Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-29 / 28. szám
;#! 2003. Január 29., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Revolveres Hamlet Shakespeare-bemutató a Kamaraszínházban Hargitai Iván Hamíet-rendezését, a Pécsi Nemzeti Színház új produkcióját, figyelemre méltó rész- eredményei ellenére, egészében ellentmondásos, kidolgozatlan munkának tartom. Természetesen nem azért, mert a szöveg nem Arany Jánospatinás átültetésében szólal meg, hanem Nádasdy Ádám új tolmácsolásában. Ezen kétségkívül többen fennakadnak majd, főként az idősebb korosztályból, ám be kell látni, hogy a nyelvállapot változásainak függvényeként a klasszikusokat időnként újra kell fordítani. Még ha néhányan úgy érezzük is, miközben a színpadon elhangzottakkal párhuzamosan belül halljuk az Arany János-i textust, hogy a művet nem csupán angolból tették át nyelvünkre, hanem még egyszer lefordították - magyarról magyarra. Veszítettünk valamit. De azért kaptunk is. Mert Nádasdy Ádám munkája míves, lendületes metrikájú szöveg, s emellett jól mondható, mai nyelvi képződmény. Azzal is meg lehet békülni, hogy a rendező modern környezetbe helyezte át a cselekményt, jóllehet ennek az operációnak következményeként a látvány és a szó folyamatosan összeütközik s viaskodni kényszerül egymással. Mert ha Hamlet levelét például bukósisakos motorosküldönc kézbesíti, nem értjük, miként lehet, hogy ennek viszont „hajósok hozták” (hacsak nem űrhajósok), s ha ennyire fejlett a technika Helsingörben (még mobiltelefon is van), ugyan miért kell a függöny Laertes (Széli Horváth Lajos) és Hamlet (Fillér István) vívójelenete mögé bújni, ha ki akarnak hallgatni valakit, ahelyett, hogy Polonius, teszem azt, lehallgatókészüléket telepítene Hamlet szobájába. Persze, csupán a „kisördög” incselkedik bennünk, s ez kíváncsi arra is, hogy ha a dán királyfi, vagy ahogy itt mondják, Dánia hercege, minduntalan a revolverét rángatja elő, ha feszültebb a helyzet, miért vív Laertesszel mégis hagyományos párbajt, méghozzá beléndek levébe áztatott tőrrel. Ám sietek leszögezni: nem ezeken az olykor mulatságos ellentmondásokon akadok fenn, hanem azt kifogásolom, hogy - nézetem szerint - az előadás ezelüe a feszültségekre nem reflektál. A színpadi ábrázolásnak ebből a vákuumából ugrik elő az a bizonyos akadékoskodó kisördög is. Mert a magam részéről, ha megszorításokkal is, megértem, és el tudom fogadni a posztmodern színház dekonstrukciós törekvéseit, amelyek egy hagyományos, logocentrikus dramaturgia felbontására irányulnak. Vagyis nem ezzel az új színházi nyelvvel van bajom (amelynek játékosságával együtt is igen szigorú grammatikája van), hanem azzal a móddal, ahogy a pécsi előadás ezt a nyelvet beszéli. Igen termékeny teátrális élmény lehet, több kiváló előadás igazolja ezt, egy tradicionális fogalomrendszer képstruktúraként való leleplezése. Ez azonban hallatlanul következetes formateremtést igényel. Hargitai Ivánnak kétségkívül van elképzelése, víziója a Hamlet-ről. Ez a koncepció, úgy tűnik, mélyen halálcentrikus, s ezen a téren az előadás igyekszik tartani magát az alaptónushoz, és meg is őrizhetné azt, ha a reflektálatlan formai ellentétek nem zökkentenének ismételten ki bennünket a létrehozott hangulatból. A halál-téma jegyében Hargitai mintha bűnügyi történetnek tekintené Shakespeare művét (részben az is), s úgy próbál e mögé nézni, hogy - egyébként leleményesen - kifordítja a krimi logikáját: nála nem a holttestből (a királyfi megölt atyjából) bújik elő a történet, hanem a történet rejt mindenütt hullákat. Huszthy Edit színpadi tere bizonyára ezért olyan, mint egy temető, tele (túlzottan tele) síremlékszerű hasábokkal s egyéb szögletes alakzatokkal, amelyek között a szereplők mozgatása meglehetősen körülményes. Arról nem is beszélve, hogy a színészeknek óvatosan kerülgetniük kell egy leginkább kacsaúsztatóra emlékeztető medencét, amelyet megpillantva baljós sejtelem töltött el Ophelia vízbe fulladásának módját illetően, s amikor ez bekövetkezett, már tudtam, hogy Hamlet és Laertes majd a párbaj során okvetlenül beleugrik ebbe a tartályba. Ezután talán furcsa, hogy éppen az iróniát hiányolom ebből a „szétbontott” konstrukcióból, a lelki folyamatokra való, hol együttérző, hol kritikus, különböző nézőpontokból történő rálátást. A színészi játék meglehetősen egyszínű. A főszereplők közül Fillár István beszédmódja, hanghordozása mindvégig következetesen értelmezett, ám Hamlet je egyoldalúan racionális lény. A Clau- diust alakító N. Szabó Sándor játéka viszont nem eléggé kiegyensúlyozott: igen jól oldja meg az „Egérfogó-jelenet”-et, amikor jó ideig rezzenéstelen önuralommal szemléli a színészek produkcióját, az imajelenetet viszont le- fotó: tóth L. egyszerűsíti. Stenczer Béla, Széli Horváth Lajos és Bajomi Nagy György szolid csavarok a gépezetben, Ottlik Ádám félelmetes Rosencrantz, s igen jó Barkó György Sírásója, de a Szellem rendezői beállítása vitatható, s helytelen volt Barkóra osztani a Színészkirály szerepét is, mert ez az összevonás félrevezető lehet a szellemjelenés hitelét illetően. Nők pedig mintha nem is lennének a darabban. Gertrudnak (Unger Pálma) és Opheliának (Simon Andrea) alig maradt szövege a radikális húzások következtében. A vetített képek viszont, amelyek olyan szervesen hozzátartoztak Hargitai Veszedelmes viszonyok rendezéséhez, ezúttal olykor feleslegesen illusztrálják a szöveget. Ez az önpusztító családi dráma, amit látunk, kétségkívül benne van a Hamlet-ben, ám annak csak a felszíne. Önmagában, lélekrajz és filozofikum nélkül, olyasféle közönségnek való, mint amilyenről a királyfi meglehetősen kritikusan nyilatkozik a drámában. Ez az ellentmondás is reflexió, elemzés nélkül marad az előadásban. Nem tematizálódik a szöveg és a megjelenítés feszültsége, pedig ennek kibontása, a szembenézés ezzel a jelenséggel - talán a hiányolt irónia forrásaként - igen termékeny lehetett volna. Nagy Imre Szimfonikusok: színvonalasabban A megbízott vezető feladata a zenekar átalakítása A fenntartó városi önkormányzat Horváth Zsoltot bízta meg a Pécsi Szimfonikus Zenekar irányításával február 1-jétől. A megbízott igazgató feladata a következő öt hónapban a zenekar működésének biztosítása és a tavaly elhatározott struktúraátalakítás végrehajtása. Horváth Zsolt 1996 óta tagja a Pécsi Szimfonikus Zenekarnak. A trombitaművész, aki osztrák állami kitüntetéssel végzett a bécsi Zeneakadémián, s már a kinti diplomamunkáját is a pécsi zenekar 190 éves történetéből írta. Majd amikor immár itthon művészdiplomája mellé a PTE-n közgazdasági oklevelet is szerzett, már a zenekar (egyelőre csak elképzelt) marketingjéről értekezett. A szakszervezet vezetőjeként 1997 óta jelen volt a bértárgyalásokon, részt veti az önkormányzati üléseken, így Szkladányi Péter lemondásakor, a városvezetés előtt való ismertsége és felkészültsége egyértelművé tette, hogy a nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának idejére őt bízzák meg az együttes átmeneti vezetésével. Az előzmények dióhéjban: 2002 októberében az önkormányzat arról határozott, hogy elsősorban a művészi színvonal emelése érdekében végre kell hajtani egy, a zenekaron belüli struktúraváltást. Mivel ezt a régi igazgató nem tudta vállalni és ezért lemondott, a feladatra Horváth Zsoltot kérték fel. Szórakoztató zene: ingyenes közvetítés A rendszerváltás után megszűnt Magyarországon a szórakoztató zenészek kötelező közvetítési rendszere. Mindez komoly káoszt eredményezett a vendéglátásban, már ami a zenélést illeti. Mostantól azonban a közvetítés ingyenessé vált. Az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) 1949 óta foglalkozik zenészek képzésével, vizsgáztatásával. Baranyában is működött a rendszer, amíg Bornemissza Géza sikeresen szervezte. A rendszerváltás utáni időkben megszűnt a kötelező munkaközvetítés, a vendéglősök pedig boldog-boldogtalant felvettek anélkül, hogy megvizsgálták volna zenei képzettségét, tudását. Működési engedély sem kellett ahhoz, hogy väaki zenés Szórakozóhelyen muzsikálhasson. Hozzájárult a káoszhoz az is, hogy az OSZK közvetítési díjat is kért. Nemrégiben megszüntették a közvetítési díjat, mondja az OSZK dél-dunántúli kirendeltségének vezetője, Tóki József, ingyenesen ajánlanak muzsikusokat, akikért garanciát is vállalnak. Reméli, hogy a valamikori pozitív szakmai kapcsolat helyreáll a vendéglátósokkal, annál is inkább, mert a jó minőségű zene egyre inkább szerves része kell legyen a ven- déglátásnak. ____________csn. A nyelv kulcs a világhoz A kulcsot nálunk találja! - abc Fordító Iroda Az üzleti siker egyik titka, mondják a szakemberek, hogy időben rá kell érezni a várható piaci lehetőségekre, és lépni kell. Mivel nyelvtudás tekintetében mi, magyarok nem túl nagy eredményekkel büszkélkedhetünk, nyelvismeret nélkül viszont sem korábban, sem most nem éltek meg a különböző cégek, vállalatok, intézmények, a pécsi abc Fordító Iroda 1991-es megalapítása telitalálatnak bizonyult. Mivel a tulajdonos, Végh Gábor maga is három nyelven - németül, angolul, finnül - folyékonyan beszél, azt mondja, kézenfekvő volt, hogy épp egy nyelvekhez kötődő vállalkozást indít, amelynek elsődleges célja a fordítással, tolmácsolással kapcsolatban felmerülő, főként üzleti igények kielégítése. Szolgáltatásaikat - amelyek közt ma már szerepel a gépkönyvek, üzleti levelezés, szerződések, komplett internetes honlapok fordítása, illetve a belföldi és külföldi tolmácsolás - kezdetben főleg német nyelvű viszonylatban keresték a partnerek, a hangsúly azonban az elmúlt tíz év során egyre inkább az angol felé tolódott el. Az abc Fordító Irodánál azonban természetesen nem jönnek zavarba attól sem, ha arabra, vagy akár japánra kell lefordítani egy dokumentumot, hisz a kínálatban tucatnyi nyelv szerepel. Talpraesettségüket az extrém megbízások között egy albániai tolmácsmunka sikere is bizonyítja. Minderre megfelelő alapot nyújt az iroda technikai felszereltsége, hisz a komoly munkához ma már elengedhetetlen a laptop, a vezetékes és mobil internet, valamint a szótárprogramok. S hogy az ügyfelek tisztában vannak azzal, hol a kulcsa egy-egy nyelvi jellegű probléma megoldásának, mi sem igazolja jobban, mint az állandóan visszatérő partnerek száma, akik között a pécsi és baranyai kis- és középvállalkozásokon túl országosan elismert nagyvállalatok is megtalálhatók. A hűséget pedig a Fordító Iroda azzal honorálja, hogy a szolgáltatásaikat rendszeresen igénybe vevő megrendelőknek külön kedvezményeket biztosít. Hamarosan elkészül a cég saját honlapja, amelyről minden jelenlegi és leendő ügyfél naprakész kaphat az aktuális kedvezmények köréről, illetve a szolgáltatások fokozatosan bővülő kínálatáról, amelyek között a legújabb a két- vagy többnyelvű céges rendezvények moderálása. Addig is, ne felejtsék, hol a kulcs! Itt: abc Fordító Iroda, 06 20 93- 88-705, vhbt@axelero.hu, www.abc.dunantulinaplo.hu a különböző információt- Az alapvető változás az lesz, hogy a 95 fősre bővülő zenekar, amely egy intézmény marad, két szervezeti egységre tagolódik: 73 fős lesz a hangversenyzenekar, és 22 fős a színházi együttes. De ez az átalakítás csak eszköz az igazi változásokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy a jövőben magasabb művészi színvonalú munka valósulhasson meg. Tavaly ezt a társulat háromnegyede támogatta, megszavazta, mert mindenki érzi, hogy a zenekar feladat- orientált, korszerű menedzselés mellett képes erre. Együttesünket többségében kiváló kvalitású művészek alkotják, de mindenféle szervezési, egyeztetési problémák között telt az életünk, nem volt idő az elmélyült felkészülésre, legtöbbször úgy éreztük, még sok minden benne lett volna egy-egy produkcióban. Ami tán az egészből a legfontosabb: nem egymás fölé és alá rendelt együttesekről lesz szó, hanem olyanokról, amelyek kiegészítik egymás munkáját, mert valóban ez a fejlődés záloga - véli Horváth Zsolt. A személyek kiválasztása lesz a következő hónapok egyik legfőbb feladata, amit a megbízott igazgató szerint nagy odafigyeléssel, humánusan, ugyanakkor szakmai alapon végeznek majd el. De júniusig el kell készülnie az új szervezeti és működési szabályzatnak, meg kell születnie a kollektív szerződésnek, ami törvényi kötelezettség ellenére sincs 1992 óta. Időközben, természetesen, a város kiírja majd az új, nyílt pályázatot, amire várhatóan akad kívülről is érdeklődő, de az biztos, hogy Horváth Zsolt is indulni fog.- Akadémistakorom óta érdekel a zenekarszervezés, menedzselés, többek közt a közgazdasági diplomám megszerzését is ezért tartottam fontosnak. A zenekart illetően részletesen kidolgozott, hosszú távú elképzeléseim vannak, melyek harmonizálnak Hamar Zsolt zene- igazgató terveivel. Szerencsére úgy tűnik, hogy az állami szerepvállalás is nő, és az önkormányzat eddigi megkülönböztetett figyelme a finanszírozásban is érezteti a hatását. És erre már lehet építeni. A Herner Ferike faterja Időtlen és megoldatlan problémáink A Gézagyereknek a II. Pécsi Országos Színháztalálkozón aratott sikere után újabb Háy János-darab látható Pécsett, a Herner Ferike faterja ősbemutatóját tartják ma este 19 órakor a Harmadik Színházban. Ez az előadás még a Gézagyereknél is formabontóbb és elgondolkodtatóbb. Háy János új darabja számvetésre készteti az embert az előadás továbbgondolására, és külön érdeme, hogy rendkívül sok irányba terelheti el az értelmet. A nézők bizonyosan sokat fognak vitatkozni, beszélni róla a megtekintés után is, mert olyan filozofikus mélységeket tár fel, ahol érdemes mindenkinek hosszabb-rövi- debb ideig elidőzni - mondja a rendező, Vincze János. A Hemer Ferike faterja a POSZT felolvasószínházi előadásakor került először a rendező kezébe, arra az előzetes bemutatóra is ő állította színpadra a darabot. Tudni kell, Apák és fiúk egy időben, több színen hogy a Gézagyerek és a Hemer Ferike faterja olyannyira egy tőről fakad, hogy egy faluban játszódik, Banda Lajos és Herda Pityu közös szereplői és a két balladisztikus novella is egy kötetben jelent meg. Háy János műveiben újraértelmezi a drámai konfliktushelyzetet, már a Gézagyerekben sem volt egyértelmű ütközés a két fél között, ott egy személy szembenállását láthattuk egy másféle világgal. A Hemer Ferikében még totálisabb a helyzet (a Gézagyerekhez képest a faluban beköszönt a munkanélküliség, bezár a kőfejtő), nincs benne emberek közötti harc, hanem a világhoz való viszony jelenti a gondok gyökerét. A történet két idősíkban játszódik, napjainkban és a hetvenes években, amikor a szereplők még csak tízesztendősök voltak, és apáik éppen annyi idősek, mint ők most. Mintha állna a vüág, a generációk cserélődnek, de az állandóság marad. Kibomlik egy létezésdráma, van-e igazi jövőnk és perspektívánk, egyáltalán mi a jelen és a múlt? Ezeknek a föld közeli embereknek, vidéki munkanélkülieknek megjelenik a végzetszerűség, éppen csak nem tudják mi az, és mit kezdjenek vele. Felmerül az a kérdés is: Mennyire állandó a magyar valóság? A hétköznapi embereknek félelmeik vannak, fogódzót keresnek, amit aztán egymásban, egymás között találnak meg. A színpadon egyszerre hat szín látható, hol itt, hol ott mozognak a szereplők, és az idővel a színek is vándorolnak, továbbhaladnak. A kilátástalanság drámája ez, melyből az egyedüli kiút a szembenézés a problémákkal. A színdarab nyelvezete is mellbevágó, de igen életszerű, amit a díszlet tovább fokoz. Egy szürreális térben igazi motor, buszülés, tévé látható, mert a repülőnek is stabil kifutó kell, hogy el tudjon szállni - ad erre magyarázatot Vincze János. Sajátos a dramaturgia, az idősíkok váltakozása különleges helyzeteket teremt, és a jelenetek időbeli sorrendje is sokatmondó, elgondolkodtató. Mégsem kell rejtvényként megfejteni az előadást, minden különösebb elmélyedés, beleélés nélkül is jól élvezhető a mű, bár az igazi színházjáró olyan jeleneteket is kiérezhet a darabból, mint Hamlet sírásó betétje, sőt, Beckett: Godotra várva művének hangulata is gyakran visszaköszön. Örkényi-groteszkek lazítják a filozofikus tartalmat, szóval két oldalról is megközelíthető a színmű, de az biztos, hogy unatkozni senki sem fog rajta. MÉSZÁROS B. ENDRE
