Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-19 / 76. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Március 19., szerda Csütörtök 2 óra 15 perc: lejár az ultimátum! Végső visszaszámlálás Washington Csütörtök hajnalban, középeurópai idő szerint 2 óra 15 perckor jár le az amerikai elnök ultimátuma. A Fehér Ház közlése szerint az óra az elnök beszédének elhangzásától ketyeg. George Bush 48 órát adott Szaddám Huszein-nek és fiainak a távozásra. Bár a világ közvéleménye megosztott a beszéd megítélésében, túlsúlyban vannak az erőszak alkalmazását ellenzők. George Bush amerikai elnök az amerikai nemzethez intézett hétfő este egy komor hangú, 13 perces televíziós beszédet. „Az Egyesült Államoknak megvan a szuverén joga, hogy erőt alkalmazzon nemzetbiztonságának megoltalmazá- sára. Ez a kötelesség rám hárul főparancsnokként az eskü által, amelyet letettem és amelyet meg fogok tartani” - hangsúlyozta. Nagy-Britannia és Spanyolország mellett Ausztrália, Japán, valamint Izrael egyértelmű támogatásáról biztosította az Irak elleni háborúra vonatkozó amerikai elképzeléseket, míg Kína, Francia- ország, az EU soros elnöke, Görögország, illetve a muzulmán világ továbbra is hadműveletek megkezdése ellen emelt szót. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő szerint az amerikai döntések világméretű válságot idéznek elő. A háború ellen foglalt állást Kanada és a jelenleg BT-tag Mexikó is. A francia elnök kedden nyilatkozatban óvta az Egyesült Államokat attól, hogy áthágja a világ- szervezetben megtestesülő nemzetközi törvényesség kereteit és a joggal szemben az erőszaknak adjon elsőbbséget, mert ezzel súlyos felelősséget vesz magára. Jacques Chirac visszautasította azt a washingtoni értékelést, amely Párizs számlájára írja az ENSZ-szentesítés elmaradását. Gerhard Schröder német kanA F0 CÉLPONTOK BAGDADBAN 1. Szaddám Húszéin elnöki palotája 2. Bunker és parancsnoki központ 3. Szaddám Baath-pártjának főhadiszállása 4. Védelmi Minisztérium 5. Rádió- és tévéállomás 6. Állami iraki hírügynökség 7. Légvédelmi erők főhadiszállása 8. Katonai repülőtér cellár kedden a német lakossághoz intézett rövid üzenetében nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igazolja-e a Szaddám Húszéin iraki vezető által megtestesített veszély a háborút, amely ártatlan emberek ezreinek halálát okozza majd. Schröder felhívta hallgatóinak figyelmét: a BT 1441. számú határozatának célja Irak lefegyverzése, s nem az, hogy az iraki diktátor elveszítse hivatalát, bármennyire kívánatos is az. „Súlyos következményekkel fenyeget egy Irak elleni háború, ha a Biztonsági Tanács megkerülésével indítják meg” - jelentette ki kedden Igor Ivanov orbsz külügyminiszter. - „Senkinek sincs joga a Biztonsági Tanács fölé helyeznie magát. Oroszországnak meggyőződése, hogy Irak nem jelent világpolitikai fenyegetést.” „Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállalt Isten és a történelem előtt” - jelentette ki Joaquin Navarro-Valls, a Vatikán szóvivője. Az Irak ellen ENSZ-felhatalma- zás nélkül indított háború jogtalan volna és kimerítené az agresz- szió fogalmát - állapította meg a Jogászok Nemzetközi Bizottsága Genfben. ■ Olaj, pénz: versenyfutás Irakért Az Europress jelenti Washingtonból Minden egyes nap, amely késlelteti a háborút, gazdasági kiesést jelent az Egyesült Államok számára. A tanácsadó és befektető cégek már hónapok óta arról panaszkodnak, hogy igencsak megcsappant a befektetési kedv a térségben. Washington Jelenleg az amerikai olajimport 25 százaléka a Közel-Keletről érkezik. A többi Kanadából, Mexikóból, Venezuelából és Nigériából. Amúgy olajkészletének 55 százalékát importból fedezi az ország, 2020-ra viszont ez az arány eléri a 60-70 százalékot. (Az amerikai olajtartalék 599 millió hordót tesz ki, ami körülbelül 50 napra elegendő mennyiség. Egy hordó 165 liter.) Az importfüggőség növekszik, miközben a föld olaj- tartalékai csökkenek. Amerika abban reménykedik, hogy a kritikus időszakban olajszükségletének nagyobb részét a Közel-Keletről szerzi be. A kitermelés költsége nevetségesen olcsó, hordónként egy-másfél dollárt jelenthet. Az Exxon Mobil a világ legnagyobb kőolajipari társasága, székhelye Texasban van. A világpolitika legbefolyásosabb embere texasi. Akárcsak az amerikai alelnök, Dick Cheney, akinek egykori cége, a Halliburton - az olajipar egyik legtekintélyesebb műszaki szolgáltató cége - szintén Texasban székel. Mellesleg George Bush is az olajiparban érte el első jelentős szakmai sikereit (1984- ben), az apjával együtt alapított Arbusto cégben, aminek angol fordítása bush, magyarul bokor. A cég növekedett, majd fuzionált a Spectrum 7 nevű társasággal. A következő cég, amelyben szintén jelentős részvényhányada volt Bushnak, a Harken Energy. Nem volt összeegyeztethetetlen emellett az sem, hogy tanácsadói funkcióban szolgáljon ugyanennél a vállalatnál évi 80 ezer dolláros fizetés ellenében. Larry Lindsey, Bush gazdasági tanácsadója 200 milliárd dollárra becsülte a háború költségét. Ez a szám az amerikai GDP-nek több mint az 1 százalékát teszi ki. Amint kipattant a hír a sajtóban, Lindseynek vennie kellett a kalapját. A józan becslések 93 milliárd dollárra taksálják a katonai kiadásokat, míg a hivatalos álláspont 50,-60 milliárd közé teszi ezt az értéket. S persze minél később indul a háború, annál költségesebb a több mint 270 ezer katona ellátása. Április elejére 310 ezerre nő az Öböl-térségben tartózkodó amerikai erők létszáma. Ellátásuk egy hónapig van biztosítva. Ezt követően az utánpótlást meg kell szervezni, a raktárkészleteket újra fel kell feltölteni. A háború befejezését követően pedig 20 milliárd dollárba kerülhet, ha legalább még egy évig 75 ezer katona marad a térségben. Újabb költségeket jelent a háború utáni Irak újjáépítése. Természetesen már erről is készültek kalkulációk: minimum 100 milliárd dollárra becsülik a várható amerikai jelenlét költségeit. Afganisztánra eddig 15 milliárd dollárt áldozott az amerikai kincstár. Az iraki újjáépítésben azonban jobbára magáncégek részvételére számít a kormányzat. A USAid (US Agency for International Development, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala) kormányzati szervezet koordinálja ezeket a munkálatokat. Pályázati rendszerben 900 millió dolláros újjáépítési megbízás felett bábáskodott ez idáig, ami öt nagy amerikai és két kisebb, a Fehér Házhoz közelálló cégnek kínál a jövőben távlatot - értesült a The Wall Street Journal. Ezen cégek között első helyen szerepel a Halliburton, amelynek egykor Dick Cheney volt az elnöke. Már az is tudható, hogy leány- vállalatai közül a Taszáron is fő- vállalkozó Kellog Brown and Root és fiókjai, a Bechtel, a Flour, a Louis Berger and Parsons kapott egy-egy nagyobb szeletet az iraki újjáépítés habos tortájából. A politikai játszma újabb fejezete kezdődött el azzal, amikor az amerikai hírszerzés nyilvánosságra hozta: ismeretei szerint az elmúlt hetekben Franciaország egy meg nem nevezett cége Mirage 1 vadászgépekhez és Gazella katonai helikopterekhez pótalkatrészeket szállított Iraknak Szaúd- Arábián keresztül. Az viszont köztudomású, hogy a Peugeot és a Renault teherszállító gépjárművek exportjára kötött szerződést Irakkal. Ezek a járművek némi átalakítás után Scud rakéták indítására is alkalmassá tehetők. Azt beszélik: a bejelentett francia vétó elsősorban Párizs iraki gazdasági érdekeinek szólt volna. Hasonló a helyzet Moszkvával is. Jó fél évvel ezelőtt, augusztus 17-én Irak és'Oroszország 40 milliárd dolláros gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. Az erről szóló sajtókommüniké szűkszavúan csak annyit közölt, hogy elsősorban olaj- és energia- ipari, közlekedési tervek közös megvalósítását határozták el. Hozzátették: az elképzelések nem sértik az 1991-ben életbe lépett ENSZ-szankciókat, az élelmiszert olajért programot, amely évi kilencmilliárd dolláros „segélyt” hoz Iraknak. Oroszországnak komoly érdekeltségei vannak a térségben - elsősorban az olajüzletben -, s számon tartja természetesen Bagdadnak a szovjet időkből átörökölt, 7-8 milliárd dolláros tartozását is. Nemcsak az üzleti élet, a kormányzati szféra is készül a háború utáni élet azonnali helyreállítására. Az amerikai kormány 2 millió dollár értékben „fizetést” ajánl fel azoknak az irakiaknak - legyen az civil, szakember vagy katona akik részt vállalnak a Szaddám Húszéin hatalmának megdöntése utáni napokban az azonnali újjáépítésben. Azoknak, akik abban segítik a kormányt, hogy egy pillanatra se álljon le az élet; hogy zökkenőmentesen tovább működhessenek az iskolák, az üzemek, a gyárak. ________csernyánszky judit __________________ÁLLÁSPONT___________________ CS ÁK ELEMÉR A háború rendező elve Nem kell marxistának lenni annak belátásához, hogy bármikor és bármilyen jogcímen indítottak háborút a történelem folyamán, a fő cél - szinte kivétel nélkül - mindig gazdasági természetű volt: területfoglalás, nyersanyag- vagy piacszerzés, más hatalmak befolyásának letörése. Most azon vitatkozik a világ: mi az Egyesült Államok valós szándéka Irak megtámadásával? Washingtonban azt bizonygatják, hogy a háború a demokrácia védelmét, a tömegpusztító fegyverek gyártásának megakadályozását, a terrorizmus elleni fellépést szolgálja. De akkor miért ellenzik az akciót körömszakadtáig olyan államok, mint Franciaország, Németország és Oroszország? Sommás válasz helyett nézzünk néhány tényt! 1. A világ második legnagyobb kőolajkészletével Irak rendelkezik, s a fekete arany letermelésének felére francia és orosz cégek kaptak koncessziót. 2. A közel-keleti olaj felszínre hozatala egy hatodába kerül annak, mint Szibériában (vagy Alaszkán). 3. Az USA - szuperhatalomként - immár nem tudja (olcsón) fedezni saját kőolajszükségletét, s ráadásul importjának 25 százaléka a Közel-Keletről származik. 4. Az amerikai stratégák jól tudják: diktátor ide vagy oda, az iraki kőolajtermelés további növelését elősegítő beruházások iránt olyan növekvő befolyású óriásállamok érdeklődnek, mint Kína és India. Több forgatókönyv készült arról, hogy milyen következményekkel járhat az Irak elleni háború. Az amerikai elszántságból, a hatalmi érdekek egymásnak feszüléséből ítélve egy dolog nem lehet kétséges: a tét a jelenlegi világrend gyökeres átrendezése. Egyszerűbben fogalmazva: Amerika mindenhatóságának hosszú távú biztosítása. Nincs kimenő a bázison Taszár Bush beszédének elhangzása után késedelem nélkül felfüggesztették a légibázison dolgozó amerikai katonai kiképzők kaposvári kimenőjét. Az amerikai katonai kiképzőcsoport parancsnoka, David Barno vezérőrnagy szerint ez az új parancs az amerikai fegyveres erők védelmét szolgáló óvintézkedés, amelyre nem közvetlen fenyegetés ad okot. Barno tábornok szerint az USA fegyveres erőinél az a szokásos eljárás, hogy a kockázatok minimalizálására a változó világesemények ismeretében módosítják a katonák védelmét szolgáló intézkedéseket. Az új parancstól függetlenül az amerikai hadsereg közönség-, illetve médiakapcsolatokkal foglalkozó munkatársai továbbra is találkoznak a helyi vezetőkkel Taszáron, Kaposváron és Somogy megye más településein. Barno tábornok hozzátette, hogy a kimenőprogram felfüggesztése nem érinti az iraki ellenzéki önkéntesek kiképzését. Az akció- csoport folytatja küldetése végrehajtását, hogy minden iraki önkéntest kiképezzen a koalíciós erők támogatására a civil-katonai kapcsolatok területén Irak segélyezése és újjáépítése során. Az iraki ellenzéki önkéntesek ezután is betartják a szigorú menetrendet, amelynek célja, hogy kiképzőprogramjukat időben fejezzék be. ■ A HÁBORÚ HÍREI Amerika mindenképpen bevonul Az Egyesült Államok katonai alakulatai akkor is bevonulnak Irakba, ha Szaddám Húszéin meghajlik a hozzá intézett ultimátum előtt, és 48 órán belül elhagyja az országot. A bevonulás célja, hogy leszereljék Irakot, felkutassanak tömegpusztító fegyvereket - közölték kedden a Fehér Házból, mti Távoztak az ENSZ-ellenőrök Megérkeztek Ciprusra az ENSZ fegyverzetellenőrei, akik Bush elnök ultimátumának elhangzása után távoztak Irakból. Hiro Ueki, az UNMOVIC szóvivője sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenőrök erre kényszerültek, de jelezte, hogy a döntés felső szinten született, mti Támadások éjjel-nappal A Theodore Roosevelt amerikai repülőgép-hordozó legénysége keddtől főként éjszakai műszakban dolgozik majd, hogy lehetővé tegye az Irak elleni esetleges éjszakai csapásokat. A másik amerikai anyahajó, a Földközi-tengeren cirkáló Harry Truman legénysége ezzel szemben továbbra is nappali műszakot tart, s a háború megindítása után a nappali csapásokra összpontosítja erejét, mti Szorongva, de készülődnek a katonák Több ezer amerikai tengerészgyalogos készül a kuvaiti sivatagban arra, hogy menetkész állapotban legyen a háború kezdetét jelentő indulási parancs megérkezésére. Az amerikai katonák szorongva bár, de egyre türelmetlenebbül várják a hadműveletek kezdetét, mti Fogy a brit kormány Kedden újabb kormánytag mondott le Nagy-Britanniában az ENSZ- határozat nélküli háború elleni tiltakozásként. Fél napon belül ez volt a harmadik ilyen bejelentés. Kedd délben John Denham, a belügyminisztérium államtitkára hozta nyilvánosságra távozását. Elsőként Robin Cook volt külügyminiszter tiltakozott ilyen módon Tony Blair miniszterelnök politikája ellen, majd Lord Hunt of Kings Heath egészségügyi államtitkár döntött hasonlóképp, mti Halasztott a duma Az orosz parlament alsóháza elhalasztotta a hadászati támadó atomfegyverek csökkentéséről tavaly megkötött orosz-amerikai megállapodás ratifikálását, mti Védelmet kérnek a kurdok Az iraki kurdok amerikai parancsnokság alá helyezik magukat, ha az Egyesült Államok megindítja az Irak elleni katonai akciót. Ezt az amerikai elnöknek az iraki ellenzékkel való kapcsolattartásért felelős különmegbízottja jelentette be kedden Ankarában. Az iraki kurd pártok megígérték, hogy teljes mértékben együttműködnek a koalíciós csapatokkal, ha azok bevonulnak Irakba - mondta Zalmay Khalilzad, miután megbeszéléseket folytatott iraki kurd vezetőkkel és török kormányzati illetékesekkel, mti
