Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-02 / 1. szám

2003. Január 2., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULTURA­____________Könyv_____________ Er otika A-tól Z-ig Ahogy azt Karinthy megmondta, minden másképpen van, főleg igaz ez a huszonegyedik század­ra, és hát miért pont az erotika lenne ez alól a kivétel. Az, hogy mit is értünk erotikán, azt hi­szem jócskán eltérő válaszokat szül az internetcsevegések vilá­gában, mint akár csak egy évti­zeddel ezelőtt, száz évvel ezelőtt­re ne is menjünk vissza. Jóllehet, már antik görög vázákon még a mai szemmel is elég cifra jelene­teket szemlélhetünk, az biztos, hogy tán még sose volt a (ma­gyar) mindennapoknak ennyire része az erotika és annak külön­böző szintű vállfajai, mint ma­napság. Ezért is jogos, hogy egy kiadó megpróbálja lexikonba foglalni mindazt, amit e tárgykörben tud­nivalónak vél. Az erotika nagyle­xikona valóban elég nagy, már­mint terjedelemre, hiszen 519 ol­dalt számlál, az első szócikke ab- bizottság, az utolsó Zsuzsanna és a vének. E két sarokpont közé több mint 1300 önálló címszót szerkesztett be Schenk János, aki egyben írója is a lexikonnak, jól­lehet voltak segítői is (pl. a keleti kultúrák, a jog, a népi erotika te­rén) és a kötet anyagát a neves Buda Béla lektorálta. Azt lehet mondani, a szerző szinte tökéletesen végrehajtotta a maga elé tűzött feladatot, hiszen tényleg csak kukacoskodva le­hetne olyan témát találni, amit valamely szinten ne érintene, ha nem is önálló szócikként. Mi több, esetenként olyan eszmefut­tatásokkal találkozhatunk, amik akár más egyéb szakkönyv része­ként is megállnák a helyüket (pl. filmművészet és erotika nyugod­tan része lehetne egy filmlexi­konnak is). Az nyilvánvaló, hogy egy lexikon névre hallgató, és mint ilyen, rangra aspiráló könyv nem tud és nem is akar (mekko­ra hiba lenne!) versenyre kelni a (bulvár) sajtó és az ún. lifestyle- magazinok „szexuális felvilágosí­tásaival”, mondhatni, többnyire direkt erotomán tálalásaival. Az erotika nagylexikona ennek meg­felelően felettébb visszafogott, barna betűi és ábrái - nem feltét­lenül indokoltan - szinte egy ré­gies kiadvány képzetét keltik; amiben viszont feltétlenül bízha­tunk. (Jung Zseni illusztráló fo­tói, a tőle megszokott módon, hol tényleg szépek, máshol viszont meglehetősen giccsesek.) A kérdés az, hogy kinek ké­szül egy ilyen mű? A legjobb az lenne, ha a fiatalokhoz jutna el, akik még csak ismerkednek az erotikával, de hát nem valószínű, hogy ismereteiket könyvből, s vé­letlenül mégis: efféle könyvből szerzik be. Csak remélni lehet, hogy Az erotika nagylexikona, megérdemelt módon egy kicsit mégis konkurenciája tud majd lenni az internetnek, és olyan „oktató-művelő” kiadványoknak, mint például Catherine M. szexu­ális élete című könyvsláger. __________________________MÉHES KÁROLY (D ialóg Campus, 2002) Fogytán a naptárak Egy naptárra mindenkinek szüksége van, emellett a naptár szép ajándék is lehet. Az idei re­kord könyvforgalom mellett a naptárkészletek is alaposan megfogyatkoztak a könyv- és írószerboltokban. Az egyedülálló karácsony előtti könyvforgalom nem szorította háttérbe a naptárákat. Az egysze­rű kártyanaptártól a drága papírra nyomott, színes művészi naptár­csodákig idén is nagy a választék. A boltosok ezt szinte egy az egy­ben múlt időbe is teszik, mivel fogytán vannak a készletek. A Líra és Lant Rt. pécsi Focus Könyves­boltjában kérdésünkre elmond­ták, hogy a könyvroham mellett szinte észrevétlenül keltek el a fali­naptárak. Még néhány fajta kap­ható, de aligha lesz maradék, akció­ban kínálható áru. A pécsi Jókai téri Pencil Papír- és írószerboltban kártya-, asztali, zsebnaptárak, agendák és falinaptárak kaphatók. 100 és 3000 forint között mozog­nak az árak. Az egyszerű asztali naptárakból és zsebnaptárakból még bőven van, az igényesebb naptárak nagy részét még aján­dékképpen eladták. A Pécsi Direkt Kft. tórály utcai „Betűdzsungel” könyvesboltjában hasonló a hely­zet. Itt külön kiemelték, a gazdag paletta a pécsi városi motívumo­kat, fotókat tartalmazó naptárak­kal is kiegészült. Kiugró is volt irántuk az érdeklődés. A növénye­ket, állatokat, tájakat, kerteket, víz­eséseket feldolgozó falinaptárak között olyanok is voltak, mint pél­dául a lovasnaptár, amely órák alatt elfogyott. Az 1000-3000 forint között mozgó naptárak képanya­gában a Mecseki Fotóklub fotográ­fusainak, így például „Az Év Ter­mészetfotója” címet elnyert Dékány Zsolt természetfotósnak a munkái is szerepeltek. ____________________________________B. IC I VI LAGHIRESSEGEK PÉCSETT. Elkényeztették a szervezők az óév utolsó napjaiban a közönséget. A sportcsarnokban a Mojszejev Tánc- együttes, míg az Ifjúsági Házban Boban Markovié és zenekara lépett fel telt ház előtt.______________________fotó: tóth László Lúdas Matyi és a Tahó Világ Februárban rukkol elő új be­mutatóval a Pécsi Alkalmi Színház. A társulaton belül működő, csak gyerekeknek játszó Marcipán Színház egy EU-s pályázat magyarországi résztvevőjeként áprilisban Walesbe készül. Öt éve működik az IH társulataként a Pécsi Alkalmi Színház, a felnőtt abszurd helyi műhelye. Első darab­juk a Tamagochi temető volt, emlé­kezetes A traubis rabló és én, a leg­újabb bemutatójuk pedig február­tól látható: egy interaktív valót- lanságshow-t állítanak színre, Tahó Világ címmel. Nem mondhatni, hogy érzéketlenek a környezet „rezdüléseivel” szemben... Az ötleteket az alapító Hardy Péter - civilben az IH szakkörvezetője - hozza, a szövegek Jávorka Ágnest di­csérik. Az eltelt öt évben az alapító magot leszámítva vagy félszázan fordultak meg náluk, miután a legne­mesebb értelem vett amatőr társulattal dolgoznak, mond­ja Hardy. A cél a színház megszerettetése, éppen ezért válogatást sem tartanak, ha valaki játszani szeretne, és netán nincsen számára sze­rep, kitalálnak neki valamit. Az alkalmi színházon be­lül működő, kizárólag gyere­keknek játszó Marcipán Színházat három felnőtt: Hardy Péter (balról) Colombo szerepében Dobor Ildikó, Hardy Péter és Oswald Csaba alkotja, repertoár- mészetes, hogy darabot is vittek, jukban jelenleg 9 darabbal. Az uta- mégpedig a Lúdas Matyit, részben zó társulat évente 30-40 alkalom- németül. A következő állomás ápri- mal lép fel, nemegyszer olyan kö- lisban Wales, októberben Pécs lesz zönség előtt - mint például a házigazda - addig még támogató- Vejtiben -, amelyik életében nem kát is kell találniuk -, a sorozat a látott még élő színházat. lengyeleknél zárul. b. z. Ehhez mérten is nagy tehát al­kalmanként a kihívás, bár legutóbb nem éppen ilyennek kellett megfe­lelniük. Magyarországi résztvevő­ként „belecsöppentek” ugyanis egy európai uniós pályázatba, amely révén szociálisan hátrányos helyze­tű, 15-25 év közötti fiatalokkal kell megismertetni és megszerettetni a színházat. Rajtuk kívül egy-egy len­gyel, walesi és német csapat vesz részt az egyéves programban, amely októberben Németország­ban indult - Pécsről ezúttal nyolcán utaztak. Az alkalmanként tíznapos műhelymunka során balettet, szín­padi mozgást és pantomimot tanul­nak. A négyesfogatban Marcipánék már profinak számítottak, így ter­f u Magyarul - magyarán iái Részére - számára Nyelvművelő tevékenységem so­rán többször megkérdezték tő­lem: melyik a helyes. Induljunk ki abból, hogy mind a kettő a gyakran használt részesha­tározó névutója. Mint minden más határozónak, úgy ennek is az elsőd­leges, ősi kifejezésmódja a rágós névszó. Ragja a hangrendi illeszke­désnek megfelelően a -nak, nek. Alakilag megegyezik vele a birtokos jelző ragpárja. Az ilyenféle szöveg­ből vált ki a birtokos jelzős szerke­zet, mint: „Odaadom apámnak a kulcsát”, azaz apám részére jutta­tom el azt a kulcsot, amely az ő bir­toka. A ragpámak eredetileg irány­jelölő értéke, szerepe is volt. Pl. A vándor északnak fordult; Bánatá­ban a Dunának ment; Jövőre kato­nának megy. Manapság azonban már régiesnek számít. A birtokviszony rejtetten ott van a részeshatározós szerkezetben, pl. a fiatalok(nak) javára válik(=a fiata­lok java = birtokos szerkezet). Á kérdés voltaképpen nem a nak, nek raggal hagyományosan ki­fejezett részes határozó. A család- tervezés régi jelmondata szerint: Egyet az apának, egyet az anyá­nak, egyet a hazának. Ez a kifeje­zésmód azonban főként az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult. Ro­vására vált egyre gyakoribbá a részé­re, számára használata. Jelentős szerepe lehetett ebben az un. hiva­tali nyelvnek, zsargonnak, amely más vonatkozásban is előnyben ré­szesítette a körülményeskedő kife­jezéseket. A legfeltűnőbb talán, hogy a felhívásokat, jelentéseket, beszámolókat a sok kifogásolás, kárhoztatás ellenére nem a címzett­nek, a minisztériumnak, az ország- gyűlésnek stb. küldik, hanem felé. A célhatározót még véletlenül se úgy mondják - hagyományos név­utóval - hogy végett, hanem így: ér­dekében. Ezért szinte mindenki ter­mészetesnek tartja, hogy a „Ma­gyarországnak előnyös a szerző­dés” - mór it így hangzik: Mo. ré­szére vagy számára. Gyakran mégis rágós névszóval helyes a kifejezés: annak (a) részére, akinek (a) szá­mára. De a vagylagos megoldás sem kifogásolható: többek(nek), a másik(nak) a számára vagy részére. E két névutó akkor szükséges, amikor közvetve adunk, közlünk valamit annak, azzal, akinek a tulaj­donába vagy felhasználására szán­juk. Pl. Adok neked egy könyvet, de édesapád részére; Megmondtam neked, hogy nincsen számodra kül­demény. Akkor is helyes a névutó, ha rendeltetésszerűséget fejez ki: A nagyvilágon e kívül / Nincsen szá­modra hely (Vörösmarty). A két névutó között a mai hasz­nálatban nincs éles különbség. A részére mégis akkor helyesebb, ha konkrét, birtokba vehető tárgyról van szó. Pl. Hoztam apám részére két ritka bélyeget. Ha azonban el­vont fogalmakról beszélünk, akkor a számára a szabatosabb: Az üzemnek a kismamák számára kí­méletet kell biztosítania. Nem ala­kult ki a két névutó között olyan különbség sem, hogy a számára csak személyre, a részére pedig csak dologra, csoportra vonatko­zik. Bár lehet, hogy ilyen fejlődés idővel bekövetkezik. A két szó mély, ill. magas hangrendűsége egyébként hasznos stíluseszköz. Rónai Béla Civil közművelődés: kamikázék Pécsett, az Istenkúti Közösségi Ház, illetve az arra szerveződött egyesület - ha kicsit sarkítva vesszük a dolgokat - gyakorlatilag a városrész általános iskolájának bezárása elleni tiltakozási ak­ciók „gyermeke”. Paradox módon tehát a kultúra részbeni negli­gálása hozott létre kulturális értéket. Ugyan az egyesület koráb­ban alakult, de a neve sokat forgott az elhúzódó hajcihők kap­csán, és első irodájához a három éve bezárt iskolában jutott. Az akkori történések és a mai állapotok kiválóan jellemzik a civilek és az önkormányzatok, a helyi szabadság és a hatalom viszonyát. A városrész általános iskolája bezá­rásának köszönheti a létét az Ijjen- kúti Közösségért Egyesület;' az 1997-ben alakult szerveződés ’99 végén, miután képletes lakat került az oktatási mtézmény kapujára, ott kapott egy irodát, majd kényszerből átköltöztek az évek óta lakatlan mű­velődési házba. Bár mindenkét fél csak sejtetni engedi, de ebben a fo­lyamatban nyilvánvalóan nagy sze­rep jutott annak, hogy az iskolabe­zárás fejében valamit „juttatni kel­lett” a civileknek, hiszen a hajcihő igencsak felkorbácsolta a helyi köz­véleményt. A további jelentősebb állomások: miután jó egy éve hasz­nálatba is kapták az ingatlant, nem sokkal később a közművelődési fel­adatok ellátását is rájuk testálták. Megközelítőleg másfél ezer kör­nyékbelit szolgálnak, a nagy ren­dezvények mellett hetente legkeve­sebb százan fordulnak meg a ma már közösségi ház név alatt futó in­tézményben. Nem egyedi esetről van szó, az 1990 utáni időszakra országosan is jellemző, hogy nagyrészt a véletle­nek összejátszása folytán, a helyi ér­dekektől vezérelve a kisközösségek­nek sikerül „visszafoglalniuk” egy- egy állami intézményt. Sokszor a szerencsén múlik minden, termé­szetesen a személyes kapcsolatok is sokat nyomnak esetenként a latban. I Tolerancia, népességmegtartás Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma politikai államtitkára a közművelődési intéz­ményrendszerről úgy vélekedik, hogy az az egyé­nek és az önként szerveződött közösségek tevé­kenységének színhelyeként közösségi kultúrát te­remt, fejleszti a cselekvőkedvet, toleranciára nevel, és hozzájárul egy-egy település népességmegtar­tó-képességének fokozásához. Mint a társadalmi nyilvánosság intézménye, hozzá kötődnek elsősor­ban a helyi civil szervezetek is. Ám ahhoz, hogy ezek az elvek általánosan valóra váljanak, jó pár év­nek el kell még telnie - fogalmaz az államtikár. szervezetével és annak működésé­vel, ha nem körvonalazottak a jogi keretek - Pécsett például a közel­múltig nem volt közművelődési rendelete a városnak, aminek a megléte pedig alapfeltétele a helyi tevékenységnek. S még valami, amit úgy tűnik, konkrét esetünkben min­den érintett felismert: az- első meg­közelítés ne a pénzhiány legyen, ha­nem az, hogy miképpen találja meg magát a helyi közösség. ____________________________BALOGH ZOLTÁN mi nimálisan érezheti bizton­ságban magát? Ezért hasonlít­ják magukat sokszor a kamikázékhoza tervezésben: ne­kilódulnak vala­minek, aztán vagy bejön, vagy nem... Bár előítéle­tekről nem be­szélhetünk, en­nek ellenére ál­alában kölcsönös a bizalmatíanság i civil szervezetek és az önkor- nányzatok között, aminek a talán egfőbb oka, hogy a helyi közösség, innak szerveződése, ha rendszer­ien és jól működik, függetíen a po- itikai széljárástól. Kedvező esetben a pécsi erre jó példa - felismerik, togy szükség van a másikra, ezzel gyütt a közös cselekvés nemegy- zer vakrepülésre hasonlít. Főként, ia nincsenek tisztában egymás két zömében pályázatok révén sze­dik össze. Sokszor tehát az idegek játékáról van szó, hiszen miképpen is tudna egy szervezet hosszú távon gondolkodni - és itt 2-5 év már an­nak számít és miképpen lenne ké­pes kötelezettséget vállalni, ha csak A helyzet ugyanis az, hogy a köz- művelődési intézményrendszer fenntartása a kötelező önkormány­zati feladatok sorába tartozik, ám miután állami pénzek elköltéséről van szó, sokszor a megtakarítás ki­váló forrását látják a működtetés­hpn A7 ktpnkríti­ak pelaaul az e múlt év másodi félévére 1,3 millr forint támogatás kaptak, ami ép pen csak fedezt egy főállású szei vező-népművef bérét és a rezsi: így lehet, hogy Szieberth-Kaptá Közösségi Ház te jes költségvetésé nek egytized származik csal ilyen forrásból Magyarországoi van, ahol enné valamivel több - a hiányzó pénze Oxford messze van... Az istenkúti egyesületnek a civil és az önkormány­zati szféra együttműködéséről a közelmúltban szer­vezett országos konferenciáján a külföldi példák sorában elhangzott, hogy Franciaországban egyet­len művelődési ház sem működik önkormányzati fi­nanszírozásban; a működtetést a helyi közösség, illetve az állam vállalja magára, „véletlenszerű" ese­tek nem fordulnak elő. Vagy egy másik ország: az angliai Oxfordban száz éve virágzik egy valamikori munkásotthonban egy önirányító, több mint nyolc­vanféle tevékenységgel foglalkozó közösségi ház. Otthont ad művészeti és más érdeklődésű csopor­toknak, foglalkozik munkaközvetítéssel, gyermek­felügyelettel, jogi tanácsadással, bútorjavítással és így tovább. Mindazzal, amire a környéken élőknek naponta igényük és szükségük van, és nem hivatá­sosok, hanem civilek működtetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom