Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-08 / 66. szám

2003. Március 8., szombat A Z EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN 9. OLDAL EU-hírek EU-NAPOK A PTE-N A Baranya Megyei Európai Információs Pont március 10-13. között a Pécsi Tu­dományegyetem épületeibe tele­pül ki. A standon információs anyagokat bocsátanak az érdeklő­dők részére, illetve válaszolnak a felmerülő kérdésekre. NYUGDÍJASOKNAK rendeztek EU-fórumot tegnap a Baranya Me­gyei Önkormányzat székházában az önkormányzat és a Baranya Megyei Euró­pai Informáci­ós Pont szerve­zésében. A nagy sikerű ta­lálkozó vendé­gei voltak Max Wratschgo, az Európai Föde- ralista Mozga­lom ausztriai elnöke, Christine Hofmeister, az Európai Föderalista Mozgalom munkatársa, Wolfgang Wratschgo, Gleisdorf város Taná­csának tagja, a gleisdorfi Paraszt­szövetség elnöke. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT fordulhatnak a Baranya Megyei Európai Információs Ponthoz és a Pécs-Baranyai Európai Fejlesztési Irodához is. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Oktatás az uniós csatlakozás után Egységes képzési rendszer helyett az oktatásügyet az egyes tagállamok szabályozzák A közoktatás az unióhoz való csatlakozásunk után is ingye­nes marad. Emellett mindenki számára lehetőség nyílik arra, hogy tanulmányokat folytasson egy másik tagállam oktatási intézményében. Jelentősen növekedhetnek az ok­tatásra fordítható források Ma­gyarország európai uniós csatla­kozása után - véli Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitká­ra. A közösség - régiók közötti különbségek felszámolását célzó - strukturális alapjain keresztül 2004. és 2006. között mintegy 65 milliárd forintos, vissza nem térí­tendő támogatás vehető igénybe. Mint ismert, az Európai Unió­nak nincs egységes oktatási-kép­zési rendszere. Az unióról szóló szerződés egyértelműen kimond­ja, hogy az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsola­tos kérdések a tagállamok kizáró­lagos hatáskörébe tartoznak.- Ez azt jelenti, hogy hazánk csatlakozása után a magyar okta­tási rendszerben a képzés tartal­mát tekintve nincs kötelezettség semmiféle gyökeres átalakításra, módosításra - fejtette ki Hiller Ist­ván. - így a közoktatás továbbra is ingyenes marad, szabályozása ugyanis nem tartozik a közösségi Milyen ösztöndíjakat ad az EU? Mint azt Szűts Péter, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Külügyi igazgató­ságának koordinátora lapunknak elmondta, a különböző közösségi prog­ramok által biztosított ösztöndíjak segítségével már régóta folytathatnak magyar diákok is rövidebb-hosszabb tanulmányokat az uniós tagállamok valamely oktatási intézményében. A FTE-n egyik legnépszerűbb program a Socrates, ezen belül pedig az Erasmus, valamint a Comenius ösztöndíj, de többen szereznek külföldön gyakorlati tapasztalatot a Leonardo da Vin­ci program segítségével is. Szüts Péter tájékoztatása szerint évente több száz pécsi egyetemista veszi igénybe az efféle támogatási lehetőségeket. Ugyanakkor a szakember azon a véleményen van, hogy csatlakozásunk után valamivel kevesebb ösztöndíj-támogatásra lehet majd számítani, hi­szen a csereprogramok elsősorban az EU és az azon kívüli országok in­tézményei közti tanulási lehetőséget szolgálják. jog hatálya alá, tagállami hatás­körben marad. Magyarországon mind az Alkotmány, mind a köz­oktatási tör­vény garantálja a közoktatás in­gyenességét. Ettől függet­lenül lehetőség nyílik arra, hogy a diá­kok tanulmá­nyokat folytas­sanak más tag­államok középiskoláiban, ott, ahol elfogadják majd mind a ma­gyar általános iskolai, mind az érettségi bizonyítványt. A peda­gógusok munkavállalásának elő­feltétele, hogy a tanár szakképesí­tését a befogadó államban elis­mertesse. Fontos a fogadó ország hivatalos nyelvének olyan szintű ismerete, amilyen munka ellátá­sához megkövetelhető. A magyar állampolgárok vala­mennyi tagállam felsőoktatási in­tézményébe a befogadó állam Az uniós tagállamok ösztöndíjai eddig is elérhetőek voltak a magyar hallgatók számára polgáraival azonos feltételek mel­lett nyerhetnek felvételt. Ameny- nyiben az adott intézményben a hallgatók tandíjmentesen tanul­hatnak, a magyar diákokat is azo­nos elbánás illeti meg. A magyar jelentkezőknek is ugyanolyan fel­vételi vizsgát kell tenniük, mint másoknak, hiszen egyetlen tagál­lam egyetlen intézménye sem al­kalmazhat megkülönböztetést. A nyelvvizsgák kapcsán el­mondható, hogy jelenleg nem lé­tezik az unió által elismert nyelv­vizsga, ebben az értelemben a magyar vizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmé­nyek saját hatáskörben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelv­vizsgát vagy más módon győződ­nek meg a nyelvismeretről. A szakemberek szerint a magyar fejlesztésű, államilag elismert nyelvvizsgák külföldön történő megismertetése a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület egyik köz­ponti feladata idén. A diploma értéke az EU-ban Az uniós szabályok szerint a tagországoknak a saját álla­mi képesítéssel egyenérté­kűnek kell elismerniük a másik államban szerzett ké­pesítést. Ez a rendszer azon­ban nem minden esetben működik. Az alapelv csak akkor igaz, ha valaki azért akarja elismertetni a diplomáját, mert azt a tevé­kenységet, amelyre á diploma feljogosítja, egy másik tagor­szágban szeretné gyakorolni. Tehát ha „csak” továbbtanulni szeretne, és nem elhelyezkedni, vagy egyéni vállalkozóként dol­gozni, akkor továbbra is az adott ország belső előírásait kell követnie. Az orvos, fogorvos, állator­vos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő és építész, valamint az ügyvédi szakma esetén az el­ismerés automatikus, még nyelvvizsgát sem írhatnak elő. A többi úgynevezett „szabályozott szakma” esetén alapvető elv, hogy ha egy állampolgár az egyik EU-tagállamban szerezte diplomáját, akkor bármely más tagállamban is gyakorolhatja szakmáját. Ennek ellenére az okirat elismerését ezen esetek­ben kérvényezni kell, s ekkor az elvégzett tanulmányokat ösz- szevetik az célországban lévő képzéssel. Abban az esetben, ha lényeges különbségeket talál­nak, továbbképzésre, illetve kü­lönbözeti vizsgára kötelezhetik a kérelmezőt. A diplomák elismerésében az EU tagállamaiban működő ún. NARIC központok adnak felvilá­gosítást: www.europa.eu.int/ naric. A magyarországi NARIC központként működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központ honlapja: http://www. om.hu/nemzetkoz. SOMLAI A. Esélyegyenlőség a nemek között A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Euró­pai Unió egyik legfontosabb politikai célja, hiszen ez a problé­ma - változó tartalommal ugyan, de - az európai integráció kezdete óta a közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esély- egyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bá­násmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülön­böztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi po­litika azt kívánja meg a tagálla­moktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbö­zőbb területein - oktatás, egész­ségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. Sajnos az Európai Unió és a tagállamok erőfeszítései ellenére a nemek közötti esélyegyenlőség még ma sem valóság. A legtöbb tagországban még mindig jelen­tősek a bérkülönbségek, elvétve találni csak nő minisztert vagy magas szintű gazdasági vezetőt, mindennaposak a diszkriminatív álláshirdetések. Igaz, a skandináv országokban vagy Hollandiában sokkal előrébb tartanak ezen a té­ren, mint a mediterrán régióban - Spanyolországban, Görögország­ban vagy Olaszországban. Az utóbbi évtizedekben jelen­tős jogalkotási és intézményi fel­adatokat vállalt fel az Unió annak érdekében, hogy tagállamaiban és az európai intézményekben ténylegesen érvényesüljön az egyenlő bánásmód és az esély- egyenlőség közösségi elve. mek közötti esélyegyenlőség, azon államokkal szemben, ahol az csak az alkotmány szövegében létezett. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítése megdrágíthatja a női munkaerő al­kalmazását. Ezért a fejlettebb álla­mok attól tartottak, hogy a tőkebe­Az esélyegyenlőségi politika az egyetemi oktatás területére is kiterjed Bármelyik tagállamban is dol­gozzon az uniós polgár, nemétől függetlenül egyenlő értékű mun­kájáért egyenlő bérhez van joga. Az integráció alapítóinak már 1957-től folyamatos gazdasági célja volt, hogy ne szenvedjenek a ver­senyben hátrányt azok a tagor­szágok, amelyekben már akkor mindennapos gyakorlat volt a ne­Hasznos linkek A Szociális és Családügyi Minisztérium Női ismeretek tára Nőszervezetek európai hálózata Női adattár a TÁRKI honlapján Az Európai Női Lobbi honlapja Külügyminisztérium: Baranya Megyei EIP www.meh.hu/szcsm www.gender.elte.hu/nit www.wave-network.org http ://jupiter. tarki. hu/nok/ www.womenlobby.org www.kum.hu www.europahaz.pecs.hu/eip fektetések azokba a tagországokba áramlanak majd hosszabb távon, ahol a gyakorlatban semmibe ve­szik az egyenlő bánásmód jogát, mivel ezekben a régiókban jóval olcsóbb a női munkaerő. Ez ellen pedig csak úgy lehet(ett) védekez­ni, ha minden tagállamot azonos szint elérésére köteleznek. Az elmúlt négy évtized jogal­kotása, közvélemény-formáló munkája ellenére még mindig ko­moly különbség van az egyenlő értékű munkát végző nők és férfi­ak között. Az EU-ban ágazaton­ként és országonként erősen vál­tozó a bérkülönbség: átlagosan húsz százalék körül mozog, de egyes tagországokban eléri a har­minc százalékot is. SOMLAI ADRIENN EU-TOTÓ II. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban április 12- ig - összesen nyolc alkalommal - európai uniós mellékletekkel talál­kozhatnak olvasóink. Az összeállí­tásokban egy-egy kiemelt téma­körre koncentrálva a csatlakozás­sal kapcsolatos kérdésekre igyek­szünkválaszt keresni. Véleménye­iket, kérdéseiket a www.dunantu- linaplo.hu portálunkon, illetve EU-melléklet jeligés leveleikben is várjuk. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amelynek sikeres megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. Az e heti megfejtéseket levélben - EU-totó, n. forduló jeligével - a szerkesztőségünkbe várjuk márci­us 13-ig. (Pécs, Pf. 134.) Az első forduló nyertese: Korb György, pécsi megfejtőnk. Nyere­ményéről levélben értesítjük. 1. Mely országokat érintette az ún. „északi kiterjesztés”? a. Svédország, Dánia, Finnország b. Írország, Nagy-Britannia, Dánia c. Ausztria, Finnország, Svédország 2. A Nizzai Szerződés hány képviselői he­lyet juttat Magyarországnak az Európai Par­lamentben? a. 21 b. 20 c. 22 3. Hány témakörben kerül sor a közösségi jog átvizsgálására a magyar csatlakozási tárgyalások során? a. 30 b. 31 c. 32 4. Hány évre szól az Európai Bíróság bírói­nak mandátuma? a. 4 b. 5 c. 6 5. Hány tagja van a Gazdasági és Szociális Bizottságnak? a. 111 b. 222 c. 333 6. Ki az Országgyűlés integrációs bizottsá­gának elnöke? a. Szent-iványi István b. Orbán Viktor c. Szájer József 7. Ki jelenleg az általános titkár? a. Javier Solana b. Romano Prodi c. Jacques Delors ________ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK _____________ m Van-e az EU-ban közösségi szintű szabályozás a nők éjszakai mun­kavállalásáról1 A nők éjszakai munkavállalásával a közösségi szabályozás nem foglalko­zik, kivéve a terhes nők, a gyermekágyas vagy szoptató anyák tekinteté­ben. Esetükben meghatározott ideig tilos éjszakai munkát végeztetni, míg ha korábban éjszakai munkarendben dolgoztak, akkor nappali mű­szakra kell beosztani őket. ■ Van-e az Európai Unióban egységes érettségi vizsga? Mivel az oktatás a mai napig tagállami hatáskörben van, ezért egységes érettségi vizsga nincsen, de az országok elismerik a más tagállamban szerzett érettségi vizsgát. ■ Mi a helyzet az iskolarendszeren kívidi fiatalokkal? Az Európai Unióban nagy hangsúlyt helyeznek azok támogatására, akik valamilyen okból kimaradtak a közép- és felsőfokú oktatásból. Különbö­ző programok keretein belül igyekeznek nekik reális lehetőséget nyújta­ni arra, hogy versenyképes tudás birtokába jussanak, és hogy a munka­erőpiac résztvevőivé válhassanak. Magyarországon jelenleg is Phare-tá- mogatással működik a Magyar Népfőiskolái Társaság programja, melyet roma közösségekben élő funkcionális analfabéták alap- és munkaerőpi­aci képzésére fejlesztettek ki. m Olyan fiatalok számára is létezik támogatási program, akik nem rendelkeznek még befejezett képzéssel? Az uniós közösségi programok között vannak posztgraduális jellegűek, többségük azonban olyan fiatalokat céloz meg, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, sőt, számos esetben külön előírás, hogy a szóban forgó időpontban magyar oktatási intézmény hallgatójának kell lenni. A Mobi­litás programon belül már akár 15 éves fiatalok is pályázhatnak. Lehető­ség nyílik arra, hogy magyar fiatalok csoportjai találkozzanak egymással | egy bizonyos témával kapcsolatosan (Fiatalok Európáért), az Európai I Önkéntes Szolgálat iskolán kívüli lehetőségként nyújt 18-25 év közöttiek- j nek, hogy maximum 12 hónapot töltsenek külföldön, non profit tevé- | kenységet végezve, s ezeken kívül is szerveznek különböző programo­kat, találkozókat fiatalok részére. ■ Van-e az EU-ban a szülőkkel kapcsolatos rendelkezés? Igen, létezik a szülőkkel kapcsolatos uniós irányelv, amely alapvetően a gyermek születéséhez kapcsolódik. A családi és a munkahelyi kötöttségek összehangolásának részeként az EU nagyon fontosnak tart­ja, hogy a szülők - mind az anya, mind az apa, de egyszerre csak egyikük - szabadon választhassanak: szülést követően otthon akamak-e maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében 3 hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavál­lalót. KÉRDEZZEN ÖN IS! További információkat olvashatnak a www.dunantulinaplo.hu honlapunk európai uniós rovatá­ban, ahol várjuk kérdéseiket a mindennapi élet bármely té­makörében. A válaszadásra az egyes területek jeles szakér­tőit kérjük fel. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom