Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-06 / 64. szám

2003. Március 6., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A BICSÉRDI MÜVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁSA PÉCSETT. A megyei művelődési központ József Attila ut­cai épületének Baranya Galériájában nyílott bemutató tegnap a Bicsérden, nyaranként alkotó művészek munkáiból. A kiállítók, H. Barakonyi Klára (képünkön a megnyitó beszédet mondó Dévényi Sándor Kos­suth-, és Ybl-díjas építésszel), Erdős János, Herczeg László, Hidasi Ágnes, Kutnyánszky Géza, Márkus Ilona, Pandur József, Soltra Elemér, D. Szabó Margit és Vanyúr István, az elmúlt évben készült alkotása- ikat hozták Pécsre. A tárlat a hónap végéig látogatható.____________________________fotó: laufer László Cannes és Hollywood között Az Aranypálma-díj nyertese Pécsett mutatta be új filmjét Premier előtti vetítésen Pécsett mutatták be kedden este Mészáros Péter új filmjét, a Kolos­torlakókat. A tavaly Cannes-ban rövidfilmjével Aranypálma-díjat nyert rendező most nagyjá­tékfilmben gondolkozik, előbb egy hazai, majd egy hollywoodi thriller forgatásán. Hosszú idő után újra volt 2002-ben a Cannes-i Film- fesztiválon magyar nagydíjas, Mészáros Péter a rö­vidfilm kategóriában Eső Után című filmjével lett a nyertes. Az egy csapásra nemzetközi hírűvé váló rendezőre Martin Scorsese, a kategória zsűrielnöke is felfigyelt, és szakmai támogatásáról biztosította a fia­tal kollégát. Mészáros Péter aztán itthon első új meg­bízatását a Duna TV-től kapta. Egy dokumentumfilmet készített a grúziai kolostorok lakóiról, mi­vel ebben a kaukázusi országban járta ki a filmművészeti főiskolát, Tengiz Abudze és Otar Joszeliani tanítványaként, és megérhette az ott élő emberek sorsa. A. film pre­mier "élőtű.„ vetítését ■ azért hozta Pécsre, a Püspöki Hittudományi Főiskolára, mert kíváncsi volt a hittel telített fiatalok véleményére. A város kiválasz­tása sem volt véletlen, Mészáros Péter ugyanis a Pé­csi Tudományegyetemen szerzett diplomát művé­szettudomány és magyar szakon 1992-ben.- Komlóssy András professzornak köszönhetem a Grúziába jutásomat, mert ő hirdetett meg ilyen nyel­vi kurzust az egyetemen - emlékszik az indulásra Mészáros Péter. - Amaíőr fümeket küldtem ki Abula- dzének, és ha nehezen is, de elfogadott az osztályá­ba. így aztán a sikeremnek Grúziában is hatalmas visszhangja volt, mert ők egyenesben közvetítették a díjkiosztót, és a magukénak érezték a győzelmet. Azóta pedig meghívtak a Tbiliszi Fesztiválra is ün­nepelni.- A meghívások pedig egymást érték. Kapott aján­latot Scorsesétől a tengerentúlra, szóba került egy francia ösztöndíj is. Végül is mit választott?- A felkérések főként továbbtanulási lehetőséget kínáltak, én viszont a munka mellett döntöttem. A Twenty Century Fox szerződését fogadtam el, Ame­rikából. Eszerint nem bérrendezőként foglalkoztat­nak, hanem saját forgatókönyveim alapján készíthe­tek filmeket. Ennek az első lépéseként áprilisban egy 14 perces kisjátékfilmet forgatok, még itthon Magyarországon. A nagyjátékfilm pedig egy thriller lesz, de művészi megközelítéssel.- Milyen irányvonalat képvisel a filmművészetben? ■ - Az első alkotásaim líraiak, de nem lehet még a stílusomat behatárolni, hiszen nagyon az elején va­gyok a pályának. A főiskolás filmjeim a grúz korsza­komról szólnak, miként a két éve bemutatott, de csak pár hónapja mozikba került első nagyjátékfil­mem, a.Bolond Gránátalmafa is az ott tanult ikonos vágásokkal készült. Ez az elmélyült, szemlélődő stí- , (IS ma nehezen eladhat6,ri-emélem azonban, hogy több játékfilm után visszatérhetek még ehhez .f' technikához.- Akkor tehát eljött Amerika. És mi lesz Magyar- országgal?- A hollywoodit megelőzően szeretnék még itt­hon is egy nagyjátékfilmet rendezni, ami ugyan­csak thriller lenne formailag, de a szokásosnál mé­lyebb tartalommal. A magyar filmet idén szeretném leforgatni, és 2004 első felében bemutatni a közön­ségnek, majd a jövő év közepétől kezdődne a ten­gerentúli munka, 2005-ös premierrel. Meg kell je­gyezzem, annak a költségvetése 15-20-szor maga­sabb lesz az itthoninál. MÉSZÁROS B. ENDRE A Leőwey és a franciák Pezsgő korszak köszöntött a pécsi Leőwey Klára Gimnázium francia tagozatos diákjaira. Az iskola fran­cia nyelvű színjátszó köre Marok­kóba utazott egy diákszínházi fesztiválra, ahol március 5-10-e kö­zött vendégszerepeinek. Az itthon maradó francia kéttannyelvű tago­zat hallgatói pedig vendégeket fo­gadnak. Párizsból érkezett a héten 36 diák a Bastille tér melletti társis­kolából, hogy feltérképezzék az it­teni oktatás színvonalát, megis­merkedjenek Pécs és Baranya szépségeivel - tudtuk meg a prog­ramokat szervező Poros András franciatanártól. Kulturális és sport- események színesítik a találkozót, és a cserekapcsolat folytatásaként májusban 38 pécsi gyerek látogat el a francia fővárosba. m. b. e. Hírek __________ A SZÉP MAGYAR BESZÉD Verseny megyei döntőjét rendez­ték szerdán a Baranya megyei középiskolások (9-12. évfolyam) számára a komlói Kazinczy Fe­renc Szakközépiskolában. A gimnazisták között az élen vég­zett Bánusz Rita (Nagy László Gimnázium, Komló), 2. lett Mis- kolczi Boglárka (Kisfaludy Gim­názium, Mohács), 3. Ignatyev Júlia (Táncsics Gimnázium, Sik­lós). A szakközépiskolásoknál első lett Sziebert Erika, 2. Né­meth Gabriella (mindketten Ka­zinczy Szakközépiskola, Kom­ló), 3. Miklós Ariel (Csizmadia Szakközépiskola, Komló). Kate­góriánként az első két helyezett jutott be a győri döntőbe, (sz) ROMA Kl MIT TUDT-OT szervez a Cigány Kulturális és Közműve­lődési Egyesület, immár másodíz­ben. A 72/325-558-as telefonszá­mon vagy személyesen a Rácz Aladár Közösségi Házban cigány együttesek, zenekarok, tánccso­portok, ének és zenei szólisták, valamint vers- és prózamondók . jelentkezését várják. (sz) Ml - •*■[. L, L KOVÁCS ANDRÁS FERENC marosvásárhelyi költő verseiből rendezték az idén a 16. Baranya Megyei Irodalmi Versenyt a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázi­umában. Első helyen végzett a babitsosok Katica-csapata (Fikó Krisztina, Koloncs Réka és Murá­nyi Kata), a második helyet a szintén hazai színekben a Sugár csapat nyerte el, míg a dobogóra még a Janus Pannonius Gimnázi­um Kistehén csapata állhatott fel. ______________________(SZ) Zö ld az erdő Rasszizmussal vádolnak egy roma népismereti tankönyvet Rasszista elemek találhatók az alsós általános iskolások ré­szére készült roma népismereti tankönyvben, állítja egy pécsi cigány szervezet kurátora. A kötet megítélése ellentmondásos, hiszen amíg a pécsi egyetem romológia tanszékének vezetője felháborítónak tartja a könyv körül kirobbant botrányt, addig a minisztérium leállíttatta a már mind egy szálig elfogyott munka újranyomását. A roma gyerekek önismeretét elő­segítő cigány népismereti tan­könyvek létrejöttéhez az adott le­hetőséget, hogy a cigány kisebb­ségi oktatás bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, és született rá ok­tatási normatíva is. Miután egy 1997-es MKM rendeletben megfo­galmazódtak a népismereti tan­könyv követelményei, 1998-99- ben hat pályázó művéből válasz­tották ki a három nyertest: Meny­hért Ildikót, aki az 1-4. osztály számára készítette el Zöld az erdő címmel a tananyagot, Hegyi Ildi­kót és Ignácz Józsefet, akik az 5-6. osztályosok számára írtak a mai napig meg nem jelentetett köny­vet, továbbá Ligeti Györgyöt, aki a 7-10. osztály számára alkotta meg tankönyvét. A benyújtott kézira­tokat szakértői bizottság, Choli Daróczi József költő, Lakatos Bé­la, az Oktatási Minisztérium egy­kori programirodájának vezetője, ma a romaügyi miniszteri biztos kabinetfőnöke, és Csilléi Béla, a Hegedűs T. András Középiskola igazgatója, az Országos Kisebbsé­gi Bizottság (OKB) tagja bírálta el. A három könyv közül 2002- ben jelent meg kettő, problémák­tól mentesen töltötték be felada­tukat, bár a Zöld az erdővel kap­csolatban felmerültek kisebb szakmai kifogások. Ám a napok­ban ez a mű markánsan fenn­akadt a pécsi Amrita OBK, roma ifjúsági egyesület alapítványának kurátora, Orsós Jánosnak a rostá­ján. A cigányságra nézve sértő, rasszista a Zöld az erdő című tan­könyv, állítja, s mindezt Mohácsi Viktóriának, az Oktatási Minisz­térium romaügyi miniszteri bizto­sának írt levelében részletekkel is illusztrálta. Orsós érdeklődésünk­re elmondta, hogy a könyv szer­zőjének a figyelmét is felhívta a rasszista tartalomra, ő azonban, elmondása szerint, nem értette miről is van szó. A kurátor úgy vé­li, elfogadhatatlan, hogy az általá­nos iskola alsósainak szánt könyvben azt írják le, hogy a kö­zépkorban a cigányok közül ke­rültek ki a hóhérok, továbbá azt, hogy cigány kovácsok készítették el azokat a kínzóeszközöket, amelyekkel Dózsa Györgyöt kivé­gezték. Orsós azt is kifogásolja, hogy a kötet egyes fejezetei, me­séi gonosznak, hazudósnak vagy Hiányos felirat a városházán A pécsi városháza homlokzatára kihelyezett táblán hét nyelven sze­repel a „Városháza" kifejezés. Azért hét nyelven, mert amikor kihe­lyezték, még hét kisebbségi önkormányzat működött. A hét közül az egyik cigány, méghozzá lovári, amelyet már akkor szóvá tettek a vá­rosban élő beások. A két évvel ezelőtt küldött levelükben kérték a polgármestert, hogy tegye lehetővé a beás nyelvű feliratozást is, vá­laszt azonban nem kaptak, hívta fel lapunk figyelmét Orsós Sándor, az Amrita OBK Egyesület nevében. A közelmúltban kérelmüket beás nyelven megfogalmazva elküldték dr. Toller László polgármesternek abban a reményben, hogy ezúttal meghallgatásra találnak. Hatodszor mutatkoztak be Március húszadikán új rektort választanak a PTE-n A Pécsi Tudományegyetem (PTE) három rektorjelöltje szerdán az Ifjúság úti, úgyne­vezett C-épületében tartotta az utolsó nyilvános, összességé­ben a hatodik bemutatkozó ta­lálkozóját a bölcsészettudo­mányi kar és a természettudo­mányi kar közös szervezésé­ben. A rendezvényre mintegy nyolcvanan voltak kíváncsiak. Túlnyomórészt oktatók várták a három jelöltet, (ábécé-sorrendben) dr. Boros János egyetemi tanárt, a BTK filozófia- történeti tan­székének veze­tőjét, dr. Lénárd László pro­fesszort, az álta­lános orvostu­domány kar dé­kánját és dr. Si­pos Béla köz- gazdászprofesz- szort, aki jelenleg az egyetem álta­lános rektorhelyettese. Lapunk mindhárom jelöltet ar­ról kérdezte tegnap, hogy a hivata­los jelölés után tartott beszélgeté­sek, fórumok vagy más találkozók tapasztalatai alapján mennyiben változott korábban meghirdetett programjuk. (Az alapprogramok részletesen megtekinthetők a PTE internetes honlapján.) Dr. Boros János elmondta, sok mindenben módosult a koncepció­ja, hiszen job­ban megismerte az egyetem egé­szét. Hozzátette, a gazdálkodás­sal kapcsolatos problémák még fontosabbak, mint eddig gon­dolta, ugyanak­kor továbbra is szükségesnek érez szerkezeti vál­toztatásokat az egyetemi vezetés­ben, és elengedhetetlennek tartja a hallgatók szakmai tudásához nél­külözhetetlen feltételek további ja­vítását. Dr. Lénárd László szerint az eddi­gi találkozók megerősítették korábbi elképzeléseit. A részletek kidolgozá­sához rengeteg okos és használható tanácsot kapott. Utalt arra is, hogy a rektor feladatának továbbra is a ka­roktól független szolgálatot tekinti. Megemlítette, hogy mivel a mező- gazdasági képzésen kívül vala­mennyi tudományágat oktatják a PTE-n, igen fontos a jövőben is a ka­rok közötti együttműködés. Dr. Sipos Béla - utalva a fórumo­kon elhangzottakra - annak a véle­ményének adott hangot, hogy mie­lőbb át kell szervezni az egyetem gazdálkodásával foglalkozó hivata­lok működését. Igaz, ez az ötlet sze­repelt alapprogramjában is, csakúgy, mint az az elképzelés, hogy rektor­közvetlen ellenőrzés (és nem irányí­tás) szükséges az egyetem vala- mennyi^ egysé­gében. Új karok beindítását egy­előre semmikép­pen sem tervezi. A fórumokon elhangzottak is bizonyították, hogy lényeges eltérés nincs a három rektorje­lölt koncepciójában. Valamennyien száz százalékig egyetértettek a kö­vetkezőkben: a rektor napi ügyek­kel ne foglalkozzon, a karok legye­nek önállóak, a hallgatók szociális ellátásán javítani kell. Végül, de nem utolsósorban mindhárman ki­emelték: az egyetem nem egyenlő a karok számtani összegével, egyet­len, ennél jóval jelentősebb minő­séget képvisel összességében. Az egyetem szenátusa március húszadikán választja meg első szá­mú vezetőjét a három jelölt közül. BOZSIK LÁSZLÓ Gyakorlati kutatások a közgazdasági karon éppen együgyűnek ábrázolják a vajdát. Gyökeresen más a véleménye dr. Forray R. Katalinnak, a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszéke professzorának, aki fel­háborítónak tartja a könyv körül kialakuló, egyre terebélyesedő botrányt. Véleménye szerint igé­nyesen kivitelezett kötetről van szó, szép papíron, szép betűkkel, Szécsi Magda gyönyörű színes rajzaival. Az első könyv volt, amely végre megszületett a ci­gány népismeret oktatása ügyé­ben. S bár szakmai szempontból kétségtelenül akadnak benne hi­bák, ismeri el, de rasszistának semmiképpen nem mondható. A botrány viszont nagyon káros a romák szempontjából, bár lehet, hogy a botránykeltő, Orsós János számára hasznos, aki véleménye szerint nem szakértője ennek a A Pécsi Tudományegyetem Köz­gazdaság-tudományi Karán (KTK) működő Szervezeti Tanulások Központja „Empirikus kutatások a KTK-n" címmel szervez programot a gyakorlatban dolgozó szakembe­rek számára március 13-án 14 órai kezdettel az Állam- és Jogtudomá­nyi és a Közgazdaság-tudományi Kar Dohány utca új épületének 018-as számú termében. A rendez­kérdéskörnek. Azt tudni kell, hív­ja fel a figyelmet, hogy a szerző maga is cigány származású, a könyvnek három tekintélyes szakértője is volt, akik nevüket adták ehhez a munkához, Szécsi Magda pedig, aki soha sem tagad­ta roma származását, nem vállalta volna egy rasszista könyv illuszt­rálását. A kifogásolt részekkel kapcsolatban az a véleménye, hogy az írásos dokumentációk szerint Dózsa kínzóeszközeit va­lóban cigányok készítették, s bár az szakmai szempontból megkér­dőjelezhető, hogy feltétlenül bele kell-e egy alsósoknak készült könyvbe ezt írni, de semmikép­pen sem rasszista mozzanat, ha ezt valaki mégis megteszi. Mint ahogy az is tény, hogy egyes kö­zösségeikből kerültek ki hóhérok és hóhérsegédek is a középkor­ban, hiszen máig is azt tapasztal­juk, hogy az alacsonyan iskolá­zott réteg kiszorul a munkaerőpi­acról, és számukra mindig a leg­rosszabb munkák jutottak és jut­nak. Ha ezen munkák egyikét-má- sikát megnevezik, az önmagában nem nevezhető rasszizmusnak, legfeljebb indokolatlannak egy ki­csiknek szóló olvasókönyvben. Nemcsak Orsós János írt kriti­kus hangvételű levelet a miniszté­riumnak a könyvvel kapcsolat­ban, hanem mások is, mondja ér­deklődésünkre Mohácsi Viktória. vényen a közelmúltban befejezett hét gyakorlati kutatási projektről hangzik el beszámoló. Ezek közép­pontjában a szervezeti kultúravál­tás, az emberi erőforrások mene­dzselése, a vállalkozások verseny- képessége nemzetközi összeha­sonlításban, a termékek és szolgál­tatások pozicionálása és a vásárlói magatartások vizsgálata áll. A ren- dezvény nyilvános. __________aj. Az első Bari Károlytól érkezett, akinek mesegyűjtései szerepel­nek is a kötetben. Ő azt kifogásol­ta, hogy a cigány himnuszként is­mert Zöld az erdő című vers utol­só versszakát kifelejtették, majd még egy levelet írt, további hibák­ra híva fel a figyelmet, olyan felté­telezések leírására, amelyek nem bizonyítottak. A kötet ugyanak­kor tartalmaz olyan sztereotip mondatokat, amelyek előítélete­ket indukálhatnak a gyerekekben. A Zöld az erdőt 6-7 különböző területeken működő szakértőnek küldte el a minisztérium, majd­nem mindenki visszaküldte véle­ményét, ám eddig senki sem nyi­latkozott pozitívan a könyvről, ál­lítja a miniszteri biztos. A minisz­térium szakértőket is összehív egy cigány népismereti tankönyv minimum követelményei tárgyá­ban, mert pályázatot szeretnének kiírni. Ugyanakkor várják a Zöld az erdő visszavonása ügyében az OKB állásfoglalását. Ha a vissza­vonásra sor kerül, akkor, ismerve egy könyv létrehozásához szük­séges időt, elképzelhető, hogy szeptembertől ennek a korosz­tálynak nem lesz tankönyve. Ha az OKB mégsem vonja vissza, ak­kor tárgyalnak Menyhért Ildikó­val az átdolgozás lehetőségeiről. A régi változat újranyomását egy­előre leállították. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom