Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-23 / 80. szám
2003. MÁRCIUS 23. INTERJÚ 7 Még mindig szeretem a politikát Lendvai Ildikó is elismeri, hogy unalmas kongresz- szusra készül az MSZP, hiszen majd mindenki a helyén marad. Igaz, q például lemond az alelnök- ségről, de nem akar két széken ülni, frakcióvezetőként amúgy is tagja marad az elnökségnek. Lendvai azt mondja: nincs Medgyessy-Kovács bajvívás, sőt több az előnye, mint a hátránya, hogy a szocialistáknak két súlyos személyisége van. Jól működik a tandem, a one man show már az előző kormánynak is sok bosz- szúságot okozott. Nincs hát két csapat, nincs két párt. Lendvai pedig nem álmodik kulturális miniszterségről, s el sem tudja képzelni, hogy a miniszter- elnök efféle kínos helyzetbe hozná. A párt pedig fiatalodik, hiszen az elnökségbe kilenc 35 évesnél fiatalabb pályázik. S úgy tűnik, az igazi utánpótlás az önkormányzatoktól érkezik, mert ott megmérettetnek. Az persze nem jó, hogy már ott is vannak pártharcok. S az MSZP frakcióvezetője lop magának egy kis magánéletet is, a hétvége egyik napját őrzi a családjának. Bár nem szabadna, de időnként még a telefont is kihúzza, kapott is ezért már többször a pártelnöktől. A stylistokkal sincs semmi baja, de továbbra is a saját feje után megy, vagyis ragaszkodik a saját ízléséhez.- Unalmas kongresszusra készül az MSZP, hiszen az elnök és helyettese marad, még ellenfelük se lesz, csak a választmányi elnökségért lesz némi csata Jánosi György és egy új reménység, Botka László között.- A vita a kormány teljesítményéről és feladatairól, az MSZP terveiről biztosan nem lesz unalmas. A személyi döntéseknél viszont a visszalépések miatt valóban nem lesznek nagy asszóváltások, de Botkát, a szegedi polgármestert tavaly még nem is nagyon ismerték, s most ő Jánosi György kihívója. Az elnökség tíz helyére 28 jelölt van, közülük kilencen fiatalok. Jósolni se mernék, hogy kik futnak be, de azt tudom, hogy többségük jogász, tanár és közgazdász. És ami ugyancsak fölöttébb érdekes, hogy nagyon sok az ön- kormányzati vezető, többek között Botka László, Toller László, Sós Tamás és Molnár Gyula.- Az új politikai elit tehát a városházákról jön?- Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az önkormányzatok az országos politikacsinálás előszobájává váltak. Ott mérettetnek meg először. Persze annak azért nem örülünk, hogy már ott is pártharcok vannak.- Az igazi vízválasztó jövőre lesz, amikor Kovács László visszavonul a pártelnökségből, de eddig csak Juhász Ferenc jelezte, hogy majd ringbe száll.- Nem szeretem az álszenteket, akik például azt mondják, hogy a személyi kérdések nem fontosak. A politikában kevés fontosabb dolog van, mint hogy például ki vezeti a pártot. Kovács László visszavonulása után bizonyosan többen is pályáznak majd az elnökségre, de egyelőre csak Juhász jelentkezett be. Bár van ennek kockázata is, a politkai ellenzék például kedvet kap, hogy gyakrabban lőjön rá, de nekem szimpatikus volt Juhász lépése. Utálom, ha valaki úgy tesz, mintha hat ökörrel kéne odavontatni a választásra, miközben vágyakozik a szék után. A sportversenyeken is azok indulnak, akik beneveztek. Itt is többen vannak, akik nem mondták, hogy nem.- Gyurcsány Ferenc nevét is emlegetik, aki ugyan jelenleg csak a miniszter- elnök tanácsadója, tehát háttérjátékos.- Szerintem ő még maga se döntötte el. Nagyon tehetséges elemző, de egyelőre inkább szürke eminenciás. Én szeretek látszani, de becsülöm azokat, akik a háttérben maradnak. Gyurcsány most nem jelöltette magát.- És Lendvai Ildikó miért mond le az alelnökségről?- Nem akarok visszahúzódni, de elég nekem egy szék is. Még mindig szeretem a politikát, akármilyen randa is. Az elnökségnek pedig alanyi, vagyis frakció- vezetői jogon tagja vagyok. És hát szeretek az lenni, másképp ritkán adatna meg, hogy egyszerre tájékozódhassak a gázárképzés és a sorkatonaság megszüntetése ügyében.- Az állítólagos minisztercseréknél az ön nevét is emlegették, miszerint Görgey Gábort váltaná a kulturális tárcánál.- Bizonyítványt sem adnak márciuban június helyett, vagyis a miniszter- elnök még nem értékelt. Görgey Gábort egyébként sokra tartom, s miután tíz hónapja vagyok frakcióvezető, bolond lennék abbahagyni. Persze azon is megsértődnék, ha bármikor szóba kerülne egy kulturális poszt, s fel sem merülne a nevem, hiszen a kultúrával régóta foglalkozom. De a válaszom most az egyértelmű nem volna.- A miniszterelnök nem tudna olyan ajánlatot tenni, amit nem lehet visszautasítani?- Én tudok nemet mondani, de nem hiszem, hogy Medgyessy Péter kínos helyzetbe hozna.- Néha már-már idilli békében leledzik az MSZP- és az SZDSZ-frakció, s ha néha Demszky Gábor főpolgármester nem dobna egykét sziklát az állóvízbe, azt is hihetnénk, hogy a két párt egybekelt. Kötöttek egy titkos alkut, vagy mindenki bölcsebb lett a négy ellenzékben töltött év alatt?- Gyomorszorító, hogy megvan-e a szavazásoknál a csekély többség, s ez nagy józanságra int. Eljátszani egy adó- vagy egészségügyi reformot iszonyatos bűn lenne, ezért az utolsó csepp vérünkig egyeztetünk. És tanultunk az előző koalíció kudarcából, a Fidesz-kisgazda, sőt a Fidesz-MDF együttműködésből. Elkerülendő például a szövetségest felfalni. És az sem célravezető, ha a nyílt színen veszekszünk, mint a Horn-kormány idején.- Nem maradt nyoma annak sem, hogy több SZDSZ- es képviselő a második szavazáson is Medgyessy ellen voksolt, amikor a koalíció jövőjéről volt szó?- Szerencsére nem, én már fel se tudnám sorolni, hogy kik voltak. És hát ők sem a koalíció ellen voltak.- S ahhoz is elég erős a két frakció, hogy például a rendszerváltás óta halasztott egészségügyi reformot megszavazzák?- A szavazáshoz elég erősek vagyunk. Az igazi nehézség a reformot végigvinni, hogy az elfogadók többen legyenek, mint a kritikusok. Ezt kell ügyesen menedzselni. A betegek sínylik meg, ha nem indul meg a reform és az egészségügy továbbcsúszik a lejtőn.- Sokan mégis már a kórháztörvénytől megijedtek.- Mert nem ismerik. A magántőkét be kell engedni az egészségügybe, hogy legyen miből fejleszteni, de ez nem azt jelenti, hogy magánosít- ják a kórházakat. Az egészségügyi ellátás állampolgári jogon, térítés nélkül mindenkinek jár. A háziorvosok 90 százaléka már magánpraxis keretében dolgozik. Miért ne lehetnének akkor - ha ez pénzt hoz az egészségügybe - a kórházakban az ezt igénylőknek fizetőosztályok luxusellátással vagy maszek büfék?- A hátsó szobákban az ellenzékiek, sőt néha a másik oldalhoz húzó bennfentesek is Medgyessy-Kovács vetélkedésről pletykálnak.- Ha ellenzéki lennék, jól felfogott érdekből talán én is ezt terjeszteném, de ez nem igaz. Hogy ma nálunk két súlyos személyiség van, annak több az előnye, mint a hátránya. A Horn-korszakban sokkal sebezhetőbbek voltunk. És a Fidesznek sem kamatozott mindig a one man show. Egy ember ugyanis nem lehet mindenkinek szimpatikus. A mi tandemünk jól működik, de ehhez két ilyen ember kell. Meg is jegyezte egyszer egy ellenzéki képviselő: szerencsétek van, hogy két úriemberről van szó.- Nos, akkor a többi szocialista politikus se kényszerül választani.- Amikor hétfőn ültünk a parlamentben, Medgyessy Péter hátrafordult, kacsintott, és közölte velem, hogy na most választanod kell. Nyers Rezsőt ugyanis a 80. születésnapján nem tudta volna egyszerre köszönteni a miniszterelnök és a pártelnök, s az volt a kérdés, hogy melyikőjükkel tartok. Aztán mégis közösen ünnepeltünk, de ha ezen tréfálkozni lehet, akkor nincs baj.- Néha lop egy-két óra magánéletet, vagy azt koalíciós időkben el kell felejteni?- Kétségbeejtő életformát folytatok, a választóimmal ugyanis csak este tudok találkozni. A hétvégéből viszont az egyik napot lehetőleg megmentem a családomnak. Néha a telefont is kihúzom, pedig nem lehetne. Dühös is néha a Kovács Laci, amikor másodszor is csak az üzenetrögzítőt hallja, s szokta mondogatni, hogy minek van az ilyennek telefonja. Hét végén természetesen főzök is, nem mintha nem bírnák ki a család férfi tagjai a főztöm nélkül. Ilyenkor mindig elhatározom, hogy kitakarítok és csinálok valamit, de ebből aztán nem lesz semmi. Egyébként ahhoz is ragaszkodom, hogy bármilyen korán jövök el hazulról, reggelit hagyok a fiúknak. Na ne gondoljon nagy dolgokra, ma például szezám- magos kifli, vaj és Bakony sajt volt a menü. Napozni is szeretnék, de miután nem jutok el sehova, marad az erkély, a kormos belvárosi levegő. Lehet, hogy ezért vagyok ilyen barna? Viszont nagyon szeretek a város közepén lakni, hiszen ha kilépek, nyolc bolt közül választhatok, s az illatszerek és a ruhák között órákig elvagyok, válogatok, próbálok, aztán gyakran nem veszek semmit. Vásárolni mindenütt szeretek, még a közértben is. A Nagycsarnokban, ami két sarokra van ' tőlünk, több kofa már személyes jó ismerősöm.- Állítólag divatügyben nem fogad el tanácsot.- Ez igaz. A frakcióban Juhász Gábor foglalkozik a pr-ral, s ugyan nem mert még megszólni a ruháim miatt, de egyszer leültetett egy híres és kitűnő stylisttal. Viszont aki száz éve maga vásárol, azt nehéz átnevelni. És még a szakemberek sem gondolhatnak előre mindent. Erre is van egy történetem. Árvízi kerület az enyém, s Dunatelepről idén ki kellett telepíteni a családokat. A miniszterelnök felesége kitalálta, hogy vigyünk ingyenes tankönyvcsomagokat a helyieknek. Mielőtt kimentünk az óvodába, felhívott egy stylist, hogy ez egy speciális program, s a Medgyessy Kati egy pólóban és szoknyában lesz, nehogy én túlöltözzem. Nem is gondoltam rá, kimentünk, átadtuk az ajándékokat a nagycsoportosoknak, szerettek bennünket, még énekeltek is nekünk. S amikor már indultunk kifelé, az egyik kislány megrángatta a szoknyámat. Medgyessy Katira mutatott és megkérdezte: „hol van a koronája?”. Az ifjú állampolgár megszólta a First Ladyt, mert nem volt kiöltözve. Dalia László Lendvai Ildikó Született Debrecen, 1946 Diploma: Eötvös Loránd Tudományegyetem (1964-69) Pályafutás: Móra Ferenc Gimnázium tanára (1969-72), KATE filozófia szakos tanársegéd (1972-74), KISZ KB kulturális osztálya munkatárs, osztályvezető-helyettes (1974-81) MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott, mindvégig egyetemen oktatott, majd az egészségügyi főiskolán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tanított filozófiát és etikát (1984-89), a Gondolat Könyvkiadó igazgatója volt (1989-95). Politikusi karrier országgyűlési képviselő (1994-), MSZP budapesti elnöke (1994-2000), a kongresszus 2000-ben a párt alelnökévé választotta, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője (2002-)
