Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-19 / 76. szám

IU 2003. Március 19., szerda 7. OLDAL KULTÚRA RIPORT Baranya gazdasága a számok tükrében A KSH Baranya Megyei Igazgatósága ne­gyedévente készít elemzést a megye tár­sadalmi, gazdasági helyzetéről. Bár az egyes elemzésekben mindig ki tudtunk emelni kedvező és kedvezőtlen jelensége­ket, az elmúlt bő évtizedre visszatekintve úgy tűnik, mintha inkább az utóbbiak álltak volna össze rendszerré és hozzá­juk képest szórványosnak, esetlegesnek láthatjuk az alkalmanként egyes terüle­teken kiemelt pozitív változásokat. A bruttó hazai tennék (GDP) a gazdasági fejlett­ség összefoglaló megítélésének egyik legfonto­sabb jelzőszáma. Megyei GDP-t a KSH 1994-től számít. Ez alapján az 1994-2000. években az or­szág megyéinek fejlődése meglehetősen nagy különbségeket mutatott. A már 1994-ben is élen járó megyék még nagyobb előnyre tettek szert a lemaradókkal szemben. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék értéke 2000-ben az egyes megyékben 685000-1653000 forint között szó­ródott, ahol az alsó szélsőértékeket Szabolcs- Szatmár-Bereg, a felsőt Győr-Moson-Sopron me­gyeképviselte, s minden megyei értéket megelő­zött az egy fővárosi lakosra jutó 2,6 millió forint. Baranya megye egy lakosára 2000-ben 971000 forint bruttó hazai termék jutott, ami a megyék sorában a 10. helyhez volt elegendő, a hat évvel korábbi 7. hellyel szemben. Ez az ösz- szeg az országos átlagnak a háromnegyedét tet­te ki az 1994. évi 84%-kal szemben, de elmaradt Dr. Németh Zsolt a KSH Baranya Megyei Igazgató­ságának igazgatója. Pé­csett jogot, az ELTE-n szo­ciológiát tanult, az Eras­mus University Rotterdam hallgatójaként városigazga­tásból szerzett diplomát. a megyék átlagától is, bár hat évvel előbb még meghaladta azt. A mezőgazdaság a kilencvenes évek első felé­ben elszenvedett jelentős visszaesés után erő­södni látszik. Ugyan a birtokok markáns elapró­zódását mutatja az, hogy az egyéni gazdálkodók 77%-a egy hektárnál kisebb termőterületet hasz­nál, de megindult bizonyos koncentrálódási fo­lyamat is. Úgy tűnik azonban, hogy hiába kedve­zőek a természeti feltételek a mezőgazdasági ter­meléshez és hiába takarítják be itt évről évre a gabonafélékből, kukoricából, cukorrépából az országban a legmagasabbak közé tartozó - vagy éppen a legmagasabb - termésátlagú termést, hi­ába adta a régió tavaly is az ország gabonájának 26%-át, a mezőgazdaság részesedése a megyei GDP-ből ma már alig 7% fölötti - és nincs esély arra, hogy húzóágazattá váljon. Baranyában az ipari termelési érték a kilenc­venes évek első felében még szinte minden év­ben csökkenő volt. Fellendülés 1995 után kezdő­dött, amikor is mind a privatizáció során megva­lósult tulajdonosváltások, mind pedig az új be­fektetések révén - nagyon alacsony szintről - a 2001. évi számottevő visszaesésig évről évre je­lentős volt a növekedés mértéke. Az előbbi ten­denciák következtében 2002-ben az ipari terme­lés összehasonlítható áron számított értéke 33%- kal volt magasabb az 1992. évinél, miközben or­szágosan több mint a kétszerese volt annak. En­nek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy az új évezred elejére Baranya került az utolsó hely­re a megyéknek az egy főre jutó ipari termelés szerinti rangsorában. Nagyon alacsony a megye iparának exportképessége, 2002-ben az ipari ár­bevételnek nem egészen egynegyede szárma­zott kivitelből az országos 58%-kal szemben. Az elmúlt évtizedben az iparszerkezet főként a bányabezárások következtében módosult. A bányászat ipari termelési értéken belüli részese­dése így jelentősen megcsappant, s 2002-ben már mindössze 2%-ot tett ki. Ezzel párhuzamosan az energiaszektor termelési ér­téken belüli súlya jelentő­sebben, a feldolgozóiparé - a 2001. évi visszaesés követ­keztében - szerény mértékben emelkedett. A fel­dolgozóipar az ipari termelési érték kétharmadát állítja elő, az ide tartozó ágak helyzete azonban nagyon különböző pályán mozgott. Baranya építőipari teljesítményében a kedve­zőtlen folyamatok már a rendszerváltást megelő­zően jelentkeztek, amikor a nagy építőipari szer­vezetek egymás után kerültek felszámolásra. Megváltozott az építőipar arculata: a korábban elsősorban nagy létszámú szervezetek helyét egyre inkább sok apró, kis létszámmal működő egység vette át. Ez azonban mára már hátránnyá vált és a jelentősebb beruházási feladatokat így gyakran más megyei kivitelezők nyerik el, az it­teniek legfeljebb alvállalkozóként juthatnak sze­rephez. Ennek következtében az egy főre jutó építőipari termelés nagysága alapján Baranya a megyék alsó harmadába tartozik. A megye beruházási teljesítménye is meg­lehetősen nagy ingadozást mutat. A baranyai székhelyű szervezetek beruházásainak volu­mene az 1994-1996. évi mélypont után növe­kedésnek indult, amely az ezredforduló tájé­kán újra megtorpant, majd az elmúlt évben ismét növekvés következett be. Ez azonban nem volt elegendő e téren sem a megye hely­zetének számottevő javulásához. Egy lakosra Baranyában 2002-ben 143 573 forint jutott fej­lesztésekre, ez az országos átlagtól több mint százezer forinttal maradt el. A gazdasági ágak közül a fejlesztések legnagyobb hányada az ipar­hoz kötődik, az elmúlt jó néhány évben a tény­legesen a megyében történt beruházásoknak évenként mintegy 35-45%-á valósult meg ebben az ágazatban. Jelentősebb összegű fejlesztések voltak a mezőgazdaság, a közigazgatás, vala­mint az oktatás területén, de évenként számotte­vően ingadozó részesedéssel. A hazai vállalko­zások tőkeszegénységére utal, hogy a beruházá­sok jelentős hányadát, az 1995-2001. években évenként 35-52%-át ve­gyes, vagy kizárólag külföldi tőkével műkö­dő cégek valósították meg, melyek fejleszté­sei elsősorban az ipar, il­letve a szállítás, raktáro­zás, posta, távközlés te­rületein valósultak meg. A megye idegenfor­galma a sikeresnek mondható ágazatok kö­zé tartozik. Az elmúlt 1 .. 1 ' ................ há rom évben a vendégforgalmi mutatók javulá­sa egyre kevesebb külföldi ide érkezése mellett valósult meg, ezt azonban ellensúlyozta a belföl­diek számának növekedése. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2001-ben Bara­nyában ugyan kissé nőtt az egy évvel korábbi­hoz képest, a vendégéjszakák száma azonban hosszú idő óta először, és az országosnál jelen­tősebb mértékben csökkent. Különösen nagy­mértékű volt a visszaesés a külföldi vendégszá­PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT mot és a vendégéjszakák számát illetően (16, il­letve 24%). Ez utóbbi csökkenés erőteljesebb volt az országosnál, viszont a belföldiek körében mérhető növekedés is nagyobb volt annál. Bár sok szó esik a tudás alapú gazdaságról, Baranya gazdaságára egyelőre nem hat közvetle­nül pezsdítően, hogy Pécsett van az ország egyik legnagyobb egyeteme közel 24 ezer hallgatóval ______________ és több mint 1400 teljes mu nkaidős oktatóval. Az elmúlt évtized mun­kanélküliségi adatait tekint­ve az országos tendenciánál bizonytalanabb munkaem- piarí helyzet rajzolódik ki megyénkben. A Bara­nya Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint az elmúlt évben kedvezőtlen módon mind a re­gisztrált munkanélküliek száma, mind a munka­nélküliségi ráta emelkedett, s a pécsi körzeten kí­vül minden baranyai térségben a foglalkoztatási helyzet romlása a jellemző. A munkanélküliségi ráta 10,5-ről 11,4%-ra növekedésével Baranya mutatója 2002-ben a 6. legmagasabb volt az or­szág megyéi közül. Az átlag itt is sokkoló me­gyén belüli különbségeket takar. A pécsi, bármi­lyen összehasonlításban kedvező 5,7%-os mun­kanélküliség mellett a sellyei kirendeltség 34% fölötti és a szigetvári kirendeltség 22%-ot megha­ladó munkanélküliségi rátája súlyos - és tartó­san jelenlevő - problémákra utal. A kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetet az is jelzi, hogy továbbra is jelentős a lemaradás az or­szágoshoz képest a kereseteket illetően. A 2002. évi előzetes adatok alapján a havi bruttó átlagke­reset mintegy 102 000, a nettó átlagkereset 67000 forint volt Baranyában, az előbbi 17, az utóbbi 14%-kal maradt el az országos átlagtól. Bár a fentiekben többnyire megyei átlagokról beszéltünk, ne feledkezzünk el a megyén belüli óriási különbségekről. A gazdaság teljesítményé­nek túlnyomó része Pécshez kötődik, a megyé­ben található 8 kistérség közül csak a pécsi nem minősül hátrányos helyzetűnek. Csupán né­hány további adat a megyén belüli szakadékok érzékeltetésére. A pécsi kistérségben 2001-ben 98232 Ft volt az egy lakosra jutó szja-befizetés, a sellyei kistérségben ezzel szemben mindössze 36832 Ft. Az is elgondolkoztató, hogy a megye 301 településéből 1991 és 2000 között 53-ban egyetlen lakás sem épült, további 66 településen pedig a vizsgált időszakban legfeljebb 2 olyan év volt, amikor új lakást vettek használatba. A megye gazdasága a kilencvenes évek elejé­vel, de akár a nyolcvanas évekkel összevetve is 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 % ] I Termelte- az előző év - 100% Alkalmazásban álló: az előző év = 100%------Termelés: az 1992. év * 100%------Alkalmazásban álló: az 1992. év = 100% 7­::;;.......... 4 Lr r-t-^WI , AZ IPARI TERMELÉSI ÉRTÉK ÉS AZ IPARBAN ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK INDEXE Fonás: KSH 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 természetesen gyarapodott és komoly eredmé­nyeket mutathat fel. A gyarapodás mértéke - és minősége - Baranyában és a dél-dunántúli régió másik két megyéjében is tagadhatatlanul és lé­nyegesen elmaradt attól, ami a Dunántúl többi megyéjében végbement, emiatt a régiónk jelen­leg úgy fest, mintha „letörött” volna a nyugati or­szágrészről. Ilyen értelemben az eredmények el­lenére a vesztesek közé kerültünk. DR. NÉMETH ZSOLT Mekkora erő rejlik egy paprikában? A tudományos élet legrangosabb kitüntetését, a Széchenyi-díjat vehette át március 15-én dr. Szolcsányi János, a Pécsi Tudomány- egyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Far- makoterápiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. Ki­emelkedő kutatómunkájáért, tudományos iskolateremtő és tudo­mányos közéleti tevékenységéért kapta a kitüntetést, de azt ke­vesen tudják, hogy emögött egy világra szóló orvoselméleti felfe­dezése, valamint a PTE Gyógyszerész Karának létrehozása áll. Az akadémikus kutatóorvosról ol­dalakon át lehetne sorolni címeit, szakmai társaságok elnökségi tagsá­gát, miként elért kutatási eredmé­nyeit is. Bár általános orvosként szerzett diplomát, az első perctől kezdve a gyógyszertan területén dolgozik - ennek pedig immár 40 esztendeje. Megjegyzendő azon­ban, hogy az orvoskari gyógyszer- tan nem azonos a gyógyszerészet­iéi, ezen a tanszéken a medikusokat tanítják a gyógyszerek ismeretére.- Már másodéves egyetemista korom óta ez a terület vonzott. Dip­lomaszerzés után mindemellett ha nem sikerült volna a híres szegedi professzor, Jancsó Miklós csapatába kerülni, akkor ma valószínűleg fül- orr-gégész lennék. Az volt ugyanis az alapelvem, hogy vagy egy jó isko­lában kezdem a kutatómunkát, vagy elmegyek a gyakorlatba. Aztán egy másik neves professzor, Por­szász János révén kerültem 1970- ben Pécsre.- Gyógyszertani kutatásai a fáj- dalomcsillapítást új alapokra he­lyezték. Honnan az ötlet?- A célkitűzésem a kutatómun­kában már Szegeden kialakult. A fájdalomcsillapítás kiindulópontja már több mint száz éve az, hogy megvizsgálnak valami nagyon hatá­sos mérgező anyagot, és ennek sze­lektív hatása révén a vegetatív ideg­rendszerre ható gyógyszerek sorát készítik. Nincs viszont olyan gyógy­szer, amelyik közvetlenül a fájda­lomérző idegvégződésre hatna. Úgy gondoltam, hogy meg kell győzzem a szakirodalmat adatokkal alátá­masztva, hogy ilyen új hatásmecha­nizmusú gyógyszereket fejlesszünk ki. A kezdet pedig az volt, hogy egy­szer bekentem a nyelvem a paprika csípős anyagával, a kapszaicinnak az egy százalékos oldatával, hogy elemezzem, mennyire szelektív a hatása. Kíváncsi voltam, milyen ér­zések tűnnek el ilyenkor. Kiderült, a tapintás, az íz érzése megmarad, de a forró érzékelése és a különböző fűszerek csípős érzete eltűnt.- Meddig jutott el aztán ezen az úton?- A kapszaicin segítségével oly­annyira sikerült megváltoztatnom az orvostársadalom álláspontját, hogy ma már a világ nagy gyógy­szergyárai mindenütt ezen a vona­lon haladva keresik a fájdalomcsilla­pítás új szereit. Elindult egy folya­mat, évente százával jelennek meg tudományos anyagok a tárgykör­ben, s több mint ötezerszer hivat­koztak már a kutatásaimra.- Mikor várható konkrét ered­mény?- Egy gyógyszermolekula felfe­dezésétől a patikai forgalmazásig 10-12 év telik el. 1997 óta tart az új módszer szerinti kísérletezés, va­gyis öt-hat év múlva. Egy olyan fáj­dalomcsillapító szer lesz ez, amely nagyon erősen gátolja a gyulladásos fájdalmakat. Ugyanakkor a kap­szaicin hatásmechanizmusának fel­fedezése más érdekes gondolatokat is felvetett az orvosi kutatásban.- Éspedig?- Sikerült kimutatni, hogy az ér­ző idegsejteknek mintegy fele kettős funkcióval rendelkezik, nem csak ingerfelvevő, hanem szöveti választ is ad.- Meddig jutottak Pécsett a kuta­tások?- Kidolgozott a teamünk egy módszertani repertoárt is, hogyan Elhunyt Káplár László Hosszú szenvedés után, életé- Káplár László az elmúlt két nek 51. évében kedden elhunyt és fél évtizedben Baranya me- Káplár László, az Magyar Táv- gye minden fontosabb esemé­irati Iroda Rt. Bara nya megyei tudósí­tója. Káplár László 1952.- december 8- án született Kapos­várott. Matemati­ka-pedagógia sza­kos általános isko­lai tanári oklevelet a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett 1978-ban. Egy év­vel később édesap­ja - Káplár József, a Magyar Távirati Iroda So­mogy megyei tudósítója - nyomdokába lépett, és az MTI munkatársa lett. Az azóta eltelt csaknem ne­gyedszázad alatt sok ezer igé­nyes tudósítást, interjút, ki- sebb-nagyobb hírt, beszámolót adott Baranya megyéből. Segít­ségével a megye politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturális történései eljutottak Magyaror­szág valamennyi fontosabb új­ságjához, rádió- és tévéállomá­sához. nyén ott volt, megbízhatóan, pontosan tudósí­tott. A jugoszlávi­ai háború idején egyike volt azon bátraknak, akik a helyszínen kísér­ték az eseménye­ket. Tevékenysé­gét a Magyar Táv­irati Iroda Rt. ve­zetője két ízben is kitüntetéssel is­merte el. 1989-1990-ben külső szer­zője és olvasószerkesztője volt A Helyzet című független dél-dunántúli hetilapnak, ta­nácsaival számtalan médium munkáját segítette. Önzetlen odaadása, szakmai hozzáérté­se mindenkor követendő pél­dául szolgált a hazai újságíró- társadalomnak. Káplár Lászlót a Magyar Távirati Iroda Rt. saját halott­jának tekinti, temetéséről ké­sőbb intézkednek. Emlékét megőrizzük. Mozart-est a nagyszínházban Mozart D-dúrban, ez is lehetne az alcíme a Pécsi Szimfonikus Zenekar ma esti nagyszínházi koncertjének, hiszen két olyan remekművét adják elő a zene­szerzőnek, mint a Prágai, vagy D-dúr szimfónia (a mű egy prá­gai utazás kapcsán született), és a D-dúr hegedűverseny. Hogy a Pécsi Nemzeti Színházban a Mo- zart-est teljes legyen, előzetes­ként felhangzik a Salzburgban 1779 áprilisában komponált nyi­tány, melyet a szerző címében olasz stílusúként említ, vagyis kis európai körútra is meginvi­tálják a közönséget a hangok se­gítségével. A D-dúr hegedűver­senynek (K. 218.) az a sajátossá­ga, hogy a szólóhangszer sokkal jelentősebb funkciót kap benne, mint a korábbi Mozart verseny­művekben. A darabválasztásnak a pécsi közönség örülhet a leginkább, hiszen a szólót az a kaposvári származású Kokas Katalin játsz- sza, aki a zenei alapokat pécsi is­kolákban sajátította el, de aztán egyre magasabbra jutott, a múlt év végén pedig megnyerte a Szi­geti József Nemzetközi Hegedű- versenyt. A zenekart ezúttal Ha­mar Zsolt vezényli, és az elő­adással az együttes csütörtökön Kaposváron, pénteken pedig Szekszárdon vendégszerepei. MÉSZÁROS B. E. A vívómester beugrása A Rómeó és Júlia hétvégi bemu­tatóján a Pécsi Nemzeti Színház­ban az egyik legnagyobb sikere a Mercutiót alakító Harsányi Atti­lának volt. Rögtön a második előadást, a vasárnapi programot viszont el kellett halasztani, mert a színész megbetegedett. Az inf­luenza magas lázzal döntötte le a lábáról, melyet gyógyszerallergia is tetézett, így a színpadon a ba­joknak fricskát adó szereplő most kórházban fekszik. Emiatt elmarad a Kamaraszínházban az lehet a fájdalom idegvégződéseket ezzel az anyaggal izgatni, blokkolni. Aztán minden nagyobb gyógyszer- gyártó átvette a megoldást. Talál­tunk egy újabb hatáshelyet is az ér­zőideg-végződésen. A paprika csí­pősségének bőrpirosító hatása helyi idegi eredetű, és véletlenül rájöt­tünk, hogy ezekből az idegvégződé­sekből ilyenkor egy gyulladásgátló Dr. Szolcsányi János FOTÓ, M. A. Ártatlan bűnök mai és holnapi előadása is, a Rómeó és Júliában pedig átmenetileg Fillár István veszi át a szerepét (ő tanította be a vívójeleneteket, és ott „vette át” a figurát). A jövő héten még há­romszor van műsoron a Shakes- peare-darab, Harsányi Attila vár­hatóan a hét közepétől állhat újra színpadra. Az elmaradt előadások jegyei visszaválthatók, vagy áprilisi idő­pontokra átcserélhetők. anyag is felszabadul, ami bejut a vérkeringésbe. Feltártuk ennek a ke­letkezését, magát az anyagot, és a működését. Idén adjuk be először betegeknek ennek az anyagnak a szintetikus származékát, és sokat várunk a kísérlettől.- Díjazták a tudományszervezőt is, hiszen dr. Szolcsányi Jánosnak köszönhető, hogy gyógyszerész szak indult aPTE-n.- Napjainkra valóban megérett a helyzet, hogy megfelelő szakmai felkészültséggel úrnak induljon egy üyen szak, és így a Dunántúlon is le­gyen ilyen jellegű képzés.- Mi marad a kutatóból a család­nak?- Egykor tájfutó voltam, de ma csak kisebb kirándulásokra vállal­kozom feleségemmel, Judittal, aki a Leőwey Klára Gimnázium igazgató­ja. A gyerekeink már nem tartanak velünk, a lányom, ugyancsak Judit a Szókratesz-programban tanít angolt és biológiát, a fiam, Tibor pedig filo­zófus. A hazai túrák mellett a felesé­gemmel sokat barangolunk külföl­dön is, Európa térképén már csak két-három ország akad, ahol nem jártunk. mészáros b. endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom