Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-30 / 87. szám

2003. MÁRCIUS 30. SZTÁROK ES SZTORIK Mozart-lázban a világ Bécs, Hamburg és Tokió után végre Budapestre érkezett Sylvester Levay és Michael Kunze musicalje, a Mozart. A halhatatlan zeneszerző felesé­gét, Constanzet alakító Szlnetár Dóra mesél a Mozart-lázról.- A két szerző azt nyilatkozta valahol, hogy a darabjuk „egy zseniális zenész igaz története, küzdelme önmaga felszabadítá­sáért azoknak az embereknek az uralma alól, akik kihasználják és félrevezetik”. Minden bizony- nyal ez az oka, hogy a fiatalok nagyon közel érzik magukhoz Mozart személyiségét.- Ez lehet a Mozart című musical világsikerének a titka is. Ez a Mozart akár egy mai srác is lehetne, aki nem akarja, hogy az apja irányítsa, és aki egész életében képtelen járni a jól kitaposott ösvényeken.- Levayék darabjában Mozart felesége, Constanze sem az a szen­de szüzet játszó, pénzéhes hölgy, akiről az énekórákon hallhat­tunk annak idején.- Nagy szerencsémre Constanze vérbő nőszemély, akit a férje el­hanyagol, így teljesen természetes, hogy a házasságuk tönkremegy. Az érdekházasság aprólékos elemzését valószínűleg halálosan unná a néző. Mozart élete utolsó éveiben már nem nagyon élt együtt a feleségével, s állí­tólag az utolsó gyermekük édesapja Mozart egyik tanítványa volt. Há­nyattatott sors jutott Constanzénak, aki szegény, nagy erőkkel az igazi boldogságot kereste. Szimpatikus, hogy a darab nem hímsoviniszta: benne van Constanze igazsága is!- Édesapád az Operaházat irá­nyítja, édesanyád remek színész­nő, kislány korod óta te is szín­padon vagy. A nézők pedig el­könyveltek naivának.Constanze viszont teljesen más.- Rég élveztem ennyire a próbá­kat, talán mert ilyenfajta szerepeket ritkán játszottam el. Sokak szerint Wolfgang lánytestvére áll közelebb az egyéniségemhez, de a rendező, Kerényi Miklós Gábor határozottan állította, hogy ez a Constanze is bennem van. Egészen őszintén, szerintem ma már Constanze áll közelebb hozzám. Jó érzés játszani, ennek a nőnek kisugárzása van. Színés, izgalmas egyéniség.- A Vígszínház két előadásában játszol, az Ózban és a Padlásban, két produkcióban vagy érdekelt a Madáchban, a Sors bolondjaiban és a Nyomorultakban, és most már a Budapesti Operettszínházban is két szerepben vagy látható, a West Side Storyban és a Mozartban. Nem akarsz gyökeret ereszteni sehol, vagy még keresed a helyed a nagyvilágban?- Az Operettben érzem magam otthon, ezt tartom az anyaszínhá­zamnak. Bár sok a jó színház, a ze­nés darabok művészi színvonala már csak a hagyományokból adódóan is az operettben a legmagasabb. Szinetár Dóra megy iskolába, volt férjemmel, aki a Mozart koreográfusa kitűnően dolgozunk együtt. Párom, Berecz- ky Zoltán pedig, aki szintén az Operettben játszik, mindent meg­tesz annak érdekében, hogy Marci­nak ne legyen gondja a gyakran távol lévő édesanyja miatt. Hozza- viszi az oviba, hála Istennek na-, gyón jól megértik egymást. P. Horváth Gábor- Most mégis arról beszélnek, hogy májusban a Nemzeti Színház­ban vállalsz szerepet...- Jólesik, hogy az igazgató, Jor­dán Tamás, és a rendező, Valló Péter- Láthatóan jó passzban vagy, bármihez nyúlsz, arannyá válik a kezedben. Ez a megállapítás a magánéletedre is érvényes?- Tökéletesen! Marci fiam idén Születési hely, Idő: Budapest, 1976. Diploma: Táncművészeti Főiskola, S Fontosabb előadásai: Nyomorultak, Légy jó mind­halálig, Anna Karenina, Miss Saigon Díjai: Emerton-díj, az Év musical énekesnője Család: elvált, gyermeke: Marci (6) gondolt rám, s ha az egyeztetés sike­rül, ismét naiva le­szek A holdbéli csónakosban. HÍREK Sárkánnyal nevelő Mácsai S Mácsai Pál leleményes módját választotta, hogy a színházszerető szülök egy estére felállíthassák gyerekeiket a tévé és a számítógép képernyője elől. | A Madách Kamara rendező-direktora társulatával a hét végén mutatta be Jevgenyij Svarc A Sárkány című darabját Parti Nagy Lajos átiratában. A leány­zókat a városban 400 éve faló szörnnyel bárki ki­élheti horror-, a szabadító lovaggal pedig akciófilm- szükségleteit. „Ugyanakkor előadásunk a bátorság és a szerelem erejéről beszél, vallva, a butaság leg­jobb ellenszere a nevetés...” - mondja Mácsai. Kálid Artúr a lazacok fogságában Ü Kálid Artúr pályáját mostanában „lazacok" kísérik: múlt év decembere óta a Tv2 Lazac magazinjának műsorvezetője, s hamarosan látható lesz András Ferenc új filmjében, A Szent Lőrinc folyó lazacai­ban... Szereplője Pacskovszky József a Boldogság színe című filmjének is, sőt maga is forgatott. Nem­régiben felkereste Afrikában élő édesapját, és digi­tális kamerával egy filmre való felvételt készített. Ha bejön a produkció, a pénzt elküldi édesapjának. Janikovszky, a kényszervállalkozó jX Miközben Janikovszky Éva évtizedek óta szót ért a gyerekekkel, addig képtelen szót érteni egy másik korosztállyal... Súlyos betegsége miatt a Kossuth-dí- jat Görgey Gábor kulturális miniszter házhoz vitte, de az APEH-hez be kell mennie, hogy egyéni vállal­kozó legyen, különben nem kap honoráriumot, sem laptól, sem könyv után. „Ilyenkor valahogy nem tudom igazán szívvel írni a Mosolyogni tessék! rovatot. Lehet, hogy maradi vagyok, mikor beguru­lok az ostoba intézkedéseken és törvényeken?..." Benkőék mindig kinövik az asztalt | Benkő Nóra színész, tévés műsorvezető családja mindig „kinövi" az asztalt. Hagyományos vasárna­pi ebédjeiken nővére és húga gyermekeivel együtt néha üzenöten is összejönnek. Nóra roppant élve­zi, ha gyerekparádéval zajlik az élet. Francia szakos egyetemistaként gyakran vállalt bébiszitterkedést. I Férjével Kirády Attilával már azt latolgatja, hogy ná- I luk is csak az esti gyerekfelügyeletet kéne megolda­ni, hiszen egy színésznő még mindig többet tud ott­hon lenni, mint azok, akik napközben dolgoznak. Mi történt Paudits Bélával? H A mai 40 éve felettiek jól emlékeznek még Paudits Béla színművészre, aki a ’60- as és a 70-es években volt rendkívül népszerű, többek között a Macskák című Webber-musicalben és ren­geteg zenés műsorban. Aztán egy szép napon eltűnt a rival­dafényből. Ismerősei szerint összecsaptak a feje felett a hullámok. Kétszer is meg­próbált öngyilkos lenni. Az első alkalommal kutyája mentette meg az életét. A derék eb addig ugatott, amíg a zajra fel nem figyeltek a szomszédok és értesítették a mentőket. Másodszor is ők léptek közbe, s akkor Paudits Béla Lipótmezőre került, ahol a gondos orvosi kezelés következtében felépült. Ám amikor elhagyta az intézetet nem talált munkát. A színidirektorok nem alkalmazták a rok­kantnyugdíjas férfit, aki ma 20 ezer forintból él. És hiába kilincselt nyugdíjemelése ügyében, senki sem segített neki. Amikor barátai az életéről faggatják gyakran beszél az elmúlásról. Pápai Erika: Súgó Csiga Hg - Nem a legjobb érzés, hogy a gyerekek nem ne­künk szurkolnak, de kár­pótol, hogy remekül szóra­koznak a két édeslányon - ecseteli a Hamupipőke Gyöngyikéje, vagyis Pápai Erika. - Nem vagyunk mi gonoszok Oroszlán Szon- jával, csak két elkényezte­tett rosszcsont. így magya­ráztam előre hároméves kisfiamnak, Márk Ivánnak is, aki kétszer is látta már a darabot. A színházi világ­napra kapott Súgó Csiga-díjat mégsem ezért kaptuk mint a nagyközönség megszavazta legnépszerűbb színészek. Mindenesetre eléggé fiúpárti volt a szava­zás, hiszen a 12 legnépszerűbb színész között csak hárman vagyunk lányok. A Budapesü Kamaraszín­ház Rose produkciójában például a címszerepet rendkívül szuggesztívan alakító Vári Éva, s mi, a Ha­mupipőke „rossz ág” édestestvérei. Megfoghatatlan, miért mi hárman, de hát internetes szavazásról van szó, ami kevésbé irányítható, s ezért jó... Tordy Géza, a szakszervezet mellőzöttje... B - Olyan vagyok már, mint egy kidekorált tábornok... - jellemzi magát kitüntetései után Tordy Géza. - Ä kollégák röhögnek raj­tam, olyan öreg vagyok, hogy szinte minden megvan, amit ma­gyar színész megkaphat, Jászai- és Kossuth-díjtól a színházi gyű­rűkön át a köztársasági keresztig. SZOT-díjam nincs, pedig tíz évig Voltam a Színházi Dolgozók Szak- szervezetének elnökségi tagja... Tordy Géza a minap tenyereit a hazai színészcsillagok falára.- Horváth Ádám mondta a kö­szöntőt, aki olyan rövid, és szelle­mes tud lenni egy beszéd során, mint anno atyamesterünk, Várko- nyi Zoltán a Vígben, akinél öt per­cig tartott egy társulati ülés. Kü­lönben utálom az ünnepelgetést, de ha ott vannak a jó barátok, Kál­lai Feri, Kern, Hegyi Barbara, vagy Héjj Jancsi, a Vígszínház főügye­lője, más az egész. Elvoltunk fél órát, aztán mentünk dolgozni. Most úgyis az tölti ki az életem, s újabb különleges rendezés vár. Kern Andris írt egy darabot, aki­hez 35 éves barátság fűz, amit vé­gigkeseregtünk, s röhögtünk. A Spencer Tracy szerelme munka­címet viselő produkcióban elké­pesztő mennyiségeket vitázunk. Rendezőnek szigorú vagyok, szí­nésznek viszont annál linkebb. Egyik csemetém sem lett színész. Egy színészgyereknek irgalmatlan tehetségesnek kell lennie, hogy túllépje szülei árnyékát. Rita lá­nyom kacérkodott a pályával. Kí­méletlenül letámadtam. Francia szakos lett, s ma komoly tudós lány. András fiam is hanyagolta a szakmát, a „kicsi” Annát, aki még a gimnazisták boldog linkóci éle­tét éli, hál’ istennek a kommuni­káció jobban érdekli. Bálint András és a polgári színház ■ - Ha felteszik a kérdést, hány százalék­ban vagyok színész és mennyiben színi­direktor, csak azt mondhatom, furcsa szom­széd a kettő, de megszokták egymást... - ecseteli a március 15-ére Kossuth-díjjal ki­tüntetett Bálint András. - Épp a múltkor szá­molgattam, harminkilenc éve vagyok szí­nész és ebből tizennyolc éve szerepeket is játszó színigazgató, tehát ha már csak így nézzük, időben is megmaradtam színész­nek. Még a „zimankósabb” időkben is. Ma már nem számolja órában, hogy mennyit dolgozik naponta.- Most, hogy két könyvet olvasok, ami­ből darab lehet, vagy főiskolás hallgatóim­nak keresek szöveget, az munka vagy sem? Szeretek dolgozni, s abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több helyen és formában tehetem. Vendégként játszom Sopronban, tanítás a Vas utcában, és akkor ott van az anyaszínház, kettős szereppel. Ahogy mondják, a változatosság gyönyör­ködtet. A régi szerelem, a film is időnként elér. Legutóbb a Filmszemlére készült Bol­dog születésnapot egy jó kis epizódszerepe hozott vérfrissítést. Ha pedig visszanézek régi filmeket, mondjuk mint az Apa, akkor nem azt nézem, jé, milyen is voltam akkor, hanem például Tolnay Klárit, Gábor Mik­lóst csodálom és nem magamat, hiszen nem vagyok múzeumi darab. Hogy színházát, a Radnóti Színházat polgári színháznak nevezik, számára nem politikai kategória.- A meghatározást tíz évvel a Fidesz előtt találtam ki. Kosztolányi, Márai, Thomas Mann pedig még régebben... Egyszerűen ér­tékrend-központúságot jelent. S hogy a za­jos világban a „speciális” színház mennyire megtalálta közönségét, azt a pótszékes elő­adások bizonyítják. A számítógép nem csal: a Három nővér például 107, A kripli pedig 112 százalékos látogatottsággal fut. • Legalább úgy, mint reggelente hatéves Arany Retriever kutyájával, Rómeóval.- Van, hogy Rómeó előbb tudja a szöve­get, mint én. Az erdőben szabadon lehet memorizálni. A másik kedvtelésnek, a lo­vaglásnak viszont tényleg nincs köze a színházhoz. Ahogy kimásztam az influen­zából, újra folytatom. Persze óvatosan. Ha az ember kiesik a ritmusból, a heti két-há- rom nyeregbenlétből, tapasztaltam, csúnya izomlázak jöhetnek. (Sipka) Anettka meghódítja a Déli-sarkot ■ A jelek szerint Anettka nagy eséllyel pályázhat az „egyszemé­lyes magyar expedíció” hivatalos címre. Még fel sem ocsúdhat­tunk a hírből, hogy az űrbe ké­szül, a Budapest Televízió műsor­vezetője máris újabb ötlettel állt elő: még idén ősszel a Déli­sarkot szeretné meghódítani. A vállalkozás pon­tos terve már kész, és a támo­gatók pénze is összejött, így hát semmi akadálya, hogy Anettka első magyarként a világon - eljus­son az Antark­tiszt. Először Ar­gentínába repül, Punta Arenas vá­rosába, ahonnét évente hat alka­lommal indul re­pülőjárat a Déli-sarkra, egy Pat­riot Hill nevű nemzetközi kutató­bázisra. A déli pólus innét még 1090 kilométerre van - oda már egy Cessna típusú gép viszi majd Anettkát november 9-én, hogy a nevezetes helyen kitűzhesse a magyar zászlót.- Lehet, hogy a vállalkozás így első hallásra túl könnyűnek tűnik, ám aki egy kicsit is ismeri a Déli- sark időjárását, tudhatja, hogy ko­rántsem lesz ez egy sétarepülés - mondta lapunk­nak Anettka, hoz­zátéve: az expedí­ció komolyságát jelzi az is, hogy ed­dig magyar ember még nem járt a Déli-sarkon. Talán nem véletlenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom