Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-22 / 79. szám

4. OLDAL B ARANYA 1 TÜKÖR 2003. Március 22., szombat w ■ ■ Es On Kis híján az alvó gyerekekre zuhant egy négyzetméternyi vakolatdarab egy pécsi óvodában. A beázások a megye számos más oktatási intézményében okoztak hasonló gondokat. A kialakult helyzettel kapcsolat­ban internetes szava­zóink 42 százaléka bizakodó, s úgy véli, eztán több fog jutni az óvodák, iskolák karbantartására; a voksolók másik nagy csopor^a azonban felháborítónak tartja, hogy ilyen egyáltalán megtörténhet. □ Felháborító, hogy a legkisebbek biztonságára nem figyelnek oda: 37% □ Bízom benne, hogy eztán több fog jutni a karbantartásra: 42% □ A vakolat máshol is hullik - nem kell ezt annyira felfújni: 21% Jövő heti kérdésünk: Veszélyben érzi-e magát lakhelyén az iraki háború kitörése óta?- Messze van a front ahhoz, hogy tartanunk kellene a háború következményeitől.- Irak megtámadása óta mindenütt fokozottabb a terrorveszély,­szóval aggódom. 7- Általában nem félek, de ha tehetem, kerülöm az izraeli és amerikai érdekeltségű helyeket. Szavazzon hétfőtől az interneten: www.dunantulinaplo.hu h Ellenőrizetien a hobbiállattartás Az EU-ban érvényt kell szerezni az állatvédelmi előírásainknak Speciális, állatvédelemmel foglalko­zó tanfolyamokon készítik fel az ál­latorvosokat az uniós jogharmonizá­ció követelményeire. Kirívó esetek­ben az ő kötelességük lesz, hogy ér­vényt szerezzenek az állatok védel­méről szóló jogszabályoknak. Ezzel párhuzamosan hamarosan megkez­dődik a hobbillat-kereskedések ha­tósági felülvizsgálata Baranyában. Baranyai körkép Dr. Aradi Miklós megyei állatvédelmi fel­ügyelő szerint a haszonállatok élet- és tartá­si körülményei jól körülbástyázottak, ellen­őrzésük az állatorvosokon, illetve a Baranya Megyei Mategészségügyi és Élelmiszerel­lenőrző Állomás szakemberein keresztül rendszeresnek mondható. A hobbiállattar­tás területén viszont eleddig meglehetősen nagy volt a káosz. Nem csak az okozza a gondot, hogy nincs felmérés arról, hogy va­jon hány egzotikus és nem egzotikus állatot tart a lakosság, hanem a dolgok lényegéből adódóan a hobbiállattartás körülményeinek vizsgálata is értelemszerűen lehetetlen vál­lalkozás. Hasonlóan vélekedik a téma szak­értője, Vidúcs Lajos, a Szegedi Tudomány- egyetem Állattenyésztési Tanszékének do­cense is, aki szerint csupán a lakossági beje­lentések nyomán és az állatorvosok tapasz­talatai alapján lehet némi ellenőrzést gyako­rolni - utóbbiakat erre készítik fel napjaink­ban az uniós jogharmonizációs és speciális állatvédelemmel foglalkozó tanfolyam­okon -, s kirívó esetekben az ő kötelessé­gük, hogy érvényt szerezzenek a törvény­nek. Legfontosabb uniós előírás az állatok megfelelő élettérének biztosítása és az élel­mezés. Dr. Hartung István pécsi állatorvos sze­rint a hazai állategészségügyi előírások köre eurokomform, sőt az idei évtől köte­lező, hogy a veszettség elleni védőoltással egyidőben - injekcióval vagy tablettával - az úgynevezett féregtelenítést is elvégez­zék. Szerinte a legtöbb tartási gondot a családi házaknál az ebek rövid pórázon való kikötése, illetve az állatok különféle betegségeinek elhanya­golása, a kezelés elmu­lasztása okozza. Ebből sok gond származhat a közeljövőben. Ugyan­akkor a városlakók már azzal is áthágják olykor a törvény betűjét, ha nagy mozgásigényű ál­latot szűk panellakás­ban, annak még szű- kebb előszobájában tartanak. Hiszen amíg a palotapincsi kimondottan szoba­kutya, a komondorra, leonbergire, vagy a dán dogra ezt már nehéz volna rábizonyí­tani. Vidács Lajos úgy véli, hogy aki életvi­telszerűen nem odavaló állatot emeletes házban tart, már ezzel megsérti az állatvé­delmi törvényt, kimeríti az állatkínzás tör­vényi tényállását. Dr. Aradi Miklóstól végezetül azt is megtudtuk, hogy a szakma rövidesen megkezdi a hobbiállatboltok állatvédel­mi szempontokból való tüzetes felülvizs­gálatát. KOZMA FERENC Nincs kár a horgásztavakon A kemény tél 310-350 tonna halat fenyegetett Baranyai körkép Fellélegezhetnek a halastava­kat üzemeltetők, a horgász­egyesületek, mert az előzetes félelmekkel szemben a ke­mény tél nem okozott kárt a halállományban. Az összes tó kiolvadt, halpusztulásnak nyoma sincs. Minden amellett szólt ezen a té­len, hogy komoly veszéllyel kell szembenézniük a tógazdáknak, halászatra, horgászatra jogosul­taknak. Nem lehetett tudni ugyanis, hogy a viszonylag korán befagyó, egyre vastagabb jégré­teggel fedett, hóval takart vizek­ben marad-e annyi oxigén, hogy életben maradhasson a halállo­mány. Igyekeztek lékelésáel segí­teni sokszor, de ez sem jelent vég­leges megoldást. Az eredmény mindig csak olvadás után derül­het ki. Dr. Kovács Zoltán, a baranyai horgászegyesületek szövetségé­nek ügyvezető igazgatója öröm­mel jelezte, hogy sehol sem ta­pasztaltak pusztulást. Még az ilyen szempontból legkritiku­sabb két vízben, a zalátai tóban, illetve a piskói Ódrávában sem találtak elhullott halakat. A szak­ember a kár nélküli telet elsősor­ban annak tulajdonítja, hogy a pontyok, keszegek, kárászok és más fajták a korán jött hi­deggel együtt viszonylag ha­mar elvermel­tek. Miután a tó fenekén ál­talában 4 fokra hűlő vízben zavartalanok voltak, mert a vastag hótakaró miatt a kirándulók, korcsolyázók nem járták-kosztatták össze­vissza a tavakat, az állatok nyu­galomban maradhattak. Nagyon nagy értékről van szó. A horgászegyesületek pénzük döntő részét ősszel haltelepítés­re fordítják. Baranyában 2002. októberében-novemberében összesen több mint 125 millió fo­rintot fordítottak erre a célra. Ez körülbelül 250 tonna halat je­lent. Dr. Kovács Zoltán szerint ehhez hozzá kell adni a horgá­szati szezon befejezése után a vi­zekben maradt állományt, a tele­pített mennyiségnek mintegy 30-40 százalékát. Vagyis össze­sen 310-350 tonnányi halért ag­gódhattak a hosszú és kemény tél miatt a horgászok. Tegnap már a jövőnek dolgoz­tak a szövetségben. Ivadékot vá­sároltak és telepítettek részben a bodai, a zalátai tavakba, illetve a szövetség nevelőtavaiba. M. A. Elosztották a frekvenciákat a szomszédos országok Pécs Hosszú idő után először tartot­tak három szomszédos ország képviselőinek részvételével konferenciát a frekvenciák ko­ordinálásáról. Pécsett írtak alá együttműködési szerződést teg­nap horvát, magyar és szerb-montenegrói szakembe­rek. A megállapodás a hármashatár kör­nyezetében található és kizárólag a vezeték nélküli hírközlésre, példá­ul a mobiltelefonokra vonatkozik, a rádióval és televízióval kapcsolatos ügyekre áprilisban kerül sor. A konferencián egyeztették az érintett frekvenciasáv adatait, elő­készítették a készenléti szolgálatok - rendőrség, mentők, tűzoltóság stb. - hamarosan megvalósuló egy­séges digitális szolgálatának részle­teit is. Dr. Eiselt Béla, a Hírközlési Fel­ügyelet frekvenciagazdálkodási igazgatója lapunk kérdésére el­mondta, hogy a hosszú határsza­kaszon azért is vált szükségessé a találkozás, mert egyre többször ta­pasztalhattak a telefonálók áthal­lást vagy más, a kommunikációt zavaró esetet, jennek oka az volt, hogy sokszor túl közel esnek egy­máshoz a frekvenciatartományok akár civil, akár esetleg katonai vagy rendőrségi vonalakról legyen szó. Eiselt szerint ugyan a frekvenci­ák nem ismernek határokat, ám a GSM 900 megaherzes sáv elosztá­sa fontos megoldandó kérdés. Is­meretes, hogy a határ menti közsé­gekben, sőt Pécsett is több helyen, néha minden átmenet nélkül a szomszédos ország adott telefon- társasága jelentkezik be. Ezeknek az eseteknek elsődleges oka, hogy a beárnyékolt területeken a másik ország nagyobb hatótávolságú bá­zisállomásának vételkörzetébe ke­rül a telefonáló. Ilyenkor a hívások díja természetesen sokkal drá­gább. Dr. Eiselt szerint a tegnap megkötött megállapodások segít­hetnek abban, hogy üyen prece­densek minél kevesebbszer fordul­janak elő a három ország határöve­zeteiben. A hamarosan megköten­dő rádiós és tv-s frekvenciaegyez­tetések után pedig még tisztább hangot és képet kaphatunk mind­három országban. BOZSIK L. KÖLTÖZIK A PÉCSI FŐPOSTA. Tegnap délután egy órakor bezárt a pécsi, Jókai úti főposta, hogy átadhassák a terepet az építőknek a kö­zel 400 milliós rekonstrukció megkezdéséhez. A hét végén két és fél nap áll rendelkezésre, hogy a postások átköltözzenek a Nagy Lajos ki­rály utcába, az egykori szakszervezeti székházba, ahol hétfőn délelőtt 9-kor szeretnék megnyitni az átmeneti főposta kapuit. A heti 20 000 ügyfelet fogadó intézmény közel százéves fennállásának első - előreláthatólag november végéig tartó - hosszabb szünete kezdődött meg a tegnapi bezárással, (a)__________________________________________________________________________________________________________fotózó™ l. Postánk elköltözött. gy Lajos király u. II. szám alatt szervezetek Háza) rotol - Feritekig .00-19.00 ■ 11 WB Postánk elköltözik |V március 21-én. Pénteken 12 óráig tartunk nyitva. Hétfőn 9 órától I ° Nagy Lajos király u. Szombaton 00 -12.00 „éis trjuk Önöket. evezetek Háza) Tanárok a kórházakban Segítség a beteg gyerekeknek Hírek PÉCSETT a megyeházán az uniós népszavazással kapcsola­tos kampányindító és általános tájékoztató összejövetelen vet­tek részt a baranyai pártok és szervezetek képviselői tegnap » délelőtt. A programot a Területi Választási Iroda szervezte, (a) BÜKKÖSDÖN állandó ve­szélyt jelentenek a településen túl nagy sebességgel áthaladó és hatalmas súllyal megrakott kőszállító autók. Az önkor­mányzat úgy döntött, hogy előbb a fuvaroztatókkal tárgyal a szabályok betartatása érdeké­ben, mielőtt fokozottabb rend­őri jelenlétet és ellenőrzést kérnének. (aa) A SZEDERKÉNYI nyugdíjas­házon a napokban elkészült a nyeregtető. Az építkezés a meg­felelő ütemben halad, a meg­adott határidőre várhatóan be­fejeződik. A beruházás mintegy 78 millió forint értékű. ____________________________(CKl PÉCS Ne m kizárt, hogy szeptember­től önálló intézményként mű­ködhet a Baranya megyei Gyer­mek és Ifjúsági Közalapítvány kórház-iskola programja. Je­lenleg három pécsi egészség- ügyi intézményben segítik a beteg gyerekek tanulását a pe­dagógusok. Hároméves tevékenysége alatt több, mint kétezer fiatal vehette igénybe a kórház-iskola program szolgáltatásait Pécsett: a Gyer­mekkórházban, a Gyermekklini­kán és az Ortopédiai klinikán. A program pedagógusai a kórházak­ban, aztán otthonukban is rend­szeresen felkeresik a gyerekeket, addig, amíg betegségük miatt nem járhatnak újra folyamatosan isko­lába. Korrepetálás és beszélgetés is szerepel az igény szerinti idő­pontokban tartott foglalkozáso­kon. Pécsen kívül csak Budapes­ten működik hasonló szolgáltatás az országban. (A fővárosi, úgyne­vezett Iskolaszanatóriumot a helyi önkormányzat finanszírozza.) A helyi program működtetésé­hez várhatóan a közeljövőben is­mét hozzájárul a pécsi önkor­mányzat is. Egyébként most a fo­lyamatosan dolgozó öt pedagó­gust a megyei önkormányzat, pá­lyázatok, a Rotary Club, valamint más kisebb támogatók segítségé­vel fizetik. Tasnádiné Hardy Judit, a köz- alapítvány titkára elmondta: min­denképpen megpróbálják kiter­jeszteni tevékenységüket. Esetleg országos közalapítványi struktú­rában működve, ám az sem kizárt, hogy önálló intézményként tevé­kenykedjenek. Utóbbit többször próbálták már engedélyeztetni az illetékes hatóságokkal, ám a jelen­legi - várhatóan hamarosan módo­suló - törvényi szabályozás miatt eddig kaptak engedélyt az illeté­kes minisztériumoktól. b. l. Kiürült a kassza Pécs Gyakorlatilag kiürült a Bara­nya Megyei Területfejlesztési Tanács különleges helyzetek­ből adódó károk helyreállítá­sára elkülönített alapja. Hetvenmillió forint állt 2003-ban rendelkezésre a megyei területfej­lesztési tanács vis maior alapjában az elháríthatatlan akadályok le­küzdésére. A kassza azonban a testület tegnapi ülését követően gyakorlatilag kiürült, miután 68 millió forintot már ki is osztottak a pályázók körében. Pénteken többek között Komló számára 5,3 milliót ítéltek meg két közúti híd felújítására, Mohács hatmillió forinthoz jutott a hóeltakarítás költségeinek kom­penzálására, míg egyebek mellett Szellő és Romonya három-három­millió forinthoz jutott az utakban esett károk kijavítására. A további­akban a tanács az általa jogosnak minősített pályázatokat a Belügy­minisztérium^ Felújítják a játszótereket Siklós Elkezdődött a város közel két tu­cat játszóterének felújítása. A munka első fázisaként az elmúlt napokban eltávolították az összes régi fából készült szerkezetet, me­lyek pótlását helyi szakemberek, vállalkozók bevonásával kívánják megoldani. A település idei költ­ségvetésében erre a célra közel 2 millió forintot különített el. Amint azt az önkormányzat illetékese el­mondta, a homokozók cseréje ugyan a 100 000 forintot sem köze­líti meg, ám felújításuk mégis egy­millióba kerül, az elöregedett al­katrészek cseréje miatt. A tájékoz­tatás szerint a játszótéri padok és hinták karbantartására ebben az évben 280000 forintot fordít az önkormányzat. Mint elhangzott, a polgármesteri hivatal új játszótér létesítését csak pályázati segítség­gel tudja megoldani, az elmúlt években azonban az ilyen célú el­képzelések sajnos nem jártak si­kerrel. K.J. Közös szennyvízrendszer Baranyai körkép A villányi körjegyzőséghez tarto­zó öt település - Palkonya, Márok, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Vü- lánykövesd - egységes szennyvíz- rendszer kialakítását vette tervbe. Amint azt Keresztes László, a rend­szer tervezője elmondta, a megva­lósítás még idén elindulhat, ugyanis a vízjogi engedély is ren­delkezésre áll, pillanatnyilag a ki­vitelezési terv készítése zajlik. A beruházás több mint félmilliárd forintba kerül, melyhez az önkor­mányzatok már elnyerték a céltá­mogatást, a szükséges önrészt pe­dig a lakossággal közösen biztosít­ják. A családok terheinek csökken­tése érdekében további pályázato­kat nyújtanak be az önkormány­zatok. Keresztes László tájékozta­tása szerint a rendszer kiépítésével a villányi szennyvíztisztító telep némi bővítésére is szükség lesz. Véleménye szerint a beruházás két év alatt fejeződhet be. ________ICJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom