Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-23 / 22. szám
■■■ 2003. Január 23., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ________________SZENTGYÖRGYI AlBERT-DÍJ ________________ Dr . Barakonyi Károly A magyar felsőoktatásban végzett nemzetközi hírű iskolateremtő munkájáért díjazták a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karáról dr. Barakonyi Károlyt, a Stratégiai Management Tanszék vezetőjét. Az egyetemi tanár úgy fogalmaz, azért tartja nagy elismerésnek ezt a kitüntetést, mert a közgazdász pályán talán az oktatásban a legnehezebb rangos szakmai teljesítményt felmutatni. Hozzáteszi, legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy egy Fullbright-ösztöndíjnak köszönhetően hosszabb időt Amerikában tölthetett, és ennek egy alapozó tankönyv lett a hozadéka. A Stratégiai Management című kiadvány már három kiadást ért meg, s legutóbb 2000-ben kétszeresére bővült az átdolgozott anyag. Ennek a dupla kötetnek a sikere pedig abban rejlik, hogy a rendszerváltás után olyan területhez nyúlt, amely igen piacképesnek bizonyult újszerű megállapításaival. Érdekesség, hogy a tanár úr valójában villamosmérnök, és 12 esztendős áramszolgáltatói kitérő után került másoddiplomás gazdasági mérnökként az oktatói pályára, ahol most már a harmadik évtizeden is túljutott. Barakonyi Károly korát illetően is jubilál az idén, 65 éves lesz. Gyermekei ugyan nem az apa mesterségét választották - Eszter jogász lett, Aliz pedig az orvosi egyetemet végezte el -, de a tanszékvezetőt ez nem tartja vissza abban, hogy az oktatás mellett a kutatással is foglalkozzon. Összekapcsolva a közgazdasági és az oktatói tapasztalatokat az egyetemi rendszer reformján dolgozik. Ez egy országos program, a tantervek, tantárgyak jobb tagolását készíti elő egy nagy team, és ezen belül az egyetemi menedzsment reformját is meg kell tervezni. Utóbbi feladatnál keresni sem lehet vonzóbbat egy tanszékvezető közgazdásznak, vélekedik dr. Barakonyi Károly, aki mindemellett szakértőként besegít a törvényelőkészítő bizottságnak is a Gazdasági Minisztériumban. _______ M. B. E. A kultúra baranyai díjazottjai A Magyar Kultúra Napján baranyai pedagógusok, középiskolai és egyetemi oktatók, valamint művészek kaptak rangos kitüntetéseket. Az Oktatási Minisztériumban Szentgyörgyi Albert-díj- ban részesült dr. Barakonyi Károly, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára. Németh László-díjat kapott Papp Gyula,a pécsváradi II. Béla Középiskola, Élelmiszeripari Szakközépiskola és Kollégium igazgatója alap- és középfokú oktató-nevelő munkájáért. Kiemelkedő gyógypedagógiai tevékenységért Eltes Mátyásdíjjal jutalmazták dr. Dóráné Kiirthy Juliannát, a Mohácsi Általános és Szakiskola, Gyermek- otthon és Kollégium bentlakásos intézményegységének vezetőjét. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a Pécsi Vasutas Fúvószenekar Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat, Tóm László fotóművész Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat vehetett át. M. B. E. Németh László-díj___________________ ______ Éltes Mátyás-díj________________ Pa pp Gyula Dóráné Kürthy Julianna Ezt a kitüntetést minden bizonynyal annak köszönhetem, hogy ebben az esztendőben hármas jubileumot ünnepelek. Tíz esztendeje vagyok az igazgatója a pécsváradi II. Béla Középiskolának, 25 éve tanítok, és korban idén lépem át a fél évszázadot - vélekedik elismeréséről Papp Gyula. A Németh László-díjat olyan tanárok kaphatják meg, akik sokat tesznek a gyermekek harmonikus személyiségformálásáért. Nos, az igazgató-tanárnak ezen a területen korlátlanok a lehetőségei Pécsváradon, mert a II. Béla Középiskola egyszerre szakiskola, szakmunkásképző és gimnázium. A nevelői munkának igen szélesek a határai - jegyzi meg Papp Gyula, mert a tanulók motiváltsága az utóbbi esztendőkben nagyon leromlott, sokszor hiányzik a megfelelő szülői háttér. Az ide járó diákok több, mint fele hátrányos helyzetű, nevelőintézetből jött tanuló, vagy munkanélküliek a szülei, bizony nem könnyű velük bánni. Nem véletlen, hogy most, amikor harmadjára is igazgatóvá választották, a pályázatában a nevelői teendőket az oktatói munka fölé helyezte. Rögtön kifejti ezzel kapcsolatos ars poeticáját is: Abból is pék lesz, aki közepes, és abból is, aki jeles tanuló, de jó ember csak egyféleképpen lehet valakiből. A nevelés új módszereit is az elsők között alkalmazzák ebben az alma materben. Két éven belül kötelező lesz a középiskoláknak szabadidő- és ifjúságvédelmi felelősöket foglalkoztatni. Utóbbi már most is dolgozik több helyütt, így a pécsváradi iskolában is, viszont a szabadidő-felelőst a legtöbb helyen még hírből sem ismerik. Pécsváradon ellenben várhatóan a tavasszal már munkába áll az első hírnökük. Papp Gyuláról emellett tudni kell, hogy gépészmérnök az ereded végzettsége, és mint mérnök-tanár lett igazgató. Az apát két nagy lány várja otthon, Anikó a Külkereskedelmi Főiskola hallgatója, Ágnes pedig a Leőwey Klára Gimnáziumban az idén fog érettségizni. ______________m. b.e. Dr . Dóráné Kürthy Julianna tegnap vette át a fővárosban az Eltes Mátyás-díjat. A mohácsi gyógypedagógus az országos Ertük-Velük Egyesület alapító tagja, az értelmileg akadályozottak országos találkozójának fesztiváligazgatója.-'Csak sejtéseim vannak, hogy miért kapom a múlt század eleji gyógypedagógusról elnevezett díjat - mondta a kitüntetett. A kijelentés igen szerénynek tűnik, tekintve eddig végzett munkáját. Az agilis gyógypedagógus mindig is vonzódott a gyermekekhez. 1987-ig óvónőként dolgozott, majd a megyei önkormányzat mohácsi speciális iskolának és otthonának munkatársa lett. Jelenleg az intézmény igazgató-helyettese, a bentíakásos „részleg” vezetője. Kürthy Julianna alapító, egyben elnökségi tagja az országos Értük-Velük Egyesületnek. A civil szervezet 1994-ben, gyakorlatilag baráti társaságként alakult. Ma már, az egyesületi formát tekintve egyedi módon ők fogják össze az ország tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekekkel foglalkozó intézményeinek működését.- Nem szeretem az értelmi fogyatékos kifejezést - mondta a pedagógus. - Ezek a gyerekek borzasztóan szeretetigényesek, és nagyon hálásak. Kürthy Juliannának volt egy nagy álma: az értelmileg akadályozott gyermekek bevonása a kulturális vérkeringésbe. A gyógypedagógus igazgatása alatt tavaly tartották Zánkán az akadályozott gyermekek hetedik kulturális fesztiválját.- Az ország minden részéből érkező gyerekek saját szokásaikat mutatják be - mondta Kürthy Julianna. - Ez nagy élmény és önkifejezési lehetőség is nekik, a tapasztalatok szerint a nem fogyatékos gyerekek más szemmel nézik őket a fellépések után. A pedagógus legnagyobb dilemmája, hogy országos ügyei miatt valamivel kevesebb ideje marad a mohácsi intézmény lakóira. B.B. Ünnepelték a Kultúra Napját Tizedszer adtak át nívódíjakat A Palotabozsok-Mohács-Somberek Ifjúsági Fúvószenekar fellépése fotó= barabás b. A megyében hagyomány, hogy a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség nívódíjait a Magyar Kultúra Napján adja át az azokat kiérdemlőknek. Az első ilyen díjakat éppen tíz éve osztották ki, a megyei rendezvényt tegnap harmadszor tartották Mohácson. A megyei ünnepség délután öt órakor kezdődött a Kossuth Filmszínházban. Kezdésként a Himnusz a Palotabozsok-Mohács- Somberek Ifjúsági Fúvószenekar és a Mecsek Kórus közreműködésével csepdült fel. A jelenlévőket Bokor Béla, a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség alelnöke, megyei önkormányzati képviselő köszöntötte, majd dr. Csefkó Ferenccel, a szövetség másik alelnö- kével együtt adták át az idei nívódíjakat. A rangos elismerésben a 25 éves, Dobos József vezette Palotabozsok-Mohács-Somberek Ifjúsági Fúvószenekar, a 45 éve működő, Kertész Attila vezette Mecsek Kórus, a Vízin Antal irányította, tavaly fennállásának 10. évfordulóját ünnepelt siklósi „Semarkuse” Asszonykórus és egy tánccsoport, a jelenleg Tóth Gábor, korábban Töttös Sándor vezetése alatt működő Zengő- várkonyi Népi Együttes részesült. Szintén hagyomány, hogy a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség az eseményen más bizottságok, civil szervezetek részére is lehetővé teszi, hogy díjaikat átadják. A Baranya Megyei Közgyűlés kulturális bizottsága Tényi Jánosnak nyújtotta át elismerő oklevelét. A Településekért és a Művelődésért Baranyai Szövetség Csu- torás Jánosáénak, a Népfőiskolák és Kertbarát Körök Baranya Megyei Szövetségének, valamint Blázsovits Attilának adott át díjat és oklevelet. A Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete Lemle Géza-díjat adományozott elnökének, Nagy Sándornak. A Pécs-Baranyai Kórus és Zenekari Szövetség díszoklevelet és ajándéktárgyat adott át Ivasivka Mátyás karnagynak, míg a Baranya Honismereti Egyesület Schwarzkopf Ádámnét részesítette elismerésben. A közönség részére a rendezvény csúcspontja vitathatatlanul a nívódíjban részesült csoportok pazar, hagyományosan magas színvonalú műsora volt, az ün- nepséget a Szózat zárta. b.b. Szétrobbanó osztályközösségek A szegénynegyedeket szolgáló iskoláknak növelniük kell pedagógiai kínálatukat A kormány kitüntetett figyelmet kíván fordítani a romák helyzetére az iskolákban, különös tekintettel befogadásukra és a szegregáció megszüntetésére. Az érettségihez jutás esélyét tekintve ugyanis ötvenszeres különbség mutatkozik a legnehezebb társadalmi helyzetűek és az átlagos diákok között. Pécsett készülnek a szegregáció megszüntetésére, Mohácson egyelőre a felmérések zajlanak. Az Oktatási Minisztérium egy 2002- es rendelete bevezeti az „integrációs felkészítés” fogalmát, tudtuk meg Derdák Tibor baranyai szociológustól, aki a Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatalának munkatársa. Az integráció azt célozza meg, mondta, hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek, és azonos szintű oktatásban részesüljenek. A rendelet nem kötelezi az iskolákat ennek megvalósítására, de kiutat mutat a jelenlegi helyzetből. A jelen helyzet ugyanis az, hogy országszerte több mint 700 cigányosztály működik az általános iskolák normál tagozatán. A 2003/04-es tanév lesz az új pedagógiai megközelítés éve a kormányzat elképzelése szerint, ekkor a feladatra vállalkozó intézmények összehangolt módon az első, az ötödik és a kilencedik osztályban készítik elő az integrációt célzó pedagógiai rendszert. Meghatározták a kört, amelynek tagjainál cél, hogy képességeik kibontakoztatása a többi tanulóval azonos osztályban folyjék. Azokról van szó, akiknek szülei csak általános iskolába jártak, tehát a mai követelmények között nehezen igazodnak el. Akik után kiegészítő családi pótlék is jár, vagyis nehéz anyagi körülmények között nevelkednek. És azokról is szó van, akiket az iskola igazgatója a fentihez hasonló figyelemre rászorulónak ítél. A program olyan településeken indulhat, hívta fel a figyelmet Derdák, ahol már eddig is tudatosan együtt nevelték a különböző helyzetű gyermekeket. Ehhez 2003 szeptemberétől igénybe lehet venni a roma kisebbségi oktatási támogatást, valamint a hátrányos helyzetű tanulók normatí- váját is: ez utóbbit eddig kizárta a cigány kisebbségi oktatás nor- matíváját szabályozó rendelet. Ázokban a falvakban is indulDerdák Tibor hat a program, ahol a jobb szociális helyzetű diákok elvándorlása az utóbbi időkben tömeges méreteket öltött, feltéve, ha az iskola olyan vonzó pedagógiai kínálatot sorakoztat fel, amely 2008-ig visszahódítja azokat a családokat, amelyek máshová viszik gyermekeiket. De idén szeptembertől is elindítható a program abban az esetben, ha a kedvezőbb helyzetű családok gyermekei az első és az ötödik osztály 20 százalékát teszik ki. És végül elindítható a program olyan nagyközségekben és városokban, ahol ma egy-két iskolában vagy osztályban tömörülnek a hátrányos helyzetű gyermekek. Feltétel, hogy az az iskola, amely a szegénynegyedet szolgálja ki, növelje pedagógiai kínálatát. Segítségül a minisztérium programcsomagokat s fejlesztési forrásokat kínál az iskoláknak. Szeptembertől alaposan meg lehet növelni a korábbi normatívát, hiszen az egy gyerekre jutó 187 ezer forint költség- vetési normatívához hozzáadódhat a 22 ezres roma kisebbségi, a 22 ezres beás vagy romani nyelvoktatási, a 17 ezer forintos képesség-kibonta- koztató normatíva, valamint a 34 ezer forintnyi integrációs felkészítés. A Phare a következő tanévben 2,5 millió euróvál támogatja azokat az iskolákat, amelyek az ősztől bekapcsolódnak az integráció folyamatába, s amíg az integrációs normatíva pótlólagos igénylésének határideje július, a Phare-pályázat elkészítésének a határideje március. A pécsi önkormányzat partner a program futtatásában, jelenleg olyan stratégia kidolgozásán munkálkodnak, amelyet minél előbb a közgyűlés elé kívánnak terjeszteni, mondta Ferenciné Ivicz Ilona, a polgármesteri hivatal főtanácsosa. Azért vonják be a közgyűlést, hogy határozata kellő súlyt biztosítson a Phare-pályázat elnyerése érdekében. A város dél-keleti részében található iskolákba nagyon sok diák jár, akik érintettek, de voltaképpen az egész várost érintő kérdéskörről van szó, hiszen a hátrányos helyzetű tanulók egy részét szeretnék más intézményekbe átirányítani. Mindezt megkönnyíti az, hogy Pécsett a tanulók utazása ingyenes. A főtanácsos kérdésünkre elmondta azt is, hogy a Felsővámház Utcai Iskola egyik ötödik osztályát már a következő tanévtől „szétrobbantják”, mert oda kizárólag csak hátrányos helyzetű gyerekek járnak, ráadásul együtt a 11,12,13 és 14 évesek. A mohácsi Belvárosi Általános Iskola egyik osztályának tanulói zömmel cigány származásúak. A szülők egy része, a helyi kisebbségi önkormányzat és az Országos Cigány Ön- kormányzat 2001-ben tiltakozott emiatt. Lényegi változás azóta nem történt, a gyerekek most negyedikesek, mondta érdeklődésünkre Dárdai Ferenc iskolaigazgató. Nem tervezik integrálásukat irtás osztályokba, mert az véleménye szerint nem volna szerencsés. Hogy milyen pályázatokkal próbálkoznak, azt pedig még nem döntötték el. Most kezdődtek a programmal kapcsolatos felmérések a város iskoláiban, tájékoztatott Katona József alpolgármester, egyelőre nem tudja megmondani, megfelelnek-e a minisztérium feltételeinek vagy sem. Komoly nehézséget jelent, hogy különböző programokkal bíró osztályba nem lehet betenni illetve kivenni gyerekeket, s nem kizárt, érvel, hogy a programot csak felmenő rendszerben lehet majd megoldani. _____cseri László