Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-30 / 29. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Január 30., csütörtök Majdnem azé a föld, aki megműveli A piac közös, de a földet minden ország védi fotó: europress Az Európai Unió tagállamaiban szigorú szabályok védik a földbérlő­ket. A legtöbb országban nem csu­pán a bérlet időtartamáról, de a bér­leti díjról is törvény rendelkezik. A legtöbb állam szabályozásában közös, hogy a tulajdonos ellenében a föld művelőjét védik. Budapest Az uniós tagországokban erős a földbér­lők jogvédelme. Törvény rögzíti például a bérlő számára megfelelő minimális idő­tartamot, a meghosszabbítás lehetséges időtartamát, a bérbeadó és a bérlő fel­mondási jogcímeit, a kiköthető földbérle­ti díjat vagy változtatásának feltételeit. Franciaországban a földhaszonbérlet állami ellenőrzés alatt áll.-4A gazdálkodó személyének megváltoztatását - például az üzem bővítésekor, más gazdaságokkal való egyesítésekor - előzetes engedélye­zéshez kötik. A haszonbérlet minimális időtartama 9 év, és kilenc évenként meg­hosszabbítható. A bérleti díjat adminiszt­ratív úton meghatározott alsó- és felső határok között állapíthatják meg. A föld­bérlő halála után a haszonbérletet a vele dolgozó személy vagy valamelyik rokona folytathatja. Belgiumban is 9 év a minimális ha­szonbérleti idő, amely automatikusan ki­lenc évvel meghosszabbodik, ha a szer­ződést nem bontják fel. A bérleti díj felső határát a földbirtok termésátlaga alapján határozzák meg. A bérlő a tulajdonos engedélyével kiadhatja a haszonbérletet, halálakor a bérbeadó csak akkor mond­hat fel, ha ezt a jogot a haszonbérleti szerződésben kikötötte. A dánoknál a bérlőnek bizonyos köve­telményeket kell teljesítenie a szerint, hogy a gazdaság 30 hektárnál nagyobb vagy kisebb, míg a spanyoloknál csak hivatásos gazdálkodó lehet haszonbérlő. Spanyolországban a bérelt földterület nagysága korlátozott, a minimális bérleti idő pedig 5 év. A bérleti díjak vonatkozá­sában viszont nincsenek közigazgatási úton megállapított felső korlátok. A ha­szonbérletet csak a hivatásos gazdálkodó utódok örökölhetik. Rendkívül szigorúan ellenőrzik a ha­szonbérieteket Hollandiában. Engedélye­zéskor a szerződés tartalmát, a bérleti díjat, valamint a haszonbérleti viszony agrárszerkezeti hatásait is figyelembe veszik. Üzem-haszonbérletnél a legrövi­debb idő 12 év, parcellánál 6 év. Egy-, illetve kétéves kultúrák termesztése ese­tén lehetőség van egy-két éves bérletre. A szerződést csak akkor hagyják jóvá, ha a bérleti díj nem haladja meg a meghatá­rozott felső határt. Az olaszok megkülönböztetnek egyé­nileg gazdálkodó és vállalkozó haszon­bérlőket. A bérlet minimális időtartama 15 év. Amennyiben a bérbeadó e határ­időn belül nem mondja fel a szerződést, úgy az automatikusan további 15 évvel meghosszabbodik. A bérleti díjakra fel­ső- és alsó határokat állapítanak meg a terméshozamok alapján. Portugáliában az egyéni gazdálkodók minimum 7, a vállalkozók 10 évre bérel­hetnek földet. A maximális bérleti díjakat az agrárminiszter által kidolgozott táblá­zatok tartalmazzák, az összeget azonban valamelyik fél kezdeményezésére éven­ként módosítani lehet. Emelésükre addig kerülhet sor, amíg az összeg meg nem haladja a táblázatban foglalt maximum- értéket. Észak-írországban meghatározott idő­re szóló és periodikus haszonbérleti szerződések vannak érvényben, amelye­ket ugyanolyan időtartamra hosszabbíta­nák meg, ha határidőn belül nem mond­ják fel őket. Anglia az 1995 után kötött bérleteknél eltörölte a bérlő felmondási korlátozását. A bérleti díj szabadon álla­pítható meg, s háromévenként döntőbíró által módosítható. Skócia felmondási korlátozással védi a haszonbérlőket. A telekkönyvbe bejegy­zett bérletnél engedélyezik a bérlet át­engedését. A földbérlő végrendeletben rendelkezhet az utódlásról, az örökösnek azonban a tulajdonos felmondhatja a bérleti jogviszonyt. Ausztriában szigorúan ellenőrzik a földbirtok forgalmazást. Haszonbérletet csak akkor engedélyeznek, ha,az egy tel­jesítőképes, közepes vagy kis mezőgaz­dasági birtok fenntartásának, erősítésé­nek érdekeivel nem ellentétes. A bérlet időtartama a gazdaság jellege szerint 5-15 év lehet. A földbirtok elidegenítése­kor a bérlő az új tulajdonossal szemben csak akkor részesül védelemben, ha a ha­szonbérleti szerződést a telekkönyvbe bejegyezték. A svédek csak határozott idejű haszonbérletet engedélyeznek. A bérleményt csak akkor lehet másnak átengedni, ha a szerződés 10 évnél hosz- szabb időre szól. Görögországban a földbérlés időtarta­ma minimum 4 év. A bérlő halálakor a tu­lajdonos csak akkor bonthatja fel a szer­ződést, ha az örökösök nem tudnak ga­ranciát vállalni a szabályszerű gazdálko­dás folytatására. A kilenc évnél hosz- szabb időre szóló haszonbérletet be kell jegyezni a telekkönyvbe. _______________________________________________(ÚJVÁRI) RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 29) Borsodchem 4 900 Ft o Egis 12 045 Ft Á Matáv 801 Ft Á Mól 5115 Ft ű OTP 2 230 Ft o Richter 13 205 Ft Á TVK 3 470 Ft ű Zalakerámia 1130 Ft Á BUX: 7482,49-1,06% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 366,88 Cseh korona 7,71 Euró 242,42 Japán jen (100) 188,65 Lengyel zloty 58,62 Svájci frank 165,04 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 222,81 Hírek TÁMOGATÁST. Az Agrár gazdasági Kutató és Informati­kai Intézet szerint jövőre leg­kevesebb 350 milliárd forint támogatásra lenne szükség az agráriumban, hogy a csatlako­zás évében ne romoljon az ága­zat pOZÍCiÓja. EUROPRESS GDP. A gazdasági növekedés - a főbb gazdasági ágak termelé­si adatai alapján - tavaly no­vemberben továbbra is a meg­előző évinél lassúbb volt - kö­zölte a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó hazai termék (GDP) tavaly i harmadik negyedévben 3,5 százalékkal emelkedett 2001 azonos idő­szakához viszonyítva. Az első háromnegyed évben a gazda­ság élénkülni kezdett, de a fo­lyamat lassú volt, reál- és pénzügyi egyensúlyromlás kísérte, mti Versenyképes vállalkozók Idén gyakorlati formában is kiteljesedhet az elmúlt évben még csak tervként megfogalmazott Széchenyi Vállalkozás- fejlesztési Program. A szektor szereplőinek versenyképessége érdekében már ebben az évben több kedvező kezdeményezést vezet be a gazdasági kormányzat. Budapest Adminisztratív, egyben anyagi könnyebbséget jelentenek az adó­zásban, illetve a járulékfizetésben jelentkező újdonságok. Az or­szágban csaknem 70 ezer kisvál­lalkozó választotta az egyszerűsí­tett vállalkozói adót abban a re­ményben, hogy adóterhei és ad­minisztratív kötelezettségei jelen­tősen csökkennek. Ugyancsak forintosítható könnyebbséget hoz idén, hogy az egészségügyi hoz­zájárulás mértéke havonta szemé­lyenként 3450 forintra csökkent. Az adózásban a legmarkán­sabb változást az az adminisztra­tív intézkedés hozta, amely adó­mentesen teszi lehetővé a vállal­kozók számára az úgynevezett fejlesztési tartalékképzést. Előze­tes becslépek szerint az újdonság bevezetése már 2003-ban mint­egy 25 milliárd forintnyi be­ruházástöbbletet eredményez a szektor szereplői körében. A gazdasági kormányzat eb­ben az évben tovább kívánja emelni a támogatott kamatozású, illetve garanciavállalással ösztön­zött hitelek körét. A kis- és közép- vállalkozói szektor esetében a ko­rábban is kedvelt mikrohitelen túl ebbe a kategóriába tartozik 2003- tól 5 millió forintra bővített felső határral a Széchenyi Kártya. A na­gyobb horderejű fejlesztések finanszírozási hátterének meg­teremtésében a Technológiai Fel­zárkóztatási Beruházási Hitel- program nyújthat segítséget. A 10-15 éves futamidőre tervezett hitel folyósításával már idén mintegy 120-150 milliárd forint kihelyezése válhat valóra a Ma­gyar Fejlesztési Bank és a keres­kedelmi bankok által, ami ebben az évben 300-350 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé. A bővülő hitellehetőségek mel­lett továbbra is megmarad a pá­lyázható támogatások bizonyos köre. Mint lapunk megtudta, a program keretében a gazdasági tárca idén a feldolgozóipari vállal­kozások modernizációját és tech­nológiafejlesztését, a beszállítói tevékenység javítását segíti első­sorban, de jelentős mértékű lesz a vállalatok fejlesztését segítő kez­deményezések hiteligényének ka­mattámogatása, illetve a KKV szektor szereplőinek verseny- képességét javító szolgáltatások finanszírozásának támogatása is. A program fontos elemeként a Gazdasági Minisztérium idén kampányt indít a kis- és közép- vállalkozások európai uniós fel­készítésére. KASZÁS ENDRE A hitel drága, a betét nem fial A jegybank kétszeri kamatcsökkentése után a kereskedelmi bankok némelyike is úgy látta jónak, ha csökkenti hitel-, illet­ve betéti kamatait. A hitelkamatok csökkenése azonban álta­lában nem haladja meg az egy százalékot, a betéti kamatok viszont 2-3 százalékkal is mérséklődtek a kereskedelmi pénz­intézeteknél. A teljes hiteldíjmutató még mindig igen magas a legtöbb banknál. Budapest A Magyar Nemzeti Bank a közel­múltban kétszer is csökkentette alapkamatát. A tavaly év végi egy­százalékos kamatvágás után - ek­kor 9,5 százalékról 8,5 százalékra változott az alapkamat - mostan­ra 6,5 százalékon áll az irányadó kamatláb. A jegybanki csökken­tést a kereskedelmi bankok csak óvatosan követik. Illetve a leg­több pénzintézet lényegesen bát­rabban nyúlt a betéti, mint a hi­telkamatokhoz. így egy lekötet­len folyószámla tulajdonosa to­vábbra sem reménykedhet az inf­lációt elérő hozamban, ha viszont ugyanő hitelt venne fel, a konst­rukció költségeit mutató teljes hiteldíjmutató (THM) akár az inf­láció (és a jegybanki alapkamat) három-hatszorosára is rúghat. A Postabank egy százalékkal csökkentette hitelkamatait, a pénzintézetnél 21,79-35,23 szá­zalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett vehetünk fel sze­mélyi kölcsönt, melynek kamata 19,45- 22,75 százalék, kedvezmé­nyes kamata 18,95-22,25 száza­lék. A felvehető kölcsön összege 150 ezer és hárommillió forint kö­zött mozog. Az áruhitelek kamat­mutatói 22 százalékig terjednek, maximum 14 százalékos kezelési költséggel. Az áruhitelek THM-e 28,98-tól 47,37 százalékig terjed, 100 ezer forintos átlagos hitelösz- szegre számolva. A lakossági bankszámlabetétek kamatozása nem változott, éves szinten 1 és 3,25 százalékos kamattal számol­hatunk. A hitelek terén körülbelül azo­nos képet mutat a Raiffeisen Bank. A személyi kölcsön kamata a felvett összeg nagyságától füg­gően 16,95 és 21,95 százalék között mozog, a kezelési költség 0,2-0,4 százalék, a teljes hiteldíj­mutató 27,89-34,66 százalék. Az OTP Bank a hitel- és a betét­oldalon egyaránt kamatkorrekciót hajtott végre. A lakossági hitelek­nél a kamatcsökkentés mértéke 100-250 bázispontos, vagyis 16-24 százalékos kamat mellett vehetők igénybe, a THM 18,9- 41,68 szá­zalék. A THM széles sávja a bank különböző hitelkonstrukcióival (A-, B- és C-hitel) magyarázható. A lakossági betétek körében is ka­matmérséklés történt. így febru­ártól 4,9-6,95 százalékos kamatra számíthatnak azok, akik ennél a pénzintézetnél helyeztek el pénz­betétet. Visszamenőleges, január 1-jei hatályú az 50 bázispontos csökkentés a nem támogatott, úgynevezett Forráshitel 5.5 konst­rukciónál, míg ennél jelentősebb, 1-2,5 százalékos a kamatvágás a folyószámlához kapcsolódó és a szabad felhasználású jelzáloghite­lek körében. A vállalkozói beté­teknél a kamatcsökkenés 0,25-1,5 százalék között mozog, míg a hi­teleknél a kamatlefaragás mértéke jellemzően 1,25 százalék. A Budapest Bank hitelei a bank tájékoztatása szerint egyelőre nem sokban változtak. A forint­alapú autóhitelek kamatai feb­ruártól 16-ról 13 százalékra csök­kennek. A pénzintézet betéti ka­matai 2 százalékkal csökkennek, de a bank februárra is tervez kamatkorrekciót. steiner kata A Forrás forrása Budapest Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) igazgatósága ma dönt a For­rás Rt. második apportjáról, amellyel a társaság jelenlegi 8,98 milliárd forintos saját tő­kéje kiegészül. Az ÁPV Rt. reményei szerint a kárpótlásijegy-csere május 31-én zárulhat, amit hamarosan követ­het a tőzsdei bevezetés is. Mint ismeretes, az első va­gyonjuttatás, 6 részvénycsomag 6,15 milliárd forint értékű átadá­sa már tavaly december 20-án megtörtént. Áz első lépcsőben három cukorgyár kisebbségi tu­lajdona, továbbá a Mól Rt. 0,04 százalékát, az Antenna Hun­gária 5 százalékát és a BorsodChem 4,04 százalékát ki­tevő részvénycsomag került a Forrás Rt.-be. Az ÁPV Rt. ér­vénytelennek és eredmény­telennek nyilvánította a Forrás Rt. forgalmazói pályázatát, egyúttal újabb pályázat kiírásá­ról döntött. Mint arról korábban már hírt adtunk, több, a kisbefektetők érdekeit képviselő szervezet is kételyeket fogalmazott meg a Forrás Rt.-be apportálandó va­gyonrészek tényleges értékével kapcsolatban, véleményük sze­rint ugyanis például a cukor­gyárakat a reálisnál értékesebb­nek tüntették fel az ügylet során. Japánoktól tanulni Budapest Több mint 50 évvel ezelőtt Japán­ból indultak el a termelékenységi és minőségi programok. Tegnap a negyedik magyar-japán termelé­kenységi és minőségi szimpóziu­mot rendezték meg, amelyen megjelent Apatini Komélné, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára, aki elmondta: a Szé- chenyi-vállalkozásfejlesztés négy feladata közül első helyen a ter­melékenység és versenyképesség növelése áll. Ennek érdekében speciális hitelkonstrukciókat ve­zetnek be, új alapokra helyezik a mikrohitelprogramot. Jelentős fel­adatokat tűz ki a program a hátrá­nyos helyzetű térségek fejleszté­sére. A tőkevonzó képesség erősí­tésére programokat szerveznek, a hátrányos helyzetű vállalkozás- csoportok felzárkóztatásának segítésére tanácsadó szolgálat áll rendelkezésre. ■ A közös piac előnyei Budapest ____________ Az európai belső piac révén 2,5 millió pluszmunkahely, és százmilliárd eurón felüli többletjövedelem keletkezett - közli egy tanulmány. Az áruválaszték szélesebb lett, a vállalkozások nagyobb pia­cot érhetnek el. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának ta­nulmánya szerint a tíz éve létre­jött egységes európai belső piac révén 877 milliárd euróval nőtt az Európai Unió állampolgárainak jövedelme, ami a résztvevő orszá­gok 1992-es bruttó hazai termé­kének 16,7 százalékával azonos. Ez háztartásonként 5700 eurós jövedelemtöbbletet jelent - idézte az Ecostat konjunktúrakutató in­tézet „Mikroszkóp” kiadványa. A nyitott piac és a nagyobb ver­seny számos esetben mérsékelte a termékek, szolgáltatások árát. A vállalkozások működési te­rülete is kitágult: jelenleg mint­egy 370 milliós, a jövő évi bővítés után pedig 452 millió fős belső piac ellátásában vehetnek részt. Az uniós tagállamok bruttó hazai terméke 2002-ben 1,8 szá­zalékponttal volt magasabb mint amennyi a belső piac nélkül lenne. Az uniós Qrszágokban megvalósult működőtőke-befek­tetések összege az elmúlt tíz év­ben megnégyszereződött. A tag­országok árszínvonalában jelen­tős közeledés tapasztalható - az árak szóródása a kezdeti 21,4 százalékról (1998-ig) 14,4 száza­lékra mérséklődött. A Bizottság további erőfeszíté­seket szorgalmaz a belső piac tökéletesebb működése érdeké­ben - ennek értelmében minde­nekelőtt a gazdaság külső ver­senyképességét kell javítani, és a versenyt ki kell terjeszteni a szol­gáltatások területére is. DÓCZY LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom