Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-25 / 82. szám

4. OLDAL BARANYA I T Ü KÖR 2003. Március 25., kedd Hajléktalankolóniák városszerte Egy alkalmi hajlék a vasúti töltés oldalában a Páfrány utcában fotó; laufer l. Az uránvárosi garázssor mögötti terü­let egyre több hajléktalan otthonává válik. A környék lakói félnek attól, hogy előbb-utóbb „bűnözök tanyája” lesz a szóban forgó fás rész, nem be­szélve a fertőzésveszélyről, miután lassan szemétlerakóvá kezd válni a „Kiserdő”. Pécs, Urán város Többek jelezték az elmúlt napokban la­punknak, hogy az uránvárosi garázssor mögötti úgynevezett „Kiserdőben” egyre nagyobb számban látni hajléktalanokat. A környéken élők aggodalmuknak adtak hangot, mivel tartanak az elszaporodó ki- sebb-nagyobb lopásoktól, illetve egy eset­leges fertőzésveszélytől, miután a rengeteg szemét is közegészségügyi problémákat vethet fel.- Előbb-utóbb akár a lakások értékcsök­kenéséhez is vezethet az áldatlan állapot - panaszolta az egyik lakó. Lapunk a helyszínen egy kisebb „falu­ra” bukkant. A tákolmányok többsége fó­liából készült, személyes holmikat pedig a fűben, illetve a fákra aggatva találni. La­punk úgy tudja, a rendőrség már jól isme­ri a bunkerek Jakóit. Lőcsei Attila, a Támasz Alapítvány gon­dozási központjának vezetője elmondta, ezen a részen már régebb óta élnek ilyen formában hajléktalanok. Ám ahogy a „la­kások” száma gyarapszik, úgy kerülnek még jobban szem elé a hontalanok. A szakember szerint elvileg ki lehetne telepí­teni őket, ám ennek nem sok értelme len­ne. Többségük egyébként sem menne szí­vesen menhelyre. Lőcsei Attila elmondása szerint a Kiser­dőn kívül még nem egy helyen találkozni ilyen kolóniákkal a városban. Közel harminc olyan kriti­kus pontot tart nyil­ván az alapítvány, ahol a hajléktala­nok úgymond hosszú távra ren­dezkedtek be. Arra a kérdésre, hogy körülbelül hány fedél nélküli él jelenleg a megye- székhely utcáin, a szervezet vezetője nem kívánt vála­szolni. Annyit azonban el­árult, hogy szá­muk évről évre drasztikusan növekszik.- Ami a leg- szomorúbb, hogy egyre több az otthon­talan gyerme­kes csdád is - mondta Lőcsei Attila. - A szá­mukra kiépített otthonok azon­ban beteltek. Nemrégiben már a női át­meneti szállá­son is fogad­tunk gyerme­kes 'anyákat - fejtette ki a szakember. Véleménye szerint arra pedig egyáltalán nincs remény, hogy ezen csalá­dok problémáira a közeljövőben megol­dást találjanak. Mindezek mellett azonban nem alap­talan a Kiserdő környékén élők aggodal­ma, ugyanis nem kizárt a fertőzésveszély, annak ellenére, hogy a hajléktalanok az alapítvány háziorvosához bármikor for­dulhatnak problémájukkal. Több mint százezer forintba kerül az a gyógyszer, amit havonta ingyen felírnak a hontala­noknak. Az idei hosszú tél igencsak megviselte az utcán élőket. Az éjszakai melegedő so­kat segített a helyzeten, ám április elsejétől már csak nappal lesz nyitva. A szakembe­rek szerint félő, hogy a mínuszok után minden átmenet nélkül lesz egyszer csak nagyon meleg. Ez azért baj, mert ha a haj­léktalanokat váratlanul éri a tavasz, nincs idejük a fokozatos felmelegedésre, ami leg­alább olyan negatívan hat szervezetükre, mint a nagy hideg. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu.) SOMLAI ADRIENN Többségük súlyos beteg A szakemberek szerint az utcán élők kilencven százaléka küsz­ködik különböző egészségügyi problémákkal. A hajléktalanok többsége szív-, valamint szenvedélybeteg (alkohol, és drogfüg­gők), sok köztük a tetves, a rühes, a tüdőbeteg (elsősorban TBC-s), de akad fertőző májgyulladásos is. Emellett még a kü­lönböző pszichiátriai gondok, az epilepszia, a légúti és az egyéb bőr- és fertőző betegségek, valamint szájsebészeti problémák a legjellemzőbbek. A hajléktalanellátás során meg­lehetősen sok fájdalomcsillapító és antibiotikum fogy, kelendők a depresszió elleni és a májregeneráló szerek. Idén télen Pécsett a hosszú tél alatt nem történt fagyhalál, azonban nem egy hajléktalanon kellett csonkolást végezni. Három tervezet a szeméttelep-működésre Sásd A Mecsek-Dráva hulladékke­zelő rendszer kiépítéséről - amelyhez Sásd is csatlakoz­na - a napokban folytak ér­demi egyeztetések. A hulladékgazdálkodási program­hoz csatlakozni kívánó települések képviselői egyeztettek nemrégiben a rendszer kiépítésének részletei­ről. Több változat is napirenden van. Az egyik elképzelés szerint nagytérségi hulladéklerakó kiala­kítására lenne szükség. A „B” vari­áció már inkább a hulladékok energetikai hasznosítását tartja fontosnak, ami azonban igen költ­séges, komoly beruházásokat igénylő folyamat. A harmadik el­képzelés is támogatja az energeti­kai hasznosítást, azonban ennek kivitelezését egy külső, a projekttől független létesítményben végeztet­né el. A hulladékkezelő rendszerhez a hegyháti település is csatlakozni kíván, hiszen ezáltal megoldódna a térség hulladékgazdálkodása. A program a szakértők szerint vár­hatóan 2005-2006 környékén kezdődhet el. (Előzmények: www. dumntulimplo. hu) SOMLAI A. Gránátra bukkant kertjében Vélhetően második világháborús kézigránátot talált a kertjé­ben egy helybéli férfi tegnap délelőtt. A honvédség tűzszeré­szei ma gondoskodnak az eszköz hatástalanításáról. Borjád Feltehetően egy a második vi­lágháborúból származó kézigrá­nátot talált háza udvarán egy borjádi férfi. A neve elhallgatá­sát kérő lakos családi háza kert­jében dolgozott, amikor a tárgy­ra bukkant. A férfi értesítette a település jegyzőjét, aki felvette a kapcso­latot a mohácsi rendőrkapitány­sággal.- Azonnal felkerestem a Ma­gyar Honvédség tűzszerészeit is - mondta el dr. Fekete Gábor Csaba, Borjád körjegyzője. - A szakértők arról tájékoztattak, hogy kedden tudják megvizs­gálni, és szükség esetén elszállí­tani vagy megsemmisíteni a robbanószert. A helyszín biztosításában a tűzszerészek megérkezéséig a falu önkormányzata a mohácsi rendőröktől kapott segítséget. Mivel viszonylag sűrűn beépí­tett településrészről van szó, egyelőre nem tudni, hogy a szakértők pontosan mihez kez­denek a gránáttal. Amennyiben valóban világ- háborús fegyverről van szó, az feltehetően a német hadseregtől származik. Borjád környékén nem zajlottak harcok, a telepü­lésen azonban 1944. november 26-án átvonult a Wehrmacht 32. Gépesített Dandárja. Az alaku­lat Pélmonostorról Szederkény, majd Kékesd irányában vonult vissza. B. B. Agrárösszeírás a megyében PÉCS Baranyában több ezer mezőgazdasági gazdálkodót keres meg április elején a Központi Statisztikai Hivatal mintavételes me­zőgazdasági összeírás céljából. A felmérés elsősorban az ál­latállományban bekövetkezett változásokat rögzíti. sában végrehajtott teljes körű or­szágos mezőgazdasági összeírás adatbázisából véletlenszerűen válogatták ki. Az adatgyűjtés or­szágosan mintegy 68 ezer gazdát érint. Az igazgatóság tájékoztatása szerint az áprilisi összeírás magá­Mint a KSH Baranya Megyei Igazgatóságától megtudtuk, a mintavételes összeírásra április 1-je és 10-e között kerül sor. A Baranya megyében felkeresendő 2355 gazdálkodót a 2000 márciu­ba foglalja az állatállomány, illet­ve az abban bekövetkezett válto­zások megfigyelését. A gazdálko­dók által közölt információkat az adatvédelmi és statisztikai törvé­nyek értelmében csak összesítet­ten közlik majd. A felvételi időszak 10 napjában az előzetesen kijelölt címeken a gazdáknál a KSH hivatalos szám­lálóbiztosai jelentkeznek majd, akik kérésre igazolják magukat. Hírek ABALIGETEN rövidesen megkezdik a közterületeken a tél okozta károk helyreállítá­sát, amelyre az önkormányzat helyi és pályázati pénzekkel együtt közel négymillió forin­tot költ. Egy beomlott hidat, több csapadékvíz-elvezető árkot és néhány életveszé­lyes járdaszakaszt kell felújí­taniuk. (a) ORFÜN megkezdődött az egy­kori tó-vendéglő átalakításával a faluház építése. Az önkor­mányzat közel 30 millió forin­tot költ arra pályázati pénzek­ből, hogy első lépcsőben egy nagyobb közösségi termet, klu­bot alakíthassanak ki, és a he­lyi intézmények, az iskola és óvoda konyháját ide telepíthes­sék át. (a) PÉCSETT a Veress Endre utcai rendelőintézet felújításá­ról is tárgyal ma a város egész­ségügyi bizottsága. A tervek szerint az újravakolás mellett az északi oldal nyílászáróit is lecserélnék, a 34 millió fo­rintos beruházáshoz 10 millió forint önrésszel kellene az önkormányzatnak hozzájárul­nia. ____________________________ ÖTSZÁZ ASZFALTRAJZ PÉCSETT. Közel félezer kisgyermek, óvodás és iskolás vette birtokba tegnap délelőtt és kora délután a Szent Ist­ván teret. A víz, a természet, a tavasz témakörében meghirdetett aszfaltrajzversenyre a város szinte minden iskolájából érkeztek résztvevők, az alkotások elkészülte után az egész sétányt színes gyermekrajzok borították.____________________________________________fotó: laufer lászl6 Az adó felét Sellye Kevesebb kommunális adót kellene fizetniük a hatvan év felettieknek és az üresen álló ingatlanok tulajdonosainak a jövőben, erről is döntött a város gazdasági bizottsága a napok­ban. A kommunális adó felét, azaz 3500 forintot kellene fizetniük a hatvan és hetven év közötti sellyei- eknek, valamint az üresen álló in­gatlanok tulajdonosainak a jövő­ben, ha a gazdasági bizottság ja­vaslatát a képviselő-testület is elfo­gadja. A tervezet szerint a hetven év felettiek teljes adómentességet élveznének. Mint azt Gyöngyi Józseftől, az önkormányzat műszaki osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, a la­katlan házak tulajdonosai eddig a elengednék jegyzőtől kérhették az ötvenszáza­lékos adókedvezményt. A kére­lemhez azonban kétezer forintos illetékbélyeget is csatolniuk kel­lett, így mindössze 1500 forintot takarítottak meg, ha az enged­ményt megkapták. Ezt az érintet­tek közül többen kifogásolták. A hatvan év felettieknek ugyan­így kérniük kellett a kedvezményt, ha fiatalabb családtagjaik az ő cí­mükre voltak bejelentve, de nem laktak velük egy fedél alatt. Mostantól azonban az önkor­mányzat az engedmények és a mentesség feltételeit rendeletbe foglalná, így az érintett több tíz sellyei családnak nem kellene a jövőben külön kérelmet benyúj­tania és az illetékbélyeg árát is megspórolhatnák. Az előterjesz­tésről a héten szavaznak a város­atyák. ______________________ W. K. Kö ltségcsökkentés összevonással Siklós A város önkormányzatánál február végén vetődött fel a Művelődési Központ és a Várszínház Kht. összevonásának lehetősége. Az időközben lezajlott vizsgálat ered­ménye szerint a fúzióval létrejövő új városi kulturális központnak a törvényi kötelezettségeken túl az idegenforgalom szempontjából nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is biztosítania kellene. Az összevo­nás - mely fél év alatt lenne lebo­nyolítható - azonban a számítások szerint sok bizonytalansági ténye­zőt tartalmaz, ezért a javaslat szim- patikusabbnak tartja a profiltisz­títást. Utóbbi szerint a művelődési központ a nála lévő két múzeumot átadná és csak rendezvények szer­vezésével, kulturális csoportjainak működtetésével foglalkozna. A mú­zeumok átadásával egy főállású dolgozó, illetve három időszaki foglalkoztatott leépítése jelentene megtakarítást, valamint a Helytör­téneti Múzeumnak a várban való elhelyezése a működési költségek jelentős csökkenését eredményez­né. Nem is szólva az épület más irá­nyú hasznosításáról. A profiltisztí­tás másik pénzügyi vonzata, hogy a Várszínház Kht. így a várostól nem kaphat támogatást, a bevételeiből tartaná el magát. Hogy a két javas­lat közül melyik nyeri el a város­atyák tetszését, a holnapi testületi ülésen derül ki. _____ K. J. Ka szálógép a Boly A közelmúltban Bóly városában traktort és az út menti árkokat tisz­tító rézsűkaszát vásároltak azért, hogy megfelelő technikai háttér áll­jon rendelkezésre a parlagfű-men­tesítéshez. A közelmúltban megtar­tott kistérségi összejövetelen azon­ban felmerült, hogy a bólyiak nem­csak a város, hanem a városkör­nyék, sőt a kisrégió településeinek is segíteni tudnának az árokpartok parlagfű ellen rendbetételében. A kasza egész év­ben dolgozhatna, a motorbenzint azonban nem adják ingyen. Amint az Hárs József, Bóly pol­gármestere elmondotta, a kaszáló­gép működtetésének részbeni fi­nanszírozásához pályázattal for­dultak a Környezetvédelmi Minisz­tériumhoz. A számításaik szerint közel másfél millió forintra volna szükség ahhoz, hogy a kistérség­ben kordában tudják tartani az út menti parlagfüvet. ____________lf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom