Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-22 / 79. szám
14. OLDAL OKTATÁS 2003. Március 22., szombat Kérdés-válasz: Európa és az oktatás FOTÓ! LANG RÓBERT Budapest- Hogyan alakul át a csatlakozás után a magyar oktatási rendszer?- Az Európai Uniónak nincs egységes oktatási, képzési rendszere, az EK-ról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és ezekben a kérdésekben kizárt bármilyen jogharmonizáció.- Kell-e tandíjat fizetnem, ha EU-s felső- oktatási intézményben kívánok tanulni?- A magyar diákok valamennyi tagállam felsőoktatási intézményébe a befogadó állam polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és folytathatnak tanulmányokat. Amennyiben a szóban forgó intézménybe az adott ország állampolgárai beiratkozási díj nélkül nyerhetnek felvételt, és ott tandíjmentesen tanulhatnak, akkor a magyar diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Ugyanez igaz a tandíjköteles intézményeimé is.- Melyik országban kémek tandíjat a felsőoktatásban?- A következő országokban nem kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Málta. A következő országokban nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek: Finnország, Svédország, Németország, Ciprus. Minden más európai uniós országban tandíjat kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért.- Hova forduljak más EU-s tagállamokban a diplomám elismertetése érdekében?- Amennyiben magyar diplomájával tovább szeretne tanulni, úgy az alábbi honlapon tájékozódhat az elismerésről: www.enic-naric.net. Ha munkát kíván vállalni, akkor szakképzettsége elismerésére lesz szüksége. A nemzeti tájékoztató központok címét és az információnyújtásért felelős vezető nevét megtalálhatja az alábbi honlapon: http://europa.eu.int- /comm/internal_market/en/qualifi- cations/contacthtm- Milyen oktatási jogok illetik meg gyermekemet, ha az EU-ban vállalok munkát?- Az Európai Unióban az oktatásba, szakképzésbe való bejutás, valamint az oktatásban, szakképzésben történő részvétel esetén a közösségi állampolgárságú munkavállalók gyermekeit a befogadó ország állampolgárainak gyermekeivel minden tekintetben azonos jogok illetik meg. Ez vonatkozik az iskolaköteles korú gyermekek tanításának költségébe, valamint mindazokra a szociális jellegű juttatásokMindenkinek joga van tanulni ra (így az iskolai étkeztetés, a tankönyvtámogatás, az utazási költségtérítés), amelyek igénybevételére a befogadó ország iskolaköteles korú állampolgárai jogosultak.- Kaphatok-e majd ösztöndíjat EU-s felsőoktatási intézményben, ha a tanulmányok megkezdése előtt abban az adott országban vállaltam munkát?- Ha a tanulmányok megkezdése előtt valamelyik tagállamban egy magyar állampolgár munkavállalóként dolgozik, akkor felsőoktatási tanulmányai során csakis abban az esetben tarthat igényt a befogadó ország állampolgárait megillető szociális, tanulmányi támogatásokra (ösztöndíj, diákhitel stb.), amennyiben a befogadó ország illetékes hatóságainak megítélése szerint a munkavállalás tényleges célja nem az volt, hogy az adott diák különböző juttatásokhoz hozzáférhessen.-A magyar lakosság idegennyelv-tudá- sa milyen más EU-s tagállamok polgáraihoz képest?- A magyar lakosság idegennyelv-tudá- ■sa jelentős lemaradást mutat. A ’90-es évek közepén a lakosság alig 12 százaléka állította magáról, hogy használható nyelvtudással rendelkezik, és ez az adat mára sem változott lényegesen. 1997 és 2000 között a felsőoktatásban az első évre beiratkozott hallgatók ötödé rendelkezett középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával. Az Európai Unióban a lakosság 53 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet.- Vannak-e az EU-ban ösztöndíjak?- Az Európai Unió ösztöndíjas programjai az úgynevezett oktatási közösségi akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci) keretében valósulnak meg. A Socrates- a köz- és felsőoktatás, a Leonardo da Vinci-program á szakképzés terén megvalósuló ösztöndíjas programokat és más oktatási együttműködési programokat támogat. Mindkét program működtetését a Tempus Közalapítvány látja el. Részletes információ a következő honlapon található: www.tpf.iif.hu- Milyen nyelvi követelményeknek kell eleget tenni annak, aki valamelyik EU-tag közoktatási intézményében akar tanulni?- Ha a szülő munkavállalóként megy valamelyik tagállamba, s magával viszi tanköteles gyermekét is, akkor a befogadó iskola - a lehetőségei szerint - köteles a tanuló igényeire szabott oktatást biztosítani, s ennek része a fogadó ország, illetve az oktatás nyelvének oktatása is. Ha a tanuló egyénileg kíván valamelyik tagállamban tanulni, akkor az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezőt, s hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt vele szemben.- Több pénz jut-e a csatlakozás után az oktatásra?- Igen, a csatlakozás után az oktatásra fordítható összegek jelentősen növekednek. A különböző EU-alapokból 2004- 2006 között megközelítőleg 65 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az oktatási és képzési rendszer fejlesztésére. Ezt a pénzt a programok költségvetésének negyedét kitevő hazai hozzájárulás egészíti majd ki. Az oktatási, illetve képzési vonatkozású fejlesztési elképzelések többsége a 4 Strukturális Alap közül az Európai Szociális Alap forrásaira számíthat.- Mi az Europass?- Az Europass a szakmai képzés európai útlevele, amely a külföldön szerzett szakmai képesítések igazolására szolgál. Akkor van rá szükség, ha a tanuló egy vagy több szakképzési szakaszt más tagállamban végzett el, mint amelyik tagállamban a szakképesítését megszerezte. A képzés a kiküldő és a fogadó állam képzési partnereinek megállapodása szerint folyik, egy meghatározott képző felügyelete alatt. A képzési partnerek megállapodnak a külföldi képzés tartalmáról, céljairól, időtartamáról és módjáról.- Kapok-e diákhitelt akkor is, ha EU-s tagállambeli iskolába járok? JEU-s felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idejére a fogadó állam nem köteles diákhitelt biztosítani a más tagállamból érkezett hallgatók részére vagyis a diákhitel nem jár automatikusan.- Milyen feltételek mellett vehetek részt egy másik EU-tagországban folyó távoktatási képzésben?- Az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik, így azt uniós előírások nem szabályozzák. Ez más oktatási formákkal együtt a távoktatásra is érvényes.- Lesznek-e az EU-ban olyan programok, amelyek a munkanélküliek átképzésére irányulnak?- Igen, az Európai Unióban a gazdasági versenyképesség növelésének és a különbségek csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a foglalkoztatási problémák kezelése. Számos közösségi programon keresztül van lehetőség a munkanélküliek átképzésére mozgósítható források igény- bevételére. Jelentős nagyságrendű vissza nem térítendő támogatás segítheti Magyarországot a csatlakozás után a munka- nélküliek átképzésére irányuló programok megvalósításában, elsősorban az Európai Szociális Alap finanszírozása által.- A magyar tanárok fizetése hogyan viszonyul EU-s kollégáik fizetéséhez?- Az EU-ban az alapfokú oktatásban (1-4. osztály) a tanári fizetések átlaga az egy főre eső GDP 97-162 százaléka között mozog. Az alsó középfokú oktatásban (4-8. osztály) az EU-átlag 103-172 százalék. Hazánkban ez az érték ezen az oktatási szinten 43-77 százalék között van. A felső középfokú ismereteket adó oktatásban (gimnázium) 109-189 százalék az EU- átlag. Hazánkban ezen a szinten 50-85 százalék között mozognak a fizetések.- Ingyenes marad a magyar közoktatás?- Igen, ingyenes marad. A közoktatás szabályozása nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, tagállami hatáskörben marad.- Ingyenes marad a magyar felsőoktatás?- Az első diploma megszerzéséért a jö- vőben sem kell majd tandíjat fizetni. ■ Az EU nem szanatórium Szakképzés az Unióban Budapest Budapest Az oktatási miniszter szerint teljesen új elvárásokkal kerülnek szembe a munkavállalók az EU-ban. A közoktatási rendszer átformálásával épp ezekre készítené fel a szaktárca az új generációt. Magyar Bálint úgy véli, hazánk nagy lemaradásokkal küzd a nyelvismeret terén, a felsőoktatásba jelentkezők alig egyötöde beszél idegen nyelven. Az Európai Unió nem szanatórium, hanem versenypálya, a versenyre pedig az iskolában kell felkészülni - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter az EUKK rendezvényén. A tudásalapú társadalomban az oktatás húzóágazat, amelynek befektetései csak közép-, ületve hosszú távon térülnek meg. A miniszter szerint az EU munkaerő-piaca lényegesen nagyobb elvárásokat állít a munkavállalók elé, ezeknek pedig csak az „élethosszig való tanulással” lehet megfelelni. A Pisa 2002 közoktatást vizsgáló felmérés szerint az OECD 31 tagállama közül hazánk a 23. helyen áll. A minisztérium célja a közoktatási reformmal az, hogy egyensúlyt teremtsen a lexikális és gyakorlati, problémamegoldó tudás között. Másik fontos feladat az idegen nyelvek oktatása. A miniszter közölte: az egyetemekre, főiskolákra felvételizők mindössze 18-20 százaléka beszél idegen nyelven, de a nyelvi képzés nem a felsőoktatás feladata kell, hogy legyen. A gyerekeknek a középiskolában kell elsajátítaniuk legalább egy idegen nyelvet. 2004-től indul a Virágnyelv program, amely lehetővé teszi a középfokú tanintézményeknek a nulladik évfolyam bevezetését, amennyiben ebben az évben a diákok óráinak minimum 60 százalékát a nyelvórák teszik ki. Ez heti 12-15 tanórát jelent. A kisebbségek helyzetéről Magyar Bálint leszögezte: a felzárkóztatás, integráció az oktatásban kezdődik. A minisztérium megnövelte az önkormányzatoknak juttatott integrációs normatívát, illetve létrehozta az Országos Oktatási Integrációs Hálózatot is, amelynek célja az oktatási intézmények közötti, illetve azokon belüli szegregáció csökkentése. Jelenleg 9000 gyermek jár homogén roma osztályba hazánkban. A gyógypedagógiai intézményekben, illetve a félzárkóztató osztályokban is igen magas a roma gyerekek aránya. A minisztérium 2003 szeptemberétől ingyenes étkeztetést biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára az óvodákban, azt remélik, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő szülők gyermekei is látogatják majd az óvodákat és így integrációjuk korábban megkezdődhet. STEINER KATA Az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes állam- titkárságának irányításával megújító célú fejlesztési stratégia készült a szakiskolák számára Szakiskolai fejlesztési program címmel, amelynek megvalósítására 2003 és 2006 között kerül sor. A program közvetlenül a szakiskola képzést folytató iskolák 20- 25 százalékára (mintegy 90-100 iskolára) terjed ki. A programban részt vevő intézmények kiválasztása pályázati úton történik. A 2006-ig tartó program teljes költségvetése 12-13 milliárd forint. Az utóbbi évtizedben a szakiskolák népszerűsége csökkent. A végzett szakmunkások létszáma - a 2002-es adatok szerint - csupán a fele volt a piac felvevőképességének. A szakiskolában tanulók bukási, lemorzsolódási aránya igen magas. Súlyos gond, hogy a szakiskolába jelentkezők között sok az olyan fiatal, akinek speciális gondoskodásra van szüksége szocio- kulturális hátrányai, tanulási és magatartási problémái miatt. A munkát tovább nehezítik a hiányos tárgyi, anyagi feltételek, továbbá a pedagógusok - gyakran jogosan emlegetett - szakmai ma- gárahagyatottsága. Ha tovább nyílik az olló a munkaerő-piaci szükségletek és a kibocsátott szakmunkások száma és képzettségének színvonala között, a magyar gazdaság súlyos helyzetbe kerül az európai uniós csatlakozásunkat követően. Cél a program megvalósításával emelni a tankötelezettséget teljesítők számát, csökkenteni a lemorzsolódást, növelni a pályakezdő szakmunkások felkészültségét, munkaerő-piaci értékét. A program várható hatásaként javul a tanárok szakmai felkészültsége, nő a hozzáférhető szakmai segédanyagok száma, javul az iskolák eszközparkja. Hosszú távon emelkedik a fejlesztés eredményeit alkalmazó szakiskolák száma. Javul a szakiskolát végzett tanulók felkészültsége, növekednek a munkaerő-piaci esélyeik, jobban megfelelnek a munkáltatói elvárásoknak. Nő a szakiskolát eredményesen befejezők aránya. A Szakiskolai fejlesztési program négy komponensből, valamint négy tematikus projektből áll. „A” komponens: közismereti és szakmai alapozó „B” komponens: Szakképzésmódszertan „C” komponens: 'hátrányos helyzetűek reintegrációja „D” komponens: önfejlesztő iskolai és minőségfejlesztő Tematikus projektek: -idegen nyelv- szakiskolai mérés-értékelés- szakiskolai pályaorientáció- informatika a szakiskolában A komponensek és projektek feladata a megfelelő tartalom- fejlesztés, amely kiterjed a tantervekre, tananyagokra, segédanyagokra, a pedagógusok továbbképzésére, a tárgyi feltételek megteremtésére. A megszülető eredményeiket terjeszthetővé, hozzáférhetővé teszik azon iskolák számára is, amelyek nem vesznek részt a programban. A gazdaság növekvő szakmunkás munkaerőigénye valamint a szakiskolák helyzetéből fakadó ellentmondásokra tekintettel a program koncepciójának kidolgozására 2002 nyarától kezdődően került sor. A kormány határozatban hívta fel az oktatási minisztert a szakiskolai program megkezdésére. A határozatban foglaltak alapján 2003. február 15-én országos napilapban megjelenő pályázati felhívással hirdették meg a programot, majd ezt követően március 5-től regionális tájékoztató konferenciákkal kívánják a pályázatra jelentkező iskolák döntését segíteni. A pályázatok beadási határideje április 28. A pályázaton nyertes, a programban közvetlenül résztvevő iskolákkal és fenntartóikkal az OM június 30-ig szerződést köt. A program szakmai része a nyár folyamán az európai uniós felkészülés tükrében nyelvi továbbképzéssel indul és a 2003/2004-es tanév elejétől veszi kezdetét a szakmai fejlesztő munka. _______________■ Hír ek Osztálylétszám Az osztálylétszámok átlaga az egyes Unió egyes tagországaiban az alsó középfokú oktatásban (4-8. osztály) 19 és 25 fő között ingadozott 2000-ben. Magyarországon a törvény 21 fős átlaglétszámot ír elő, amelynél csak tizedpontokkal magasabb a tényleges statisztikai adat. Nem automatikus Ha egy magyar állampolgár önálló vállalkozóként letelepedik valamelyik tagállamban, akkor a felsőoktatási intézményekbe történő felvétel során a befogadó állam polgáraival azonos jogokkal rendelkezik. Az ösztöndíj azonban szociális előnynek minősül és annak igénybe vételére az önálló vállalkozók nem jogosultak automatikusan. Kevés használható A felmérések azt mutatják, hogy a magyar tanulók tárgyi ismeretei elérik, esetenként meghaladják az uniós átlagot. Ami azonban a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségeket illeti, kezdve az értő olvasás képességétől a kommunikációs készségeken át az idegennyelv-tudásig és a számítástechnikai ismeretekig, a magyar tanulók felkészültsége többnyire elmarad az uniós átlagtól. Nincs nyelvvizsga Az Európai Unió által elismert nyelvvizsga jelenleg nem létezik. Az egyes intézmények saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják;e az adott nyelvvizsgát, vagy más módon győződnek meg az illető nyelvtudásról. A jelenlegi államilag elismert nyelvvizsgákkal szemben támasztott követelmények viszont igazodnak az Európa Tanács ajánlásaihoz. EU-tankönyvek A tankönyv-finanszírozás az EU-országok saját hatáskörébe tartozik. Egyes országokban a tankönyveket a tanulók térítés- mentesen kapják, máshol csak úgynevezett térítési díjat fizetnek, a tagállamok többségében azonban a tanulók vásárolják meg a tankönyveket teljes áron. Külföldi diákok A közoktatási törvény rendelkezései szerint nem lehet tandíjat kivetni az iskolaköteles korú EU-állampolgárok, vagy egy évnél hosszabb tartózkodási engedéllyel rendelkezők felvétele esetén. Az iskolaigazgatók a fenti diákok létszáma alapján az iskola fenntartójától normatív támogatást igényelhetnek. Hasznos lapok: ✓ www.eriic-naric.net ✓ http://europa.eu.int/comm/inter- naLmarket/en/qualiíications/con- tacthtm ✓ http://www.cordis.lu/fp6/what- isfp6.htm ✓ http://fp6.cordis.lu/fp6/calls.cfm ✓ http://www.om.hu/kutatas ✓ www.tpf.iif.hu
