Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-10 / 9. szám
? I 2003. Január 10., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Ötvenéves a „Pécsi Rádió” 1953. január 12-én szólalt meg már eljutott olimpiára, világbaj- először a Pécsi Rádió. Ekkor nokságra is. még csak a Kossuth és a Petőfi rádiót hallgathattuk, s nem volt televízió sem. És általában csak a Budapest feletti égboltot ismerhettük meg az időjárás-jelentésből... Új fejezet kezdődött a magyar rádiózás történetében, egymást követték a regionális adók, pontosabban ekkor még csak a városi rádiók adói. Az élet megkövetelte, hogy az adott település lakói a helyi történésekről gyorsan és pontosan tájékozódhassanak. Pécsett az úgynevezett „krónikás” feladatok mellett egyre- másra új tennivalók is jelentkeztek, megvalósításukban példamutató hozzáértéssel, ügyszeretettel vették ki részüket az új rádió munkatársai. Ezt bizonyítja a ma is rendelkezésre álló hanganyag, az archívum, amely - többek között - színházi felvételekben, jeles személyiségekkel, tudósokkal, művészekkel, sportolókkal felvett interjúkban, riportokban őrizte meg a város történetének aktuális perceit. A szereplők közül sajnos sokan már nincsenek közöttünk, de a gondolatok, a hangok ma is élnek, segítve az emlékezést. A teljesség igénye nélkül is kötelességünk szólni az alapítókról, a rádió első korszakának már jól ismert személyiségeiről; Pálinkás Györgyről, Horváth Gyuláról, dr. Nádor Tamásról, László Lajosról, Szabó Máriáról, Somogyvári Valériáról, Nógrádi Erzsébetről, vagy a zenés kívánságokat ma is teljesítő Lenk Irénről, akinek édesapja, Gyula bácsi a rádió alapító technikusa volt. A Pécsi Rádió történetében mindig kiemelkedő jelentőséget kapott a sport. Itt feltétlenül említenünk kell a jellegzetes, rekedtes hangú Lengyel Zoltán egykori labdarúgót, az első pécsi sportriportert, aki számtalan mérkőzésen állt a Verseny utcai pálya szélén, s a sokszor 20 ezer szurkolóval együtt örült Opova Józsi cseleinek, góljainak. Utódja, Kovács Imre tudósítóként A pécsi színészek a „hőskorban” rendszeres szereplői voltak a műsoroknak, bemondóként Tomanek Nándor, Galambos György napról napra megszólaltak a rádióban. A hozzájuk csatlakozó Széplaki Endrével ők alkották a Pécsi Rádió Gong együttesét, amely vidám kuplédallamokra fűzte fel a város hibáit, s a kritizálható ügyeket... Nevelő iskolaként is hatalmas munkát végzett a pécsi rádiós műhely, gondoljunk csak Bereczky Gyulára, Balogh Máriára, a Krassó testvérekre, Gombár Jánosra, Dám Lászlóra, Hídvégi Józsefre, dr. Felső Pálra és másokra. A bemondói kar külön érdekessége volt, hogy sokszor kellemes orgánumú egyetemisták végezték e nem könnyű munkát. így a ma Amerikában praktizáló Hajduczky István, vagy a már elhunytak: a szívspecialista Bódis Lóránt, Szécseiné Kovács Magdi, Boga Anikó. A magyar nyelvű műsorok mellett erőre kaptak, önálló hangra, stílusra találtak a nemzetiségi szerkesztőségek. A délszláv, és a német műsorokban olyan jeles szerkesztőket, munkatársakat ismerhettünk meg, mint a Filákovity testvérek, Kollár Szaniszló, Szende Béla, Ré- ger Antal, Kerner Lőrinc és még sokan mások. Az ő nyomdokaikon tanulva méltó utódok készítik ma is a műsorokat. 50 év múlt el, változott a világ és a rádiózás is. Nekünk pécsieknek természetes, hogy a Pécsi Rádióval ébredünk. Napjainkban már nem csak kopogtat, de teret is kapott a legkorszerűbb műsorkészítés mód, amelynek alapja az informatika. Egy viszont biztos, bármilyen technikai módozatban szólal meg az ismert szignál-, vagy szünetjel, nekem a „Nincs szebb madár, nincs szebb madár a fecskénél” dallamsora mindig a Pécsi Rádiót fogja jelenteni! Dr. Toller László polgármester Bóbita-premier Ma 20 órai kezdettel mutatja be új produkcióját a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínháza. A felnőtteknek szóló Candide, avagy a Jámbor című premier-darab igazi bábszínházi különlegesség. Voltaire eredeti, világhírű filozofikus-regényes munkáját Csánicz Balázs ültette át bábszínpadra, rendezte: Sramó Gábor társulatigazgató. A főbb szerepeket Varga Péter, Matta Lóránt, Kozma Andrea és Illés Ilona báb- színművészek alakítják. ibk) GYERMEKRAJZOK A KÖNYVTÁRBAN. Több mint kétszáz alkotás érkezett a Városi Könyvtár gyermekrajzpályázatára, amelyet a magyar gyermekirodalom nemes hagyományait folytató író- és költőnőink, Bálint Ágnes, Fehér Klára, Nemes Nagy Agnes és Szabó Magda műveihez készítettek pécsi kisiskolások. A rajzokból összeválogatott tárlat a hónap végéig látogatható a Csipkefa gyermekkönyvtárban, a Bajcsy-Zsi- linszky utcában, a Vásárcsarnokkal szemben._______________________________ fotó: laufer László A könyv a legjobb barát Egy pécsi klinika alkalmi könyvárudájának kiemelt helyen tündöklő kínálatából: „Kés alatt’’. És közvetlenül mellette: „Imakönyv”. Lehet, hogy e két mű le is fedi az igényeket? _____________ilk. Pé csett járt a Csipike írója Szerda este a Civil Közösségek Háza vendége volt Fodor Sándor író, az Erdélyi Magyar írók Ligájának tagja. A 75 éves szerző, akinek legutóbbi kötete Sündisznóállás címmel jelent meg itthon, és háborús emlékeit dolgozza fel benne, Magyarországon Csipike, a törpe mesegyűjteményéről ismert régóta, és újabban megint, mivel a könyv a pécsi Alexandra Kiadónál jelent meg újból. Fodor Sándorral Magyar Zsolt, a Partoldal című irodalmi folyóirat szerkesztője beszélgetett. (sz) Elmarad a jótékonysági koncert A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány és a Rotary Klub értesíti a meghívottakat, hogy a havazás okozta iskolai szünet miatt a január 11-re hirdetett jótékonysági koncert a Művészeti Szakközépiskolában elmarad és egy másik időpontban kerül megrendezésre. ■ Aki a jelmezek mögött van A Pécsi Nemzeti Színházban a színészekhez hasonlóan a kiszolgáló dolgozók is szavaznak az elmúlt évadban a legjobb teljesítményt nyújtó társukra. A műszakiak nívódíját ezúttal Hell Mihályné, a női varroda vezetője nyerte. Az „ablakon át” érkeztem több mint húsz esztendeje a színházhoz, kinéztem magamnak ezt a helyet, és engem is kifigyeltek - idézi egykori választása körülményeit a díjnyertes. A Színház téren egy varrószalonban dolgoztam, és akkor ez a műhely éppen szembenézett velünk. Aztán innen többen nyugdíjba mentek, és az ablakon át hívtak meg ide dolgozni. Hell Mihályné azóta már 15 éve a színház női varrodájának vezetője, s mint mondja, ha újra kezdhetné az életét, akkor is ezt választaná, csak még sokkal hamarabb. A kővágótöttösi asz- szony úgy fogalmaz, ez jóval több egy női szabóságnál. Igen gyorsan kell itt dolgozni, különleges anyagokkal, múlt századok divatja szerint. A korhű technikákat évekig tanulják, számtalan egyéni ötletet bevetve, másrészt nem hiányozhat a varrodai rutin sem. Ugyanis például egy operetthez egy hónap alatt öten-hatvan ruhát varrnak meg, a szereplők sokszor még felvonáson belül is többször váltanak öltözetet. Másrészt a varrónők összekötők a jelmeztervező és a színészek között, ők pontosan tudják, hogy ki szereti a kivágott nyakút, a hosszabb, vagy rövidebb fazonú ruhákat. Az eddigi legkülönlegesebb kérés az volt, amikor egy 40 méteres köpenyt kellett csinálni, és a főszereplő nő öltözéke alatt táncolt az egész balett-társulat. Nemegyszer előfordul az is, hogy a rendező csak a főpróbán látja először a kosztümöket, és a színpadi világításban kettőt-hármat kiszór közülük, így az utolsó nap újat kell helyette készíteni. Másrészt jó néhányan kilókat fogynak a próbáktól a bemutatóig. Szóval átalakítani, javítgatni való is akad rengeteg. A Sütőipari Rt. alapította Műszaki Nívódíjról a PNSZ-ben több mint százan döntenek évről évre, és a dolgozók az elvégzett munka milyenségéről szavaznak, a gyorsaságról, a minőségről, a maguk tevékenységével összevetve. A színházvezetés úgy vélekedett, ezúttal is méltó helyére került a kitüntetés. __________________________________________ MÉSZÁROS B. E. Hell Mihályné húsz éve lépett be a színház varrodájába fotó: laufer l. Édes otthon, keserű szájízzel A család minden vagyonát összedobja, hiteleket vesz fel, hogy végre saját háza legyen, de a frissen épített házban repedeznek a falak, sorra jelentkeznek a hiányosságok. A kivitelező persze tagad, de végül csak kiderül, hogy ő a felelős a hibákért. Mit tehetünk ezután? Hogyan járunk a legjobban?- Egyszer csak észrevettük, hogy az új házunk nappalijában süly- lyed a mennyezet - kezdi családi kálváriájuk ismertetését István. - Egy hónapon belül tíz centit behajtott, úgyhogy kezdtünk aggódni. Ez egy könnyűszerkezetes ház, de nem a technológiával volt a baj, hanem a kivitelezéssel. A kádat a tetőszintben ugyanis rossz helyre rakták, a súlya pedig lenyomta a nappali födémjét. Aztán sorra jöttek a gondok, szinte nincs szoba, ahol ne lenne valami baj.- Már az úszómedence építése jelezte, hogy résen kell lennünk - kapcsolódik be a beszélgetésbe Mária, a felesége. - Amikor elkészült, feltöltöttük vízzel, és pillanatok alatt elfolyt belőle minden. Aztán később jött a többi probléma, a teraszon hetekig pattogzott föl a csempe, mert az aljzatbetonozást több ütemben, dilatációs hézag nélkül készítették. A házban is egymást érték a hibák, elnyíltak egymástól a falak, repedések keletkeztek, holott a könnyű- szerkezet azonnal teherviselő. Az ajtók vetemednek, szétpattannak. Hogy mi ilyenkor a teendő? - kérdez vissza István. - Hát, folyamatos harcban állunk az építő kft.-vel. Minden garanciális munkát elhárítottak eleinte, de amikor műszaki szakértőt fogadtunk, hamar bebizonyosodott, hogy mindenben ők a ludasok. A munkát kulcsrakészen vállalták, de kihagyták a kiviteli tervet, így spóroltak. Munkafázisokat cseréltek fel, más anyagokat használtak. A sok hibát azonban csak nagyon lassan sikerül korrigálni, és van, amelyiket még két év után sem javították ki. Szörnyű, hogy kulcsrakészen kértünk egy házat huszonnyolcmillió forintért, de a korrekciókra több, mint hárommilliót kellett utólag költeni. A szakértő ugyanakkor azt mondja, jó, hogy egyezkedtünk, mert a per többéves tortúra, és addigra tönkremehet a társaság is.- A tanulság az, folytatja Mária, hogy ez egy rutintalan kivitelező csapat volt, és a tanulópénzt mi fizetjük meg helyettük. Gyorsan és igényeinkhez képest olcsón szerettünk volna építkezni, mert nem akartunk sokáig albérletben lakni. Azért választottuk a köny- nyűszerkezetet is, no meg így jutott néhány extrára, például a medencére. Eleinte több céget is megkerestünk, de ezek a fiatalok tűntek a legkomolyabbnak, és ők voltak a legrugalmasabbak. Ha újrakezdhetnénk, biztos, hogy megbíznánk egy műszaki ellenőrt, aki folyamatosan mindenről beszámol. A cégválasztásnál pedig nem a társaság megbízottjait kérdezném, hanem a referenciaházaikat nézném meg, és a bent lakókat faggatnám a részletekről. Amit tanácsolni tudunk a hasonló helyzetbe kerülőknek, a gondok jelentkezésekor feltétlenül forduljanak műszaki szakértőhöz, méressék fel az egész házat, és egyszerre nyújtsák be a komplett szakvéleményt.- Ennek a háznak az építése három éve kezdődött, s azóta már született egy új rendelet, mely kötelezővé tette a kiviteli tervet is minden építkezésnél. Ennek birtokában pedig több gond is megelőzhető lett volna - jegyzi meg Marsay István, az építkezést vizsgáló műszaki szakértő. A házépítéseknél egyébként a valódi viták nem a megbízók és az építők, hanem a tervezők és a kivitelezők között zajlanak. Mert a hiba az bekövetkezett, a kérdés az, hogy ki a vétkes. Az épületek szerkezeti elemeinek kialakítására 3-5 éves garanciát köteles vállalni az építő, de persze egy falrepedésért, vagy tetőmegroppanásért ezt követően is elszámoltatható. A kártérítést a szakértők, a bíróság költségeit pedig az állja utólag, aki hibázott. Ebben az esetben a vállalkozók szakmai gyakorlata hiányzott, hirtelen sok pénzt akartak keresni, áron alul vállalták a munkát, és az olyan is volt. Az ügyleten aztán mindkét fél sokat bukott erkölcsileg és anyagilag is. Ilyen esetekben a megrendelő két dolgot tehet. Amint észreveszi, hogy a kész házban repedések, hibák jelentkeznek, vagy az építési hatósághoz mehet panaszra, vagy egy szakértőhöz. Ha a hatóság nem látja súlyosnak a hibát, akkor az építési felügyelethez (a Közigazgatási Hivatal látja el ezt a funkciót) lehet fellebbezni, majd a bírósághoz. Évente a megyében 200-300 ilyen építkezéssel kapcsolatos peres ügy zajlik, s általában a kivitelezők húzzák a rövidebbet. Ezeken a pereken a falpenészesedés- től a több százmilliós kártérítésekig minden előfordul. A szakértő szerint bíróságra menni építési hiba miatt csak százezres nagyságrendnél érdemes, mert különben többe kerül a leves, mint a hús. MÉSZÁROS B. ENDRE A szabályszerű építkezés Bízzunk meg egy kamarai engedéllyel rendelkező építésztervezőt, aki az engedélyezési és a kiviteli terveket is elkészíti. Utóbbi a kőműves feladatoktól a bádogosmunkákig mindent leír és költségvetést is tartalmaz, a beépítendő anyagokat is részletezve. Ezután lehet kivitelezőt keresni (akár versenytárgyalás útján is), műszaki ellenőrt felfogadni, aki az egész építkezés alatt a minőség őre, de tételesen számon kérheti a kivitelezőt az egyes költségekről is. A munkák befejezése után következik a műszaki átadás, amely csaknem mindig hiánypótlásokkal folytatódik. A beköltözést követően egy év múlva újabb műszaki bejárás az előírás, de családi házaknál ezt ritkán tartják be, pedig igen hasznos lenne. Ha aztán jelentkeznek a hibák, akkor következnek a hatósági, szakértői vizsgálatok és a perek.
