Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-28 / 58. szám

2003. Február 28., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­___________Könyv____________ We öres és Pécs Felejtés és emlékezetzavar. Jele­nünk beteges tünetei ellen olykor az egyszerű nevek is hatásosak le­hetnek. A tiszta emlékezet fenntar­tása a kultúrcentrum voltára büsz­ke Pécsnek alapérdeke. A puszta címszavak is jogosultak erre, külö­nösen, ha a címszó Weöres Sándor. Most egy emlékidéző kiadvány jelent meg a Csorba Győző Megyei Könyvtár jóvoltából Weöres és Pécs címmel. Ki ne tudná, hogy a hajdani Nobel-díjak kapcsán is gyakorta szóba került költő itt vé­gezte el filozófia szakos bölcsész- doktorként az egyetemet. A Városi Könyvtár első vezetőjében is őt tisztelhetjük. Inkább újító, mint­sem példakövető volt. Egyben vi­szont sokak példáját követte: amint csak lehetett, „elszármazott” Pécsről. Valahányszor visszatért, a sajtó, így lapunk is nagy figyelmet szentelt megnyilvánulásainak. So­kat írt róla Bertha Bulcsú, Hallama Erzsébet, továbbá Földessy Dénes, Havasi János, b.l. (Bükkösdi Lász­ló). Látogatásai kapcsán az ő szí­nes riportázsaik idézik a város mindenkori büszkeségének számí­tó Weöres Sándor alakját. Különös emlék az az előszó is, amit a Békés Sándor író szerkesztette hajdani fi­atal helyi alkotók antológiájába írt. 'Az emlékezés fényeit lobbantják föl a pécsi költők: Csorba Győző* Galambosi László és Zsikó Gyula megnyilvánulásai Weöres életének eseményei kapcsán. Különös színt képeznek az olyan vallomások, amelyekben a nagy költő fénykö­reit saját életük jelenségeivel társít­hatták. Mint például Csorba Győ­zőé, aki a Jelenkor című folyóirat­ban Csuhái Istvánnak mondta el emlékeit. Megdöbbentően szép, különö­sen a háttéri tartalomra gondolva, két - hivatalos hangnemét tekintve aligha saját kezűleg fogalmazott - lemondó gesztusa is, amelyeket a megyei könyvtárnak tett, mond­ván: nem tart igényt „pécsi” köny­vei reprintjeinek honoráriumára. Felbukkan a kötetben esszéjével a nagy mentor, Várkonyi Nándor és színházi jegyzetével a lassan legen­dává váló szerkesztő, Szederkényi Ervin neve is. A borítón lévő portrét egy ugyancsak igazi européer, Mar- tyn Ferenc készítette. Ritka érték­ként olvashatjuk azonban Halasy Nagy József értékelését a doktori disszertációról. A kötet legfőbb, minden szempontból vitathatatlan értékének a megidézés magában- való tényét, Tüskés Tibor körülte­kintő bevezető tanulmányát, szer­kesztői munkáját és persze Weöres Sándor pécsi vonatkozású műveit tekinthetjük. BEBESSI K. ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS GÉPÉSZETI SZAKNAPOK 2003. Szak napok kezdődtek tegnap a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán. A kétnapos rendezvényre az ország szá­mos pontjáról érkeztek résztvevők, akik kiállításokkal, bemutatók- kal, szakmai előadásokkal várják a látogatókat, fotó: müller andrea Idegenkedés az idegenektől A Pécsi Tudományegyetem és az Alliance Francaise folytatja a Randevú a tudo­mánnyal című konferencia-sorozatát. A tavaszi szemeszter első témája az Európai Unióban mutatkozó idegenellenesség volt. A Randevú a tudománnyal konferencia-sorozat hagyományai szerint a közönség bevonásával folyó beszélgetést vitára késztető előadások ve­zetik fel. Az idegenellenesség az Unió­ban. Válasz az integrációra? - címmel megjelölt témakörben dr. Cseresznyés Ferenc, a PTE AJK docense azt hangsúlyozta, hogy az idegenellenesség állan­dóan jelen lévő és kezelhetetlen- nek tűnő jelenség az EU-ban. Nem igaz, hogy elsősorban a szélsőséges, deviáns csoportok képezik a bázisát. A társadalom nem csekély hányadát ingerli, hogy kiváltó - gazdasági, politi­kai, kulturális - okairól a na­gyobb pártok nem, vagy alig be­szélnek. Nem lehet amiatt eleve rasszistának megbélyegezni azokat a mozgal­makat, pártokat, amelyek a bevándorlásból, a vendégmunkások számából eredő gondokat - például a munkahely elvesztését - felvetik. Nem idegengyűlölet, hanem természetes emberi jog, hogy otthonosan érezhessük magunkat abban kulturális környezetben, amelyben felnőttünk. Márpedig ha 10 százalék fölé nő a társadalom­ban egy bevándorló tömeg, akkor bizonyos kör­zetekben többségbe kerül, így ott az őslakosok És mi, magyarok?- Nem vagyunk rosszabbak, sem jobbak ezen a téren a szomszédainknál - mondja dr. Horváth Csaba, a PTE ÁJK docense. - Trianon előtt elég nyitott, multikulturálisnak nevez­hető volt a soknemzetiségű magyar társadalom. Utána vi­szont a szomszédok ellen kialakult egy kölcsönös fóbia, ami máig tart. Egyébként idegengyűlölet helyett inkább kis féle­lem mutatkozik az idegenektől. Az Európán kívüli idegenek esetében az egymás kultúrájának meg nem értése, az infor­máció és a nyitottság hiánya az ok. A másik félelem a munka- lehetőség elvesztése miatti, ami a vendégmunkások eseté­ben is megmutatkozik. Jellemző, hogy ha egy erdélyi magyar átjön munkát vállalni, akkor máris románnak nevezik'. érzik magukat idegennek. így nem jogtalan kö­vetelés, hogy állítsanak fel kvótákat, mert hosszú távon a bevándorlási mérték aligha tartható. Laczkóné dr. Tuka Ágnes, a PTE BTK docen­se arról szólt, hogy az Európai Közösségek álla­mai számára az európai értékek között a toleran­cia, a befogadás igénye, az idegengyűlölet elleni fellépés kiemelkedő helyet foglalt el. A 60-as évek gazdasági aranykora igényelte a vendég- munkások milliónak betelepülését a Közösség országaiba. A 80-as évek gazdasági recessziója, a globalizációtól való félelem, a jóléti államok szol­gáltatásainak csökkentése erősítette fel a nyugat­európai országok lakosságában jelentkező ide­gengyűlöletet. Ez a nézet több országban önálló párttá szerveződve igyekezett befolyásolni a po­litikai berendezkedést. Képviselők kis létszámuk miatt az Európai Parlamentben azonban nem képesek önálló politikai csoportot alkotni. Ugyanakkor a XXI. század új kihívásai - a mun­kanélküliség, a fejlődő és fejlett világ között ki­éleződő gazdasági és szociális feszültségek, a terrorizmus veszélye - további táptalajt adhat az idegengyűlöletnek, amellyel az európai azonos­ságtudat erősítésével is kell szembeszállnunk. DUNAI I. Talpra, magyar film! Az egy év alatt a pécsi Uránia moziban vetített, leglátogatot­tabb magyar film producereit a filmszemlék után a BAT Pé­csi Dohánygyára és a Pécs TV Kft. díjával jutalmazzák. A sorrendben negyedik elisme­rést tegnap este adták át. A díjat 2000 márciusában alapí­tották a magyar filmkultúra tá­mogatására, Talpra, magyar film! szlogennel. A közös akció lénye­ge, hogy „a néző a lábával sza­vaz” a filmekre az év végéig - az­az mennyien kíváncsiak egy-egy alkotásra. A szemlétől szemléig tartó „versenyt” ezúttal a Valami Ame­rika című film nyerte, melyet az Urániában 2002-ben valamivel több, mint öt és fél ezren - az or­szágban pedig félmillióan - néz­tek meg. Tegnap este a filmszínházban díszelőadás keretében adták át Herendi Gábornak, aki rendezője és egyben producere, és Kálomis­ta Gábor társproducernek a BAT Pécsi Dohánygyára és a Pécs TV Kft. alapította díjat, egy-egy gyű­rűt, Nyékes Ibna ötvösművész munkáit. A riporter Auschwitzba megy Kertész Imre Nobel-díjjal elis­mert regényéből, a Sorstalan- ságból forgat filmet Koltai La­jos, aki operatőri életműve után most rendezőként is be­mutatkozik. Az eredeti hely­színen készülő filmet „szá­guldó riporterként” Sz. Koncz István kíséri figyelemmel Auschwitzban, amiből egy werkkönyv születik majd. Sz. Koncz István, aki a 80-as években lapunknál is dolgozott, számos életrajzi, várostörténeti könyv szerzője, s bár jelenleg egyben Görcsöny polgármestere is, a papírtól, a tolitól, ha úgy tet­szik, a riporteri munkától sem óhajt elszakadni. Ennek ékes je­le, hogy az Alexandra Kiadó megbízta: a helyszínen, azaz Auschwitzban rögzítse a Sorsta- lanság című Kertész-regényből készülő film forgatását.- Életemben először 1985-ben, a Hamburg melletti Neuen- gamme nevű koncentrációs tá­borban voltam, ami nagyon meg­rázó élmény volt. Többek között az is, hogy a láger teljesen kifo­gástalan állapotban várta a láto­gatókat, bármilyen rettenetesen hangzik is, olyan érzésem volt, hogy a hajdani épületek bármi­kor „újra lakhatóak”...- Mit szólt, amikor meghallot­ta, milyen feladat várja?- Természetesen erős lelki érintettséget, hiszen a Sorstalan- ságot - bevallom - csak nemrégi­ben olvastam, tehát elevenen él bennem. Auschwitzban, Birke- nauban sose jártam, azon kezd­tem töprengeni, mi vár ott rám? Aztán arra gondoltam, el kell ha­tározzam: ez egy dokumentalista feladat, ami tán még feszesebb, mint a filmeseké, hiszen nekem majd' minden rezdülést követ­nem kell. Szeretem ezt á műfajt, és ezt a témát, ha sikerül, jól meg lehet ragadni. És nem érzem úgy, hogy az esetlegesen megszülető könyvvel még egy bőrt húznánk le a Sorsta- lanásgról, hi­szen az embe­rek szeretnek belesni a ku­lisszák mögé, nem véletlenül olyan népsze­rűén a werk- filmek is.- Miképp fog készülni a munkára, fog-e egyál­talán, vagy hagyja, hogy hatal­mukba kerítsék az események?- Mindenképp 3-4 hónapos ké­szülést szánok magamnak. Ez el­kerülhetetlen. Olyan értelemben már nem hiszek a spontaneitás­ban,. hogy ne legyen mögötte semmi. Szeretem, ha hatnak rám a dolgok, és ez biztos, hogy fog is, de legyen ott az alap, hogy tu­dom, miről van szó. Nem feltétle­nül akarok beszélni a szerzővel vagy rendezővel, inkább a forga­tókönyvet szeretném látni, is­merni a terepet, hogy ne sűrűn kerüljek váratlan helyzetbe.- A polgármester tehát elhagy­ja posztját egy időre?- Ha minden igaz, a forgatás idén szeptember és 2004 február­ja között lesz. Valószínű, hogy nem leszek ott végig, de ha meg­szakításokkal is, több hónapról van szó. Ez csak úgy működik, hogy fizetés nélküli szabadságra megyek, abban a tudatban, hogy kiváló alpolgármesterem és a jegyző kezében Görcsönyt sem­miféle hiány ne érje távollétem miatt! M. K. „Egyszer nem figyelt oda, és átverték...” A városból is elköltözik a leköszönt polgármester asszony „Valószínűleg Magdi maga is ludas a dologban, hiszen egyszer nem figyelt oda és átverték - mondta dr. Wekler Ferenc. - Rendkívül sajnálom a dol­got, hiszen Sásd jó polgármestert vesztett el. Olyan embert, aki renge­teget tett azért a városért...” Mindenki erről beszél. A benzinkútnál, a kocsmában és a postán is. Váratlanul érte a sásdiakat Kovács Sán- domé lemondása, még a szűkebb környe­zetét is sokkolta evvel. a sorozatos fegyelmiket^ és előbb-utóbb elkö­szön. Nos, bár az ügyről továbbra sem óhajt nyilatkozni Kovácsné, valószínűleg erről van szó. Hiszen szerdán este egy újabb fegyelmi összejövetelre invitálták Kovácsnét, aki ott vetett véget lemondásá­val a ceremóniának. Az okokról még ma sem óhajt nyilatkoz­ni, megkeseredett hangon csupán az alábbi­akat közölte velünk: - Úgy döntöttem, hogy csomagolok. Nemcsak a hivataltól köszönök el, Sásdról is elköltözöm. A döntés visszavon- hatatlannak tűnik. Lőrincz József újtelepi lakost a polgármester asszony Sásdról való el­költözésének híre meg­döbbentette: - Lekö­szönt, leköszönt. Rendben van. De azért nem kellene Magdinak elköltöznie. Ne le­gyen semmi szégyellni valója, járjon emelt fővel a főutcán. Olyan sokat tett a városért, amennyit még senki1 sem. Nekünk utat adott, a gázt olcsón vezette be, a közműért pedig alig kellett fizetni. A kocsma előtt más is akad; a beszélge­tők a dolgok hátterében intim szálakat is szeretnének fölfejteni. Van, aki személyes bosszút emleget; szerelmi kapcsolatot, fél­tékenységet és revánst, de lehurrogják. Más politikai kinyírásról beszél. Végül megálla­podnak abban, hogy nem lett volna semmi baj, ha sohasem érkezik Sásdra Peti Lőrinc János úr , az ominózus pénzeket elnyelő Hegyhát Iparterület-fejlesztő Kht. időköz­ben lemondott és a várost is elhagyó veze­tője. Aki egyesek szerint érzelmileg is ki­használt néhány asszonyt. Fodor István alpolgármester kovászolta a polgármester elleni eljárást. Kérdem, mi az igaz a dologban, vitték-e személyes vagy politikai ellentétek?- Szó sem igaz az egészből - válaszol. -Hát?- Nézze, én soha sem dolgoztam még az államigazgatásban, nem is voltam kép­viselő. Tiszta lappal indultam, s csak azt kértem az elején, hogy tekintsük át a gaz­dálkodást, mit miért tettek korábban. így derült ki a sokmilliós ellenszolgáltatás nél­küli kifizetés és az, hogy a Hegyhát Kht.- nál tűnt el a pénz. A kifizetéseket pedig Kovácsné írta alá...- De talán nem kellett volna ennyire el­bánni vele. Vagy nem így gondolja?- Ez komoly dolog, a feljelentést nyomo­zás követi, s majd a végén kiderül, hogy mi is történt. Ugyanakkor ne feledje, hogy elismer­tük az érdemeit is. Az időközben elindított fe­gyelmi eljárásokat azon­nal beszüntettük és megszavaztuk számára a végkielégítést. Pál Csaba szerint va­lóban hiányzik néhány terv - a jövőt alapozó te­lepülésfejlesztési tervek -, de ha Kovácsné nem kerül kisebbségbe a választások után, a hiányt nem vette volna észre senki, és a terveket is megcsinálják.- Magdi nem ezt érdemelte - mondja ke­ményen. - Várossá tette Sásdot. A helyi intrastruktúra kiépítéséhezt, annyi állami és pályázati pénzt tudott összeszedni, hogy portánként legalább százezer forintot ha­gyott a polgárok a zsebében. Lőrincz úr visszakérdez:- És miért csak a Kovácsné a hibás? Hol volt a kifizetésnél a jegyző, és hol a testület? Miért egyedül őt büntetik? De más vélemény is akad. Egyik utcai be­szélgetőm - sajnos utólag kérte, hogy a ne­vét ne írjuk a lapba - kerek perec kimondta:- így volt helyes. Közpénzekről van szó, és minden egyes forinttal el kell tudni szá­molnia azoknak, akik felelnek érte. A testü­let és Fodor István helyesen jártak el, hiszen csak a kötelességüket tették. Az lett volna a baj, ha ők is hallgatnak, sumákolnak... A le­mondás pedig beismerés. Végre Kovácsné meglépte azt, amit kellett. Dr. Wekler Ferenc SZDSZ-es politikus, or­szággyűlési alelnök szerint a párt számára sem mindegy, hogy elvesztett egy városi polgármestert, de Sásd még többet veszített. Dr. Kajdon Béla jegyző már az új polgár- mester megválasztásának procedúráját intézi, hiszen harminc napon belül ki kell tűzni az új választás időpontját. Mert nem jó, ha polgármester nélkül ma­rad egy település. KOZMA F. - SOMLAI A. Idősorrendben... 2002. 10. 20. : Az önkormányzati vá­lasztáson a két jelölt, Kovács Sán- domé és Fodor István közül előbbit választják meg polgármesternek 2002. 11:07.: Hosszú egyeztetések után Kovács Sándomé Fodor Istvánt nevezi ki alpolgármesternek. 2002. 12. 12.: Fodor István feljelen­tést tesz a polgármester ellen hűtlen kezelés vádjával. Ezzel egy időben a sásdi önkormányzat ügyrendi bizott­sága is fegyelmi eljárást kezdemé­nyez. Az alpolgármester állítása sze­rint Kovács Sándomé az önkormány­zat nevében a Hegyhát Iparterület- fejlesztő Kht.-nak két - nemlétező - tervdokumentáció elkészítéséért húszmillió forintot fizetett ki. 2002. 12. 20.: Peti Lőrinc J. leadja a Hegyhát Kht. tulajdonát képező, nála lévő összes vagyontárgyat, így egy Mercedes típusú gépkocsit is. 2003. 01. 09.: A képviselő-testület felfüggeszti állásából a polgármestert. 2003:01. 14.: Feljelentés-kiegészí­tést rendel el a Pécsi Városi Ügyész­ség. 2003. 02. 12.: Újabb fegyelmi eljá­rást indít a sásdi képviselő-testület a polgármester ellen. 2003. 02. 17.: Az ügyészség jelen­tős hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt elrendeli a nyomozást. 2003. 02. 26.: A polgármester lemond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom