Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-24 / 23. szám

2003. Január 24., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A Pécsi Szimfonikus Zenekar élére új igazgatót keresnek A múlt év végén lemondott Szkla- dúnyi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója. A döntéséből eredő teendőkről tegnap zárt ülé­sen tárgyalt Pécs Közgyűlése. Dr. Kunszt Márta alpolgár­mestertől úgy értesültünk, hogy a képviselő-testület érdemei elis­meréséül címzetes igazgatói cí­met adományozott Szkladányi Péternek. A Pécsi Szimfonikus Zenekar vezetői feladatainak el­látásával február 1-jétől 2003. jú­nius 30-ig terjedő időtartamra Horváth Zsolt zenekari művészt bízta meg és utasította, hogy a zenekar átszervezéséről szóló határozatot hajtsa végre. A zene­kar igazgatói állásának betöltésé­re pályázatot írnak ki. A pályázatok bizottsági elbí­rálására a közgyűlés szakértőket kér fel: a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar testületéből Gyermánné Vass Ágnes koncertmestert, Sturz Lászlót, a közalkalmazotti tanács tagját, Herpay Ágnest, a reprezentatív szakszervezet de­legált képviselőjét, a közgyűlés kulturális bizottságából Meixnér András elnököt és Simon István szakértőt, a Pécsi Nemzeti Szín­ház ügyvezető igazgatóját, to­vábbá Vidovszky Lászlót, a PTE Művészeti Kara egyetemi taná­rát és Várnagy Attilát, a Filhar­mónia Dél-Dunántúli Koncert­szervező és Rendező Kht. ügy­vezetőjét. Rangrejtett kisHerczeg Herczeg László festőművész ön­képzéssel szerzett magának mű­vészi rangot és szakmai elisme­rést. Rendszeresen résztvevője a bicsérdi és a sellyei művésztele­peknek. Számos csoportos kiál­lításon szerepelt, sikeres önálló kiállítása volt Zágrábban és Sza­rajevóban. Az elmúlt évben a Siklósi Szalonon elnyerte a Ma­gyar Televízió Pécsi Körzeti Stú­diójának különdíját, ami egyben egy portréfilm elkészítését is je­lentette a művészről. A közel félórás tévéműsort Bősz Vilmos operatőr és Bukta Csaba szer­kesztő-riporter készítette, Rang- • rejtett kisHerczeg címmel. Az ml-es csatornán, 24-én, pénte­ken 14 órakor a Feketén-fehéren című magazin keretében kerül sugárzásra. ______________k. b.l. HÉT HALLGATÓ TÁRLATA. Balogh Tünde, Csávás Eszter, Imre Sándor, Majláth Zita, Retek Anikó (fel­vételünkön az ő alkotását örökítettük meg), Rostás Bea és Szikora Imre, a PTE hallgatói műveiből nyílt kiállítás a pécsi Közelítés Galériában a héten.________________________________fotó: tóth u Modem idők dán hercege Újra Hamletét játszanak a Pécsi Nemzeti Színházban ' Hamlet, Dánia hercege címmel lesz bemutatóelőadás ma este i a PNSZ Kamaraszínházában. Egy új fordítás alapján a klasszi­kus Shakespeare-mű szólal meg, de mai ruhákban, színes és modern díszletek között, és napjaink vívódásait is kiérezhet- jük a történetből. Heindl Péter Apáczai-díjas Shakespeare legismertebb szín­műve húsz év után újra pódium­ra kerül a Pécsi Nemzeti Színház­ban. Akkor Kulka János kiugrását jelentette az előadás, most Fillár István lesz a főszereplő. Hargitai Iván rendező úgy fogalmazott, a dán herceg történetét 200 éve játsszák magyar nyelven, maga is több próbáját és előadását látta, életi konfliktusokat, itt pedig kap­nak belőle bőséggel, sőt a csele­kedetek pszichoanalízise is meg­ismerhető. A Hamlet ezúttal nem a nagyszínházban megy majd, mert nem egy klasszikus rene­szánsz előadás lesz, a rendező egy bonyolultabb társulat-néző­tér viszonyt akart megteremteni, és ehhez a kamaraszínház sok­kal jobb lehetőséget kínált. modernebb a nyelvezet, sokkal érthetőbb, miközben a költőisége sem csorbult. Valamennyit húz­tak a shakespeare-i szövegen, hi­szen a középkori és a mai színház másképp működött. Akkor nép­színházát csináltak, most mé­lyebben, de egy szűkebb réteg­hez szól az előadás. Az alapcél azonban azonos: szórakoztatni és elgondolkodtatni a nézőt. Hamlet nagymonológját Cser­halmi György korábban fejjel lefe­lé lógva mondta el, később akadt olyan színész, aki hintázva vívó­dott. A pécsi bemutató is tartogat hasonló dramaturgiai meglepeté­seket, a vívójelenet például Ham­let és Laertes között négyperces csatát hoz, és külön tanárt (Gyön­gyösi Tamás mozgást és harcmű­vészetet tanít a Színművészetin és több fővárosi színházban) fo­gadtak a betanítására. Sajátos szerepet kap a feltűnő díszlet is, amely narancssárga és a szürke színekben tobzódik. Ezt a rende­ző úgy indokolta, nem akartak egy komor, sötét Helsingört, hi­szen itt Hamleten kívül mindenki remekül érzi magát. A díszlet ép­pen annyira színes, mint a mai reklámfényektől és plüssfotelek- től teljes világunk, kívülről min­den gyönyörű, még ha belülről sokszor nem is érezzük úgy. A szereplők is mai ruhákban lép­nek fel, a szöveg ugyanis kellő­képpen visszaidézi a korszakot. Az előadáshoz a zenét Weber Kristóf szerezte, és Fillár István szerint kifejezetten segíti a hang­súlyos részek kiemelését. MÉSZÁROS B. E. A magyar kultúra lovagjai és apródja A Magyar Kultúra Napján adták át a budapesti Stefánia palotában a Magyar Kultúra Lovagja kitünteté­seket, ezúttal ötödik alkalommal, hiszen e címet 1999-ben osztották ki először a Falvak Kultúrájáért Alapítvány jóvoltából. Ezúttal több baranyai is része­sült ebben az elismerésben. Nagy Imréné, szőkédi nyugdíjas peda­gógus, a községben több évtize­den keresztül végzett közművelő­dési tevékenységéért. Faltysné Új­vári Anna, pécsi nyugdíjas könyvtárvezető közművelődési életművéért. Töttös Sándor Zengővárkonyból, a kulturális örökség ápolásáért, tovább élteté­séért. A pécsi Horváth Ágota né­pi iparművész, fazekasmester a Magyar Kultúra Apródja kitün­tetést vehette át. ___________>_____________CS.L Jö n a Művészbál! Első ízben lesz az idén Művész­bál Baranyában. A hagyomány­teremtő rendezvényt annak a háromszáznál is több tánc-, ze­ne-, építő-, báb-, szín-, fotó- és képzőművésznek szervezik, akik a megyében élnek és alkot­nak. A Művészbál február 15-én, szombaton 19 órakor kezdődik a Pezsgőház (Császár-pince) ét­teremben. Az estélyen a Pepita zenekar húzza majd a talpaláva- lót. A 6200 forintos belépők - ezért svédasztalos vacsora, éjfé­li külön fogás jár, majd éjfél után tombolasorsolás következik - stílszerűen a Művészetek Házá­ban vásárolhatók meg február 3. és 10. között. m. b. e. Apáczai Csere János-díjat vett át a Magyar Kultúra Napján az ok­tatási minisztertől dr. Heindl Pé­ter, a mánfai Collegium Marti- neum Tehetséggondozó Közép­iskolai Kollégium igazgatója. Heindl Péter a JPTE Jogi Karán, majd a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem történelem sza­kán szerzett diplomát. A cigány gyermekek oktatásának ügyével a magyarmecskei iskolában is­merkedett meg, majd a Gandhi Gimnázium szervező irodájának, később az intézmény tehetség­kutató csoportjának vezetője lett, A PTE Egészségügyi Főiskolai Karának első önálló kollégiumát, a Hajnóczy utcai Laterum Kollé­giumot tegnap délelőtt avatták fel. A 300 férőhelyes kollégium két lépcsőben végrehajtott fej­lesztéssel valósult meg és össze­sen 460 millió forintba került. Az avatóünnepségen dr. Tóth József, a PTE rektora a kari áldo­zatvállalás és a széles körű össze­fogás jelentőségét hangsúlyozta, amely kölcsön, vásárlás, részlet- fizetés sajátos konstrukciójával saját kollégiumhoz juttatta az EFK-t. Dr. Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai ál­lamtitkára is példaértékűnek ne­vezte, hogy a PTE nem várt „állambácsi” segítségére. Ugyan­akkor bejelentette, az oktatási kormányzat hozzájárul a kollégi­aki személye­sen kereste föl a gimnázium leendő diákjait a Dél-Dunántúl eldugott kis te- lepülésein. Munkájának eredményessé­gét jelzi, hogy a Collegium Martineum érettsé­gizettéinek fele egyetemen, főis­kolán tanul tovább, a többiek pe­dig magas presztízsű szakmákat szereznek. um felszereltségének fejlesztésé­hez és utalt arra is, hogy az egészségügyi kormányzat is kive­szi a részét a PTE intézményfej­lesztési tervének megvalósításá­ból. A EFK-n oktatott szakmák iránt érdeklődők számára pedig üzenet a magyar egészségügy történetében egyedülálló mérté­kű legutóbbi átlagos béremelés. Dr. Tahin Tamás főigazgató, il­letve Gál Nikolett, a kar hallgatói önkormányzatának elnöke a kö­szönet kinyilvánítása mellett arra is kitértek, a saját kollégium mos­tani növekedése is csak azt ered­ményezi, hogy a pécsi képzőköz­pont dinamikusan emelkedő hallgatói számához képest egy­előre nem romlik a kollégiumi el­helyezésben részesülők 30 szá- zalékos aránya. _____________djl és ez a tragédia mindig sikeres, ha megfelelő Hamletet talál­nak hozzá. Azért esett a vá­lasztása erre a darabra, mert a társulat Fillárral az élen megérett egy ilyen nagy fel­adatra. Hargitai Iván megíté­lésében sok mindenről szól ez a tragédia, krimiszálak szövik át, de mert a főhős igen érzékeny és bonyolult egyéniség, így nem egy szo­kásos bosszútörténet lesz belőle, hanem a barátság, a családi kötelékek lélektani mezsgyéire vezet át. Két család drámája ez, ahol ha­talom, szerelem és szeretet a gyilkossági motivációk. A Hamlet műsorra tűzésének nincs más különösebb apro­pója, teszi hozzá a rendező, ám a családtörténetek nap­jainkban minden formában na­gyon népszerűek. Bizarr a hason­lat, de nem véletlenül sikeresek mostanában a szappanoperák. A nézők szívesen követik a magán­CS. L. Saját kollégiuma van az Egészségügyi Főiskolának Moslékbiznisz: arany a „semmiből” Áthárított megoldás? Csak nem haragszanak meg az urak, de óhatatlanul is a „Moslékki­rályok” elnevezés tolul a számra. Egyáltalán nem pejoratív értelem­ben használom, sőt! Tudomásul kell venni ugyanis, hogy az ötletük zseniális, és talán éppen azért, mert pofonegyszerű. Adott a moslék - szakszerű megfo­galmazásban: „biológiailag bomló étkezdéi és konyhai hulladék” -, amit tavaly szeptembertől nem le­het föletetni a disznókkal. Meg kel­lene semmisíteni, mert a rendelet , szerint a moslék olyan, mint egy ve- . gyi bomba: veszélyes hulladék. Országos üzlet Csakhogy hiába „él” valami papí­ron, ha a gyakorlat egészen mást mutat: törvényt sért az is, aki kiadja, és az is, aki elviszi a moslékot, hogy szép nagyra hizlalja vele a disznó­kat. Nincs ugyanis olyan cég ma Magyarországon, amelyik képes lenne fölvállalni az egész moslék­Kis túlzással országos moslékszállító hálózatot építenek ki Pécsről: 15 megyében egy marketingügynökség másfélszáz üzletkötőjét foglalkoztatják. A felkészítésük a múlt héttől folyik, és a napokban kezdik sorra járni a melegkonyhás helyeket. Ez utóbbiak közé a bü­fé, a pecsenyesütő ugyanúgy beletartozik, mint egy kórház konyhá­ja. Becslésük szerint megyénként 800 konyhát célozhatnak meg, azaz potenciálisan 12 ezer helyről vihetik el pénzért a moslékot. Ők adják - persze nem ingyen - az egyenként 65 literes előírásos hor­dókat. Hogy mennyibe kerül ez az éttermeknek? A vállalkozók kal­kulációja szerint egy viszonylag kis haszonkulccsal dolgozó konyha esetében a költség nem érheti el az árbevétel 5 százalékát. Úgy vélik, a megcélzott területen 15-20 ezer tonna moslék - egy másik becslés szerint ennek a többszöröse - keletkezik évente. Hogy mekkora üzlet van benne? Ha mindenki belép, nagyon nagy. Amúgy azt ígérték, egy hónap múlva megmondják. ügyet. Mert nem olyan egyszerű ám a történet: ezer és egy előírás van, hogyan kell elszállítani, és hol kell megsemmisíteni a szebb napokat látott egyveleget. Mostanára némileg változott a helyzet: két pécsi úr ugyanis, miu­tán olvasta a sajtóban, többszöri kocsmai asztal át-átszólás után kezdte mind komolyabban venni a történetet. Most ott tartunk, hogy itt ülünk hármasban, és arról beszélge­tünk, hogy négy hónap előkészítés után lassan beindul a moslék­biznisz.- Egyetlen állami cég van, az ATEV Rt., az országban régión­ként összesen hat telephellyel, amelyiket kijelölték erre a feladat­ra. Mint az eddigiek mutatják - azaz nem történt semmi - képte­len megbirkózni vele - kezdi La­jos László. - Hiszen nem akármi­lyen eszközök és feltételek kelle­nek: amikor a környezetvédelmi főfelügyelőségtől megkértük a részletező faxot, dolgozott a gép rendesen.- Még az sem mindegy, hogy az úgynevezett „csorgásmentes” te­herautót vezető sofőrnek milyen vizsgája van, a tartályoknak csepp­menteseknek, zárhatóknak, fertőt- leníthetőknek kell lenniük. Föl kell tüntetni, hogy kitől, mit, hogyan, milyen távolságra szállítunk, mi­lyen útvonalon gyűjtjük és így to­vább - kapcsolódik be Imre Csaba. - Nagyon komoly környezetvédel­mi engedélyek kellenek, és nem volt egyszerű hozzájuk jutni, hi­szen van olyan, amihez továbbiakat kellett előzetesen beszereznünk. Ráadásul a végleges működési en­gedélyhez, ami márciusra talán meglesz, átadói-átvevői szerződé­seket kell felmutatni. Héber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke úgy véli, az FVM rendeletében nem a hulladék mezőgazdasági újra­hasznosítását - ami szerinte főzőkonyhák létrehozásával megold­ható lenne -, hanem a probléma áthárítását helyezi előtérbe. A mostani helyzet mindenképpen a konyhákat üzemeltetőket sújtja: vagy beruháznak, esetenként több millió forintért, vagy kénytele­nek az elszállításért rendszeresen fizetni. Sérelmezi továbbá, hogy a rendeletalkotók előzetesen nem egyeztettek az érintett szakmai területek vezetőivel. Folyik az ügyfélkör-regisztrá­ció, ennek ismeretében derül ki, mennyi kisteherautóra, sofőrre, egyéb kiszolgáló személyzetre lesz szükség. Ki kell építeni a szá­mítógépes rendszert, lesz ügyfél­Elbújtatott paragrafus A tavaly augusztusban hozott, a sertéspestis elleni védekezés jegyé­ben született, szeptember elsejétől hatályos 75/2002. (Vili. 16.) szá­mú FVM-rendeietben olvasható két elbújtatott sor, hogy „étkezdéi hul­ladékok sertésekkel történő feletetése tilos". A rendelet azt is tartal­mazza, hogy ezt a hulladékot el kell szállítani és meg kell semmisíte­ni. Egy állategészségügyi körlevél szerint márciusig minden meleg­konyhás „egységnek” nyilatkoznia kell arról, miképpen szabadul meg a mosléktól. Elvileg egy kutyamenhelynek is odaadhatja, de jószeré­vel teljesíthetetlen higiénés előírásoknak kellene megfelelnie: csak friss lehet, hőkezelt, külön hőkezelt tárolóban stb. Miután tömény tápanyagról van szó, fölmerül: nem lenne-e érdemes újrahasznosítani a moslékot? A válasz kategorikus: nem szabad, hogy visszakerüljön a táplálkozási láncba. szolgálat is. Saját és idegen pénz­ből, pályázatokból. Hogy ponto­san mennyibe kerül mindez? Im­re Csaba úgy ütötte el: azért nem tud válaszolni rá, mert az első körben biztosan lesz jó néhány olyan étterem, amelyik elzár­kózik, rendelet ide vagy oda, és majd akkor kap a működ­tető a fejéhez, ha az első alka­lommal tízezrekre bírságol­ják. Persze, ahhoz ellenőrizni kell őket. A begyűjtött moslék az ál­lamilag kijelölt megsemmisí­tő telepekre kerül majd: el­égetik. Hogy pontosan hová, azt az urak az üzlet érdeké­ben titkolják, bár annyit tud­ni, hogy régiónként van egy- egy ilyen. Majd a füstről rájö­vünk. BALOGH ZOLTÁN Hargitai Iván rendezés közben FOTÓI T. L. A Hamlet, Dánia hercege egy két éve készült fordítás, Nádasdy Ádám költő munkája révén kerül színre. Az archaikussága, a hang­vétele megmaradt a darabnak, de

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom