Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-09 / 67. szám

4 RIPORT 2003. MÁRCIUS 9. Mindenkinek van egy ára A magyar sztárgázsik is változnak, bár hivatalos top­listát nem tesznek közzé. Elton John vagy a Rolling Stones felléptidíját előbb megtudjuk, mint Demjén Ferencét vagy éppen Bajor Imréét. Könnyűzenében állí­tólag Lajcsi a legdrágább, amíg ment a Dáridó, millió­kat kért egy-egy fellépéséért. A humor kategóriában Fábry az egyik nagymenő, ha egy multi hívja, eseten­ként félmilliót is kasszíroz, bár Havas Henrik szerint ők, vagyis a Heti Hetes négyfős országjáró csapata, Verebes, Bajor, Farkasházy és Havas - a legdrágábbak. ■ Azt mondják, manapság könnyűzenében Lajcsi a legdrágább - amíg a Dáridó ment, milliókat kért egy fel­lépésért. A humor kategó­riában Fábry Sándor egy- egy multinak esetenként félmillió forintos számlát is kiállít, bár Havas Henrik szerint ők, vagyis a Heti He­tes sztárjai a legdrágábbak.- Négyfős csapat va­gyunk, minket hívnak a legtöbbet, vagyis Bajort, Verebest, Farkasház yt és engem. Fábry - akit egyéb­ként nagyra tartok - sze­rintem mind a gázsi mér­tékét, mind pedig a fellé­pések számát tekintve mö­göttünk van. Ez egyébként ter­mészetes is, hi­szen mi négyen vagyunk, ő pedig egymaga. Olyan ez, mint amikor a megrendelő eldönti, hogy egy brá­csást hív csak - vagy az egész cigány­bandát. Havas a gázsi ját nem árulta el, mondván: nem lenne korrekt a töb­biekkel szemben. Ám azt elmondta, hogy ha egyete­mek, főiskolák hívják, még a benzinpénzt sem fogadja el, ám cégek esetében a ha­tár a csillagos ég.- Fábryról hallottam, hogy ha egy multi hívja, komolyabb összeget kér - mondja Nagy Bandó András. Ha ezt nem kapja meg, akkor inkább nem vál­lalja. Persze ő megteheti egy kéthetenként fc biztos gázsit jelentő showműsor- ral a háta mögött. Nekem viszont az a véleményem, hogy 500 ezret egyikünk sem kérhetne. Tudom, furcsán hangzik, de nem érünk ennyit. Nagy Bandó egyébként fellépésenként 100-200 ezer forintot kér. Igaz, havonta csak 4-10 műsort vállal, s egy-egy önálló est felépítése általában hosszú hónapok munká­ja. Bandó számí­tásai szerint ha kap 100 ezer fo­rintot, abból csak 50 ezer az övé, a többi elmegy adóra, és egyéb járulékos kiadások­ra. Az ár egyébként függ a megrendelőtől is.- Ha egy falunapra hív­nak, ahol közismerten szűkös a keret, akkor az összeg meghatározásá­nál nekem is véko­nyabban fog a ceruzám.- Bandó szerint nálunk a hírességek keresete sok esetben tabu, Kokóról sem tudjuk, mennyiért bok­szolt, miközben Tyson és Lewis gázsija már a fel­lépésük előtt címlapsztori. Amerikában az ottani sztá­rok büszkék arra, hogy mennyit érnek- Á műsorirodák nem szeretik, ha az egyes elő­Kokóról sosem tudtuk, mennyiért bokszolt, miközben Tyson gázsiját ismerjük adók honoráriuma kiszivá­rog - állítja Szigeti Attila, a ProTon hanglemezkiadó értékesítési igazgatója, aki korábban koncertszerve­zéssel is foglalkozott. Ő in­tézte többek között a Picas­so Branch, a Bestiák, és az Ámokfutók fellépéseit. Úgy ig Brother-sztárok Unique Szandi Dieasso Branch •< 50-100 ezer forint ÍOO ezer forint 100 ezer forint 105 ezer forint 150 ezer forint i Bon Bon * Nagy Bandó András 100-200 ezer forint Irigy Hónaljmirigy* 200 ezer forint L Szikora Róbert 250 ezer forint (* Ezért az összegért csak a csapat fele, AZAZ NÉGY TAG LÉP FEL> véli, a titkolózásért gyakran maguk az irodák felelnek, mert ha kiderülne a pontos gázsi, ők sem kérhetnének 15-20 ezer forintnál töb­bet, márpedig néha meg­teszik. Es ezért gyakran előfordul ma is, hogy a művész magát ajánlja.- Emlékszem egy esetre - meséli Szigeti úr -, a TNT zenekart vittem élő kon­certre fellépni, s a szerve­zőiroda a két­száznyolcvan­ezer forintos gá­zsira még százöt­venezret rátett... Egyébként jócskán megcsappantak a fellépési lehetőségek, keve­sebb a buli és a diszkó­meghívás, jó, ha egy hét­végén három-négy fellépés összejön egy előadónak. Állítja, hogy erről a korábbi nagy haknidömping tehet, amikor az előadók túl­vállalták magukat, a közön­ség pedig alig kapott vala­mit a pénzéért. Hasonló a véleménye Bogdán Csabának is, ám ő hozzátette: a kevesebb elő­adás a kereskedelmi tévék által finanszírozott road- show-k számlájára is írható.- Ezek több szempontból is károsak, hiszen vagy in­gyenesek vagy nagyon ol­csók, s az emberek legköze­lebb már nem mennek el az ott fellépő előadók koncert­jére, mondván, hogy nem­rég úgyis látták őket. Ugyan­akkor a road show-kon úgy szerepeltetik a fél szakmát, hogy készpénz helyett rek­lámidőben fizetnek. Szandi ehhez annyit tett hozzá, hogy ők mindig élőben éne­kelnek, csak a zenei alap megy CD-ről, így ugyanis sokkal olcsóbb a fellépés. ■ Bajor Imre ma már borzongva nézi tavalyi naptárát, amelyben havonta akár húsz fellépés is volt. Mostanra visszavett a tempóból, ugyanennyi idő alatt maximum öt szereplést vállal. Egyik szervezővel sincs kizárólagos szer­ződése, bárki felhívhatja. Vannak helyek, ahová nem megy szívesen, de nem az emberek miatt, hanem mert a terem adottságai kedvezőtlenek. A gázsiról elmondta: vannak helyek, ahová a szokásos tarifánál kevesebbért is elmegy, mert „ha a vidéki emberek nem tudnak eljönni hozzám, nekem kell elmenni hozzájuk”. A fellépések árát tabunak tartja, annyit azonban elárult, hogy olcsóbban j vállal fellépést, mint amennyit másfél éve létező, play-I backre tátogó sztárocskák kérnek. Persze nem csak köny- nyűzenészek járják előadá­sokkal az országot, ma már a valóságshow-k szereplői­re is igény van. A nyíregy­házi főiskola nemrég pél­dául Pongót hívta meg, ám mivel ő a fellépés előtt két nappal átigazolt az RTL Klubhoz, Évi ugrott be a helyére - 100 ezer forintért. Szókovács Péter, a hallgatói önkormányzat kulturális bizottságának vezetője el­mondta, hogy Évi miatt is megtelt az előadótermük, volt egy műsorvezető, ő tett fel kérdéseket, majd a hall­gatók is kérdezhettek, vé­gül autogramosztással zá­rult az esemény. A rendez­vényen a Bon-Bon együttes is fellépett, az ő playback műsoruk 150 ezerbe került. A Big Brother szereplői ' egyébként kisebb csapatok­ban járják az országot, és bármilyen furcsa, még diszkókba is hívják őket.- Ilyenkor nincs előre megírt műsor, általában fel­megyünk a színpadra és el­bohóckodunk - jelentette ki Évi, hozzátéve: hason­másverseny, dal- és tánc­verseny a leggyakoribb pa­nel. Fél óra a „műsor”, és további fél óráig tart a dedi­kálás. Egy hétvégén 4-5 ilyen fellépésük van. A bölényeknek is menniük kell a ligetből Ahogy a dolgok most állnak, néhány hónap múlva a leg­több magyar állatkert bezárhatna, mivel az EU-szab- ványnál is szigorúbb hazai előírásokat jelenleg csak kevés intézmény képes teljesíteni. Ám a környezetvédelmi tárca, úgy tűnik, nem engedi idáig fajulni a helyzetet, s 2006-ig meghosszabbítja azt a határidőt. Három évük van tehát az állatkerteknek, hogy eldöntsék: melyek azok a fajok, amelyek tartását tovább nem vállalják. Mindeközben a ha­zai jómódúak körében egyre nagyobb divat az egzotikus állatok tartása, persze többnyire engedély nélkül. Ezeknek az állatoknak az életkörülményeit senki sem ellenőrzi, nem csoda hát, ha néha mérges kígyók, skorpiók kóborol­nak az utcán vagy egy lakótelepi házban. * Két éve jelent meg az a végrehajtási rendelet, amely az állatvédelmi tör­vény kapcsán szabályozza a hazai állatkertek műkö­désének feltételeit. Az ál­latkertek szerint rövid volt a határidő, és pénzt sem kaptak a beruházások el­végzésére. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növény­kert szakreferense szerint a budapesti zoo speciális helyzetben van, mivel te­rületileg terjeszkedni nem tud. Ezért né­hány fajtól már meg is kellett válniuk - ezek közé tartoztak például a csim­pánzok. Továb­bi „leépítést” nem terveznek, de az elképzel­hető, hogy a _________ na gy helyigényű, ridegebb körülményeket is bíró álla­tokat - ilyen például az eu­rópai bölény vagy az ázsiai vadlovak - az ikerintézmé­nyüknek számító gödöllői természetpark területére telepítik át. Á környezetvédelmi tár­ca az állatkertek fejleszté­seire 400 millió forintot kü­lönített el, ám hogy ennek az elosztását milyen szem­pontok alapján, és ki végzi, azt még senki sem tudja. A veresegyházi medve- és farkasmenhely azonban már most jelezte: hajlan­dóak a létszám felettinek minősített állatok befogadá­sára. Az öthektáros terüle­ten jelenleg 33 medve és 11 far­kas él. Kuli Bá­lint igazgató el­mondta: távlati terveik között egy jelentősebb vadaspark kiala­kítása szerepel.- Tervezzük, _________hogy két hektárt mé g a parkhoz csatolunk - mondta. - Kezdetben, 1998- ban azzal a huszonegy medvével indultunk, ame­lyeket egy medveimádó fér­fi, Kosa József hozott át Gö­Kuli Bálint 33 medvével és 11 farkassal táncol a veresegyházi parkban döllőről. Azóta jelentős be­ruházásokat hajtottunk vég­re, például építettünk kilenc mesterséges barlangot, ame­lyekben három-három med­ve kényelmesen elférhet, s tervezzük egy medence ki­alakítását is a számukra. A veresegyházi parkra évente 12 millió forintot költ az önkormányzat. Ebből fi­zetik az alkalmazottakat, s ebből fejlesztenek. Az álla­tok élelmezését egyedülálló módon kizárólag adomá- ayokból oldják meg: hús­üzemekkel, hipermarketek­kel, pékségekkel állnak kap­csolatban, s az összes, em­beri fogyasztásra már alkal­matlan élelmet átveszik.- Hosszú távon szeret­nénk létrehozni itt egy vadasparkot, ahol baran­golni,- nézelődni lehet, s a szelídebb állatok simoga- tására, etetésére is mód nyílik - mondta Kuli Bá­lint. - Éppen ezért nyitot­tak vagyunk az állatkertek­ben esetleg fölöslegessé váló állatok befogadására. Persze vadállatokat ma már nem csak állatkertek­ben lehet látni. Egyes tehe­tősebb vagy megszállott honfitársaink ugyanis ma­napság abban vetélkednek, hogy ki tart otthon minél egzotikusabb, félelmetesebb állatot. A pénz és az elszánt­ság azonban ritkán párosul szakértelemmel. Erről leg­inkább Both Zoltán, a T-Rex Katasztrófavédelmi Mentő­egység vezetője tud beszél­ni, mivel általában őt hívják, ha elszabadul egy-egy mér­ges kígyó vagy skorpió.- A városokban hüllőket tartanak az emberek, ezek­Nem vette észre az oroszlánt ■ Az ember ösztönösen vonzódik a természethez, s ha ezt valami elnyomja, akkor ez az igény még erősebben tör a felszínre - állítja Altbacker Vilmos etológus. Száz­ötven éve még az állatkertek kőrengetegek voltak, öt­ven éve minden vasból készült, míg ma már inkább a vadasparkjelleg, a természetközeliség dominál. Ép­pen ezért ma már kevesebb a testesebb, nagy helyigé­nyű állat, inkább a kisebb fajokra helyeződik a hangsúly. Ezek számára ugyanis könnyebb kialakítani azt a kör­nyezetet, amely a legjobban hasonlít a természeteshez.- Az állatkert ma már nem csupán egy élő múze­um, hanem sok esetben állatmentő műhely is - je­lentette ki az etológus. - Sok faj van, amelynek a fennmaradásáért az állatkertek tehetnek a legtöb­bet szaporítással, visszatelepítéssel. Nem elhanya­golható az állatkertek ismeretterjesztő szerepe sem: a mai gyerekek sokszor nincsenek tisztában alap­vető dolgokkal. Lehet például, hogy a televízióból, rajzfilmekből már ismerik az oroszlánt, de amikor én kivittem a lányomat az állatkertbe, először nem vette észre az oroszlánt, álmában sem gondolta volna, hogy az ilyen nagy lehet... nek ugyanis kicsi a helyigé­nyük, s nemigen hívják fel magukra a szomszédok fi­gyelmét. Nagyobb testű ra­gadozókkal inkább vidéken lehet találkozni - állítja a so­kat látott szakember, aki Kecskemét környékén, egy kisebb falu portáján már oroszlánnal is találkozott. - Fogtunk már a Gellért-he- gyen ormányos medvét, s bevásárlóközpontban csá­szárskorpiót. Sajnos az em­berek többsége előbb-utóbb megunja a veszélyes ked­venceket, s ilyenkor valahol szabadon engedi. Ám ez csak látszólag humánus: a trópusi állatok ugyanis ha­mar elpusztulnak. Azok pe­dig, amelyek mégsem jut­nak erre a sorsra, olykor igen veszélyesek: egy texasi csörgőkígyó például simán áttelelhet nálunk. Angyal­földön nemrég egy fiatal srác azzal szórakozott, hogy különböző kígyókat cipelt le nejlonszatyorban a ját­szótérre, ezzel ijesztgetve a gyerekeket. Persze feljelen­tették, s amikor felmentünk a lakására, kis híján hanyatt estünk: a mozambiki köp­ködő kobrától a sárga anakondáig, tizenhatféle mérges kígyót találtunk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom