Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-16 / 73. szám

A borostyánszoba titka A borostyánszoba és Königsberg 1945-ben a bombázások után Egy terem borostyánkőből kirakott mozaikokkal. Majd 300 éves. Az értéke 125 mil­lió euró (30 milliárd forint). A „világ nyolcadik csodájának” nevezik, ám 1945-ben nyoma veszett. Az egyik történész szerint rejtegetik valahol, a másik szerint megsemmisült. ■ 1987. augusztus 20-án egy férfit holtan találtak a bajororszá­gi Eichstätt melletti erdőben. A nyomok öngyilkosságra utaltak, az esetet mégsem tekintik tisztá­zottnak. A hatvannégy éves áldo­zat, Georg Wilhem Stein húsz éven keresztül folytatott hiába­való kutatást a borostyánszoba után. A kutatás az egykori gyü­mölcskertész minden vagyonát felemésztette, egy idő múlva az egészsége is odalett. Néhány hó­nappal Stein rejtélyes halála után a kelet-berlini Állambiztonsági Minisztérium vezető beosztású alkalmazottja, Paul Enke is meg­halt. Ő vezette 15 éven keresztül a borostyánkőszobát kereső, Pus- kin-műveletnek nevezett akciót. A Puskin-művelet során az NDK- ban 130 helyszínen folytattak ása­tásokat, sikertelenül. Röviddel a második világhábo­rú befejezése után a szovjetek ál­tal megszállt Könisgbergben meg­halt Alfred Rohde. 0 volt az egyet­len ember, aki megbízható infor­mációkat adhatott volna a mű­kincsről. A Könisgbergi Művésze­ti Gyűjtemény igazgatója 1944- ben parancsot kapott Erich Kochtól, Kelet-Poroszország náci területi vezetőjétől, hogy a szét­szedett és dobozokba rejtett mo­zaikdarabokat a közeledő Vörös Hadsereg elől biztonságba helyez­ze. Nem lehet tudni, hogy Rohde eleget tett-e a parancsnak. Lehet, hogy a műkincs bombatámadás áldozatává vált vagy a Vörös Had­sereg katonái megsemmisítették. Az igazgató meghalt, mielőtt vá­laszt adhatott volna a kérdésekre. Halála után kezdtek el suttogni a „borostyánkőszoba átkáról”. A keresés mindmáig sikertelen­nek bizonyult. A műkincs titokza­tos mítosszá vált, mely újra meg újra felkeltette a történészek, mű­gyűjtők, kincskeresők és újság­írók érdeklődését. 1716-ban a katonakirálynak ne­vezett porosz uralkodó, 1. Frigyes Vilmos a berlini udvari építész, Andreas Schlüter munkájával ajándékozta meg az orosz Nagy Péter cárt. A borostyánkőből kira­kott mozaikokkal díszített, barokk és a rokokó stílusjegyeket ötvöző terem a Szentpétervár közelében fekvő Carszkoje Szelő palotába került. A Wehrmacht Szovjetunió elleni támadása során, 1941-ben leszerelték, és Könisgbergbe szál­lították a műkincset. Néhány né­met katona oldalfegyverével letört egy-egy kis darabot „az istenek könnyéből” - a római költő, Ovidi­us nevezi így a borostyánt -, hogy szuvenírként hazavigye. A Vörös Hadsereg kelet-poroszországi be­vonulása előtt Erich Koch, a helyi náci vezető megparancsolta, hogy a műkincset helyezzék biztonság­ba. Azóta nyoma veszett. Legalább száz elmélet létezik, hogy hol lehet. Erich Koch-ot 1959-ben egy lengyel bíróság há­borús bűneiért halálra ítélte, ám a kivégzést nem hajtották végre. 1986-ban, természetes halállal halt meg. Szerinte a műkincs az Erich Gustloff nevű hajó fedélze­tén volt, mikor azt egy orosz ten­geralattjáró 1945. január 30-án megsemmisítette. Mások úgy vé­lik, Németország számtalan bá- nyaalagútjának egyikében rejtet­ték el, esetleg a wittekindi akná­ban, vagy Sollingban, vagy a sach- . seni Deutschneudorfban, esetleg az oroszországi Kalinyingrádban, netán egy kastély pincéjében vagy pedig az amerikaiak háborús zsákmányai között. Guido Knopp professzor szerint a dobozok többsége megvan valahol, szerin­te lehetetlen, hogy megsemmi­sült. Könyvében leírja a műkincs utáni kutatás izgalmas történetét. Maurice Philip Remy történész szintén könyvet ír, s ő azt állítja, hogy a borostyánkőszoba elégett Könisgbergben. Egy randalírozó szovjet kiskatona okozta a tüzet, anélkül, hogy tudta volna, miféle nemzeti érték, világörökség lapul a dobozokban. S két hónap múlva, május 31- én Gerhard Schröder és Vlagyimir Putyin a szentpétervári régi Kata- lin-palotában bemutatják a boros­tyánkőszoba másolatát, amelyet ezúttal nem a német állam, ha­nem a Ruhrgas Ag adományozott. A reprodukció elkészítése 3,5 mil­lió euróba került. NAP KELTE ■ 2003. március 17-én, hétfőn reggel is NAP-KELTE 5.50 és 9 óra között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján, valamint délután 15.30 és 18 óra között is­métlés az m2-n stúdióbeszélgeté­sekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A NAP KELTE TERVEZETT TÉMÁI:- További miniszteri tárcákat kér az SZDSZ? Kereszttűzben Kuncze Gábor, a párt elnöke.- A Biztonsági Tanács döntésé­ről kérdezzük Kovács László kül­ügyminisztert.- Támad az influenza! A CímNapstory vendége Melles Márta az Epidemiológiai Központ képviseletében.- Hitelesek a gyógyszergate adatai. Az OEP-botrányról kérdez­zük Elek Csabát, az OEP főtanács­adóját és Bartus László újságírót.- Harcba száll az alelnöld tisz­tért a szegedi polgármester? A stúdióban Bottka László.- Ébredjen vidáman duplán is Verebes István jegyzetével! Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Bánó András Telefonszámunk az adás ide­jén: 251-0519 A Kelet legnyugatibb csücske ■ A mesés Kelet legnyugatibb széle, az arab világ egyik legszíne­sebb állama Marokkó. A vakító fé­nyek, ragyogó színek és suhanó ár­nyékok országa. Nem csoda, hiszen Afrikában vagyunk. Az idő itt mint­ha megállt volna. Bár a fővárosban, Rabatban, vagy a sokkal nagyobb forgalmú kikötőben, Casablancá­ban világvárosi a nyüzsgés, franciá­san elegáns kávéházakat, étterme­ket is találni, mégsem ez az igazi Marokkó. Az igazi nem változik év­századok óta. A férfiak ma is ugyan­azt a durva szövetből varrt csuhát és horgolt sapkát hordják, mint a középkorban. Nem sokat változtak a mesterségek sem. Ma is van víz­árus, kelmefestő, cserzővarga, és ők is ugyanúgy az utcán űzik az ipart, mint ősapáik. A hegyekben pásztor­kodás folyik, a pásztorok évente csak egyszer jönnek le az Atlasz­hegység magasáról a városba eladni a jószágot. A vásárok és piacok a közösségi élet fő színterei. A piacon, azaz szukokban minden megtalálható: a zöldségeken és gyümölcsökön kí­vül halak és félbevágott birkák, de francia sajtok, festékek, kötelek, kelmék, fűszerek és diófélék garma- dája, méztől csöpögő édességek, datolyából is tucatféle. Külön utcája van az ékszerészeknek és az edény­árusoknak. A legkülönlegesebb és a leghíre­sebb a marrakesi főtér, az El Fna. A rejtvényben megfejtheti, mit jelent a tér neve - (1), és honnan ered a nem túl bizalomgerjesztő elneve­zés - (2/1, 2/2). Ma már szerencsé­re legfeljebb a pénzünktől szaba­dulunk meg, ha' erre járunk, már­pedig a Marokkóba látogató sem­miképpen sem hagyhatja ki ezt a látványosságot. Alig van néhány óra, amikor ne lennének itt az áru­sok és mutatványosok. Élelmisze­ren kívül háztartási felszereléseket is kapni, és külön részük van a szolgáltatóknak. Ez nemcsak cipő- sarkalást jelent: itt „rendelnek” az írástudók és a fogászok, a fodrá­szok és a mesemondók. Nem csak turisták, helyiek is nagy számmal állják körbe a kígyóbűvölőket, az akrobatákat, a zenészeket, akik csupán néhány fiilérnyi alamizsná­ban reménykedhetnek. A marok­kóiak inkább szeretnek nézelődni, mint adakozni. Poénvadászat Az űgyts iónét: még több rejtvényt kínál. Keresse az újságárusoknál minden hónap első szerdáján! JÓ SZÁNDÉKKAL ■ - Kicsit felgyorsítom a... Kétbetűsek: CÉ, EL, ÉS, KK, ÖT, RE, TE, VB. Hárombetűsek: Dll, ELÉ, ION, ITT, KÁR, PÓK, TÉR, TIK, TÖK, VER. Négybetűsek: AJAJ, DŰNE, ELIT, EMEL, ERES, HASI, IPAR, ÍRÓN, ISLI, KELŐ, KIKI, MESE, NEJE, ÖLES, SÓLÉ, TÁJI, TOKA, ÜRES. Ötbetűsek: ALJAZ, BETŰS, CETLI, DAMIL, DERÉK, GÁGOG, GÖREB, HATOD, HAVER, HEGED, HÍRES, KEFIR, KEPÉL, KIKEN, KILÓG, LÉNIA, LÓFOG, MÉTER, MORAJ, TALÁL, TÁMAD, TEREL, TÉRTI, TISZT, UGRIK. Hatbetűsek: AGITÁL, ÉNEKES, GYEREK, HARANG, KALÁHA, KIFÉLE. Hétbetűsek: ANATÉMA, KÍVÁNAT, ODAVESZ, SÉTABOT, SILAPSI, TEKEBÁB, ZSEBÓRA. Nyolcbetűsek: EGÉSZBEN, KŐSZIKLA, MELL­HANG, MUNKÁJÁT, ÜDVÖZLET. Kilencbetűsek: FEKETESÉG, RENDŐRSÉG, VISSZAVÁR. Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat az ábrában! (Könnyítésül egy szót előre beírtunk.) Két szónak nem jut hely, ezekből állíthatja öszsze a vicc csattanóját. FOTEL RÉSZE GALLY KANADAI VÁROS KÖZEL AZ USA HA­TÁRÁHOZ DE NŐI NÉV IS SPION ESZMÉ- LETÉT NÉMILEG 1—-E-S-gTL- ÉRT -ÉN PÁRJA ANNAK ...; AZÉRT BRAZIL ÁLLAM NEMES­EMBER ALACSONY PACI ... JUAN; OPERA HÁTRÁLÓ PEST MEGYEI HELYSÉG BOLTI FELIRAT FELELŐT­LEN SRÁC 1. Dunántúlnál Is kisebb országot 2. tizenötmllllóan 3. lakják NYERTESEK: Lukács Zsuzsanna (Kunhegyes), Perjésné R. Renáta (Alattyán), Kiss Pálné (Csősz). Heti rejtvényünk megfejtését hétfő éjiéiig kérjük a következő dmre feladni: Vasárnap Reggel. 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. Megfejtését bemondhatja a (06-90) 230-718-as telefonszámon is szerda éjfélig. (A hívás díja 120 Ft + ^percenként + kapcsolási díj.) A telefonszám nem hívható a 27-es, 28-as, 62-es, 63-as körzetből, nyilvános telefonkészülékről, rádiótelefonról és külföldről. E heti rejtvényünk helyes megfejtésének beküldői közül három olvasónk Tvr-hét-előfizetést nyer. Fejtsen kedvére az üg$es>, Terefere, KÓPÉ, HÁFÉ rejtvénylapokban is! KÖZÉP­ÉRTÉK INDULAT­SZÓ RADIOAK­TÍV ELEM BRIT EGYHÁZ KÖZ­TERÜLET NŐI ÉNEK­HANG ...AD; KÖZÖL BÁN­TALMAZ DIADAL A KÖTE­LEK KÖZÖTT OLLÓS ÁLLAT SAJTOLT TERMÉK RÓMAI 100 LITER, RÖV. VONATKOZÓ NÉVMÁS JAPÁN AUTÓJEL KIS ANIKÓ BÉKÉS ... SZÍNÉSZNŐ MESZ­SZIRE AMPER, RÖV. RÉGI „CS" NÉV NÉLKÜL, RÖV. PÁRAT­LAN ÁGAS! CSŐ­MÉRET MINTA BOROTVA BENEDEK...; MESEiRÓ V. VÍZI SPORTÁG HOZZÁ­KAPCSOLÓ ÚT­SZAKASZ KILO­MÉTER, R. AMINEK GÁLVÖL- GYI IS MESTERE KÖZ­SZOBOR ALAK­TALAN KIFEJ­LETT NAGY HŐ­SÉGBEN PERZSE- LŐDIK BOLGÁR KERÜLET ÉS VAROS TEKIN­TETBEN VANI FÉRFINÉV NÉMET NŐI NÉV AZ AMERÍ- CIUM JELE NŐI BECENÉV VARGA...; SÜTEMÉNY ... STORY; RAJZFILM BOLGÁR PÉNZ ERDEI NÖVÉNY VONALZÓ VÉGE! T" EGY­KETTED AFRIKAI ÁLLAM: BURKINA LOLLO­BRIGIDA SZÍNÉSZ­RITKA FÉRFINÉV STRAND­KELLÉK BECÉ­ZETT MÁRIA SZEME­MESZKŐ IS VAN ILYEN LYEM KÖLTŐ V. LAJOS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom