Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-17 / 74. szám

2003. Március 17., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Boncasztalon a gazdaság A lapunkhoz beérkezett első reagálások egyértelműen iga­zolták a Baranya megye gaz­dasági helyzetét, lehetőségeit vizsgáló tényfeltáró cikksoro­zat elindításának időszerűsé­gét. Dr. Kéri István, a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökének általános kórisméje, vitaindítója után a héten a helyi gazdaság telje­sítményét dr. Németh Zsolt, a KSH Baranya Megyei Igazga­tóságának vezetője elemzi. A Dunántúli Naplóhoz és a megye gazda­sági helyzetét feltáró cikkso­rozat kezde­ményezéséhez csatlakozó Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparka­marához is több pozitív visszajel­zés érkezett az elmúlt hét végén a Pécs-Baranya Jövőjéért tényfeltá­ró sorozattal kapcsolatosan. Tele­fonon, illetve a Dunántúli Napló honlapján létesített fórumon egy­aránt a kezdeményezés időszerű­ségét hangsúlyozták a hozzászó­lók, egyben örömmel fogadták a megye gazdaságának, tudomá­nyos élete elismert vezetőinek közreműködését a sorozatban. A 14 részes sorozat első része lapunk március 12-i számában jelent meg, amelyben dr. Kéri Ist­ván, a PBKIK elnöke vázolt álta­lános kórképet a megye gazdasá­gi helyzetéről, és vitaindító szán­dékkal a gazdaság és a kapcsoló­dó ágazatok problémáira, lehető­ségeire mutatott rá. A széria kö­vetkező részében március 19-én dr. Németh Zsolt, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője a statisztikai adatok tükrében mutat rá a megye gazdasági telje­sítményének alakulására, az egyes ága­zatok elmúlt 10 évi helyze­tére. A sorozat egyes részei hetente szerdán la­punk 7., riportoldalán jelennek meg. Az érintett gazdasági sze­replők, érdeklődő olvasók a Du­nántúli Napló honlapján (www.- dunantulinaplo.hu) a Pécs-Bara­nya Jövőjéért fórum alatt tehetik meg észrevételeiket, hozzászólá­saikat a kezdeményezéssel, a megjelent elemzésekkel kapcso­latosan. A hozzászólások rezü­méjét lapunk hétfői számaiban tesszük közzé. KASZÁS ENDRE PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT SZERB KÉPZŐMŰVÉSZ TÁRLATA. Az újvidéki művészeti akadé­mián végzett Edita Kadiric művei láthatók március 29-ig a Közelítés Galéria (Pécs, Mátyás király u. 2.) földszinti kiállítótermében, míg a pincéjében Sas Miklós és Ficzek Ferenc Rajzok című kiállítása kapott helyet. fotó: tóth l. Szenvedve a túlélésért Ősi sokarcú, sokszínű ország - végveszélyben Az Izraeli Nagykövetség és a Pécsi Tudományegyetem ren­dezésében több napig tartó, érdekfeszítő rendezvénysorozat egyik fontos eseményén Izrael jelenéről beszélgetett Asaf Ichilevich, az Izraeli Nagykövetség másodtitkára, dr. Tóth József, a PTE rektora és Bruhács Kinga, a PTE történésze. Izrael ma. A rendezvény címe ez, de Földünk egyik becses, igen nagy veszélynek kitett fo­galma is. A borzalom, ami ma Izraelben eluralkodott, minden képzeletet felülmúl. A világ jóér­zésű, jóakaraté embereinek mil­liói tekintenek növekvő aggoda­lommal a fejleményekre. A problémakör szinte minden mozzanata ellentmondásos, sokrétű, mélyen felkavaró. Ezt tükrözte az Izraeli Nagykövet­ség és a Pécsi Tudományegye­tem Izraeli Napok Pécsett című rendezvénysorozata. Dr Tarrósy István, a PTE kül­ügyi igazgatója házigazdaként köszöntötte a vendégeket, a szo­katlanul nagyszámú érdeklődőt. Dr Tóth József intézet- és tan­székvezető egyetemi tanár, a JPTE rektora örömmel jelentette ki, hogy az egyetem térségeket, országokat bemutató, nyitott rendezvényein, így az Izraeli Na­pokban is igazolni látja a kezde­ményezés helyességét. Földrajz­tudósként bejárván a világot, pár nappal ezelőtt Ausztráliában vett részt egy béketünteté­sen, amelynek jelszava az volt: Egyetlen csepp vért sem az ola­jért!!! 7 A vi ­lágnak elege van a háborús konf­liktusokból, a terrorgőcok min­dennapos véres híreiből - mon­dotta. - A béke is áldozatokat kö­vetel. Ez azonban nem vér. Néha a kölcsönös megértés, a kölcsö­nös érdekek maradéktalan tisz­teletben tartásának az áldozatát sem könnyű meghozni. Más le­hetőség azonban nincs. Földrajztudósként külön is tragikusnak tartotta, hogy a Föld legmélyebben fekvő vizét, a Holt tengert tápláló Jordán mellékfolyóit eltérítik. Izrael ivóvízimportra kényszerül. Szinte kuriózum, hogy a siva­taggal is rendelkező országnak az építkezésekhez szükséges homokot is importálnia kell, a benne lévő szennyező anyagok miatt, amelyek alkalmatlanná teszik az építkezésre. Bruhács Kinga történészként tekintette át a legújabb kori Izra­el állam megalakulásától napja­inkig eltelt idő eseményeit, fejle­ményeit, az események mozga­tórugóit, a folyamatok mögöttes tereit. Asaf Ichilevich követségi másodtitkár Izrael állam jelleg­zetességeit mutatta be, különös tekintettel az egyház és az állam sajátos viszonyára. Az elmúlt évtizedben rendkívüli mérték­ben megnövekedett a bevándor­lók száma. Csak a volt Szovjet­unióból 800 ezer ember települt át Izraelbe. A vallás sokrétű, sokszínű jelenléte a politikában változatlanul lehetségessé teszi a demokráciát. A túlélés lehetsé­ges és szükségszerű. A bunker­életre való berendezkedés meg­történt. Mindkét fél szenved. A kölcsönös bizalom nullponton van - szóltak megállapításai, ugyanakkor hangsúlyozta: ezt a mérhetetlenül fájdalmas, sok ál­dozatot követelő drámát kormá­nya szerint is csak tárgyalásos úton, kölcsönös kompromisszu­mos megegyezéssel lehet ren­dezni. BEBESSI K. Megjelent a márciusi Echo Az Echo hatodik éve tekinti át Pécs városának kulturális életét, veszi számba eseményeit, tényeit. Kriti­kai lapként mond ítéletet azokról a kiállításokról, koncertekről, város- építészeti kérdésekről, színházi elő­adásokról, amelyek időről időre a város közönsége elé kerülnek. Mindezen túl rendszeresen vet fel olyan elméleti vagy gyakorlati problé­mákat, amelyeknek áttekintése a vá­rosnak, közösségeinek jövője szem­pontjából meghatározó lehet. A na­pokban megjelenő Echo folytatja a decemberben elkezdett vitát a „kultu­rális centrum” lehetőségéről, felidézi annak az ankétnak a legfontosabb mondanivalóját, amelyen Pécs „‘kul­turális fővárosi” ambícióit elemezték a Művészetek Házában megjelent vá­rosi vezetők, érdeklődők. Megjelenik a lapban két olyan felszólalás is, amelyben a vita során nem érintett szempontok villannak fel. A márciusi Echo egyik legfonto­sabb mondanivalója a progresszív kulturális jelenlét egyik zálogát, a művészeti műhelyek helyzetét igyekszik megfoghatóvá tenni a színház, zene és képzőművészet te­rületén. Ennek során kiemelt szere­pet szán a Közelítés Művészeti Egyesületnek, amely tagjai között számos egyetemistát is számon tart. A legújabb szám kritikai rovatának középpontjában a svéd és szlovén építészeti kiállítás értékelése áll. ■ A minap régi fényképeket rendez­getve kissé meghökkenve fedeztem fel annak idején Párizsban, majd néhány évvel rá New Yorkban is le­fényképeztem az utcán a rongyaiba burkolva térdelő koldust, a járdán keresztbe fekvő szutykos hajlékta­lant. Legalább olyan érdekes és is­meretlen volt ez is (pontosabban: ők is), mint a L’ Arc de Triumph vagy az azóta nem létező World Trade Center. Ma már pedig koldusaink ne­künk is vannak... Milyen szépen, vagyis sokkal in­kább álságosán hangzik ez a birto­kos eset! Mintha lennének még afféle mikszáthi nábobok, akiknek „házi lengyelük” meg „házi zsidójuk” volt az udvartatásban, mintha ugyan - neomagyarul - mi is bevállalnánk egy-egy koldust. Persze, azért van kontaktus, kommunikáció, hogy úgy mond­jam, meg lereagálás. Meg aztán, ami igaz, az igaz: koldusa válogat­ja, melyikük nyomom lesz hirtelen szimpatikus, melyik motyogás, me­lyik egyenarc mögül fénylik fel vala­mi, ami bandítja a szánalmat... Két eset, évjárat 2003. Az új posta parkolójában igazá­ból meghatározhatatlan korú fia­talember, lehet, hogy csak tizen­négy éves, de lehet tízzel több. Szur- tos, rongyos, a télben kilóg a lába a műanyag csizmából Aki odaka­nyarodik, az már úgy száll ki az au­tóból, hogy az ajtót ennek az em­bernek löki neki. Meri ott áll, nyújt­ja a markát. Amikor a slusszkulcsot tartó za­vart kéz (mert ilyenkor mindig az) a zsebbe mélyed, ahol az apró csö­rög, ő megszólal:- Ötszáz forintot kérek. Ami először furcsán hat. Mert hajlamos a zavar tüstént eloszla­ni, és átvenni helyét a vélekedés, miszerint: ezt a pofátlanságot! Az­tán az villan be, hogy ez mégis csak dac lehet, akár úgy mondhat­ni: tartás. Ennyire taksálja magát. Ennyit ér. Ha szánják, szánják 500-ért. A tekintete is hirtelen ke­mény. Aztán mégse kap annyi pénzt. És amit kap, behúzott nyakkal megköszöni. A másik, a vidám bácsika, a kovbojkalapos, azzal a kutyával. Régi ismerős, sok rokonomat nem látom oly sűrűn, mint őt. Kér, per­sze, miért is ne kéme, rájár a szája. A kéz a zsebbe süllyed, kevésbé zavartan, mint fent, a nexus meg­engedi. Akkor jön a döbbenet, hogy ez egy másik kabát, frissen felvéve, a pénz a másikban ma­radt. Az ujjak azonban, lázas ko- torászásukkal mégis csak elővará­zsolnak egyetlen - ötforintost. Az pottyan bele koldusunk kér­ges tenyerébe. Megszemléli, majd a másik ke­zével mint valami szent tárgyat felemeli a kis érmét. így szól:- Uram, ön egy igazi úriember! Köszönöm. Ha ez se maradna, ez a kis respekt, akkor valóban arról kol­dulnánk valamennyien. ______________MÉHES KÁROLY Zsemlye Ildikó szobrai Az Országos Kisplasztikái Bi- ennáléval egy időben nyílt meg Zsemlye Ildikónak, a legutóbbi biennále első díja­sának önálló kiállítása a Pé­csi Múzeum Galériában. Időlenyomatok a térben. Makettek? Kicsinyített tereptárgyak? Játék vol­na csak a múltidézés? Lehet-e más egyáltalán...? A térnek, ha van ma­kettje, miért ne lehetne az időnek is? Kettősségek, áthatások. Az em­lékezés a feledés egy válfaja, és megfordítva. Minden kérdéses. Egyben tapintható filozofikum. Korunkban egyre gyakoribbak a női szobrászok, holott a mar­káns „szobrászat” férfias vasmar­kot kíván. Csakhogy, ki írja elő, hogy az anyag kőkemény legyen? Az is maradjon. Továbbá: nem lá­gyul-e nőiessé adott esetben akár a legkeményebb anyag is? A leg­utóbbi Országos Kisplasztikái Bi­ennále fődíjasa, Zsemlye Ildikó szobrászművész munkáit Nagy András muzeológussal, a mosta­ni önálló kiállítás rendezőjével együtt vesszük szemügyre a Pé­csi Múzeum Galériában. A Budapesten élő művész 1995- ben fejezte be tanulmányait a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskolán. Az esztétikai értékelés szerint a natura- lisztikus formázás és a „kemény élek” által keletkező elvont, robusz­tus alakzatok egyensúlyteremtése egyaránt jellemzi. Nem bonyolult ez a formavilág, de rendkívül sokré­tegű. Nagy András szerint Zsemlye Ildikó alig tíz évre visszatekintő munkássága egyetlen összefüggő egész hatását kelti, amelyben egy­mással szembenálló, egymást erősí­tő és gyengítő, összhatásában külö­nös kompozícióként megjelenő ten­denciák, erők mutatkoznak meg. A parányi vasútmodell méretű vago­nok, a Trabantok konkrét utalások és egyben a megélt történelem szobrászati nyelven való elbeszél- hetőségének a határait is jelzik. B. K. Megérett az idő a kétszintű érettségire? A most másodikos gimnazistáknak beígért kétszintű érettségi szabályai igen nehezen kristályosodnak ki, szakmai körökben is olyan hírek járták, hogy 2005-ben csak formailag fogják be­vezetni. Az oktatási tárca legfrissebb tájékoztatása szerint vi­szont bizonyos, hogy a fenti időpontban elindul a kétszintű érettségi rendszer, lényeges tartalmi követelményekkel, an­nak ellenére, hogy több kérdésre még mindig nincs válasz.- Hogy lesz kétszintű érettségi 2005-től, az már biztos, de az is lát­szik, hogy ez még nem lesz a végle­ges forma, jó néhány módosításra lehet számítani addig, és a beveze­tés utáni első esztendőkben is - tudtuk meg Póla Józseftől, a pécsi önkormányzat oktatási irodájának vezetőjétől. Hozzátette azt is, hogy a vizsgakövetelményeket a közép- és az emelt szinten tovább csökken­tik, és az elvárásokat április máso­dik felében hozzák nyilvánosságra. Emiatt torlódnak a határidők, az is­kolák mindenütt kitolják az emelt szintre jelentkezések időpontját az anyag teljes megismeréséig. A főiskolák, egyetemek fogadó- készsége az új módival szemben túlnyomórészt elutasító, a nyelvi fa­kultások és az orvosi egyetemek ki­vételével mindenütt nagy az ellenál­lás. Dr. Pais Ella, a Pécsi Tudomány- egyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karának főigazgató-he­lyettese arról számolt be, hogy a magyar műszaki felsőoktatás két tucat intézményének vezetői a na­pokban Pécsett találkoztak, és úgy döntöttek, hogy a középszintű érett­ségit is elfogadják a felvételijükön.- A gond ott van - vélekedik dr. Pais Ella -, hogy a felsőoktatás az uniós csatlakozás részeként a Bo- logna-folyamatot tekinti a jövőkép­nek, mely egyáltalán nem beszél emelt szintű érettségiről. Sőt, a fel­vett hallgatók három év haladékot kapnak, hogy eldöntsék, főiskolai, vagy egyetemi végzettséget szerez­nek, miközben az új vizsgarend a diák választását most két évvel előbbre hozza. Másrészt a felsőok­tatást a hallgatói létszám alapján finanszírozzák, így senki nem szeretne a szigo­rúbb követelmé­nyek miatt je­lentkezőket ve­szíteni. Róna Géza, a pécsi önkor­mányzat oktatá­si irodájának fő­tanácsosa a legfrissebb hírekkel ér­kezett a minisztériumból a hét vé­gén. Eszerint 2005-ben minden­képpen indul az egységes kétszin­tű érettségi. A diákok, az iskolák azért érdekeltek az emelt szintű tárgyak választásában, mert eltérő mértékben számítanak a különbö­ző szintek a továbbtanulásnál. A tervezet úgy szól, aki középszintű érettségit tesz, az nem 60 pontot vihet tovább, hanem csak maxi­mum 40-et. Ehhez a felvételin sze­rezhet hatvanat, de így legfeljebb 100 pontja lehet, ami több karra is elegendő, de az emelt szintű jeles­sel húsz ponttal többet érhet el. Akik 2005 előtt érettségiznek, de csak később felvételiznek, azok­nak egy kedvező átváltási kóddal számítják ki az eredményét. Jó tudni azt is, hogy az emelt szintű nyelvképzés sajátos kivált­ságokat élvez. Az ilyen érettségin a jó vagy jeles rendű eredmény kö­zépfokú C típusú nyelvvizsga is egyben, a kettes és hármas osztály­zat pedig alapfokú C-t ér. Felsőfo­kú nyelvvizsgát csak a kéttan- nyelvű és a nemzetiségi tagozatra járók szerezhetnek, de ők az eddi­gieknél szigorúbb feltételekkel. Ugyanakkor a 2005-ben végzők lesznek az utolsók, akik ha a négy év során középfokú nyelvvizsgát csinálnak, azzal kiválthatják az idegen nyelvű érettségi tárgyat. Jó néhány iskola még most is úgy hiszi, nem jön be ez a rend­szer, ráérnek kivárni. Van, ahol azonban elébe mennek a kérdés­nek, így a pécsi Leőwey Klára Gim­náziumban is, ahol a próba­érettségit már idén elindítják.- Az elsők között vállaltunk minden új fel­adatot, hiszen a kétszintű érett­ségi megkerül­hetetlen mondja dr. Szol- csányi Jánosáé igazgatónő. A felkészítést 21 tárgyból 32 cso­portnak hirdet­tük meg, és elképzelhetetlennek tartjuk, hogy Leőwey-s gyerek más iskolába menjen emelt szintű fel­készítésre. Vizsgáljuk annak a le­hetőségét is, hogy harmadik tár­gyat is választhassanak a gyerekek emelt szinten, például társadalmi ismereteket, informatikát, vagy második nyelvet. Róna Géza beszélt az új rend előnyeiről, hátrányairól is. Lénye­ges változás, hogy a követelmé­nyeket mindenütt lejjebb szállítot­ták. Az emelt szintűnél 25 száza­lékkal, a középszintűnél 10 száza­lékkal csökkentették az elváráso­kat a legutolsó verzióhoz képest. A középszintű érettségi például jóval alámegy a jelenlegi normáknak. Szigorítás, hogy az írásbelin (töri, magyar, matek) a korábbiakkal el­lentétben nem írhat akármilyen rossz dolgozatot a nebuló, ha az egyes rendű írásbeli nem éri el az összpontszám tíz százalékát, ak­kor a tanuló nem szóbelizhet. Nem tisztázott továbbra sem a magányos vidéki iskolák helyzete. A nagyvárosi elitgimnáziumok várhatóan fogadják majd a pécsváradi, szentlőrinci diákokat egy-két' specifikus tárgyból, dél­utáni szervezésben, de az utazás, az oktatás finanszírozása még to­vábbra is nyitott. A jelenlegi hely­zet alapján az iskoláknak az az ér­deke, hogy minél kevesebb emelt szintű pluszórából, plusztárgyból ússzák meg a tanítást. A rendszer tehát elindul - az ígé­retek szerint májusra eltüntetik a kétszintű érettségin belüli fehér fol­tok többségét -, és ehhez alkalmaz­kodhatnak majd így vagy úgy a fel­sőfokú intézmények, nem pedig fordítva. A kérdés csak az, hogy a tanuló hogy igazodjon most ahhoz, amelyről az érintettek is csak ké­sőbb döntenek, mészáros b. endre Kolduskultúra

Next

/
Oldalképek
Tartalom