjait a lassan nyugdíj felé ballagó Kari Gyula, az átai kádármester. A Pécsi Bőrgyár spanyol tulajdonú részlegének a mesterembere, de ma már otthon, kedves műhelyében dolgozhat a cég megrendeléseinek megfelelően. Vaskos ujjai közt szinte-eltűnik a vendégváró pálinkáspohár, ahogy megtölti és elém rakja. A közel száznegyven kilós, tagbaszakadt mester súlyos kezei elpihennek az asztalon a koccintás után. Mintha bölcsen hallgatni akarnának arról, hány boros- és söröshordót, hány taposó- és bőrcserző kádat készítettek a hosszú évtizedek során.- Apai ágról bognárok - kocsikészítők - voltunk. Ott születtem, ahol most a polgár- mesteri hivatal van. 1947-ben mi svábok, ki lettünk innen telepítve, Kistótfaluban éltünk hat évig. Édesapám enbéegyes bognár- mester volt! Húsz hold földön gazdálkodtunk - én gyerekként mindig csak faragtam. Pécsett az Aranybikával szemben volt a vásártér, oda vitt ki apám és kérdezte a kádároktól, kell-e inas nekik. Nagy a mancsa - mondták a kezemre, és mindjárt bele is csaptak: Hoffecker Józsefnél inaskodtam egészen a bevonulásomig. Utána kerültem el a sörgyárba hordókat csinálni, amíg 1967-ben be nem jöttek az alumíniumhordók. Aztán a borforgalminál javítottam hordókat a Fatömegcikk majd az utódja, a Tempó alkalmazásában, de 1987-ben megszűnt a Tempó is. így kerültem a mai munkaadómhoz, a Pécsi Bőrgyár spanyol tulajdonú részéhez kádárnak. Itt vörösfenyőből készülnek hordók - a legnagyobbak harminc köbméteresek. Bőrcserző és erjesztőhordókat is készítünk. Negyvennégy évem lesz jövőre, mire nyugdíjas leszek - a Kari Gyula kádármester pénz most se vet föl. De megnézheti, boldogulunk. Most is van hat göbém, közel száz baromfi az udvarban. Itt nem tud annyit megenni, hogy holnapra, holnaputánra ne jusson. A munkám mellett készítek díszhordókat; a göbék is hoznak pénzt - ha nem is sokat. A lányomnak építettem egy házat, a fiamnak kész házat vettem. Számolgathatnám, mi éri meg, mi nem, és lógathatnám a lábam. Ehelyett dolgozni kell. A német azt szokta mondogatni: „Ha nincs semmi, az is szép,,ha van valami, az még szebb.”- Ma már alig van szükség kádárra. Pécsett a Griffatonnál és másutt is néha harmincnegyven kádár dolgozott. Jelenleg nincs Baranyában ipar- engedéllyel rendelkező kádár! Egy ideig szőlőshordókat is csináltam, de most ugathat a kutyám ezerszer, boroshordó nem kell. A fiatalok már nem foglalkoznak a szőlővel sem. A kádár nagyon nehéz szakma - nem tódulnak kádárnak tanulni - néha egy nap alatt többet emelek, mint egy asztalos tíz év alatt... Inkább elmennek autószerelőnek, és bármi másnak, sokan nem is dolgoznak végzett szakmájukban. A gyárban a műszak előtt a kajának én mindig megadtam a módját - tizenkét tojás reggelire, nagy darab szalonna, kenyér. A bort is megittuk a társammal, hogy legyen energiánk, a kiizzadt vizet is pótoljuk. Engem soha senki nem figyelmeztetett - arra se, mit hogyan csináljak. Én a kollégámmal olyan kemény munkát végeztem, amit más nem tudott volna utánunk csinálni. Támogatás minden diáknak A község kápolnájában valamennyi felekezet misét, gyülekezetét tarthat A helyi szociálpolitika a nyugdíjaskorúak magas számát és a tanulni vágyó fiatalok igényeit egyaránt figyelembe veszi - minden igényt kielégíteni lehetetlen. A 238 lakost és mintegy 100 házat számláló községben körülbelül 30-an járnak el munkába a környező üzemekbe, elsősorban Pécsre az Elcoteqbe, de sokan dolgoznak a vasútnál is. A lakosságnak hozzávetőleg a fele nyugdíjas. Az évi 23 müliós költségvetésből 8 müliót fordítanak szociálpolitikai támogatásokra, sok pénzt visz el a körzeti iskola és óvoda kvóta arányában kifizetett fenntartási hozzájárulása is. Sok segítséget jelent a szociális szférában Bélavári Antal falugondnok odaadó tevékenysége is, aki a közterület gondozásából is kiveszi a részét. Kezdve a kiegészítő családi pótléktól a rendszeres szociális segélyen át a közgyógyellátásig, számos támogatási formát vesznek igénybe a törvényi előírásoknak megfelelően, de mint Soós Nándor polgármester hangsúlyozta, csak jogos esetben adnak segélyt, mert az elvük az, hogy elsősorban a munkavégzést ismerjék el, ösztönözzék, és azt ellentételezzék pénzzel is. így pillanatnyilag egyetlen rendszeres szociális segélyre szorult van a községben. Mindamellett külön figyelmet fordítanak a diákok tanulmányi előmenetelének ösztönzésére. Az általános iskolásoktól az egyetemistákig mindenkinek kifizeti az önkormányzat a tankönyvek árának 50 százalékát, és minden évben jutalmazzák a legjobban teljesítő diákokat is. A település legjobb tanulója 20 ezer, a második 15 ezer, a harmadik 10 ezer forintos elismerésben részesül. Egyébként Áfáról húsz gyerek jár át az Egerági Körzeti Általános Iskolába és Óvodába, jelenleg tíz középiskolást, két főiskolai és két egyetemi hallgatót tartanak számon a faluban. Esély a turizmusnak Átát a belföldiek fedezik fel vak többségében, hanem ezúttal szegediek és budapestiek. Öreg, néha bontásra ítélt házakhoz olcsón, akár 500 ezerért is hozzá lehet jutni, de természetesen vannak 5-6 milliós ingatlanok is. A szegedi érdeklődő például egy pusztulásra ítélt épületet vásárolt, és turisták fogadására alkalmas helyiséget vagy helyiségeket szeretne kialakítani, míg a fővárosi házaspár azt tervezi, hogy nyugdíjaséveit tölti majd a faluban. Két jelentősebb családi gazdaság - hat traktortulajdonos - is jelzi, hogy Áta nincs híján a vállalkozó kedvnek, de egyre több esélye van a turizmusnak is. Ebben a községben, ahol magyarok, németek, horvátok és romák élnek együtt békességben, örömmel fogadták, hogy nemrégiben visszakerült a falumúzeumba a bosnyák népviseleti anyag. A főként Átáról származó néprajzi anyag a már elhunyt tanító, Ma- tusek László hozzáértő szorgalmát dicséri; a becses gyűjteményre méltán lehet kíváncsi az idelátogató turista is. Áta, a zsákfalu nem csupán kis múzeumát és sokat emlegetett csendjét kínálja az idelátogatónak, de jól gondozott egyhektáros kis horgásztavát is, amelynek a helyi horgászegyesület a gazdája. Van a községnek vendégfogadásra alkalmas összkomfortos vadászháza is fürdőszobával, nagyobb étkezővel - hisz a környék erdeiben apró- és nagyvad egyaránt található. Érdekes módon Áta csendjét nem a hollandok vagy a németek fedezték föl maguknak, mint a baranyai aprófal- A helyi népviselet is megismerhető a falumúzeumban Fejlesztési tervek Az elkészítendő falurendezési tervben a közeljövő tervei közt új buszvárő építése, hirdetőtáblák készítése és szemetesedények kihelyezése szerepel. Az önkormányzat pályázati úton most nyert 700 ezer forintot két számítógép beszerzésére, amellyel rövidesen internetes tájékozódásra nyílik lehetőség a község lakói számára. 1999 óta van gázvezeték a faluban, tavaly 1,5 kilométer hosszan építettek járdát. Középtávú fejlesztési terveik szerint a szennyvízcsatornára volna a legégetőbb szükségük, amelyet az Egerági Társuláshoz kapcsolódva, 18 településsel közösen szeretné- nek megvalósítani._____________■ ata.dunantuÜnaplo.hu Az oldal a megyei önkormányzat és az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Szerkesztette: Bóka Róbert Megkérdeztük az átaiakat, mennyire ragaszkodnak településükhöz? Befogad a falu csendje és nyugalma Demeter Antalné: - Nagykozárról kerültem ide 12 éve, amikor férjhez mentem. Azelőtt azt se tudtam, hogy létezik ez a falu. Itt nincs nyüzsgés, csendes, nyugalmas hely - én hamar megszoktam, megszerettem. Egyébként is könnyen barátkozom. Tizennyolc éves a szakközép- iskolában tanuló fiam, tizenöt éves a porcelánfestőnek tanuló lányom - a férjemmel most otthon gazdálkodunk, állatot tartunk, nehezen, de boldogulunk. Férjemnek villanyszerelő szakmája van, de a munkavállalásban azért a közlekedés itt is gondot okoz. De ha nem muszáj, akkor én nem szívesen költöznék el innen. Stadier Tamás vendéglős: - Már egy éve nem működött a kocsma, amikor pécsi vállalkozóként úgy gondoltam: megpróbálom. Vendéglátóipari végzettségem van, a pécsi üzletemet bővítve nyitottam meg a Vigadó Sörözőt Átán tavaly novemberben. Érdemes megnézni, hogy milyen kulturált szórakozóhely zenegéppel, biliárdasztallal, játékokkal felszerelve. Az biztos, hogy a környék fiataljainak ez a legkedveltebb szórakozóhelye. Én csak jót hallok vissza. Magam sokat és szívesen vagyok itt, most egy úgynevezett piknikpartit szeretnénk hagyománnyá tenni a fiatalok körében. Papp Lajosné önkormányzati előadó: - Ivánbattyánról jöttem tizenhat éve, férjem átai. Nem jelentett a változtatás gondot, szeretek itt élni. Amikor idekerültem, gyesen voltam, majd a bőrgyárban dolgoztam, a második gyes után kerültem az önkormányzathoz. A férjem az Elcoteq- nél dolgozik. Áta a bejárás szempontjából is jobb helyzetű, mint Ivánbattyán. Van víz-, gázvezeték, telefon; egyedül a szennyvízcsatorna hiányzik. Olyan' falu, ahonnan közös szervezéssel gyakran eljutunk a Pécsi Nemzeti Színházba, és visszük a gyerekeket a Bóbita Bábszínházba is. Nagy László középiskolás: - Pécsett a Zipemowskyban tanulok informatikát, érettségi előtt állok. Pécsett a Pollackon vagy a Budapesti Műszaki Egyetemen szeretnék továbbtanulni. De szeretem a falu csendjét, nyugalmát is, és a barátok is idekötnek. Villány az, ami még nagyon vonz - az ottani barátok, és az is, hogy Villány nem egy zajos várQS, de azért egy nagyobb település. Ott is szívesen letelepednék. De itthon érzem magam Átán is; ha úgy hozzák a körülmények, szívesen maradok itthon is. Az még a jövő kérdése, hogyan alakul. Kovácsevics Györgyné boltos, képviselő: - Huszonegy éve vagyok átai, tizenöt éve vezetem a boltot. Ba- ranyajenői vagyok, de itt vettünk házat, és megmondom őszintén, én soha nem tudtam igazán megszokni itt. Azt tapasztalom, hogy egyre kevesebbet költenek az emberek és a közérzetük is egyre rosszabb. Azért az áfésznek megéri a boltot fenntartani, pedig itt jóformán már csak tejet vesznek, minden más olcsóbb a nagyáruházakban. A boltból nézve azt is tudom, ki hozza ide a pénzét, ki a kocsmába, így képviselőként azt is, hogy ki szorul igazán támogatásra^______________________■
