Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-18 / 48. szám

10. OLDAL 2003. Február 18., kedd BÁDFOGÁS______________________________________________________K R I M I Újabb ellopott Zsolnay- alkotások kerültek elő A napokban egy mecseki villában találták meg a rendőrök azt a két kis méretű Zsolnay- dísztárgyat, amelyeket tavaly loptak el egy pé­csi középületről. A ház tulajdonosa az eddigi adatok szerint jóhiszeműen vásárolta a szob­rokat. Egyelőre bizonytalan, hogy ez az ügy összefügg-e a közelmúltban történt további Zsolnay-lopásokkal. PÉCS Egy, a Mecseken épült villában lelték meg a nyomo­zók a napokban azt a két, ananászt formázó Zsol- nay-dísztárgyat, amelyeket még 2002. nyarán lop­tak el egy elhagyottan álló pécsi középületről. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóre­ferense lapunknak elmondta, a nyomozás eddigi adatai szerint a tárgyakat rejtő ingatlan tulajdonosa - akit tanúként hallgattak ki - jóhiszeműen vásárol­ta meg a tárgyakat. A szóban forgó háztulajdonos hasonló tárgyak gyűjtésének hódol, s feltehetően ezért kínálták fel neki megvételre a műalkotásokat. A sajtóreferens elmondta azt is, több személyt gya­núsítanak a lopással, és azt is vizsgálják, hogy a mostani eset és a korábbi Zsolnay-lopások között van-e összefüggés. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a közel­múltban egy névtelen bejelentést követően egy pé­csi, kertvárosi panelház egyik lakásában rábukkan­tak a pécsi kapitányság nyomozói arra a - becslések szerint mintegy tízmillió forintot érő - Zsolnay-kút- ra, amely több mint két hónappal korábban tűnt el a pécsi neurológiai klinika udvaráról. A három da­rabban megkerült műtárgy ellopásával egy 39 éves férfit gyanúsítanak. Egyelőre bizonytalan, hogy a két, részben már felderített ügy elkövetőinek van-e köze a két, még a múlt században készített porcelánelefánt ellopásá­hoz, amelyek a Janus Pannonius Múzeumból tűn­tek el. (Háttér; előzmények: www.dunantu.linaplo.hu) MÁTÉ B. Folytatódik a számlagyárosok pere Tegnap újabb tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódott Pécsett a köztudatban „Synergon-ügy” néven elhíresült fiktív számlázási ügy tárgyalása, amelynek során 22 vádlott állt a bíró­ság elé. A vádirat szerint a vádlottak 300 millió forintos kárt okoztak az államnak. Csak szakszerűen érdemes riasztórendszereket telepíteni Hírek Megijedt a rendőröktől Pécsett vasárnap a Hársfa ut­cában egy személygépkocsi vezetője annyira megrémült az őt igazoltatni akaró jár­őröktől, hogy menekülése közben három autóval is ütkö­zött. Amint később kiderült, a férfi nem ok nélkül fogta me­nekülésre a dolgot, ugyanis többek között sem érvényes jogosítványa, sem forgalmi en­gedélye nem volt. Az okozott kár több százezer forint, (mb) Ellopták a kabátot Vasárnap a vásártéren egy is­meretlen személy az egyik árustól ellopott egy irhabun­dát. A kabát értéke kilencven­ezer forint. (mb) Elfogták a rablókat Cserkúton vasárnap betörték egy családi ház ablakát, majd a lakásból ékszereket és fest­ményeket loptak el több száz­ezer forint értékben. A rend­őrök nem sokkal később el­fogtak két fiatal lányt, akiknél az ellopott holmikat is meglel­ték. (mb) Keresik a tanúkat A Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányság kéri azok jelent­kezését, akik február 8-án haj­nalban a 6-os úton Pécs irá­nyába haladva szemtanúi vol­tak annak a balesetnek, amely során a Pécs-Hird és Pécs kö­zötti vasúti felüljáró alatti sza­kaszon egy ismeretlen rend­számú teherautó elsodort egy, az úttest jobb szélén haladó gyalogost. A tanúk a 300-666- os pécsi telefonszámon jelent­kezhetnek. ________________________!S51 PÉ CS Amint arról lapunkban beszámol­tunk, 2000 júliusában az APEH nyo­mozást kezdeményezett egy pécsi vállalkozás ellen, mert az ellenőrzé­sek során a cég könyvelésében het- venmillió forint értékű fiktív számlát találtak. Az elhúzódó ügyben a fik- tívszámla-kibocsátó cégek mellett egyre több olyan társaságot is felde­rítettek, amelyek a dokumentumo­kat befogadták, ezek egyike volt az adónyomozók szerint a Synergon Rt. Pécsett tegnap folytatódott a bí­róságon a tanúk' és a szakértők meg­hallgatásával az ügy tárgyalása. A városi ügyészség huszonkét, több­ségében baranyai kötődésű személy ellen emelt vádat több rendbeli, adóbevételt különösen nagy mér­tékben csökkentő adócsalás bűntet­te, és más bűncselekmények miatt. Amint azt dr. Kalmár Éva, a me­gyei bíróság sajtószóvivője elmond­ta, a vád szerint 1997. és 2000. kö­zött a vádlottak egy része az általuk irányított cégek .nevében fiktív gaz­dasági eseményeket tartalmazó számlákat állítottak ki, ezt a befoga­dó vállalkozások könyvelésükbe be­vezették, és ezek segítségével csök­kentették áfájukat, illetve társasági adójukat. A számlázók a számlaér­ték 10 százalékáért tevékenykedtek. Összességében az állam 300 millió forint adóbevételtől esett el. A vádlottak egy része a befogadó cégek felkutatásával foglalkozott az időközben országos méretűvé duz­zadt szervezetben, míg mások a pénzszállítást végezték. Utóbbiak ezért havi ötvenezer forintot kaptak, és egyéb kedvezményekben is ré­szesültek. A fiktív számlákkal kapcsolatos ügyben még három, a váddal érin­tett személy szökésben van, ellenük nemzetközi elfogatóparancs van ér­vényben. A szövevényes ügyben a bíróság várhatón március elején tartja a kö­vetkező tárgyalást. MÁTÉ BALÁZS A korszerű riasztóberendezé­sek tervezését és felszerelését mindenképpen bízzuk szak­emberekre, ugyanis csak eb­ben az esetben nyújthatnak megfelelő védelmet. A riasztórendszerek kiépítése során törekedni kell arra, hogy minél több érzékelőt helyez­zünk el. Ennek természetesen az anyagi lehetőségek is gátat szabnak, ezért sok esetben al­kalmaznak ún. „csapdaszerű vé­delmet”, melynél az érzékelők csak azokon a pontokon vannak elhelyezve, ahol az elkövető mindenképpen áthalad. Csapda­szerű védelem, felügyelet csak akkor megfelelő, ha a felületvé­delem minden nyílászárót fi­gyel, felügyel. A rendszer vezetékeit - amennyiben azok falon kívül futnak - minden esetben védő­csőben, vagy kábelcsatornában kell vezetni. Keszthely Elfogták a keszthelyi rendőrkapi­tányság járőrei azt a keszthelyi betörőt, aki visszatért a tett szín­helyére. Társa szintén még aznap rendőrkézre került. A gyanú sze­rint a két keszthelyi férfi (K. Cs. és G. L.) az elmúlt napokban a bejárati ajtót betörve hatolt be egy keszthelyi, Bajcsy-Zsilinszky utcai családi házba, s onnan mintegy 76000 forint értékben A rendszer elemeit „szabo­tázsvédetten” kell telepíteni, ami azt jelenti, hogy a berendezés bármely elemének megbontása azonnali riasztást kell, hogy ki­váltson. A jelzőriasztó rendszerek el­sődleges célja az elkövető elri­asztása a helyszínről, és ezáltal az értékek megóvása, megtartás sa. E cél elősegítése érdekében minden körülmények között szükséges helyi hangjelző kiépí­tése, még akkor is, ha a rendszer egy nagyon hatékonyan műkö­dő távfelügyelethez jelez át. Riasztásjelzés céljából szabo­tázsvédett dobozban felszerelt hang-fényjelző és hangjelző ké­szülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehes­sen egyszerű eszközökkel elérni őket és egymástól az épület adottságához igazodva, a lehető legtávolabb kerüljenek. kisgépet, szerszámokat és ruha­neműt tulajdonítottak el. Délután a lakók ismét gyanús mozgásra figyeltek fel, akárcsak az utcában járőröző rendőrök, akik a házhoz vezető friss láb­nyomokat is felfedeztek a hóban. Az egyik férfit a helyszínen, a másikat később kapták el. Elle­nük lopás bűntettének alapos gyanúja miatt büntetőeljárást in­dítottak. EUROPRESS M. B. Visszatért, elkapták BEMUTATKOZIK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉG ÜGYI FŐISKOLAI KARA KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONTJA Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Pécs, Rétu. 4. Tel: 72/535-981, Fax: 72/535-982 Főigazgató: dr. Tahin Tamás Pécsi Képzési Központ Pécs, Rét u. 4. Tel: 72/535-980, Fax: 72/535-984 Igazgató: dr. Csere Tibor Kaposvári Képzési Központ Kaposvár, Szent Imre u. 14/b Tel: 82/529-958, Fax: 82/529-955 Igazgató: dr. Gyódi Gyula Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet Kaposvár, Guba S. u. Tel: 82/321-747, fax: 82/502-020 Igazgató: dr. Répa Imre Diploma a diagnosztikához Csúcstechnológiához csúcstudás szükséges, ezt adja majd az új szak Kaposvár Szeptemberben új szakot in­dít a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar a pécsi és kaposvári központjá­ban. A képalkotó diagnoszti­kai szak létrejötte a PTE és a Kaposvári Egyetem együtt­működésének eredménye. Az elmúlt két évtizedben rob­banásszerű fejlődésen ment ke­resztül a gyógyító orvoslásban a képalkotó diagnosztika. A Konrad Röntgen által 1896-ban feltalált módszer alapján mű­ködő radiológiai eljárások nap­jainkra már jelentősen háttérbe szorultak, a helyükre lépő ult­rahang (UH), computertomo- gráf (CT), a magmágneses re­zonancián alapuló (MR) képal­kotó eljárások elterjedése mi­att. A számítástechnika fejlődése is nagy szere­pet játszott abban, hogy az új képalkotó eljárá­sok révén az orvosok három dimenzióban lássa­nak bele az emberi test minden zugába, és akár még fizikai beavatkozás nélkül többet lássanak, mint a műtétek során. A képalkotás itthoni fejlődését azonban nem követte az ezzel kapcsolatos oktatás fejlesztése, Magyarországon eddig nem is volt olyan hivata­los, felsőfokú végzettséget igazoló, diplomát is adó oktatási forma, ahol mindez elsajátítható lenne. Szeptemberben azonban Kaposváron és Pécsen is megkezdődik a képalkotó diagnoszti­kai szakon a felsőfokú oktatás. A nappali és le­velező tagozaton is folyó képzésre várhatóan hatvan jelentkezőt vesznek fel, akik főiskolai oklevelet kapnak.- Az USA-ban, Ausztráliában, Japánban és Euró­pa nyugatí felében már több mint egy évtizede el­várás, hogy a képalkotó diagnosztikai munkát fel­sőfokú végzettséggel rendelkező munkatársak mű­veljék - mondta dr. Répa Imre, a Kaposvári Egye­tem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének igazgatója, aki dr. Kelemen Jánossal, a Pécsi Tudo­mányegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kapos­vári Képzési Központ tanszékvezető tanárával együtt állította össze az új szak indításához szüksé­ges oktatási programot, melynek révén az itt tanu­lók széles körű biológiai, anatómiai, élettani, fizi­kai, kémiai, számítástechnikai, majd klinikai orvo­si ismeretekre tesznek szert. - Ez a szerteágazó, megszerzett tudás szolgálja azt a célt, hogy a vég­zés után a mindennapos orvosi munkában tevé­kenykedők célravezetőén, tudatosan alkalmazzák a képalkotó diagnosztikai eljárásokat, a rendelke­zésükre álló high-technology műszerekkel. Mivel az első végzős hallgatók közül várhatóan többen kerülnek a képalkotó diagnosztíkai, radiológiai egységek asszisztensi vezetői beosztásába, ezért az új képzésben gazdasági, közgazdasági, egészség- ügyi organizációs és finanszírozási ismeretek okta­tása is szerepel. Nem utolsósorban az új képzés programjában szerepel az oktatói és kutatói alapis­meretek átadása. Ez a többirányú, magasszintű, komplex tudás nem szerezhető meg a régi típusú, munka melletti képzés során egy vagy két év alatt, ehhez felsőfokú főiskolai, későbbiek folyamán egyetemi oktatási keretek kellenek. ________a AZ ÚJ SZAK NAGY JÖVŐ ELŐTT ÁLL Az induló képalkotó diagnosztikai szak létrehozóit kérdez­tük: mit várhatnak az oktatás, az egészségügy és az új szak hallgatói ettől a képzési formától? DR. TAHIN TAMÁS, a PTE EFK főigazgatója: Az egész­ségügy részéről igény vetődött fel erre a fajta képzésre, mi pedig gyekszünk mindig a szükségletekhez és az igényekhez igazítani a képzéseinket. Missziónk, hogy olyan szakemberekkel segítsük az egészségügyet, ami­től a megelőzés is hatékonyabb és az ellátás színvona­la is javul. Erre az új szak tekintetében garanciát jelent, hogy hallgatóink a legkorszerűbb diagnosztikai techni­kával és a legjobb szakemberekkel találkozhatnak a képzés során. DR. CSERE TIBOR, a pécsi képzési központ vezető­je: A röntgendiagnosztika óriási fejlődésen ment ke­resztül az elmúlt években és várhatóan ugyanilyen di­namikusan fejlődik majd az elkövetkező időszakban is. Éppen ezért ez a szakterület perspektivikus döntés a frissen érettségizettek számára. A magasabb szintű oktatás lehetővé teszi, hogy az asszisztencia még köz­vetlenebb kapcsolatba kerüljön a betegekkel, önállób­ban dolgozhasson, ami az orvoslás számára is nagyon nagy segítség. DR. KELEMEN JÁNOS, a kaposvári központ tanszék- vezetője: - A diagnosztika fejlődése megköveteli, hogy olyan szakemberek dolgozzanak a területen, akik nem rutinszerűen, hanem tudatosan végzik a munkát. Tisz­tában vannak a diagnosztikai gépek és műszerek mű­ködési elvével éppúgy, mint a humán anatómiával és élettannal. Nagyon fontos lesz a gyakorlati képzés, sze­retnénk, ha több városban, eltérő körülmények közt működő kórházak és klinikák életét is megismernék hallgatóink. DR. RÉPA IMRE, a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének igazgatója: - Ez az új szak több okból is egyedülálló. Egyrészt segít felzár­kózni a nyugati egészségügy diagnosztikai képzettsé­géhez, másrészt egy modell alapja is lehet. Ez a lineá­ris oktatási forma, ahol három lépcsőben képzik a szakembereket. Az első a szakspecifikus, emelt szintű érettségi, a második a főiskolai szintű, 3-4 éves okta­tás, végül pedig az úgynevezett masters degree-t adó 2- 3 éves ráképzéssel egyetemi szintre emelt oktatás. A képalkotó diag­nosztikai szak most 3 éves főiskolai képzésként indul, de reményeink szerint belátható időn belül elindulhat az a bizonyos ráképzés és vé­gül egyetemi diplomás diagnoszták dolgozhatnak a magyar kórházak­ban és klinikákon. a í 4 I á

Next

/
Oldalképek
Tartalom