Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-22 / 79. szám

6. OLDAL AZ EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN 2003. Március 22., szombat ÍÜHHB EU-HÍREK INGYENES EU-KIADVÁNY. A Külügyminisztérium EU-csatlako- zás 2004 című kiadványa - amely a csatlakozási szerződés megérté­séhez nyújt se­gítséget azzal, hogy annak több ezer olda­las tartalmát röviden, kö­zérthetően, fe­jezetről fejezet­re mutatja be - korlátozott számban, térí­tésmentesen beszerezhető az, a Baranya Megyei Európai Informá­ciós Pontban. (Pécs, Mária u. 9.) A HOSSZÚHETÉNYI Művelődé­si Házban EU-fórumot tartanak március 24-én 18.00 órakor a kis- és középvállalkozások jövője, a fa­lusi turizmus lehetőségei és az uniós polgári lét témaköreiben. PÉCSETT a megyeházán az uni­ós népszavazással kapcsolatos kampányindító és általános tájé­koztató összejövetelen vettek részt a baranyai pártok és szerve­zetek képviselői tegnap délelőtt. A programot a Területi Választási Iroda szervezte. w Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Kétütemű kocsikkal az Unióba A műszaki vizsgáztatás rendje a csatlakozásig már nem szigorodik Több olvasónk is attól tart, hogy az uniós csatlakozást követően idős járműveikkel gondok lesznek a műszaki vizsgákon. A ka­talizátor nélkül gyártott Ladák, Zastavák, va­lamint a kétütemű autók a szigorúbb nor­máknak nem felelnek majd meg, és a kert vé­gében vagy az utcán porosodnak a továbbiak­ban. A Baranya Megyei Közlekedési Felügye­let osztályvezetője, Litter László szerint azon­ban nincs ok az aggodalomra. Kiderült, a műszaki vizsgáztatás rendje hazánk­ban már bizonyosan nem fog szigorodni, mivel a magyar rendszert öt éve hozzáigazították a nyu­gati gyakorlathoz, a nemzetközi előírásokhoz. Sőt, vannak olyan mérések, például a fékhatások vizsgálata, amely nálunk sokkal szigorúbb. A mérőműszerek korszerűek, a környezetvédelmi ellenőrzésre pedig egy az egyben a német ASU-II mintát vettük át. A mérést végző szakembereket Phare-pénzekből képezték ki, és igen alaposan, épp a héten járt Pécsett egy londoni szakember, hogy számonkérje az érintetteken a tanultakat. A buszok és teherautók átlagéletkora folyama­tosan fiatalodik, és az uniós tagság sem mentesí­ti a nemzetközi forgalomba kerülő járműveket a nemzetközi vizsga elvégzésétől. Tény az is, hogy az osztrák határnál tapasztalt szigorú buszvizs­gálatok áthelyeződnek majd a keleti határaink­hoz. Máris több ilyen mobil mé­rőegység található a román, uk­rán és délvidéki átkelőhelyeink­nél. A kétütemű kocsikkal, a Tra­bantokkal, Wartburgokkal és Barkasokkal kapcsolatban arra is gondolni kell, hogy ezekből a típusokból 2005-ben a legfiata­labbak is 16-17 évesek lesznek, vagyis a többségük lassan kike­rül a forgalomból. Persze akad­nak majd olyan Trabant Hyco- matok, melyeket a rokkantak to­vábbra is üzemben tartanak. Márpedig ettől az évtől kezdő­dően valóban megkezdődik ezekre a járművekre is a szén­hidrogénmérés, ahol a 2000 ppm (a ppm a szénhidrogén milliomodrész mértéke) értéken belül kell maradni. Ezt az adatot A kétüteműek többsége lassan kikerül a forgalomból a kétüteműek pillanatnyilag nem tudják teljesíteni, az vi­szont még kérdéses, hogy kata­lizátor beépítésével, vagy más módon oldják meg ezt a prob­lémát. Jobb helyzetben vannak a Ladák tulajdonosai, ezek az autók ugyanis bőven belül ma­radnak a kritikus ppm-értéken. Ezekre az öregedő „szocialista” járgányokra a katalizátor felszerelése nem kötele­ző, de az adókedvezmények és egyéb segítségek elnyerése végett célszerű élni a felkínált lehetősé­gekkel. Ugyanez a helyzet a korábban az ország-» ba érkező kimustrált, katalizátor nélküli nyugati típusokkal is, ellenben napjainkban már a kül­földről behozott idősebb autók csak akkor kap­nak forgalomba helyezési engedélyt, ha katalizá­torosak. Érdemes egy gondolatra visszatérni a teherfu­varozáshoz, a buszközlekedéshez. Ezen a vona­lon ugyanis lesz szigorítás a későbbiekben. A tahográfos vizsgálatokat (a kocsiba épített szer­kezet folyamatosan rögzíti a.kocsi sebességét, üzemmenetét), az útvonal-dokumentációkat ha­marosan belföldön is ellenőrizni fogják, vagyis az országhatáron belüli szállításoknál is biztosítani kell bizonyos órahatárokat tartva a sofőr pihente­tését. M. B. E. A hírközlés új csatornái Hogyan érinti az uniós csatla­kozás a hírközlés legfonto­sabb lakosságot érintő terüle­teit, a vezetékes távbeszélő-, a kábeltévé- és az internetes pi­acot? Erre a kérdésre kértünk választ az illetékes szaktárcá­tól, a Hírközlési és Informati­kai Minisztériumtól. Az uniós csatlakozást követő­en a vezetékes távbeszélő szol­gáltatások körében a verseny ál­tal leginkább érintett távolsági és nemzetközi hívások árának csök­kenésére és az értéknövelt szol­gáltatások bővülésére lehet szár mítani. Az internet-szolgáltatók piaca jelenleg koncentráltnak tekinthe­tő, de a magyar piacnak a csatla­kozás következtében meg­növekedett vonzereje új szerep­lők megjelenésével jár, ami a ver­seny erősödéséhez vezet. Hosszú távon a lakosság jövedelmi hely­zete várhatóan javulni fog, és ez­zel arányosan a távközlési piacon növekszik a fizetőképes kereslet. Ezáltal egyrészt javul annak az esélye, hogy beindul a verseny a vezetékes távbeszélő-, illetve a kábeltévépiacon, másrészt a táv­beszélő-, kábeltévé- és internet­szolgáltatásokhoz is egyre töb­ben férhetnek hozzá. Az EU-csat- lakozással hazánk támogatást nyerhet a strukturális alapokból is. így a távközlési infrastruktúrá­val eddig rosszul ellátott térségek is felzárkózhatnak. Számítani le­het arra is, hogy az ágazatot je­lenleg sújtó negatív hatások meg­szűnnek, és a távközlés piacélén­kítő célú szabályozása végre meghozza gyümölcsét: valódi verseny jön létre az ágazat ma még egyeduralom alatt álló terü­letein is, így a vezetékes telefon és a kábeltévé piacán. A verseny haszonélvezői pedig a felhaszná­lók lesznek, akik olcsóbban jut­hatnak majd hozzá a jobb minő- ségű szolgáltatásokhoz. m.b.e. A környezetvédelem kihívásai Egyes becslések szerint akár 2500-2700 milliárd forintra is tehető az az összeg, amelyet Magyarországnak tagállammá válását követően áldoznia kell ahhoz, hogy mindenben meg­feleljen a közösségi környezet- védelmi feltételeknek. Optimizmusra adhat okot, hogy az elmaradások ellenére Ma­gyarország környezeti állapota több szempontból lepipálja az Unióét. Az integráció kapcsán a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés terén várható­ak a legnagyobb kiadások. A te­lepülési szennyvízkezelés meg­oldása mintegy 810 milliárd fo­rint, az EU-konform hulladékle­rakók kialakítása pedig 136 mil­liárd forint költséggel jár. A megfelelő színvonalú csatorna- hálózat kiépítésével 2015-ig, a lerakókkal pedig 2009-ig kell el­készülni. A szennyvíztisztítási rendszer költségeit mérsékelhe­ti, ha a csatornahálózat fejleszté­se helyett egyedi tisztítási meg­oldásokat alkalmaznak kisebb településeken. Az EU-csat- lakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeknek megfelelően el kell végezni a víztisztító mű­vek korszerűsítését is. Az ivó­vízprogram keretében a vizek arzén-, bór-, nitrit- és fluor-kon­centrációját csökkentik majd. Gondoskodni kell a felszín alatti vízbázis védelméről, ugyanis az ivóvizek 98 százalékát innen nyerik ki. _____________________■ KÉRD ÉSEK ÉS VÁLASZOK B Az egységes európai környezetbe való beágyazódás nem veszélyez­teti-e nemzeti önállóságunkat? Az államok önállósága egyes feladataik ellátásakor annyiban korlá­tozódik, hogy meg kell felelniük a közösen kidolgozott és általuk is jóváhagyott nemzetközi kötelezettségeknek. A nemzeti önállóság és függetlenség a globalizált világban nem veszett el, csak a kölcsönös füg­gés, a modem nemzetközi együttműködések során átalakult. mNem veszélyezteti kultúránkat a csatlakozás? Nem kell attól tartani, hogy Brüsszel közös olvasztótégelybe dobná az egyes nemzeti kultúrákat. Éppen ellenkezőleg: a kulturális párbeszéd, a nemzeteken átnyúló kulturális projektek támogatásával a Közösségnek a célja egymás kultúrájának jobb megismertetése, az egyes nemzetek kul­turális szereplőinek még intenzívebb bekapcsolása az Európai Unió vér­keringésébe. Mivel az oktatás a mai napig tagállami hatáskörben van, ezért egységes érettségi vizsga nincsen, de az országok elismerik a más tagállamban szerzett érettségi vizsgát. KÉRDEZZEN ÖN IS! További információkat olvashatnak a www.dunantulinaplo.hu honlapunk európai uniós rovatában, ahol várjuk kérdéseiket a mindennapi élet bármely témakörében. ji Szennyvízbírságok: rendkívüli szigor „Pénzből nem lesz rétisas” A magyar természetvédelem felkészülten várja a csatlakozást Még ebben az évben várható, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) felterjeszti védelemre a Nyugat- Mecsek mintegy 7000 hektáros területét. A védett területek aránya a Dél-Dunántúlon ezzel együtt sem éri majd el az or­szágos átlagot. Most itt az újabb feladat: megfelelni az EU Natura 2000 természetvédelmi hálózat elvárásainak. Hatalmas összegű bírságokkal számolhatnak azok a gyárak, üzemek, amelyek káros, veszé­lyes anyagokkal szennyezik a csatornákat, felszíni vizeket. A szigor igazodik az EU-elvárá- sokhoz, ami viszont azt jelenti, a csatlakozás után újabb megszorí­tásokkal nem kell számolni. Türelmi időt kaptak az érintet­tek, oly váratlan eréllyel léptek fel az új jogszabályok. Eredetileg 2001. október lett volna a határ­idő, ám a rendelkezések október- 28-án jelentek meg. Ennek is kö­szönhető, hogy csak 2002 végén léptették hatályba az új szabvá­nyokat. A korábbi csatornabírsá­gok sokszorosával szembesülhet­nek a környezetet szennyezők. Nagy Károly, a Pécsi Vízmű la­boratóriumának vezetője hang­súlyozza, különösen kemény el­bírálásban részesülnek a termé­szetben nem, vagy csak nehezen lebomló anyagokat kibocsátók. Ha „csak” károsító anyagról van szó, akkor is átlagban a tízszere­sére emelkedtek a bírságok határ­érték-átlépés esetén. Mérgező anyagok esetében - mint amilyen például a cianid - az eddigi 10 ezer forint helyett kilogrammon­ként 50 ezer lett a csatornabírság. A higannyal szennyezésnek még súlyosabb a következménye, egymillió forint a taksa. Akik élő­vizeket szennyeznek, azokat a korábbi bírság hetvenszeresével büntetik. Pécsett két olyan cég működik, amelyik úgynevezett önellenőr­zést vállalt. A Sörgyár és a Délhús rendelkezik megfelelő laboratóri­ummal szennyvize összetéte­lének mérésére. A többi kibocsá­tónak a Pécsi Vízmű segített az önellenőrzési terv elkészítésé­ben, végrehajtásukat a Vízmű és a Vízügyi Igazgatóság egyaránt ellenőrzi. M. A. Az EU a saját szemüvegén át nézi a természetvédelmet is. Konti­nentális léptékkel méri az értéke­ket, s ennek alapjai a madár-, il­letve élőhelyvédelmi direktívák. A kettő együtt alkotja az úgyneve­zett Natura 2000 hálózatot. Ez azonban messze nem jelenti a ha­zai törvények alapján oltalom alá helyezett területek leértékelődé­sét. Hogy mindjárt példát is em­lítsünk, egyedülállóak a konti­nensen a Béda-Karapancsa és a Gemenc ártéri erdői. Ugyancsak a Natura 2000 része lehetnek illír bükköseink. Egyelőre azért felté­teles módban, mert most készül­nek azok a jogszabályok, ame­lyek az összeurópai szemlélet és joggyakorlat alapján mondják ki a védelmet. Parrag Tibortól, a DDNPI élővilágvédelmi osztályának ve­zetőjétől megtudtuk, az ország területének mintegy 12 százaléka lesz védett. Most 10 százalék kö­rül tartunk. A DDNPI működési területe 1,5 millió hektár, eddig 90 ezer van oltalom alatt. Ehhez jön az említett Nyugat-Mecsek - kezelési terve most készül -, illet­ve azt követően az Ormánságban több fás legelő, keményfás liget­erdők, holtágak, vizes élőhelyek. A szakember úgy véli, az euró­pai és a hazai természetvédelem filozófiája összhangban van. Ki­épült a megfelelő szervezet, ren­dezett a jogi háttér. Amin viszont kell még javítani, az a természet- védelem társadalmi támogatottsá­ga. Azt a szemléletet kell uralko­dóvá tenni, hogy a természeti ér­tékek megőrzése jövőnk kulcsa, mert - fogalmaz Parrag Tibor - pénzből nem lehet rétisast csinál­ni. A hazai tíz nemzeti park kö­zött a Duna-Dráva területe nagy­ságánál, szervezete felépítettsé- génél, védett értékinek sokaságá­nál fogva előkelő helyen van. A csatlakozásig azonban a régióban és Baranyában is vannak még konkrét teendők. Addig'ki kell je­lölni és le is kell védeni például a madárvédelmi élőhelyeket, illet­ve fel kell terjeszteni a Natura 2000 hálózatba javasolt élőhelye­ket is. Ez utóbbiak védelem alá helyezésére azonban a csatlako­zás után még hat évig lesz lehető­ség. Már most tudott, hogy kü­lönleges madárvédelmi terület lesz Béda-Karapancsa és a Me­csek is. A Natura 2000 létrehozásának jogi kereteit az EU az említett két direktívában fogalmazta meg. Ezek az irányelvek közös célokat és feladatokat írnak elő a tagor­szágok számára, de a megvalósí­tás módját a közösség országai eltérő környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális adottsá­gainak megfelelően saját jogsza­bályaik alapján, maguk határoz­zák meg. Mindez természetesen pénzbe kerül. Az európai Natura 2000 megvalósítása részben költségve­tésből, részben Phare-pályáza- tokból fedezhető. Az uniós tagság nem jelenti automatikusan azt, hogy a közösség kasszájából a természetvédelem bővebben markolhat. A forrás mégis bő­vebb lesz, mert több pályázati le- hetőséghez juthatunk. _______m.a. EU-TO TÓ IV. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban április 12- ig európai uniós mellékletekkel ta­lálkozhatnak olvasóink. Az össze­állításokban a csatlakozással kap­csolatos kérdésekre igyekszünk választ keresni. Véleményeiket, kérdéseiket a www.dunantuünap- b.hu portálunkon, illetve EU-mel- léklet jeligés leveleikben is várjuk. A válaszokat a honlapunkon és az uniós oldalakon tesszük közzé. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amelynek sikeres megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. A III. forduló nyertese Mosonyiné Vucskics Ildikó, pécsi olvasónk. Nyereményéről levélben értesít­jük. Az e heti megfejtéseket levél­ben - EU-totó, IV. forduló jeligével - a szerkesztőségünkbe várjuk (Pécs, 7601. Pf. 134.) 1. Melyik a legkisebb címletű euróbank- jegy? a. 1 b. 5 c. 10 2. Évente legalább hány alkalommal kell ösz- szeülnie az Európa Tanácsnak? a. 1 b. 2 c. 3 3. Melyik ország tagja az eurózónának? a. Svédország b. Dánia c. Finnország 4. Ki a bővítésért felelős főbiztos? a. Günter Grass b. Günter Maas c. Günter Verheugen 5. Mikor írták alá a magyar Európai Megállapo­dást? a. 1991. december 16. b. 1992. december 16. c. 1993. december 16. 6. Melyik dokumentum tartalmazza a kö­zép- és kelet-európai országok számára a csatlakozási kritériumokat? a. Schengeni Kritériumok b. Nizzai Kritériumok c. Koppenhágai Kritériumok 7. Melyik szerződés adta a szervezetnek az Európai Unió nevet? a. Maastrichti b. Nizzai c. Schengeni A Dráva-mente nemzeti kincsünk páratlan értékei közé tartozik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom