Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-31 / 30. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Január 31., péntek Háború a békéért A katonai bázis bejáratánál mindenkit szigorúan ellenőriznek fotói lang Róbert Tíz környékbeli település polgármesterét keresik fel rövidesen amerikai tisztek, hogy tájékoztassák őket a taszári bázison a napokban kezdődő kiképzésről - mondta Cheryl Allen ezredes, az amerikai hadsereg civil kapcsolatokért felelős tisztje. Taszár A magas rangú amerikai katona elmondta: szeretnék mielőbb felkeresni az önkormányzatok vezetőit, hogy megosszanak velük minden olyan információt, amelyek szükségesek a lakosság tájékoztatásához. Lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy a polgármesterek személyesen tehessék fel kérdéseiket. A civil kapcsolatokért felelős összekötő jelezte: minden kérdésre válaszolnak, amely nem fenyegeti a kiképzésben részt vevők biztonságát. Cheryl Allen elmondta: az a feladatuk, hogy információkkal segítsék a hozzájuk forduló civileket, és az is, hogy a felvetett kérdésekre válaszolni tudó illetékesekhez irányítsák őket. A kaposvári megyeházán kialakított információs központ két hete működik, és az eddigi tapasztalatok szerint a biztonsággal kapcsolatban a lakosság részéről nem érkezett kérdés, többen a lehetséges munka- vállalásról érdeklődtek. Őket a Brown&Root illetékeseihez irányították. A sajtó érdeklődése mindennapos, ám az általuk feltett kérdések nagy részére biztonsági okokból nem válaszolhatnak. Hétfőtől már a kaposvári városházán is dolgozik két amerikai tiszt, akik a lakossággal tartják majd a kapcsolatot. Erről Szita Károly polgármester egyezett meg a héten David W. Barrto tábornokkal, a kiképzést vezető parancsnokkal. Február 3-tól Thomas Comely őrnagy és Tammy Comely százados tolmács segítségével várja az érdeklődőket. VARGA OTTÓ Irak lefegyverzéséért Európai kormányfők közös felhívást tettek közzé az iraki háborús készülődéssel kapcsolatban. Az aláírók: a brit Tony Blair, az olasz Silvio Berlusconi, a spanyol Jósé Maria Aznar, a portugál Jósé Manuel Duräo Barroso, a magyar Medgyessy Péter, a lengyel Leszek Miller és a dán Anders Fogh Rasmussen, valamint Václav Havel leköszönő cseh elnök. George Bush amerikai elnök - Ari Fleischer fehér házi szóvivő útján - üdvözölte a nyolc európai vezető által aláírt levelet, amely csütörtökön tizenkét európai lapA nyolc vezető politikus felhívása Az Egyesült Államokat és Európát valójában azok az értékek kapcsolják össze, amelyeket mindannyian osztunk: a demokrácia, a személyes szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság. Eme értékek azokkal az emberekkel keltek át az Atlanti-óceánon, akik Európából indultak útnak, hogy segítsék az Egyesült Államok megteremtését. Ma soha nem tapasztalt fenyegetés éri az említett értékeket. A szeptember 11-i támadások megmutatták, hogy a terroristák - közös értékeink ellenségei - mennyire elszántak ezek lerombolására. Bűnös cselekményükkel mindannyiunk ellen indítottak támadást. Az Egyesült Államok és Európa kormányai és népei a legnagyobb határozottsággal védelmezték elveiket, és bizonyítékát adták szilárd meggyőződésüknek. A transzatlanti kötelék szabadságunk záloga, ami napjainkban a korábbiakhoz képest nyomatékosan érvényes. A bennünket, európaiakat és az Egyesült Államokat összekötő kapcsolat már jó néhány próbát kiállt. Részben az amerikaiak bátorságának, nagyvonalúságának és előrelátásának köszönhetően Európát sikerült megszabadítani a 20. században két önkényuralomtól is: a náci rendszertől és a kommunizmustól. Európa és az Egyesült Államok tartós együttműködésének köszönhető az is, hogy földrészünkön megőriztük a békét és a szabadságot. Az iraki rezsim tartósan fenyegeti a világ biztonságát: nem engedhetjük, hogy a transzatlanti viszony ennek áldozatul essen. Jelenleg minden korábbinál paran- csolóbb szükségszerűség, hogy óvjuk egységünket és együttműködésünket. Tudjuk, hogy a szabadságot becsben tartó összes ország tántoríthatatlan eltökéltségétől és a szilárd nemzetközi együttműködéstől függ annak a nap mint nap vívott harcnak a sikere, amelyet a terrorizmussal és a tömegpusztító fegyverek elterjedésével szemben vívunk. Az iraki rendszer és tömegpusztító fegyverei egyértelműen fenyegetik a világ biztonságát. Az Egyesült Államok elsőként ismerte fel ezt a veszélyt. Mindannyian elköteleztük magunkat az egyhangúlag elfogadott 1441. számú, ENSZ BT- határozat mellett. Mi, európaiak azóta ismételten támogatásunkról biztosítottuk az 1441. határozatot, és kifejezésre juttattuk kívánságukat, hogy az ENSZ keresse a megfelelő megoldást. A prágai NATO- csúcson és az Európa Tanács koppenhágai csúcsértekezletén aláhúztuk, hogy támogatjuk a Biztonsági Tanácsot. Ily módon világosan, szilárdan és félreérthetetlenül kifejezésre juttattuk, hogy meg akarjuk szabadítani a világot Szaddám Húszéin tömegpusztító fegyvereinek veszélyeitől. Közösen kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy rendszerét lefegyverezzék. A nemzetközi közösség szolidaritása, együttműködése és határozottsága megalapozott reményt szolgáltat ahhoz, hogy ez a cél békés úton elérhető. Erőnket egységünknek köszönhetjük. Párosulva a terrorizmussal, a tömeg- pusztító fegyverek fenyegetése kiszámíthatatlan következményekkel jár, ami mindannyiunkat érint. Áz 1441. számú határozat az utolsó esélyt kínálja Szaddám Huszeinnek, hogy a lefegyverzés békés útját válassza. Rajta múlik, hogy elkerülhetö-e a nagyobb összeütközés. Sajnos az ENSZ-ellenőrök a héten megerősítették, hogy jól ismert tagadó magatartásában nem következett be változás, nem akar meghajolni az ENSZ BT határozata előtt. Európának nem azzal az iraki néppel van vitája, amely a mostani véres rezsim első számú áldozata. Célunk a világ békéjének és biztonságának megőrzése: annak elérésével, hogy ez a rendszer feladja tömegpusztító fegyvereit. Kormányainknak közös a felelőssége abban, hogy szembeszálljon ezzel a fenyegetéssel. A cselekvés mellőzése azt jelentené, hogy hátat fordítunk saját polgárainknak és az egész világnak. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya arra kötelezi a Biztonsági Tanácsot, hogy mindenütt a világon őrködjék a béke és a biztonság felett. Ennek úgy felelhet meg, ha megőrzi szavahihetőségét, és szilárdan ragaszkodik határozatainak megtartásához. Nem engedhetjük meg egyetlen diktátornak sem, hogy e határozatokat következetesen megsértse. A Biztonsági Tanács egyébként elveszíti szavahihetőségét, ami árt a világbékének. ban látott napvilágot. Medgyessy Péter csütörtökön Athénban cáfolta, hogy a felhívás Párizs vagy Berlin ellen irányulna. „Nincs szakadás az új Európa és a régi Európa között, Európa immár a 25 országból álló Európát jelenti” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Budapesten Kovács László külügyminiszter azt közölte az AFP francia hírügynökséggel, hogy a levél Tony Blair brit és Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő közös kezdeményezése volt, és arra kérték Medgyessy Pétert, hogy csatlakozzék hozzá. Németországban belpolitikai vitát váltott ki a felhívás: a polémia középpontjában az áll, hogy elszigetelődik-e az ország a kormány Irak-politikája miatt. Friedbert Pflüger, az ellenzéki uniópártok külpolitikai szakértője szerint Schröder kancellár az iraki háború elutasításával „egyenesen provokálta” a felhívást közreadó nyolc országot. A francia elnöki hivatal szerint semmi meglepőt nem tartalmaz a nyilatkozat; a benne foglaltak többségével az Elysée-palota is egyetért, különösen ami Irak lefegyverzését illeti. Az Európai Parlament csütörtökön határozatban foglalt állást az Irak elleni egyoldalú katonai fellépéssel szemben. A 287:209 arányban elfogadott javaslat szerint egy megelőző Csapás nem áll összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával, s a térség más országaira is kiterjedő, súlyosabb válsághoz vezetne. ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Doszpotizmus Doszpot Péter, az egykori sztárzsaru egyelőre legalábbis marad országgyűlési képviselő. Mandátumát az MSZP pártlistá-. ján szerezte. Akkor, amikor lemondott rendőrségi állásáról, és politikára adta a fejét, sokan találgatták, hogy miért tette. Most megint sokan találgatnak. Doszpot Péter ugyanis úgy jelezte, hogy visszaadja képviselői megbízatását, hogy közben maradt. Előtte azonban elment bejelenteni a miniszter- elnöknek, közölte az éppen arra tébláboló újságírókkal. Megmondta döntésének okát is: megtisztelő felkérést kapott, legyen a vám- és pénzügyőrségnél „főnyomozó”. A közlés hihető volt. Aztán jó ideig nem történt semmi, január utolsó napjaiban végül jött a hír, hogy az MSZP elnöksége jogosult a mandátum sorsáról dönteni, de a következő ülésen ez a téma nem szerepel. Legkorábban tehát majd csak február végén lehet dönteni erről. Addig az egykori sztárzsaru marad szürke eminenciás a képviselők között. Mindez - mondhatnánk - belügy, Doszpot és az őt küldő párt ügye. Az emberben azonban mégis motoszkál valami. Kérdések, amelyekre a feleletet most aligha lehet megadni. Miért jobb egy országos hatáskörű szerv vezető nyomozói széke, mint a képviselői szék a parlamentben? Ha mégis jobb, miért éppen a parlamenten keresztül vezet ide egy szakember útja a rendőrségtől? Mennyire fontos poszt a VPOP nyomozóinak vezetése, és tulajdonképpen ki a vezető hivatali főnöke? Az ugyanis egyáltalán nem szokás, hogy - legyen bármilyen fontos beosztás is egy szervezet részlegének vezetői helye - a miniszterelnök személyesen tárgyaljon a jelölttel. Mégpedig úgy, hogy abból a kívülálló egyértelműen tudja: nem tisztelgő látogatásról van csupán szó, nem is protokolláris bemutatkozási kötelezettségről. A miniszterelnök erre a találkozóra több mint egy órát szánt. Ennyi idő alatt akár jóval magasabb beosztás sorsát is el lehet dönteni. Akár a VPOP parancsnoki székét is. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 GYULAY ZOLTÁN Iskolapélda Az a baj, hogy minden - első hallásra tisztán szakmainak tetsző - ügyet azonnal leöntünk politikai kulimásszal. Közben pedig szépen-lassan csupán a lényeg vész el a részletekben. Igencsak fölborzolta a kedélyeket az elmúlt napokban, hogy a fővárosban és országszerte is több önkormányzat iskolák bezárásáról, összevonásáról döntött. Hivatkozván az ésszerűségre, a csökkenő gyermekszámra, a növekvő költségekre, az eddigi - úgymond - pazarló rendszerre. Lett is nemulass! Az ellenzék természetesen azonnal fölfedezte, hogy az önkormányzatok mind a kormánypárt soraiból kerülnek ki, így hát kész volt az ítélet is: a döntések a nemzetsorvasztó politika részét képezik; egyébként is, mindez a „drasztikus” pedagógusbér-emelések ára. A kölcsönös egymásra mutogatás és sértődősdi közepette már régen csak pénzről és politikáról van szó, s a racionalizmus jegyében senki nem veszi észre, hogy kiknek a sorsáról feledkeznek meg: a gyermekekről. Márpedig itt a jövő a tét. Nincs olyan forint, nincs olyan fillér - és nincs olyan pártpolitika sem -, amelyet ne a gyermekek érdekeinek kellene alárendelni. Ám ebben az esetben nem lehet érv a „fejkvóta”, a beiskolázási körzet mindenhatósága, amikor előre tudni, hogy a következő tanévtől kilométerekkel távolabbra kell majd furikáznia a megszokott környezetükből erőszakkal kicibált diákoknak, akik soha nem fogják megérteni, hogy az• emberléptékű tanintézetből miért kell egy túlzsúfolt „gyermekgyárba” átmenniük. Laikusként ráadásul arra gondolok - és ebben sok szülő azonos véleményen van velem hogy kisebb (de még finanszírozható) osztályokban, csoportokban a tanítás is hatékonyabb, mert személyre szólóbb. Ha gyerekről van szó, számomra ez, és nem a pénz felhasználása az igazi racionalitás. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja; 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Európai tájékoztató iroda Pat Cox, az Európai Parlament és Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban felavatta az Európai Parlament első magyarországi tájékoztató irodáját. Ismeretes: a koppenhágai állam- és kormányfői csúcsot követően született meg a döntés arról, hogy április 12-én Athénban hazánk és az Európai Unió aláírja a csatlakozási szerződést, amelyet a belépés tervezett időpontjáig, 2004. május 1-jéig mind a magyar Ország- gyűlésnek, mind pedig a tagországok nemzeti parlamentjeinek jóvá kell hagyniuk. Magyarország szeptemberben ratifikációs konferenciát készül rendezni az Országházban az európai uniós szerződésekről - jelentette be ezzel kapcsolat ban Szili Katalin. FOTÓI EUROPRESS/KALLUS GYŐRI A VILÁG HÍREI Hamis bombariadó Vaklármának bizonyult a prágai nemzetközi repülőtéren a bombariadó, amelyet csütörtök délelőtt egy ismeretlen telefonáló hívása után rendeltek el. A kereskedelmi járatok túlnyomó többségét fogadó repülőtéren röviddel dél előtt megindulhatott a forgalom, a régebbi légikikötő már egy órával korábban működőképes volt. mti Piacrombolás Hebronban A Hebronba behatoló izraeli katonák csütörtökön lerombolták a város zöldségpiacát, bezárták a helyi televíziós állomásokat, valamint több rendőrposztot. Az izraeli hadsereg reggel nyomult be a Ciszjordánia déli részén lévő palesztin városba, hogy palesztin fegyvereseket tartóztasson le. mti Hét év szabadságvesztés A belgrádi körzeti bíróság csütörtökön hét év szabadságvesztésre ítélte Radomir Markovicsot, a szerb titkosszolgálat volt vezetőjét a Vük Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom elkove«t merénylet miatt. Az hasítására hajtották végre lot követelő merényletet. it- (^ÄWezetöi ellen elköve i Cjyi l, ' v I. I A bűncselekmény két végrehajtóját, Nenad Bujosevicset és Nenad Ilicset 15 évi szabadság- vesztésre ítélte a törvényszék, mti Szünetelteti tevékenységét Tőkés László református püspök csütörtöktől kezdődően felfüggesztette, illetve szünetelteti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a törvényes belső rendet helyre nem állítják, mti Csökkenő magyarság A tavalyi szerbiai népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt Szerbia összlakossága - Koszovón kívül - 69,5 ezer fővel, csaknem 1,1 százalékkal, ezen belül a magyaroké 49 ezerrel, 293 ezerre főre csökkent. A Vajdaságban a szerbek lélekszáma 57 százalékról 65-re nőtt, a magyaroké viszont 16,9 százalékról 14,5-re csökkent, mti Orosz-vatikáni kapcsolatok Moszkva politikai párbeszédet akar kialakítani a Vatikánnal - jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor átvette a Kremlben a Szentszék új oroszországi képviselőjének megbízólevelét. Antonio Mennini, a Szentszék új oroszországi kép- viselője január elején érkezett Moszkvába, mti ■
