Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-05 / 35. szám

im 2003. Február 5., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Ismét igen a „salátatörvényre” Budapest Az Országgyűlés 195 igen sza­vazattal 121 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett másod­szor is megszavazta a „saláta­törvényt”, az egyes szociális tárgyú törvények módosításá­ról szóló javaslatot. Ismeretes: a tervezetet Mádl Ferenc köz- társasági elnök 2002. decem­ber 23-án megfontolásra visz- szaküldte az Országgyűlés­nek, mert szerinte a jogsza­bály hátrányosan érintené azokat, akik egyházi szociális intézményben vennék igény­be a szociális alapellátásokat. A záróvita során Sisák Imre (MDF) azt kérdezte: ha az egyhá­zi fenntartók az intézményi ellá­tásra szerződhetnek az állammal, miért kell az önkormányzatokkal szerződniük az alapellátásokra? Béki Gabriella (SZDSZ) szerint a köztársasági elnök „szűkszavú” levele számos félreértésre alapot adott. Az egyházi fenntartók az alapnormatíva 147,7 százalékát kapják. Kijelentette: az egyházak eddig is elláttak olyan feladatokat, amelyek az önkormányzatok szá­mára kötelezőek lennének, és ehhez semmilyen támogatást nem kaptak. A törvénycsomag egyházakkal kapcsolatos részével van problé­mánk - állítja Harrach Péter (Fi­desz) . Az Országgyűlés alelnöke úgy véli, a jogszabály szerint a szociális alapellátás ezentúl nem lesz az egyházak alanyi joga, mi­vel az ehhez szükséges pénzt csak az önkormányzatokkal kö­tött szerződés alapján kaphatják meg. Egyszerűbben: csak az önkormányzat jóváhagyásával kaphatnak pénzt a munkájukhoz - véli az ellenzéki képviselő. Nem értem, miért ágál az ellen­zék - fejti ki álláspontját Kósáné Kovács Magda, az MSZP politiku­Vita a nyolcak leveléről Medgyessy Péter mi­niszterelnök napirend előtti felszólalásában be­számolt arról a bizonyos „nyolcak leveléről’', amelyet hazánk is aláírt. A kormányfő Európa és Amerika együttműködé­sét nevezte a békés megoldás egyetlen esé­lyének. Azt mondta: Irak ügyében a békés megol­dás híve, de elfogadha­tatlannak tartja a tömeg- pusztító fegyverek jelen­létét. Hozzátette: békés eszközökkel kell rákény­szeríteni Irakot a fegyve­rek leszerelésére.- Önnek egyszerűen nincs joga ahhoz, hogy háború és béke kérdé­sében kész helyzet elé állítsa a magyar parla­mentet és a közvé­leményt - mondta Né­meth Zsolt. A fideszes politikus szerint a levél megosztja az európai ál­lamokat, és ezzel ma­gunkra haragíthatjuk Franciaországot és Né­metországot - mint isme­retes, a két ország nem irta alá a dokumentumot. sa. Szerinte tévedés, amit az ellen­zék állít, ami abból fakad, hogy nem ismerik a törvény szövegét. A szocialista politikus állítja, hogy a jogszabály inkább kiter­jeszti az egyház jogait, mivel a ré­gi szöveg szerint csupán a kor­mánnyal szerződésben álló egy­házakat illette meg az alapvető jog. Az alapellátás állami kötele­zettség, amiért az állam garanciát vállal. Ezért kerül az önkormány­zatokhoz a pénz. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője Simicskó István egyik ko­rábbi nyilatkozatát i.dézte, amikor azt mondta: ami az Irak elleni amerikai előze­tes csapás lehetőségét illeti, ebben Magyaror­szágnak részt kell vennie a lehető legkisebb, nem harcoló alakulattal. Ma­gyarország nem fog csa­patokat küldeni Irakba. A Fidesz és Simicskó állás­pontja egyébként azonos Thürmer Gyuláéval - tet­te hozzá a kormányfő. Örülök, hogy a kor­mánypárti politikusok az én műveimet olvassák szabadidejükben, de megkérném őket, hogy ne csak egy-egy mondatot ragadjanak ki, értelmez­zék is az írást - reagált Simicskó István. A fide­szes politikus szerint ta­nulmányában arra utalt, hogy ha az ENSZ bizton­sági tanácsa és a NATO is a háborús részvétel mel­lett dönt, akkor Magyar- országnak is részt kell venni egy kis létszámú, nem harcoló alakulattal. Márkus Mihály püspök, a Ma­gyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának elnöke az Europressnek azt mondta: tudo­másul veszik a döntést, de az egyház létrejötte óta alanyi jo­gon folytat karitatív tevékenysé­get, és ez a törvénymódosítás el­veszi tőlük ezt a lehetőséget. A Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia nem kívánt reagálni az ügyben. FARKAS MELINDA, BARANYA RÓBERT Mozgalmas nap a Házban: Herényi Károly (MDF) egyeztetést kér a terrorizmus elleni küzdelemben; Áder János (Fidesz) kifogásolja az inflá­ciót meghaladó mértékű gáz- és gyógyszeráremelést, Kovács László (MSZP) szerint minden parlamenti pártnak, így az ellenzéknek is az európai uniós csatlakozás előnyeit kell hangsúlyozni fotók; europress/kallus györgy NEMZETET ÁTFOGÓ JELKÉP Huszonöt éve kapta vissza Magyarország az Amerikai Egyesült Államok­tól a Szent Koronát. Mádl Ferenc köztársasági elnök az Országgyűlés előtt fejezte ki köszönetét James Carternak, az akkori amerikai elnök­nek. Az államfő szerint Carter „személyes lelkiismerete és hitbeli meg­győződése kellett ahhoz, hogy az amerikai közvéleményben dúló ko­moly viták ellenére” visszaadja Szent István koronáját. A Szent Korona 1945-ben került az Egyesült Államok őrizete alá, és 1978 januárjában hozták újra magyar földre. A Szent Korona több királyt koronázó ékszer­nél; a korona a nemzetet átfogó jelkép - mondta az államfő. A Szent Korona kifejezi sorsunkat, és nehéz időkben is erősíti reményünket or­szágunk, nemzetünk jövőjében. Mádl Ferenc szerint azzal, hogy a Szent Koronát az Országgyűlés épületébe szállították, történelmi érté­kének és alkotmányos jelképi szerepének megfelelő helyre került. A SALÁTATÖRVÉNYRÖL A köznyelvben salátatörvényként ismert módosító csomag a szociá­lis igazgatásról és a szociális ellá­tásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a csalá­dok támogatásáról, a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biz­tosításáról, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények vál­toztatását foglalja magába. Bevezeti a Szociálpolitikai Ta­nács intézményét, a szociálpolitikai döntésekkel kapcsolatos érdek­egyeztető fórumot. A rendelkezés értelmében az utcai szociális mun­ka, a nappali melegedő és az éjjeli menedékhely fenntartása minden 10 ezer lakost meghaladó települé­sen kötelező lesz. A törvénycsomag a kiegészítő családi pótlékot újra gyermekvédel­mi támogatásnak nevezi, és annak havi összegét 4200 forintról 4600 forintra emeli, január elsejéig visz- szamenőleg. A jogszabály rendel­kezik a 13. havi nyugdíjról; 2003- ban egyhavi járadék 25 százalékát, 2006-ra pedig - fokozatosan - egy teljes havi nyugdijat biztosítaná­nak. Novembertől 25 százalékkal emelkednek az özvegyi nyugdíjak. A törvény szerint az unokájukat nevelő idős emberek nyugdíjuk fo­lyósítása mellett is felvehetik a gyermekgondozási segélyt. A mó­dosítás emellett bővíti a fogyaté­kossági támogatásra jogosultak körét is. Biztos esély a Balatonnak Ahová a revizor bekopogtat Nyilvánosság elé tárta korábban bizalmasan kezelt ellenőrzé­si irányelveit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Ebben az évben azok körében is vizsgálódnak, akik munka­képes korúak, de az adóhivatal nyilvántartása szerint nincs jövedelmük. Kaposvár Információnk szerint a Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és Danis György volt SZDSZ- es országgyűlési képviselő, főtanácsadó közül választja ki a Balaton miniszteri bizto­sát Kóródi Mária környezet- védelmi és vízügyi miniszter. A miniszteri biztos legsürgősebb feladata az lehet, hogy döntésre vigye a Balaton vízpótlásának ügyét. A környezetvédő csopor­tok, a vízügyben dolgozók sze­rint erre nincs szükség, a termé­szet megoldja a vízszint szabá­lyozását. A Balaton Fejlesztési Tanács amellett tette le a voksát, hogy a Rábából kell öt kilométer hosz- szú alagúton a Zala vízgyűjtő te­rületére vezetni a vizet, majd onnan a Balatonba. Felmerült az is, hogy a Murából pótolnák a tó vizét. Úgy tudjuk, a hatástanul­mányról még a tavasszal dönte­ni kell. A balatoni strandok kotrása és a zagy elhelyezése is ad feladatot a miniszteri biztosnak. Ahhoz ugyanis a Balaton-törvényt meg kellene változtatni, hogy a kiter­melt és nem szennyezett tartal­mú iszapot a tó mélyebb pontja­in visszarakhassák a mederbe. A törvény szövegének megváltoz­tatását követeli a partszabályozás jelenlegi rendje is; számos tópar­ti tulajdonos területet lopott a tó­tól, sok helyütt el van zárva a Ba­laton a nagyközönségtől. A miniszteri biztos kinevezése nem sért érdekeket - nyilatkoz­ták az érdekeltek. A szükséges feladatok elvégzése ugyanis helyi források híján az államra hárul, s a törvénymódosítás érdekében az Országgyűlésben szükséges lobbizni. CZENE ATTILA Budapest Az évek óta veszteségesen gazdál­kodó, valamint a működő, de be­vallási kötelezettségüket hosszabb idő óta nem tel­jesítő adózókat is ellenőr­zés alá vonja az adóható­ság. Király László György, az APEH elnöke szerint kiemelt és fokozott ellen­őrzésre számíthatnak az ingatlanberuházók, for­galmazók, hasznosítók és alvállalkozóik - különösen az értékesítési céllal építők. Ugyancsak széles körben vizs­gálódnak idén az ellenőrök a sze­mélyszállítási tevékenységet foly­tató társaságoknál. A családi gaz­daságok elterjedése indokolja, hogy ebben az adózói körben is fokozza ellenőrzéseit az adóhiva­tal, különös tekintettel a költségvetési támogatá­sok igénybevételének és felhasználásának jogsze­rűségét ellenőrzik. A mezőgazdasági tá­mogatások utólagos el­lenőrzése során a revizo­rok kiemelt figyelmet for­dítanak a káresemények­kel kapcsolatos költségvetési jut­tatások jogosságának és felhasz­nálásának ellenőrzésére. A társadalmi szervezetek és a települési önkormányzatok ellen­őrzése is fokozódik, az adóköte­lezettségek teljesítésének sza­bályszerűségét kontrollálják. A feketefoglalkoztatás visszaszorí­tása érdekében a be nem jelentett alkalmazottak felderítésére indul átfogó ellenőrzés, főként az idényfoglalkoztatásra szakoso­dott vállalkozásoknál: a vendég­látásban, az építőiparban és a mezőgazdaság területén. Az adóhatóság nagyobb erők bevetését tervezi az üzletekben, a telephelyeken, továbbá a piaco­kon a nyugta- és számlaadás el­lenőrzésére. A 2003. esztendő­ben a revizorok kiemelt figyelmet fordítanak az egyszerűsített vál­lalkozói körbe tartozó cégek és egyéni vállalkozók ellenőrzésére. A kiemelt adózói körbe sorolt 3000 adózó rendszeres, mini­mum kétévente ismétlődő átfogó revízióra számíthat. NÉMETH ZSUZSA Hírek Petíciót küldtek A Civilek a Békéért tömörülés arra kéri az Országgyűlést, hogy egy esetleges iraki hábo­rúval kapcsolatos politikai dön­tésben vegye figyelembe a köz­vélemény-kutatások eredmé­nyeit, a lakosság nagy többsé­gének békevágyát, háború­ellenességét. Petíciójukat az Országgyűlés elnökének címezték, mti Fizikai állapot Több szakmai szervezet szerint a szülők, a gyermekek és a szakma véleményének figyel­men kívül hagyásával el akarja törölni az oktatási tárca az álta­lános iskolák 1-4. évfolyamán a mindennapos testnevelés­órákat. Tiltakoznak az ellen is, hogy a közoktatási törvény módosítása megszüntetné azt, hogy az iskolákban évente két alkalommal felmérjék a tanulók fizikai állapotát, mti Nincs jelölt Nem tudott dönteni a püspök­választási jelölőlistáról a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház Déli Egyházkerületének közgyűlése. A vallási közösség törvényei szerint a kerület élén álló egyházi személyre ismét ajánlásokat kell tenni, mti Debreceni könyvtár Tudományos szakkönyvtárat és olvasótermet adott át a Debre­ceni Református Hittudományi Egyetemen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke és Mang Béla, az Oktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára. A 23,5 mil­lió forintos beruházást az okta­tási tárca 16,3 millióval, az egy­házkerület 3 millió forinttal tá­mogatta. MTI Jeges folyók Újra jegesednek a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei folyók. A zajló, jeges folyószakasz hossza kedd délelőtt meghalad­ta a 120 kilométert, mti Már készülnek 250 színész és mintegy 16 ezer statiszta kap szerepet a Nobel- díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényének filmváltozatá­ban. A film költségvetése mint­egy 2 milliárd forint - mondta Barbarics Péter producer, mti Kiosztott díjak Gothár Péter Magyar szépség című filmje kapta a 34. Magyar Filmszemle játékfilmes fődíját; a dokumentumalkotások közül Almási Tamás Az út vége című munkája. Legjobb operatőr Sas Tamás lett (Boldog születésna­pot!); a legjobb színésznő Óno­di Eszter (Boldog születésna­pot!); a legjobb férfi színész Mucsi Zoltán (Libiomfi). mti ■ Filmes milliárdok Budapest Elkészült a filmtörvény terveze­te - jelentette be az oktatási- és a kultuszminiszter. Magyar Bálint és Görgey Gábor azt is mondták: ezzel párhuzamosan a közoktatásban is bevezetik a média- és mozgóképoktatást. A filmtörvény tervezete a szakma teljes egyetértésével jöhetett lét­re, májusban kerül a kormány elé. A médiaoktatás pedig a 2003- 2004. tanévben a közép-, 2004- 2005-ben az általános is­kolákban kezdődik meg. Alá­írtak egy szándéknyilatkozatot is, amely garantálja, hogy a kul­tusztárca az idén összesen öt- milliárd forinttal támogatja a filmszakmát. Ebből egymilliár- dot a Kertész Imre könyvéből készülő Sorstalanságra különí­tenek el, a filmet Koltai Lajos rendezi. STEINER \ 1 A-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom