Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-31 / 88. szám

6. OLDAL AZ EURÓPAI U N I Ó KÜSZÖBÉN 2003. Március 31., hétfő EU-hírek KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG DÍJ. A világörökség-listán szereplő városokkal foglalkozó, 2003. ja­nuár 17-én Luxemburgban tar­tott európai fórumon Viviane Reding asszony, a kultúráért fe­lelős biztos bejelentette, hogy az Európai Unió létrehoz a Kul­túra 2000 programon belül egy Kulturális Örökség Díjat, amely a kulturális örökség megőr­zésében kifejtett példamutató erőfeszítéseket honorálja majd. A díj odaítélésének lebonyolí­tását az Europa Nostra nevű páneurópai szervezet végzi, a nyertesek nevét május 9-én hozzák nyilvánosságra. (b) PÁRBESZÉD. 2003. január 23- án ült össze a népek és kultú­rák közötti párbeszéddel fog­lalkozó európai uniós tanács­adói csoport. Mivel a bővítés következményeként az EU ko­moly világpolitikai stabilitási té­nyezővé lép elő, újra kell gon­dolnia szomszédpolitikájának kulturális dimenzióját - első­ként a mediterrán országokkal való viszonyát. A tanácsadói csoport várhatóan 2003 őszére készíti el jelentését. _ _____________________15! Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK m Kutatóként milyen feltételek­kel vállalhatok kutatói állást az EU-tagországokban ? A csatlakozást követően a magyar kutatók - a többi magyar munka- vállalóhoz hasonlóan - szabadon vállalhatnak munkát az Unió bár­mely országában, mentesülnek a munkavállalási engedély meg­szerzésével járó hosszadalmas el­járástól. Mivel a munkavállalókat az uniós szabályozás alapján tilos megkülönböztetni, a magyar ku­tató sem kaphat kevesebb fize­tést, nem lehetnek rosszabbak a munkavégzése feltételei, mint az adott országban élő ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott ál­lampolgároknak. Az uniós szabá­lyozás lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállaló más uniós állam­ban munkát vállalva is jogosult le­gyen a szociális ellátásokra. Az Unióban a diplomák kölcsönös el­ismerésének révén a más EU tag­államokban megszerzett képesí­tés sem lehet a munkavállalás akadálya'. A csatlakozási tárgyalá­sokon született megállapodás ér­telmében az egyes uniós tagál­lamok a szabad munkavállalást legfeljebb 7 évre korlátozhatják, például továbbra is előírhatják a munkavállalási engedély meg­szerzését, de ezen átmeneü idő­szak alatt is javítaniuk kell a ma­gyar állampolgárok munkaválla­lási lehetőségeit. Számos EU-tag- ország azonban már most jelezte, hogy nem kívánja majd korlátoz­ni a magyar állampolgárok mun­kavállalását (Dánia, Svédország, Finnország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Görögország. KÉRDEZZEN ÖN IS! További információkat olvashatnak a www.dunantulinaplo.hu hon­lapunk európai uniós rovatá­ban, ahol várjuk kérdéseiket a mindennapi élet bármely té­makörében. Tudomány a megújulásért A gazdasági és társadalmi fejlődés a 20. század végén különösen felértékelte a tudás, illetve a tudásalapú társadalom szerepét. Ezt felismerve az EU is nagy­szabású programokat dolgozott ki, ame­lyek átfogják a tudomány, a kutatás- fejlesztés és a képzés szinte valamennyi területét. j A magyar modernizációs program stratégiai j elemei az oktatás, a képzés, a tudás meg- j szerzése, valamint a kutatás és a műszaki fejlesztés ösztönzése. Az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket csak úgy tudjuk kihasználni, ha javítjuk innovációs képességünket és belső erőforrásainkat, amelynek elemei az emberi tényező, a tudás és a szellemi kapacitás. Az EU-ba csupán versenyképes Magyarország tud eredménye­sen integrálódni; valamennyi nemzetközileg is sikeres gazdasági felzárkózás mögött a ku­tatás- és technológiafejlesztés (KTF), illetve az innováció felértékelődése áll. Az Európai Unióban hosszú ideje töreked- j nek közös kutatáspolitika kialakítására. A ku­tatás- és technológiafejlesztés összehangolá­sának igénye az 1980-as években meghatáro­zóvá vált a közösségi politikák között. Az unió fő eszköze a KTF támogatására az a ke­retprogram, amelyet az Európai Bizottság ter­jeszt elő, és a Miniszterek Tanácsa hagy jóvá. Jelenleg már a 6. keretprogram folyik. A KTF-programokon belül megvalósuló kutatási tevékenységek fajtái: költségmegosz­táson alapuló kutatási projektek, összehan­golt akciók, kiegészítő, támogató és előkészí­tő akciók. Az EU-költségvetés általában az összköltségek 50 százalékát fedezi. A kutatás­sal és fejlesztéssel foglalkozó magyarországi intézmények - egyetemek, kutatóintézetek - az elmúlt évtizedekben szerteágazó nemzet­közi kapcsolatrendszert építettek ki, amelyen belül igen nagy az EU-tagállamok súlya. A ha­zai finanszírozási rendszerek alapvető célja elősegíteni az unió KTF programjaihoz való kapcsolódást. Magyarországnak a tizenöt je­lenlegi EU-tagállam közül tízzel van kétolda­lú KTF együttműködési megállapodása. A KTF-re vonatkozó EU-jogszabályok többsége a keretprogramokkal kapcsolatos. Amellett, hogy mindig a futó keretprogramra vonatkoznak, és emiatt a hatályosságuk idő­ben korlátozott, konkrét kötelezettségeket sem rónak a tagállamokra. Hasonló a helyzet az unió harmadik országokkal, illetve nem­zetközi szervezetekkel folytatott KTF együtt­működését alátámasztó szerződésekkel és az EU nemzetközi programokban való részvéte­lével kapcsolatos joganyaggal. Ezek a szerző­dések Magyarország csatlakozása után is csak feltételesen, az adott akcióba történő be­kapcsolódás esetén jelentenek kötelezettsé­geket. Magyarország vállalta, hogy a kutatás­ra és tudományra vonatkozó uniós szabályo­kat a csatlakozás előtt és után eltérés nélkül alkalmazza. Átmeneti mentesség iránti igényt nem terjesztettünk elő. Hazánk versenyké­pességének növelése érdekében fontos a ku­tatási és technológiafejlesztési keretprogra­mokban való részvétel. Ezért jelentős lépés, hogy Magyarország - a tagállamokhoz ha­sonló feltételekkel - teljes körben társult az 1999-től indult 5. és a 2002 végén indult - im­már 17,8 milliárd euró összköltségvetésű - 6. keretprogramhoz. Csak lélekszámarányos ré­szesedést feltételezve ebből mintegy 90-100 milliárd forintnyi jutna Magyarországnak. Mivel hazánk számára a 6. keretprogram révén megnyílnak az Európai Uniónak a nem­zetközi kutatás-fejlesztési együttműködést elősegítő programjai, így viszonosságként az A KERETPROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI MEGOSZLÁSA SZAKTERÜLETENKÉNT 1. fenntartható fejlődés: 19% 2. polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban: 2% 3. élettudományok: 21% 4. az információs társadalom technológiái: 32% 5. nanotechnológia, anyagtudomány: 11% 6. repülés és űrkutatás: 9% 7. élelmiszerbiztonság és -minőség: 6% EU részéről továbbra is elvárás, hogy Magyar- ország a közösségi kutatók/kutatóintézetek számára tegye megpályázhatóvá - a pályázók saját költségvállalása mellett - a keretprog­ramhoz hasonló nemzeti K+F programokat. DUNAI IMRE Oktatás: nemzeti hatáskörben Az oktatás és a szakképzés szerepe az Európai Unióban nagy mértékben felértékelődött. Az EU a nemzeti politikák össze­hangolását a közelmúltban bevezetett nyílt koordináció keretében valósítja meg: nyomon követi és. értékeli a közös célok elérésének nemzeti folyamatait. | Az EU-alapszerződés a tagálla­mok kizárólagos hatáskörében tartja az oktatás és képzés tartal­mával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket, és kizárja bármilyen jogharmonizációs kényszer alkalmazását. A nyílt koordinációs eljárást | követve az EU-tagállamok nem- j rég elfogadták „Az európai okta- [ tási és képzési rendszerek közös jövőbeli céljait” meghatározó stratégiai dokumentumot, majd később a munkaprogramot. Áz Európai Unió célja a tagállamok közötti együttműködés ösztönzé­se, ezzel támogatva a minőségi oktatás és szakképzés megvalósí­tását a tagországokban. Az EU mindezt uniós akcióprogramok révén hajtja végre. E programok jelentős összegekkel, pályázati rendszerben támogatják a tagál­lamok közötti intézményközi együttműködést, a személyi és szakmai kapcsolatok kiépítését. Az EU oktatást és képzést érin­tő két támogatási programja a Socrates és a Leonardo da Vinci. E programokban való részvétel mind jogi, mind politikai értelem­ben a tagságból fakadó kötelezett­ség. Magyarország mindkét prog­ramban már 1997 óta részt vesz. A Socrates az EU oktatási együttműködési programja, fel­öleli az oktatás valamennyi szintjét, az óvodától az egész éle­ten át tartó tanulásig. A Leonardo az unió szakképzési programja: segíti a szakképzés minden szintjének fejlesztését, a közép­iskolától az egyetemeken át a to­vábbképzésekig. A Socrates Nemzeti Iroda és a Leonardo Nemzeti Iroda a Tempus Közala­pítvány szervezeti keretei között működik, és biztosítja a magyar pályázók eredményes részvétel­ét. A részvételre vonatkozó konkrét információk, aktuális pályázati felhívások a Tempus Közalapítvány honlapján találha­tók (www.tpf.iif.hu). A Socrates program iránt érdeklődő hallga­tóknak és oktatóknak célszerű először az intézményi ERAS- MUS-koordinátornál érdeklődni a pályázati lehetőségekről. DUNAI I. Nincs kulturális olvasztótégely Alaptalanok azok a félelmek, hogy az EU közös olvasztótégelyben egyesítené a nemzeti kultúrákat. A kulturális párbe­széd, a nemzeteken átnyúló programok támogatásával a közösség célja egymás értékeinek jobb megismertetése, az egyes nemzetek kulturális szereplőinek intenzívebb bekapcsolása az Unió vérke­ringésébe. Mindezt a támogatási prog­ram három Akciója segíti elő. Az Unió célja a közös európai kulturális gyö­kerek tudatosítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti megértését, kölcsönös megismerését. Külön hangsúlyt fektet az eu­rópai kulturális örökség védelmére is. Kötele­ző érvényű jogszabályok gátolják azt, hogy ilyen értékeket képviselő javak illegálisan ke­rüljenek ki az Unió, illetve a tagállamok terü­letéről. A Kultúra 2000 az Európai Unió egyetlen programja, amely - a KultúrPont Irodák háló­zatával egyetemben - az európai kulturális együttműködés elősegítését szolgálja. A program keretprogram, így az Európai Parlament döntése öt évre, azaz 2000-től 2004 végig szól. A konkrét pályázatokat apróbb A három Akció Három lehetőség, alprogram kínálkozik a kulturális támogatásra. fiz Akció 1 ismérvei: specifikus és rövid távú tevékenységek, leg­alább három támogatásra jogosult ország kulturális szereplőinek részvételével. Az elnyerhető összeg a legtöbb esetben 50 000 és 150 OOO euró között lehet. Az Akció 2: hosszú távú (3 éves) kulturális együttműködési tevé­kenységek, legalább öt támogatásra jogosult ország kulturális sze­replőinek részvételével. Az elnyerhető összeg legfeljebb 300 000 euro. Az Akció 3: kiemelkedő európai kulturális projektek, mint például az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat, kulturális díjak, jelentősebb kulturális események stb. Az elnyerhető összeg az esetek többségében 150 000 és 300 000 euró között lehet. változtatásokkal évről évre meghirdetik e ke­ret szellemében. Minden évben mások a prio­ritások. Hazánk 2001-től már teljes jogú tag­ként vehet részt a projektben. A Kultúra 2000 támogatásaiból pályázó­ként, illetve társszervezőként lehet részesed­ni. A pályázó ország felelős a megvalósítandó projektért, ellátja a koordinációs feladatokat, benyújtja a pályázatot, míg a társszervezők csatlakoznak a pályázóhoz. Pályázatot egyéni szereplők (természetes személyek) kivételével a kulturális élet bár­mely szereplője benyújthat. Minden projekt­hez legalább 40 százalék önrész szükséges. A program a kultúra minden területét felöleli, támogatja az új kifejezési formákat, az úttörő kezdeményezéseket, a hosszabb, több éven átnyúló projekteket. Kivételt képez a filmmű­vészet, amellyel a MEDIA program foglalko­zik, és ami jelenleg nincs megnyitva Magyar- ország számára. A Kultúra 2000 program összköltségvetése a program öt évére 167 millió euró. A pályázat centralizált, azaz mind a kiírás, mind a dön­téshozatal Brüsszelben, a Brüsszeli Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán törté­nik. A pályázat meghirdetéséről, az elbírálás­ról, a szerződéskötés­ről, az összeg folyósí­tásáról a főigazgató­ság gondoskodik. A pályázat koordináció­ját egy Európa-szerte működő irodahálózat segíti, amelynek ma­gyarországi hivatalos tagja a KultúrPont Iro­da. A kiírás szövege, illetve a formanyom­tatványok a Kultúr­Pont Iroda honlapja (www. kulturpont. hu) mellett közvetlenül az Európai Unió közpon­Egymás értékeinek jobb megismertetése, is a célok közé tar­tozik FOTÓ: MÜLLER ANDREA ti szerveréről (http://europa.eii.int), az Euró­pa Szerverről is letölthetők. D. I. EU-TOTÓ V. FORDULÓ | A Dunántúli Naplóban április 12-ig - összesen nyolc alkalom­mal - európai uniós mellékletek­kel találkozhatnak olvasóink. Az összeállításokban a csatlako­zással kapcsolatos kérdésekre igyekszünk választ keresni. Vé­leményeiket, kérdéseiket a I www.dunantulinaplo.hu portá­lunkon, illetve EU-melléklet jel­igés leveleikben is várjuk. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amelynek sikeres megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. Az e heti megfejtéseket levél­ben - EU-totó, V. forduló jeligé­vel - a szerkesztőségünkbe vár­juk április 4-ig. (Pécs, Pf. 134.) A negyedik forduló nyertese: Lép Józsefné, komlói olvasónk. Nyereményéről levélben értesít­jük. 1. Mikor lépett hatályba az EL) és Ma­gyarország közötti társulási szerződés? aj 1994 b.) 1995 ej 1996 2. Hány csillag található az Unió zászla- I ián? I aj 11 b.) 12 ej 15 3. Kinek a feladata Magyarországon a jogharmonizációs program összeállítá­sa? aj külügyminiszter b.) igazságügy-miniszter ej belügyminiszter 4. Hány évre szól az európai parlamenti mandátum?' aj 4 b.) 5 ej 6 5. Mely országok csatlakoztak 1973- ban? aj Ausztria, Svédország, Finnország b.) Spanyolország, Görögország, Portu­gália ej Nagy-Britannia, Írország, Dánia 6. Mikor kezdte meg működését a tagorszá­gok rendőrségeinek munkáját összehangoló szervezet, az EUROPOL? aj 1996. október 1. b.) 1998. október 1. ej 1999. március 15. 7. Ki készítette 1989-ben azt a javaslatcsoma­got, amely kidolgozta a monetáris unió kon­cepcióját? aj PáuFHenri Spaak b.) Jacques Delors ej Robert Schuman ■ EU-s fórumok megyeszerte Pénteken Pécsett és Szigetvá- rott is európai uniós konferen­cián várták a csatlakozás kér­désköre iránt érdeklődőket. Nagy Sándor területfejlesztési államtitkár kijelentette, csak­nem háromszázmilliárd forin­tot veszíthet az ország, ha el­mulasztja a csatlakozást. A szigetvári sportcsarnokban pén­teken Nagy Sándor, a Miniszterel­nöki Hivatal területfejlesztésért fe­lelős államtitkára is az előadók so­rában volt. A politikus többek kö­zött hangsúlyozta, az Unióba belé­pő kis országok érdekei nem sérül­nek, bár kétségtelen, hogy az ön­kéntes kötelezettség minden kö­zösségbe lépve tartalmaz valami­lyen szintű önfeladást. Nagy Sán­dor kijelentette: évente 286 milli­árd forintról mondana le az ország, ha nem lépne a tagok sorába. Kékes Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnö­ke beszédében leszögezte: meg­ítélése szerint a Magyarországon élő emberek többsége a népszava­zás közeledtével már döntött az alapkérdésben. Ezt jelzi, hogy az unióval kapcsolatos konferenciá­kon egyre többször hangzik el az a kérdés, hogy mennyivel lesz jobb az embereknek és a térségnek a közösség tagjaként. Pécsett többek között a Fidesz megyei szervezete rendezésében ugyancsak az Unióval kapcsolatos fórumot tartottak. A program so­rán többek között a baranyai borá­szat helyzetéről, és a csatlakozás utáni honi és külföldi munkalehe­tőségekről hangzottak el előadá­sok. M. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom