Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-22 / 52. szám
SzabadFo Dunántúli Napló Kri S Kidőlt egy oszlop a bánkúti ályán. Egy szegedi fiú kórházba került. 12.oldal NO FLAME PRODUCING ITEMS OR CAMERAS! TŰZVESZÉLYES ANYAGOK ÉS FENYKEPEZÖGEP HASZNÁLATA TILOS! Sport A keleti harcművészeteket bemutató sorozatot indít a DOZSO SE. 20.oldal Járt itt Bili Clinton, az amerikai elnök is, akit nagy izgalommal kora délutánra vártak, de már kora délelőtt megérkezett, és mire felocsúdott a környék, már el is ment. Azt, hogy jön, tudták a faluban. Azt, hogy korábban érkezett, a sürgés-forgásból vették észre: a magyar politikusok lóhalálában- hétvégi szabadidős öltözékben- rohantak a repülőtérre találkozni az amerikai elnökkel. Akit amikor kiszállt a repülőgépből, egy terepszínű ruhába öltözött, megil- letődött katona fogadott. Az elnök valamiért azt gondolta, hogy amerikai, és a felé nyújtott jegyzettömbbe nyomban be is írta: köszönet a szolgálatért. A katona azonban magyar volt, / Mesztegnyei Imre őrnagy, sajtótiszt, aki később azt mondta az újságíróknak, hogy ez volt élete nagy napja. A látogatásból a taszáriak nem sokat láttak. Nem hozzájuk, hanem az amerikai katonákhoz érkezett az elnök. Taszárt nem teszik ki a kirakatba Az újságírókat nem szeretik Taszáron az olyan megállapítások miatt, mint amilyen a Die Weltben is megjelent. Azt írta az újság, hogy Taszár az ország legismertebb - az 1950-es években épült és mára lepusztult kockaházak (a tiszti lakótelep) miatt - és legrondább faluja. A taszáriak másként látják. A Kapóson túlról, a kaposhomoki szőlőhegyek irányából nézve békésen szép a táj. A falu hófödte házai megbújnak egymás mellett. Nyáron harsog a természet, s az emberek is élénkebbek, meg a szőlőhegyen is mozgalmasabb az élet. A politikusokat sem szeretik Taszáron. Elsősorban azért, mert nyilatkozataikkal az itteniek nem mindig értenek egyet. Meg az olyan történetekért sem, mint amilyen a közelmúltban esett meg a falugyűlésen, ahol megjelent - és az elnökségben foglalt helyet - a fontos ember. A vendég a gyűlés kezdetekor kitette mobiltelefonját az asztalra, és jelentőségteljesen megjegyezte: ennek - mármint a telefonnak - az est folyamán még jelentősége lesz. Folyt a beszélgetés, s megcsörrent a mobil... Jelentőség- teljes pillantások következtek, majd egy bólintás után a főember rejtélyes mosollyal bejelentette: megkapta az értesítést arról, hogy megjött az irakiak első csoportja, meg az engedélyt is, hogy közölje ezt a falu lakóival. A hatás, a meglepetés elmaradt. A taszáriak közül ugyanis sokan dolgoznak az amerikai táborban, és már délután tudták, hogy megjöttek. Haragszanak a politikusokra azért is, mert a falu orvos polgármestere nem ülhet a székébe. Törvényben mondták ki ugyanis, hogy a falu orvosa nem lehet a falu első embere. Ezt ugyanis összeférhetetlennek minősítették, mondván: ebben az esetben a polgármester az orvos munkáltatója. Vagyis saját magáé. Az idegen kamionosokat sem szeretik Taszáron, pedig akad belőlük elég. A határon túlról hozzák a szállítmányt, s bár valamennyi pontosan érkezik, itt a faluban általában rendre eltévednek. Hol az egyik, hol a másik utcába hajtanak be, s feltörik az alacsony teherbírású utat. Meg aztán a kamionnal nem egyszerű forgolódni sem. A szaporodó kátyúkat a taszáriaknak kell kerülgetni, s ami legalább ilyen fontos, az ön- kormányzatnak a saját szűkös pénzügyi keretéből kell kijavítani. Milyen település hát Taszár? Az itt lakó emberek sztoikus nyugalommal szemlélik, miként forog körülöttük a világ, miként szólnak róluk a hírek, s mire számíthatnak. HALLGASSUK A KATONÁKAT Például Pintér Zoltán dandártábornokot, a kecskeméti repülőbázis parancsnokát, aki ezzel a beosztásával Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kiskőrös helyőrségi parancsnoka is. Pintért az élete köti Taszárhoz. Alföldi születésű, de itt töltötte katonaéletének javát, s a taszári bázis parancsnoka volt, amikor egy évre Amerikába küldték tanulni. Onnan már Kecskemétre került, de a családja és a barátai itt maradtak. És megtartotta a kaposhomoki dombon a szőlőjét is. A tábornok, ha teheti, ma is repül. Még MiG-29-esen is, s így gyakran megfordul Taszáron. Nem csoda, hiszen a kecskeméti bázis tartalék repülőtere a taszári. Amikor érkezik, a saját szőlője felett repül el. Azt mondja, a levegőből is jól látni, hogy gazosak-e a sorok, van-e víz a ciszternában, s azt is, hatékony volt-e a permetezés. A levegőből azt is tudja, hogy kint van-e a szomszéd vagy üres a környék. Hét végén pedig autóba ül, és jön haza az Alföldről a Dunántúlra. Állítja, a taszáriak realisták.- Nagyon sokan dolgoztak a bázison, amikor még csak magyar repülők használták azt. Ma pedig sokan keresik a kenyerüket a Braun and Rootnál, amely kiszolgálja az amerikai bázist, vagy valamelyik beszállító cégénél. Ha nem volna a bázis, az ország legszegényebb települése lenne. Megszűnt a szövetkezet, s más munkalehetőség sem igen van.- S félnek?- Volt egy néni, aki leterítette a szobában a lepedőt, összepakolta a holmiját amikor megtudta, hogy jönnek az amerikaiak, összekötötte a lepedő sarkait és útra készen várt. Ma már senki nem csomagol.- Az irakiak miatt sem?- Ha az irakiak miatt törleszteni akar valaki, akkor nem Taszárt, az agyon- őrzött falut választja. Balogh Imre vezérőrnagy, a magyar légierő parancsnoka ugyancsak Taszár- ról indult. Pintér Zoltán előtt irányította évekig a bázist.- Mennyire korszerű a taszári repülőtér?- A világ valamennyi normál üzemű repülőgépét fogadni tudja. A mi embereink teljesítenek szolgálatot a repülés- irányításban, az ott dolgozók szakmai felkészültségé, a megszerzett licencek a biztosítékai, hogy ilyen nagy feladatra vállalkozhatnak.- Az irakiak megjelenése nem változtatott ezen a képen?- Semmit, ők külön szervezik a maguk életét. A CIVILEK VÉLEMÉNYE Dr. Kovács József, Taszár orvosa. Korábban a polgármesteri székben ült. Tőle kérdezem: mi az, amiből sok van Taszáron? A határőrség kommandósai is őrzik a Taszárra vezető országutakat. Nem csak azokat a járműveket állítják meg, amelyek gyanúsak lehetnek, hanem szúrópróbaszerűen bárkit. A rendőrök feladata nem csak az ellenőrzés, hanem a tájékoztatás is. Taszár határában angol nyelvű táblák irányítják az amerikai bázisra érkező gépjárműveket. A magyaroknak pedig a rendőrök adnak hasznos tanácsokat. Megjelenésükkel is tiszteletet parancsolnak az amerikai katonai rendészet tagjai. A laktanyakapuban mindig találkozni velük. Mosolyukat ritkán lehet látni. Határozottságuk azonban tiszteletet parancsoló.- Katonából.- S mi az, amiből kevés?- Pénzből.- A katonák nem hoztak semmit?- Az elmúlt tizenkét évben kiépült a falu infrastruktúrája: csatorna, vízvezeték, kábeltévé és három út, amelyet az amerikaiak használtak, amikor jöttek. Tönkrement. Ennyi...- Az ember mindenütt azt hallja: Taszár veszélyes hely.- Az itteniek nem foglalkoznak vele.- Mi hasznuk abból, hogy megjöttek az irakiak?- Annyi, hogy emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez azonban csak átmeneti jelenség. Akinek eddig volt munkahelye és dolgozott, nem hagyja ott a polgári foglalkozását. A taszári pék sem fog sütni a tábornak. Nem azért, mert nem szeretne, hanem azért, mert nem tőle rendelik. Taszár a politikában betöltött szerepéért azonban nem kap többlettámogatást. Pedig ha már kiteszik a kirakatba, segíthetne a kormány. Az alpolgármester, aki ma a falu ügyeit intézi, egy új művelődési házat kért. Merthogy a régi kicsi is, öreg is. Nem kapott ajándékba. A költségvetés pedig kevés. A működtetési költségek - főleg az iskola - sok pénzt visz el. A falu lassan feléli tartalékait. Az elmúlt időszakban összesen 41 millió forintot rakott félre a település, s ez hamarosan elfogy. Taszáron sem gazdag az élet. Balás Béla kaposvári megyés püspök, amikor a pápa erre a posztra kinevezte, Taszárt választotta lakóhelyéül. Az itteni plébánia lett az otthona. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy miért éppen Taszár, azt felelte: szüksége van arra, hogy elvonuljon a világ zaja elől. Taszáron találta meg ezt a nyugalmat. KERCZA IMRE A falu Taszár szláv szó, jelentése: ácsok falva. A név eredete a Kapos mentétől a Dráváig húzódó hatalmas erdőségben rejlő munkalehetőség: ben keresendő. A török uralom idején jelentős szerepet kap Taszár. A környék erdeiből a taszári ácsok itt építik fel azt a hidat, amely egyedüli átkelőhely a lápos, ingoványos Kapóson. A török uralom elmúltával az első írásos adat 1689-ből származik. Ekkor Taszáron 45 lélek lakott, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralták a környéket, temploma elpusztult. Az elpusztult lakosság pótlására németajkú bajor telepesek érkeztek. 1807-től Taszár és környéke hitbizományi birtokként a piarista rend kezelése alatt áll addig, amíg a magyar állam a nagybirtokrendszerrel a hitbizományokat is meg nem szüntette és államosította. A magyar falvakra jellemző településszerkezetet és építkezési módot az 1950-es években megépített katonai reptér és lakótelep gyökeresen megváltoztatta. Megépültek a reptéren és laktanyában szolgálatot teljesítő katonák 2-3 emeletes, zömmel lapos tetős tömbházai, a közművelődést szolgáló helyőrségi klub és az ellátást biztosító ABC. A repülőtér A taszári repülőtér építése 1928-ban kezdődött, a megnyitót 1929. szeptember 1-jén tartották. 1936-ban adták át a Magyar Királyi Honvédség részére. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott itt. A második világháború idején a német légierő néhány hadműveletet végrehajtott Taszáron, majd 1944 végén a német csapatok megsemmisítették a hangárokat. Az oroszok elfogadható állapotba hozták a repülőteret: egy magyar vállalatot alkalmaztak a romok eltávolítására, a repülőtér helyreállítására. A jelenlegi repülőtér 1949 és 1950 között épült. Az építésben munkaszolgálatosok is részt vettek. Az új létesítményt - az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi telepen megalakult - 50. Vadászrepülő Ezred vette birtokba. A honvédelmi miniszter döntése alapján ettől az időtől tartják számon a jelenlegi alakulat történetét. Az Országgyűlés 1995. november 28-ai határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a délszláv válság rendezésében közreműködő IFOR- erök Magyarország területén átvonulhassanak és állomásozhassanak. A Magyar Honvédség az IFOR-erök tevékenységét a taszári repülőtér létesítményeinek igény szerinti átadásával, a repülő harckiképzés felfüggesztésével, az ezred békemüködésének korlátozásával segítette. A Magyar Honvédség parancsnokának intézkedése alapján 1995. december 8-án megkezdődött az ezred repülőgépeinek áttelepítése Pápára. A 31. Kapos Harcászati Repülőezredet a Magyar Honvédség parancsnoka 1996. december 15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-ai hatállyal megszüntette. Ezzel egy időben jogutódként megalakította az MH Kapos Bázisrepülőteret. Két világot választ el egymástól a taszári sorompó a laktanya kerité- sénél: a katonákét és a civilekét. Egyúttal gátat szab a kíváncsi tekinteteknek is. A katonák a belső világot őrzik azért, hogy a külső világ is biztonságos legyen. A sorompó a látható jele a biztonságra való törekvésnek. Minden bizonnyal láthatlan jelek is vannak, ezt azonban nem mutatják meg az újságírónak. i
