Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-20 / 77. szám

2003. Március 20., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A Rektort választ a PTE szenátusa Ma 14 órakor kezdődik a rektorválasztó szenátusi ülés a Pécsi Tudományegyetem Szántó Kovács János utcai tömbjében, a Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet konferenciatermében. Három jelölt van a tisztségre: dr. Boros János (BTK), dr. Lé- nárd László (ÁOK) és dr. Sipos Béla (KTK). Dr. Tóth József, a PTE rektora már tavaly év közepén bejelentette, hogy az újabb ciklus- ra szóló választáson semmiképpen nem kí­ván indulni. Mindezek után megkezdődtek a találgatások arról, vajon kik pályáznak majd. Dr. Tóth József elhatározásának ki- ’ nyilvánításával egy időben azt is kimondta, hogy személy szerint ö közvetlen munka­társát, az egyetemi intézményfejlesztési terv kidolgozása munkáját irányító dr. Sipos Béla általános rektorhelyettest látná legszíveseb­ben utódaként a tisztségben. Miután február közepén hivatalosan is ki­derült, az Oktatási Minisztérium mely há­rom oktató rektori pályázatát tartja a kiírás­nak megfelelőnek - egyébként több pályá­zat nem is volt -, azokban a találgatásokban, hogy a szenátus tagjai közül kik kire adják a voksukat, továbbra is egy szilárd pont van: dr. Tóth József e héten is megerősítette, hogy ő dr. Sipos Bélára szavaz. Ez azonban csak egy a lehetséges 48 voksból. Az esélylatolgatást megelőzően szüksé­ges leszögezni, hogy a szenátus tagjai sze­mély szerint és titkosan szavaznak, vagyis nincsenek hivatalos állásfoglalások - afféle kötött mandátumok - arról, melyik kar sze­nátorai kit támogatnak a választáson. Tám­pont, de korántsem tökéletesen biztos, hogy minden kar szenátorai a saját körükből in­duló jelöltre szavaznak, s ez igaz az oktatók, a hallgatók és az egyetlen közalkalmazotti képviselőre is. Ez alapján dr. Lénárd László potenciális bázisa az Általános Orvostudo­mányi Karról és az Egészségügyi Központ­ból 8 szavazat, dr. Sipos Béláé a Közgazda­ságtudományi Karról 4, dr Boros Jánosé a Bölcsészettudományi Karról 6 szavazat. Egyes karok között hagyományos rokon- szenv van. Az Egészségügyi Főiskolai Kar szenátusi tagjai alighanem az orvosprofesszort támo­gatják, és ez további 5 szava­zatot jelenthet. Az Állam- és Jogtudományi Kar szövetsé­ge dr. Sipos Bélának hozhat három további szavazatot. A Bölcsészettudományi Kar esetében ilyen szorosnak látszó szövetség nem látszik más karral. A FEEFI-t is hoz­záértve a Természettudomá­nyi Karról származó össze­sen 8 szavazat minimum megosztott lesz. Ebből következően dr. Lénárd Lászlónak 13-16, dr. Sipos Bélának 11-15, dr. Boros Jánosnak 6-9 szava­zat lehet már a „zsebében”. Ez azonban csak össze­sen 35 szavazat a 48-ból. Mondhatnánk, hogy a még nem említett Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar és a Művészeti Kar szenátorainak szavazatai dönthetnek a választáson. Jelzés lehet, hogy az IGYFK-nak a bölcsész- és a közgaz­dasági karral van szorosabb munkakapcso­lata. A Művészeti Kar elvileg inkább a bölcsészekhez vonzódhat, de úgy hírlik, hogy erre nem lehet mérget venni: aligha­nem Lénárd professzornak is jut innen tá­mogatás. A PMMFK ebből a szempontból rejtély. Nagy kérdés, hogy melyik jelölt mit tudott ígérni az egyes karoknak, és az mennyire hi­hető. A személyes szimpátia, vagy ellenérzés azonban keresztbe verheti a kari kötődése­ket. Különösen igaz ez a hallgatók esetében, akik a szenátus egyharmadát adják. A leg­utóbbi rektorválasztáskor eléggé egy irányba húzott a hallgatók szándéka. A hírek szerint most ez a kör rendkívül megosztott, ami jócskán átcsoportosíthatja a már zsebben lé­vőnek látszó voksokat. Mindent egybevéve a rektorválasztási ba­rométer azt jelzi, hogy nem lesz elég egyet­len szavazási forduló, a verseny pedig végül dr. Sipos Béla és dr. Lénárd László között hajszálnyi különbséggel dőlhet el. A rektorválasztás érvényességéhez a sze­nátus kétharmadának, tehát 48 főből 32-nek jelen kell lennie. Az lesz a megválasztott rek­tor, aki a szenátus jelenlévő tagjai szavazata­inak több, mint felét megkapja. Ehhez vala­mennyi szenátor jelenléte esetén legalább 25 szavazat kell, az épp csak döntésképes jelen­lét esetén pedig minimum 17 szavazat. Amennyiben a szükséges számú szava­zatot elsőre egyik jelölt sem kapta meg, úgy a szenátus ugyanazon ülésén új vá­lasztást kell tartani. Az új választáson csak a megelőző alkalommal legtöbb szavazatot kapott - és a második választási fordulóban részt venni kívánó - két pályázó vesz részt. Két résztvevő hiányában a szenátus az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott pá­lyázó személyéről ismételten szavaz. Sza­vazategyenlőség esetén a szavazást mind­addig folytatni kell, amíg valamely jelölt megkapja a jelenlevő tagok szavazatainak több, mint felét. Eredményes választás esetén a PTE meg­választott rektorát az oktatási miniszter elő­terjesztésére a köztársasági elnök 2003. au­gusztus 1. napjától 2007. június 30. napjáig bízza meg. DUNAI IMRE A 48 SZENÁTUSI TAG MEGOSZLÁSA KARI KÖTŐDÉS SZERINT Állam- é> Jogtudományi Kar-j Általános Orvostudományt Kar Egészségügyi Főiskolai Kar Illyés Gyula Főiskolai Kar ■v Bölcsészettudományt Kar © természettudományi Kar Művészeti Kar Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Ej a) Forrás: Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Az egyetemfejlesztés iránya Mi különböztet meg rektort rektortól? A három rektorjelölttel online interjú készült szerkesztősé­günkben kedden délután. Az alábbiakban azon témákból sze­meztünk, amelyekre vonatkozóan olvasónktól egyaránt kér­dést kapott a filozófus, az orvos- és a közgazdász-professzor. Az 5. és 6. hasábon a személyre szabott kérdések közül eme­lünk ki néhányat.- Hogyan képzelhető el a közeljö­vőben az egyetemfejlesztési Mi­lyen prioritásokat tart fontosnak és miben változtatna az eddigi el­képzelésein? Boros János: - Elsősorban az integrációt kell végigvinni a veze­tési szerkezet demokratizálásá­val. Támogatni kell a tudományos és oktatási munka minőségének javítását. A rektornak az is felada­ta, hogy szakemberek segítségé­ivel arra is koncepciót hozzon lét- • <re, hogy miként kerülhető el az egyetem negatív gazdasági mérle­ge. A gazdálkodási szerkezet átvi­lágítása és racionalizálása elkerül­hetetlen feladat. A gazdálkodási rendszer élére professzionális menedzsert kell állítani. Lénárd László: - Az egyetem­fejlesztés rendkívül fontos, de saj­nos az anyagiak függvénye első­sorban. Az egyetem rendelkezik fejlesztési tervvel, azonban saj­nos Pécsre a korábbi világbanki támogatásból egy forint sem ju­tott. Nagyon örülök annak, hogy a korábban legrosszabb állapotú Rákóczi úti épület rekonstrukció­ja jól halad, a befejezésnek adnék prioritást mindenképpen. A fej­lesztési tervet, s annak egyéb ré­szeit a karokkal együtt újra át kell tekinteni, a prioritásokat kon­szenzus alapján kell eldönteni. Stratégiai ágazat a gyógyszerész­képzés, mert iparilag is visszahat a régióba, jelenleg a várossal foly­nak tárgyalások arról, hogy a Ró­kus utca 2. épületét az egyetem megkapja. Napirenden van az egészségügyi mintarégió kialakí­tása, amit a szakminiszter támo­gatni látszik. Az új rektornak el­sőrendű kötelessége lesz ezeket a törekvéseket támogatni. Sípos Béla: - Az egyetemfej­lesztéssel kapcsolatban megálla­podás van. Az első a Rákóczi úti rekonstrukció befejezése, a Rákó­czi úton még működik egy ma­jomház, ahol 26 majom várja azt, hogy elköltözzenek, ehhez szük­ség van az Általános Orvostudo­mányi Kar állatházának a korsze­rűsítésére. Ez egy közös projekt: két nagy integrálódó intézmény, a JPTE és a POTE érdekeinek közös nevezője. A további egyetemfej­lesztésről a szenátus fog dönteni, hiszen a beruházási tervet most készítjük és a szenátus elé fog ke­rülni várhatóan május végére.- Hogyan tudná aktívabban és koncepciózusabban összehangol­ni az egyetem, a város és a régió fejlesztését? B. J.: - Az egyetem, a város és a régió egymásra utaltak. Olyan kutatásokat és fejlesztéseket kell támogatni, amely munkahelyeket teremt a régió számára. L. L.: - Alapkérdés a várossal és a megyével való jó viszony fenntartása és továbbfejlesztése, mert csak együtt tudunk válaszol­ni a regionális és uniós kihívások­ra. Végzett hallgatóink főképpen a régióban helyezkednek el, oda mediálják az értelmiségi létet, az egyetem hatását, ahonnan majd a következő generáció jön hozzánk tanulni. Rendkívül fontos ezért az egyetem és a régió, még a tágabb régió pontos ismerete is és az együttműködés. S. B.: - Az egyetem feladata a vá­ros és a régió szolgálata. Számos közös pont van: színház, nemzet­közi kapcsolatok, oktatás stb. Itt ta­nult annak idején a Magyar Köztár­saság elnöke, az Országgyűlés el­nöke, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, a jelenlegi kormány és az előző kormány egy-egy mi­nisztere, és a KSH elnöke is, aki ha lejár a mandátuma, vissza fog térni Pécsre és a Közgazdaságtudomá­nyi Karon fog dolgozni. A Pécsi Tu­dományegyetemen végzett a me­gyei és a városi önkormányzat ve­zetőinek többsége is. Ezt azért hangsúlyozom, mert a társadalmi szenátus számára meg szeretnénk nyerni az itt végzetteket. Idén nyolcvanéves lesz az egyetem. Ter­vezünk egy olyan találkozót, ahol a hallgatók olyan vezetőkkel talál­koznának, akik egykor a mi egyete­mi hallgatóink voltak.- Mi lenne az első teendője, ha Ön kapná a kinevezést? Es mit szeretne mindenképpen megvál­toztatni a PTE-n? B. J.: - Első teendőm az lenne, hogy megköszönném az irántam és a demokratikus fejlődés iránt megnyilvánuló bizalmat. Továbbá azonnal létrehoznék egy bizottsá­got diákokból és közgazdászok­ból, hogy miként tudunk hozzá­látni a kollégiumi helyzet javításá­hoz. Elmennék a karok vezetői­hez és oktatóihoz, és elkezdeném azt a folyamatos dialógust és ér­dekegyeztetést, ami minden sike­res vezetés és minden jól működő demokrácia alapja. Az egyetemi vezetés struktúráját szeretném a partnerségi viszony alapján átala­kítani, a karonkénti-rotációs éven­kénti rektorváltással. L. L.: - Az új rektornak és rek­tori csapatnak sokkal szorosabb, szinte napi kapcsolatban kell áll­nia az egyes karok dékánjaival. ■S. B.: - Első teendőm, ha kine­veznek, a rektorhelyettesek felké­rése, s a kontrolling osztályt rek­torközvetlen irányítás alá venni. Szétválasztanám az akadémiai és szolgáltató szférát, a racionalizá­lás célja, hogy a rektorhoz csak közvetlenül a dékánok és ezen keresztül a karok tartozzanak, az összes egyéb oktatási egységet karok alá rendelném. A tantárgy­konszolidációt azonnal elindíta­nám, fölmérném a rendelkezésre álló humán erőforrásokat.- Mit kaphat az egyetem Öntől? Mi az, ami rektort rektortól meg­különböztet? B. J.: A rektort rektortól itt az különböztethet meg, hogy az én megválasztásommal a karok nem annyira rektort választanak, ha­nem önmaguk aktív, kiegyensú­lyozott részvételét az egyetem alakításában, és egy olyan struk­túrát - az évenkénti szabályozott rektorváltást -, amelyről a nyuga­ti világban bebizonyosodott, hogy sikeresen fudja kezelni az új típusú kihívásokat. L. L: - Én a rektor működését szolgálatnak tekintem. Mint egye­temi polgár és mint akadémikus is felelősnek érzem magam az egész egyetemért. Azért pályá­zok, mert úgy gondolom, hogy korábbi egyetemi vezetői múl­tam, az integráció szelleme alkal­massá tesz erre, és motivációm az, hogy elkötelezettnek érzem magam az egyetememhez. S. B: - A megkülönböztető sa­játosságom az, hogy közgazdász vagyok, én irányítottam a PTE in­tézményfejlesztési tervének mun­kálatait. A magyarországi 17 álla­mi egyetemből ma csak négy olyan van, amelynek jóváhagyott első és második főfejezettel bíró intézményfejlesztési terve van. Azt tudom ígérni, hogy megvaló­sítom az intézményfejlesztési tervben megfogalmazott egyete­mi stratégiát. (Az interjúk teljes terjedelmükben a www.dunantulinaplo.hu weboldalon olvashatók) Fél szemmel a távolabbi jövőt is figyelni kell- Mennyire piacképes a PTE kép­zési kínálata a továbbtanulók számára. Mit tenne a helyzet javí­tása érdekében? Boros János: - A piacképes szakokat természetesen erősíteni kell. Ugyanakkor figyelni kell ar­ra, hogy ami ma piacképes, hol­nap nem biztos, hogy az lesz, és viszont. Álapvető fontosságú egy olyan iroda létrehozása, amely a piacot figyeli, és segíti az itt vég­ző hallgatók elhelyezkedését. Tö­rekedni kell arra, hogy az itt vég­zettek szoros kapcsolatot tartsa­nak az egyetemmel és segítsék az utánuk jövő generáció elhelyez­kedését.- Nem érzi úgy, hogy rektori programjával néhány évvél meg­előzte korát? Ebben a funkcióban a jelennel és a közeljövővel, vagy inkább a távlati programokkal kell foglalkoznia?- Ha Ön úgy véli, hogy a de­mokrácia elve megelőzte a mai kort, akkor igen, megelőztem ko­romat. De ha megfigyeli, ez az elv nagyon egyszerű, könnyen érthető, bár kétségtelenül nehe­zebben elsajátítható. Ha nincse­nek koncepcióink, akkor mit aka­runk megvaló­sítani, hova akarunk eljut­ni? A koncep­ciók mindig megelőzik sa­ját megvalósí­tásukat. Egyéb­ként a progra­mom koncep­ciói jó kétszáz éve működnek tő­lünk nyugatra. A rektori funkció­ban a jelennel és a közeljövővel kell foglalkozni, de fél szemmel a távolabbi jövőt is figyelni kell.- A BTK tanáraként, illetve tanszékvezetőjeként bizonyára érzi a kar hátrányos megkülön­böztetését. Mit tenne a kar felzár­kóztatásáért?- Nem érzem a BTK hátrá­nyos megkülönböztetését. Tu­dományos iskolák virágoznak, az egyetem összes tudományo­san minősítettjének kb. 20 szá­zaléka a bölcsészkaron van. A BTK jól működő kar, amit per­sze lehet javítani. Folyamatosan fejleszteni kell, de nem tudom, hova, kihez vagy mihez kellene fölzárkóztatni. Közös kutatásokkal lehet válaszolni az EU kihívásaira- Lehet-e az interdiszciplináris ku­tatás az PTE egyik versenyelőnye? Lénárd László: - A PTE legna­gyobb előnye, hogy az országban a legszélesebb oktatási, tudomá­nyos és művészeti palettát nyújt­ja. Természettudományokat ille­tően már most számos szövetke­zés van a karok között, amit az én példám is bizonyít, minthogy a TTK-n is kutatómunkát végeztem, de ezt mutatja a művészeti kar és a Pollack Mihály kar számítógé­pes, vizuális művészetekben való, illetve a bölcsész kari szociológia és az egészségügy együttműködé­se. Az uniós kihívásokra az ilyen interdiszciplináris kutatásokkal lehet majd hatékony választ adni.- Vajon egészséges lesz-e PTE egésze számára, ha az eleve bizo­nyos függetlenséggel bíró Orvos- tudományi és Egészségtudomá­nyi Központ rektorhelyettesi ran­gú elnöke mellett az egyetem rek­torát is az orvosi kar adja?- A kérdés rendkívül furcsa és sérti az egyenlő elbírálás elvét. Valamennyi kar és valamennyi egyetemi polgár egyenlő jogokkal rendelkezik. Az OEK-elnök mint rektorhelyettes nemcsak törvé­között, hogy orvoskarról származik az egye­tem rektora. Az ÁOK nem függet­lenebb mint más karok, pusztán arról van szó, hogy mintegy 13 milliárd forint OEP pénzzel kell gazdálkodnia és gyógyítania kell a régió betegeit. A szépérzék ép­pen azt kívánná, hogy a JPTE és a POTE egyesülése után a második rektor a POTE-ről kerüljön ki. Egyébként a magam részéről nem az ÁOK, hanem az egész egyetem rektora szeretnék lenni.- Ha lehetőség adódna rá, ér­demes lenne-e újra önállósítani az orvosi egyetemet?- Nem gondolom, hogy önál­lósítani fogják az orvosegyeteme­ket, de azt igen, hogy racionális okokból a gazdálkodásukat önál­lóbbá teszik és megsegítik. Az egyetemi központ helyett a kollégiumbővítés az első- Milyen esélyt Iái arra, hogy a PTE múltjához és méretéhez mél­tó igazi egyetemi központ megva­lósuljon, ahogy arról az Intéz­ményfejlesztési Tervben szó van? Vagy csak volt? Sipos Béla: - Az eredeti Intéz­ményfejlesztési Tervben szerepelt egy egyetemi információs köz­pont létrehozása, az ún. lovarda területén, tehát az ÁOK-val szem­ben. Figyelembe véve a beruházá­si lehetőségeket, a rendelkezésre álló ingatianok rossz állapotát, er­ről átmenetileg lemondtunk. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a várossal együttműködve a regio­nális operatív program keretében uniós pénzekhez juthatunk.- Hogyan képzeli el a PTE-ÁOK 48-as téri kollégiumának jövőjét?- Az eddigi minisztériumi egyez­tetések alapján a következőt tudom mondani: Azt tervezzük, hogy a Balassa kollégium 250 hellyel bő­vülni fog, a Szántó Kovács János ut­cai kollégium (az A és C szárny) bővítése emeletráépítéssel megold­ható. Ez esetben a Szent Mór Kollé­giumból az ÁOK és EFK hallgatók lényegesen jobb körülmények kö­Szent Mór Kol­légium épületébe. Igen fontosnak tartom, hogy ebben a sorban a kol­légiumbővítés az első. A következő lépés lehet a Szántó Kovács János utcai tömb kiürített szintjeinek kol­légiummá fejlesztése. Szenátusi döntés még nincs ez ügyben, foly­nak az egyeztetések.- Milyen tervei vannak az aka­démiai intézetekkel való együtt­működésre?- Új akadémiai intézet létreho­zását kezdeményezném az élet­tan és a genetika területén. Pécs hátránya a tudományos életben a másik két nagy vidéki egyetemi várossal, Szegeddel és Debrecen­nel szemben az, hogy az élő és élettelen tudományok területén nálunk nincs akadémiai intézet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom