Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-21 / 51. szám

6. OLDAL A REGIONÁLIS FEJLE SZTÉSI TANÁCS HÍREI 2003. Február 21., péntek 1 Előkészítés alatt az M9-es gyorsforgalmi út Pont került a megvalósíthatósági tanulmányok végére A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001-ben pá­lyázatot hirdetett a dél-dunántúli regionális PHARE „tükör- program” keretében több témában. A pályázati program köz­lekedésfejlesztési komponensének keretében az érintett há­rom megye - Tolna, Baranya és Somogy - állami közútkezelő társaságai által létrehozott Szekszárdi Duna-híd Konzorcium jelentős támogatást nyert el az M9 gyorsforgalmi út dél-du­nántúli szakasza megvalósíthatósági tanulmányának elké­szítésére. Az ország főváros-centrikus köz­lekedési szerkezetének kelet-nyu­gati közlekedési folyosókkal tör­ténő oldása alapvető jelentőségű az ország területi egyenlőtlensé­geinek mérséklése szempontjá­ból. Ebben meghatározó szerepet játszik egy, a fővárostól 120-150 km-re levő, nagyvárosokat felfű­ző külső közlekedési gyűrű kiépí­tése. Az M9 gyorsforgalmi út ké­pezi ennek a külső közúthálózati gyűrűnek a dél-dunántúli szaka­szát. Jól szolgálja mind a régión­kon belüli, mind pedig a szom­széd régiókkal történő kapcsolat- tartást és az európai integrációt. Főváros központú közlekedési rendszerünk oldásával elősegíti a régóta feladatként meghatározott decentralizációt, valamint a regio­nális szerveződések és a regioná­lis intézményrendszer megerősö­dését. Az M9 gyorsforgalmi út dél-du­nántúli szakaszának kiépülésével a csökkenő utazási, szállítási idő hatására nő a térség vonzereje, ami mind a tőkebefektetések, mind a turizmus szempontjából fontos tényező. A szekszárdi Du­na-híd jobb parti kapcsolatrend­szerének legfőbb hiányossága, hogy a híd irányultságának meg­felelő kelet-nyugati forgalom szá­mára nyugat felé vezető főútháló­zati elem nem áll rendelkezésre (Szekszárd és Dombóvár között a közúti kapcsolatok kapacitása és minősége országos viszonylatban is rendkívül gyenge). Ez a hiá­nyosság csak az M9 továbbépíté­sével pótolható. Az M9 gyorsforgalmi út a Dom­bóvár és Kaposvár közötti szaka­szon fonódik a régió legfontosabb vasútvonalával, a nemzetközi törzshálózathoz tartozó Budapest-Dombóvár-Kaposvár- Gyékényes vonallal, ami a régió középső területsávjának jelentős logisztikai potenciált biztosít. Kulcsfontosságú elem lehet to­vábbá a Duna nemzetközi vízi út keresztezése Szekszárd térségé­ben, ahol új folyami kikötő létesí­tésével fontos áruforgalmi csomó­pont hozható létre. A tanulmány készítésének cél­ja volt, hogy különböző vizsgála­tokon keresztül összegyűjtse mindazokat az információkat, melyek a gyorsforgalmi út megva­lósításának szükségességét alátá­masztják, lehetőséget biztosítva a nyomvonal társadalmi ismertsé­gének és elfogadottságának széle­sítéséhez. Az M9 gyorsforgalmi út dél-du­nántúli szakasza megvalósítható­sági tanulmányának készítése so­rán a tervezők széleskörű egyez­tetéseket folytattak a Dél-dunán­túli Régió szakmai és társadalmi szervezeteivel. Az egyeztetéskor megtörtént az érintett önkor­mányzatok véleményeinek-, javas­latainak összegyűjtése, majd ezen információk feldolgozása nyomvonalváltozatok formájá­ban. Az egyeztetések folyamatá­ban körvonalazódott egy minden érintett által támogatott nyomvo­nalváltozat, amelyet a megvaló­síthatósági tanulmányok részlete­sen bemutatattak és továbbterve- zésre javasoltak. A keresztmetszeti javaslat leg­fontosabb eleme, hogy első lép­csőben 2x1 sávos, autópályává fejleszthető autóútként épüljenek meg a szakaszok. A tervezői ja­vaslat a hosszirányt tekintve ki­emelt prioritással tartalmazza a Szekszárd és Dombóvár közötti építési szakasz megvalósítását. Az említett szakasz kiemelt prio­ritását mutatja az érintett szakasz gyorsított ütemezésű - 2008. évi befejezéssel kalkulált - kiépítésé­nek külön megvalósíthatósági ta­nulmányban történő alátámasz­tása. A teljes dél-dunántúli szakasz vonatkozásában elkészült megva­lósíthatósági tanulmány jelentős lökést adhat az M9 gyorsforgalmi út távlati fejlesztésének, ezen felül a Szekszárd-Dombóvár sza­kasz gyorsított ütemű kiépítésére vonatkozó tanulmány alátá­masztja azt a jogos igényt, hogy az érintett szakasz kiépítése a 2004-2006 közötti időszakra szó­ló Nemzeti Fejlesztési Terv Kör­nyezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programjából finanszí­rozható legyen. A megvalósíthatósági tanulmá­nyok lehetővé teszik, hogy a ké­szülő területi terveknél az érintett önkormányzatok szabályozási terveibe beépülhessen az M9 táv­lati nyomvonala, és így a későbbi fejlesztések számára a lehetőség biztosított legyen. Ezzel együtt megkezdődhet, illetve folytatód­hat az egyeztetésekkel kialakuló „konszenzusos” nyomvonal vo­natkozásában az előkészítés, ez­zel is elősegítve a Dél-Dunántúl fő ütőerét, közlekedési tengelyét je­lentő gyorsforgalmi út megvalósí­tását. A törzsprojekt (a gyorsforgalmi út) építési ütemeinek meghatáro­zásán túl a fejlesztési javaslat tar­talmazza a gyorsforgalmi út meg­valósításáig tervezett párhuza­mos,* valamint az út építéséhez kapcsolódó, illetve kapcsolható beruházásokat is (az egyik leg­fontosabb kapcsolódó projekt­elem Komló város hozzákapcso­lása az M9 gyorsforgalmi úthoz). A kapcsolódó projektek megvaló­sítása elsősorban az elmaradot­tabb, főút- és kapcsolathiányos, aprófalvas területi részeken válik fontossá, hogy az M9 térségfej­lesztő hatása szélesebb terület- sávban érvényesülhessen. ■ Az olasz minta: egy tanulmányút hozadéka Együttműködés a Dél-Dunántúli Régió és Emilia-Romagna Régió között Az olasz Piemonte és Emilia-Romagna Régió volt január vé­gén a célállomása annak a - döntően az Európai Unió által tá­mogatott - tanulmányútnak, melyen magyarországi terület- fejlesztési szakemberek vettek részt. Térségünket Pusztai Be­atrix és Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejleszté­si Ügynökség munkatársai képviselték. A felvételen a magyar küldöttség tagjai láthatók Munka a túloldalon A küldöttség tagjai elsőként Omegna városának munkaügyi központját keresték fel. A megye képviseletében a megyei elnök tit­kára, a megyei munkaügyi központ vezetője, valamint számos projekt­menedzser fogadta a magyar dele­gációt. A megbeszélések alkalmával kiderült, hogy a több évtizedes regi­onális politika erősítése mellett, az utóbbi időben további decentralizá­ciós folyamatok zajlanak le, így egy­re több feladatot bíznak az alsóbb szintekre. A határmenti együttmű­ködésre is akadtak szép példák: a munkaügyi központ vonatkozó projektjei szoros együttműködést feltételeznek Svájc szomszédos ré­szeivel. Mivel a megye igen közel fekszik Svájchoz, és az ottani terüle­teken több lehetőség van munkavál­lalásra, a megye lakosainak jelentős része ingázik a két ország között. A munkaügyi központ felvette a kap­csolatot a svájci munkaadókkal és munkaügyi szervezetekkel, annak érdekében, hogy az olasz munka- vállalókat folyamatosan tájékoztas­sa a svájci lehetőségekről, a szabá­lyozásokról és az adófizetés feltét­eleiről. A szoros kapcsolat a magyar partnerek számára is igen tanulsá­gosnak bizonyult, hiszen Magyaror­szág határmenti területein is tapasz­talható a szomszédos országokból érkező, illetve oda irányuló munka­erő-áramlás. Technoparkok vonzása Piemonte régióban hat technológi­ai parkot hoztak létre, melyek kö­zül a Lago Maggiore-i park alakult meg elsőként. Valamennyi park egy-egy profilra specializálódott - például biotechnológia, környezet- védelem - , és ezen témákban vonzza az innov4tív, kutatás-fej­lesztésre illetve szolgáltatásokra szakosodott kis- és középvállalko­zásokat. (Termelő cég kizárva). A Lago Maggiore-i park - mivel első­ként jött létre - általános innováci­ós tevékenységek betelepítésével foglalkozik. A Park területén kiala­kítottak egy laboratóriumot, mely számos kísérletre ad lehetőséget nem csupán a betelepült kis- és kö­zépvállalkozások (KKV-k), hanem külső vállalkozások számára is. A elvégzett kísérletek után a kifej­lesztett termékek minőségi tanúsít­ványt kapnak, mellyel kereskedel­mi forgalomba kerülhetnek. A technoparkban jelenleg huszonöt KKV működik. A központi részén helyezkednek el a park szolgáltató egységei - konferenciatermek, étte­rem, stb. - melyeket valamennyi betelepült vállalkozás használhat. Öko-hatékonyság A torinói Environment (Környeze­ti) Park környezetvédelmi és infor­mációtechnológia kutatásra specia­lizálódott, ilyen profilú KKV-k tele­pültek a park területére. A park te­rülete - mely Torino belvárosában fekszik - korábban ipari terület volt, melynek talaja nehéz fémekkel erő­sen szennyezetté vált. Ezen a terü­leten - annak teljes megtisztításával - alakítottak ki a környezetvédelmi szempontok maximális figyelem- bevételével olyan technológiai par­kot, mely „öko-hatékonyap” műkö­dik (ez a mottójuk). Az épületek te­tejét növényekkel telepítették be, alternatív erőforrásként napenergi­át alkalmaznak, illetve fűtésre a vá­ros parkfenntartása során keletkező nyesedéket használják. A parkot három ütemben valósították-való- sítják meg 35,5 mülió eurós költ­ségvetéssel. A parkot rt. formájában működteti a régió, Torino város és megye önkormányzata, a Finpiemonte forráskezelő szerve­zet, a kereskedelmi kamara és a gyáriparosok egye­sülete. A park terü­letén szintén mű­ködnek laboratóri­umok, amely a park témakörével összhangban vé­geznek kutatáso­kat. Állam az államban A régió közigazga­tásának számos ve­zetője tartott elő­adásokat a régió egyes szakterülete­iről. Az előadások­ból kiderült, hogy az elsősorban ipari termelésre beren­dezkedett terület önálló közigazga­tási rendszerrel működik, amely az „állam az államban” elv alapján önálló parlamenttel, kormánnyal és minisztériumi funkciókkal van ellátva. A régiónak magas a fejlett­sége és EU-s szinten is kiemelkedő teljesítménye van, ahol a munka- nélküliség aránya is csak négy szá­zalék körül mozog. Az ott tapasz­talható hatékony forrásfelhaszná­lás, amely az erős partnerségen alapul, jó példa lehet hazánk régiói számára is. Hozzá kell tenni azt is, hogy mivel Olaszország az EU ala­pító tagjai közé tartozik, és a kez­detektől részt kap a strukturális forrásokból, bizonyos lépéselőny­nyel rendelkezik a most csatlako­zókkal szemben: az újak remélhe­tőleg bizonyos idő után képesek lesznek felzárkózni ezen térségek­hez. Finpiemonte A házigazdák bemutatták a Finpiemonte szervezetet is, amely magánvállalkozás és részvénytársa­ság formájában működik. A regio­nális közigazgatás mellett jött létre kifejezetten a Strukturális Alapok­ból származó források kifizetésé­nek koordinációjára, helyi vállalko­zások támogatására és a technológi­ai parkok menedzselésére. A régió­ban több mint 16 ezer vállalkozást támogatnak, de számos társaság­ban részesedéssel is rendelkeznek. A Finpiemonte szoros kapcsolatot alakított ki a régió összes bankjával, mely intézmények kedvezményes hitelekkel segítik az arra érdemes kis- és középvállalkozásokat, illetve hozzájárulnak a Strukturális Ala­pokból érkező társfinanszírozáshoz is. Ez a szervezet hozta létre a hat technológiai parkot - önálló me­nedzsmenttel - és jelenleg azok há­lózatba szervezésén tevékenykedik. A KKV-k támogatása mellett egyéb nagy projektek lebonyolításában is részt vesz, mint két kastély rekonst­rukciójában, melyekre az EU-tól közvetlen támogatást kaptak. Akciócsoport a deltáért Bolognában, Emilia-Romagna Ré­gió székhelyén a küldöttség tagjai találkoztak a régió hivatalnokaival és az ÉRVÉT Fejlesztési Ügynökség munkatársaival. A régió képviselő­je beszámolójában bevezette a ma­gyar küldöttséget a régió életébe: az adminisztratív struktúrát, a Strukturális Alapokkal foglalkozó irodák munkáját ismerték meg a vendégek. Az Emilia-Romagna Ré­gió felépítése, szerkezete nagyban hasonlít a Piemonti régióban meg­ismertekéhez. Ezen a területen a szolgáltatásokban foglalkoztatot­tak aránya ugyan nagyobb az ipa­rénál, azonban itt is hagyományo­san nagy az ipari termelés hagyo­mánya. A munkanélküliségi ráta szintén mindössze 4 százalék kö­rüli. Az ÉRVÉT Ügynökség funkci­ója megegyezik a Finpiemonte-val, így a kifizetésekkel és a KKV-k tá­mogatásával foglalkoznak elsősor­ban. A csütörtöki nap egy kistérség meglátogatása és megismerése je­gyében telt. A Helyi Akciócsoport, amely a magyar kistérségi me­nedzsmentnek felel meg - csak ön- szerveződéssel jött létre -, aktívan tevékenykedik a Pó-delta térségé­nek fejlesztéséért. A térségben lévő mocsaras térség területrendezésé­vel olyan idegenforgalmilag vonzó területet alakítottak ki, amely a ten­gerparti turizmus szezonját kitolta. Ennek keretében falusi turisztikai termékeket, szálláshelyeket, étter­meket alakítottak ki, amelyek mi­nőségükben és mennyiségükben is kielégítik az igényeket. A helyi vál­lalkozókkal - elsősorban az ide­genforgalomban érdekeltekkel - szoros kapcsolatot építettek ki, ez­által is elősegítve a magas minőség biztosítását, illetve a helyiekben „elhintették” a környezettudatos életmód, gazdálkodás csíráit. Az olaszok az utolsó napon a szerda délutáni programban előrevetített témákat, a régió adminisztratív struktúráit, az Európai Unió 2. cél­kitűzésének programozási doku­mentumát és a tárgyalásos progra­mozás helyi gyakorlatát mutatták be, A hatékonyság alapjai A tanulmányút mind a Regionális Operatív Programok tervezésben dolgozók, mind a pályázati eljárás­ban tevékenykedők részére hasz­nos információkkal szolgált. Az észak-olasz régiók tervezési, prog­ramozási és pályáztatási, értékelési és ellenőrzési tapasztalatai fontos, gyorsan felhasználható, egyes ese­tekben adaptálható ismereteket je­lentettek a most kialakítandó regio­nális intézményi hálózatnak, illet­ve ellátandó feladataink várható tartalmával kapcsolatosan. A régiók az integrált projekteket előnyben részesítik mind a kezel­hetőség, programozás, átlátható­ság miatt, mind végrehajtás szem­pontjából. Azok a régiók működ­nek hatékonyan, melyek a magyar kistérségi rendszerhez hasonló te­lepülési csoportok szerint próbál­nak egy cél érdekében integrált projektet összeállítani. Ez a tapasz­talat megerősíti a kistérségekkel kapcsolatos hazai törekvéseket. Régiós hozadék A Dél-dunántúli Régió szempontjá­ból további hozadéka a tanul­mányútnak, hogy hivatalos együtt­működés készül Dél-dunántúli Ré­gió és Emilia-Romagna Régió kö­zött, megkezdődött a hivatalos el­nöki együttműködés kidolgozása. Hivatalos olasz delegáció is érke­zett, amely találkozott az elnökkel és a régió szakembereivel, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tagjaival. Az együttmű­ködés szintjei elsősorban az egye­temek (Bolognában a világ, míg Pé­csett Magyarország első egyetemét alapították), a vállalkozás- és klaszterfejlesztés, a kistérségek, és a turizmus valamint az agrárfej­lesztés lennének. (66778) Három komponensre lehet pályáz­ni: 1. Munkahelyteremtő gazdasági funkció ellátására alkalmas városi és települési területek rehabilitációja 2. Elérhetőséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesz­tése degradálódó városi területeken és rossz állapotú te­lepüléseken 3. Foglalkoztatás alapú helyi kezdeményezések ösztönzése A Dél-dunántúli Régió számára rendelkezésre álló forrás: 11,24 mil­lió euró (250-nel számolva: 2 milli­árd 810 millió Ft). A projekteket az Európai Unió és a magyar állam maximum 90 szá­zalékban támogatja. A jelenlegi szabályozás szerint a mini- mum/maximum támogatási ösz- szeg komponensenként: 1. 500 ezer - 3 millió EUR 2.500 ezer - 3 millió EUR 3. 50 ezer - 300 ezer EUR Több komponensre egy közös pályázat keretében lehet pályázni, a 2. és 3. komponensre önállóan nem lehet pályázatot benyújtani, vagyis alapfeltétel, hogy egy pályá­zatnak az 1. komponensre vonat­kozó pályázati részt mindenkép­pen tartalmaznia kell. Az értékeléskor előnyt élveznek a komplex pályázatok, melyek mind­három komponens tartalmazzák. További feltétel a projektek teljes előkészítettsége (a kiviteli tervekkel és az építkezéshez szükséges ösz- szes engedéllyel rendelkezni kell), ' aminek a költségét a pályázónak kell állnia, a program ezt nem fi­nanszírozza. A pályázatokat regio­nális szakértők véleményezik, az értékelési procedúra az Európai Unió által minden elemében ellen­őrzött, és a végső döntést az EU- delegációnak is jóvá kell hagynia. ■ A Dél-dunántúli Régió három megyéjébe összesen mintegy 2,8 milliárd forint forrás ér­kezhet a Phare 2002-2003 (Orpheus) Területfejlesztési Program révén. Előrelátható­lag a program kiírása 2003. májusában lesz, a pályázatok beadási határideje pedig 2003. augusztus. Milliárdok, egy programmal Kiírás májusban, határidő augusztusban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom