Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-21 / 20. szám

6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARA 2003. Január 21., kedd lliflHH rí ; V\ * ■■ m Kari történelem x? .?>■ Pécs az Erzsébet Tudományegyetemen belül 1923-tól büszkélkedhetett orvosi karral. Az 1918-ban, még Pozsonyban alakult orvosi karunk olyan professzorokat tudott felvonultatni, mint Herczog Ferenc bek gyógyász (a későbbi akadémikus), Bakay Lajos sebész, Elértté és Melczer, Császár és Duzár, Entz és Fenyvessy, Mansfeld és Neuber. Sciprades és Zechmeister professzo­rok, vagy mint Imre József szemész- és Heim Pál gyermekgyógyász professzor. 1940 őszén elvesztettük bölcsészeti karunkat, 1950-ben leválasztották a hittu­dományi fakultást, végül 1951. február elsejétől önálló egyetemmé vált a mara­dék két kar. A gazdasági és politikai helyzet - és minden egyéb nehézség - ellenére az 1951-ben önállóvá vált orvosegyetem tanári kara - a Szentágothai, Kömyey, Ernst, Kerpel-Fionius, Donhoffer, Méhes, Kudász, Cholnoky, Romhányi, Ussák és mások alkotta tudósgárdája - az 1950et követő negyedszázadban minden­ben méltó folytatója lett a korábbi évek nagy személyiségei hagyományainak. Az 1960/70-es évek az orvosegyetem nagy építkezéseinek, felújításainak évtize­dei, amik lehetővé tették 1973-ban a fogorvosképzés megindítását, majd 1984- ben beindult az ún. angol program; 1990-ben egyetemünk de facto kétkarú in­tézménnyé vált az egészségügyi főiskolai képzéssel. 2000 őszén pedig kezdődött a gyógyszerészképzés. A jelenleg az egykori POTE a 9 karú Pécsi Tudományegyetem tagja, rektora dr. Tóth József, a kar dékánja dr. Lénáid László. Dékáni köszöntő A Pécsi Tudományegyetem Általá­nos Orvostudományi Karára a 2003/04-es tanévre is a korábbi gya­korlatnak megfelelően az államilag finanszírozott képzésre kb. 150 hall­gatót tudunk felvenni az általános orvos szakra, 20-25 főt a fogorvos­képzésre és 30 főt a gyógyszerész­képzésre. Ezenfelül mind a három szakon vannak még fizetős helyek, ide azok jelentkezhetnek, akik a fel­vételi ponthatár legalább 90%-át ér­ték el. Aki az egyetemi polgár, aki a fa­kultás falai közé bekerül, kemény tanulással, de ugyanakkor kellemes diákélettel együtt járó évek elé néz. Az I-Il. évfolyam alapozó tárgyai (biológia, biofizika, élettan, anató­mia stb.) nehezek, bizonyos fokig rostát is jelentenek, elvégre csak ezek ismeretében lehet nekivágni a pre-klinikai, majd IV-V-VL éven a klinikai tárgyaknak. De ami az első éven a legfontosabb: egyetemista­ként ppv ni élptmnd veszi kezrlptét Dr. Lénárd László az új tanulási, majd vizsgázási fo­lyamatokba. Ehhez erős motiváció szükséges, szorgalom, folyamatos tanulás. Ami nagyon fontos, hogy az orvosképzésben legalább olyan hangsúlyos a gyakorlat, mint a lexi­kális tudás. De a kezdetek kezdetén ez utóbbira mégis nagy hangsúlyt kell fektetni, már csak azért is, hogy a leendő orvoskollégák tudjanak egymással a szakmáról beszélgetni. Ezért tanulásban is arra kell töre­kedni, hogy nagy összefüggéseket ugyanúgy lássa a hallgató, mint a részleteket. Nem szabad elveszni a magolós, tételszerű tanulásban. Bi­zonyára segíti majd az új diákgene­rációk életét az idei tanévtől az or­voskaron is bevezetendő kreditala- pú oktatás, ami a korábbi sziszté­mához képest egyszerre ad na­gyobb felelősséget és önállóságot is. Mert amúgy az orvoskaron a hallgatókra váró 6 év nagyon szép és tartalmas lehet: tudást kapnak, egy komoly és felelősségteljes szak­mát, bizonyára sok barátot és Pécs­ben egy gyönyörű várost. Dr. Lénárd László dékán Most jó lenni medikusnak... Aki ősztől a Pécsi Tudomány­egyetem Orvostudományi Ka­rára fog járni, két dologban lehet biztos: teljes jogú egye­temi polgár lesz belőle, és so­kat, sokat, sokat kell majd ta­nulnia. De azt is tudnia kell, sosem lesz egyedül, garantált a jó társaság, és mindig akad­nak segítői. Strassz András, a Hallgatói Önkor­mányzat elnöke immár hatodéves­ként a következőképp emlékszik vissza a kezdetekre:- Elsősként az a legfontosabb, hogy sikerüljön beilleszkedni az egyetemi rendszerbe. Szerintem az első két évre szükség van, hogy az ember mindent meg­szokjon, megtanuljon tanulni, úgy, ahogy itt kell, és viszonyla­gos rutinnal tudjon vizsgázni. Ez, az igazat megvallva, azért elég megfeszített tempót jelent. De azt kell látni emellett, hogy a 6 orvosis év rengeteg lehetőséget is kínál, el lehet mélyülni a tudo­mányos munkában (TDK), lehet dolgozni a későbbi pálya alapo­zásán. Erre jók az országos diák­köri konferenciák, a cseregya­korlatok és az Erasmus-program keretében soha nem látott tere van a külföldi ösztöndíjaknak. Más kérdés, hogy az egyetem vé­ge felé mindenkinek nagy fejtö­rést jelent az állásszerzés. Azzal tisztában kell lenni, hogy Pé­csett, az egyetem közelében ez felettébb nehéz, s ha sikerül is, lehet, hogy a medikusból nem olyan orvos lesz, amilyen épp lenni szeretne, hanem amilyen állás akad. De ez még a jövő, egyelőre az a fontosabb, vajon mire számít­hatnak az orvosisok, ha a közös­ségi életről van szó? Vas Bálint, az összegyetemi Hallgatói Ön- kormányzat alelnöke, és a B Kol­légium vezetője a következőkről számolt be:- A hallgatók 45%-a kollégiumi elhelyezéshez juthat, ami a havi 4500 forintos díjával ma a legol­csóbb szálláslehetőség Pécsett. De azok is, akiknek nem jutna kollégi­umi férőhely, rászorultságtól füg­gően kaphatnak lakhatási támoga­tást. És érdemes kollégistának len­ni, mert az szép dolog: az ember megtapasztalhatja saját toleranciá­ja határait, amit a többiek által ta­pogat végig. Az is biztos, hogy jegy­zete mindig van valakinek, vagy a felső szinten, vagy az alsón. Persze, nagy közös főzések, mulatósok is I hozzátartoznak ehhez az élethez, úgyhogy amikor a vizsgaszünetben mindenki a szobájában tanul, egé­szen idegen lesz ez a táj... Az orvosisok - egy összetartó, az évfolyamból fakadó különbsé­geket nem érzékeltető, tevékeny csapat. Nagyon népszerű a gólya­bál, a Medikus Napok, ami sport- és kultúrseregszemle, a kollégiu­mi Sonka Show és garden party, nem is beszélve a hagyományos abaligeti horgászversenyről, ami­nek csúcspontja Sétáló György professzor halászléje! És a végén, de nem utolsósorban maga a HŐK: a Szigeti úti irodán folyton nagy a forgalom, ami nem csoda, hiszen itt lehet alapvető szolgáltatásokhoz és információk­hoz jutni - gyorsan, hatékonyan. Fogorvosképzés a Dunántúlon A Fogorvostudományi Szak a Dunántúl egyetlen fog­orvosképző helyén, Pécsett ebben az évben 30 éves. Az oktatási idő öt év. Az első két évben az orvostan­hallgatókhoz hasonló alapképzést kapnak a diákok az orvostudomány alaptantárgyaiból, hiszen diplomájuk­kal együtt fogorvos doktori címet is szereznek. Az első évtől kezdődően azonban a fogorvostudományi tan­tárgyak is megjelennek. A tantervben megfigyelhető a tárgyak egymásra épülő elhelyezése. A rágószerv ana­tómiai-fejlődés és szövettani ismereteire például kór­bonctani, majd bevezető ún. klinikum előtü módszer­tani tárgyak, és ezután szaktantárgyak építhetők ill. kapcsolhatók. A biofizikai-élettani tárgysor kórélettan­nal, gyógyszertannal és klinikai tárgyakkal folytatódik. Az utóbbi évek törekvése és változása abban foglalha­tó össze, hogy egyre több a gyakorlat az oktatásban, az elméleti és gyakorlati ismeretek összehangolt tanítása azért, hogy minél kisebb legyen a tanult elmélet és az alkalmazott gyakorlat közöd. Külö­nösen nagy hangsúlyt fektetünk a szájüreg egészségi állapotát megelő­ző és megtartó, valamint helyreállító eljárások oktatásának. A Fogászati és Szájsebészed Klinikán, ahol az öt évfolyam összes óraszámainak kö­zel felét szervezzük, elsősorban a kiscsoportos oktatás lehetőségei adottak és az oktatók nemcsak be­mutató, hanem végrehajtandó gya­korlatokat vezetnek és ellenőriznek. Ebben a szervezeti rendszerben erő­sen javuló technikai-informatikai háttér segítí munkánkat. Erre annál is nagyobb szükség van, mert jelen­tősen felgyorsult fejlődést tapaszta­lunk az igénybe vehető biotechnoló­giai, műszaki eredmények a fogor­vostudomány területén való alkal­mazásában. Az oktatás módszertani elképzelésen keresztül szoros kapcso­latot alakítanak ki az oktatók az elméleti alapozó kép­zés és a klinikai oktatás közöd. A fog-, és szájbetegsé­gek megismerésének rendszerező leíró jellegén túl képzésünk fő erőssége a fogorvosi szék melletti, adod fogbetegre alkalmazod terápia oktatása. Azonban nemcsak elmondjuk, hanem a modem képalkotó mul­timédia eszközeivel közel hozzuk a hallgatókhoz pl. a terápiás módszer megvalósítását a legmagasabb minő­ségben. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a köny­vekből alkotod elképzelés mértéktartó élménnyé és tu­dássá alakuljon át. A fogorvosi diploma olyan ismere­tek alkalmazására hatalmazza fel az ifjú diplomást, amelyeket elsajátítod és megfelelő jártasságot szerzett azokban egyetemi tanulmányai alad. Ez nem kis fel­adat az egyetemi hallgatónak, de nem kevésbé az kez­detben a fogorvos doktornak sem. Az egyetem után in­duló szakorvosképzésben elmélyíthető és megerősít­hető a fogorvosi alapellátásban dolgozhatnak és telje­síthetik a szakvizsga-követelményeket a szakvizsga-je­löltek a klinikán. A klinikai oktatáshoz új rendszerben kapcsolódik a ráépíted szakvizsgaképzés. Fogszabá­lyozás, fogágybetegség, szájsebészet és gyermekfogá­szati szakvizsgák épülnek a továbbképzésbe. Ezenkí­vül a folyamatos továbbképzésre vonatkozó törvény BEKERÜLÉSI ESELYEK AZ ALTALANOS ORVOSTUDOMÁNYI KARRA B Év 1998 Szak ÁOSZ FŐSZ Ponthatár Felvettek állami finanszírozású ni 108 önköltséges finanszírozású 100 98 állami finanszírozású 146 30 önköltséges flnanszlrazású 4 2 1999 AOSZ 108 98 152 5 FŐSZ 107 97 25 4 2000 AOSZ 110 99 150 11 FŐSZ 110 99 17 0 GYOSZ 93 84 30 3 2001 AOSZ 111 69 148 8 FŐSZ 112 92 19 3 GYOSZ 106 61 26 3 2002 AOSZ 105 91 152 9 FŐSZ 106 60 19 3 GYOSZ 85­31 1 ÁOSZ = Általános Orvostudományi Szak; FŐSZ * GYOSZ = Gyógyszerésztudományi Szak ______ Fogorvostud ományi Szak; szerint tavaszi és őszi szemeszterekre osztva szerve­zünk a klinikánkon és a dél-dunántúli régióban tovább­képző tanfolyamokat a fogorvosi felkészültség szinten tartására és fejlesztésére. Mindhárom képzési időszak­ban lehetőséget adunk és erősen késztetjük hallgatóin- kat a tudományos ismeretek megszerzésére._______■ Ős ztől kreditrendszerű oktatás Egyre népszerűbb a gyógyszerészképzés A PTE ÁOK Gyógyszerésztu­dományi Szakán, mint a Du­nántúl egyetlen képzési he­lyén, 2000 szeptemberétől folyik gyógyszerészképzés. Mint dr. Perjési Pál, a Gyógyszertu­dományi Szak vezetője jelezte, a szakra jelentkezők száma évről év­re növekszik, jelezve a képzés irán­ti növekvő érdeklődést. A felvételi vizsga tantárgyai: biológia és kémia vagy fizika. Á képzés 10 féléves, melyet követően a hallgatók állam­vizsgát tesznek és okleveles gyógy­szerészi diplomát kapnak. A kép­Dr. Perjési Pál zés első fél évé­ben elsősorban a biológiai, a kémiai és a fizi­kai alapismere­tek elsajátítása acél. Harmadik évtől kezdődő­en ismerked­nek meg a hall­gatók a gyógy­szerészet szakmai tárgyaivá, me­lyek közöd a Pécsed folyó képzés keretében kiemelt fontosságot kap­nak a gyógyszerhatástani és gyógy­szerészeti gazdaságtani ismeretek. A képzés 10. szemeszterében a hallgatók a diplomadolgozatukat készítik el és szakmá gyakorlaton vesznek részt. A végzett gyógyszerészek évek óta több álláshely közül válogat- hatnak. Legtöbben a gyógyszerel­látás váamelyik területén helyez­kednek el (pl. közforgámi vagy kórházi gyógyszertárban), de le­hetőség nyílik többek között a gyógyszergyártás, gyógyszerku­tatás, gyógyszerismertetés, az ál­lamigazgatás területein történő el­helyezkedésre is. A tudományos munka iránt érdeklődő hálgatók számára lehetőség nyílik tudomá­nyos fokozat (PhD) megszerzésé­re is az orvostudományi karon működő gyógyszerészeti doktori iskola keretében. ■ A Tanulmányi Osztály tájékoztatója / A Pécsi Tudományegyetem Or­vostudományi Karán 2003. január 28-án, kedd délután 14 órától nyílt napot tartanak a kar központi épü­letének (Pécs, Szigeti út 12.) IV. számú tantermében. Ami a felvé­teliket illeti, ezekre 2003. június 25-26-27-én, június 30-án, illetve július 1-jén kerül sor,__________■ Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Méhes Károly A 2003/04-es tanévtől felmenő rendszerben a PTE Orvostudo­mányi Karán is bevezetik a kreditrendszerű oktatást - azaz a most kezdő első évfolyam lesz az, amelyik már élhet az új típu­sú oktatás szabadságával. A részletekről dr. Csemus Valér ok­tatási dékánhelyettes beszélt.- Az orvosképzés hazánkban - a nemzetközi gyakqrlattól elsza­kadva - meglehetősen merev rendszerű. Valamennyi hallgató számára azonos, homogén kép­zést jelentett, nem tudott teret engedni a saját érdeklődés érvé­nyesülésének. Arra sem nagyon adott módot, hogy egy félév ki­hagyása nélkül el lehessen men­ni külföldi tanulmányútra. Ez változik meg gyökeresen. A dolog lényege tömören: fél­évenként 30, azaz az általános orvos szakon összesen 360, a gyógyszerész- és fogorvoskép­zésen 300 kreditpontot kell ösz- szegyűjteni a majdani diplomá­hoz. Kereken 30 óra ér egy kre­ditpontot, amit a hallgató egye­temi és otthoni munkával gyűjt­het össze. A rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával a hallgató választja ki, hogy mely tantárgyakat veszi fel és mikor. Ha a felvett tantárgyból sikere­sen levizsgázik (legalább ket­test kap), megkapja a tantár­gyért járó (ösz- szes) kreditet. És ha össze­gyűlt a szüksé­ges számú kre­dit, kézhez kapja a diplo­máját. Persze, hogy ne fulladjon káoszba az ok­tatás, a rendszerbe két féket kel­lett beépíteni:- A felvehető tárgyak közül vannak olyanok, amelyeket minden hallgatónak meg kell ta­nulnia ahhoz, hogy orvos le­gyen - függetlenül attól, hogy sebész vagy pszichiáter lesz, mert ha nem tanul anatómiát, élettant, gyógyszertant, belgyó­gyászatot, akkor egyszerűen Dr. Csernus Valér nem lesz belőle orvos. Ezeket a tárgyakat törzstantárgyaknak nevezzük és értük kötelezően kell megszerezni a kreditet. A másik fontos feltétel, a tantár­gyak logikai sorrendjének való megfelelés. Nem lehet megérte­ni például a pathológiát anató­mia, vagy a belgyógyászatot pa- thológiai nélkül. Ez a szempont a tantárgyak időbeli felvételét korlátozó, úgy nevezett előzetes követelményként jelenik meg. Mindezen korlátok ellenére a hallgatók'szabadsága jócskán nőni fog. Hiszen kötelező tár­gyak (a kreditek 80%-a) mellett már variálhatnak a kötelezően választható tárgyak (a kredit 15%-a) terén, és teljesen maguk dönthetnek a szabadon választ­hatók ügyében (a kredit 5%-a). Az általános orvos szakon a hat év során a tárgyakat három tantárgycsoportba, úgynevezett modulokba osztják. Az I-II. év az alapozó modul, amikor azt tanulják meg a medikusok, milyen az emberi test felépítése és miképpen működik. Ebben az időszakban ismerkednek meg néhány, a további tanulás­hoz nélkülözhetetlen háttértu­dománnyal, mint a kémia, biofi­zika, biológia is. A III. évfolyam a pre-klinikai modul, a betegségek megisme­rése (patológia, mikrobiológia, gyógyszertan), majd következik a IV-VI. éven a klinikai modul, a konkrét betegségek felismeré­sének és gyógyításának megis­merésével (sebészet, belgyó­gyászat, gyermekgyógyászat stb.). A hallgató egy modulon belül már a kötelező tárgyak esetében is mozoghat - időben -, természetesen az előzetes kö­vetelmények rendszerének megfelelően. Ez teszi lehetővé, hogy például a hallgatók félév­veszteség nélkül időszakosan külföldi egyetemeken tanulhas­sanak.- Ami a hallgatói szabadság­nak a legsúlyosabb ára lesz, hogy ezentúl maguk szervezik meg a félévüket. Emiatt előfor­dulhat, hogy mind az 1200 diá­kunknak más lesz a tanrendje. Ez nem oldható meg kifinomult számítógépes rendszer nélkül, ami mindezt kezelni tudja. Ennek, a főleg az első évesek számára igen megterhelő mun­ka könnyítésére minden szak elkészít egy úgy nevezett minta- tantervet. Ez a hagyományos­hoz hasonló tanterv, ami tartal­mazza valamennyi kötelező tár­gyat és a választható tárgyaknak egy akkora hányadát, amik fel­vétele elegendő a diplomához. A kényelmesebb hallgatók e mankó segítségével is diplomát szerezhetnek, de kívánatos, hogy minél többen valóban ki­használják a kreditrendszer le­hetőségeit - mondta a dékánhe­lyettes. Még egy fontos momentum: a kreditrendszer voltaképp nem ismeri többé a bukást, az évis­métlést. Hiszen egyszerűen ar­ról van szó, hogy a sikertelen vizsga esetén a tárgyat a többi, új tárggyal együtt ismét fel lehet venni, vagy - nem kötelező tárgy esetén - mással helyettesí­teni. Elvileg a diplomához csak a szükséges kreditet kell össze­gyűjteni - nem számít, mennyi idő alatt. Természetesen az igen magas képzési költségek miatt ezt is célszerű keretek közé szo­rítani. Az alapelv az, hogy in­gyen, azaz az adófizetők pén­zén (jelenleg közel másfél mil­lió forint/hallgató/tanév) csak a diploma megszerzéséhez mini­málisan szükséges számú (10, illetve 12) félévet tanulhat a hallgató. Ha ezalatt nem szerez diplo­mát, azt követően fokozatosan emelkedő részt kell vállalnia a képzési költségeikből. Három plusz félév esetén a költségek töredékét kitevő (néhányszor tízezer forint) tandíjat, azt kö­vetően a teljes képzési költséget ki kell fizetnie. Fontos, hogy a félévekbe az esetlegesen koráb­ban más egyetemeken eltöltött félévek is beleszámítanak. A fel­ső határ orvostanhallgatók ese­tén 18 félév, melynél tovább hallgató nem folytathatja tanul­mányait, még önköltséges for­mában sem. De természetesen abban reménykedünk, hogy a jövendő elsősök közül ez senki­vel nem fordulhat elő! ■ \ t a fiatalok életé­ben, amit kicsit patetikusan a felnőttkornak is nevezhetünk. Sokan elkerül­nek a szülői ház­tól, fel kell építe­ni a saját életü­ket, és bele kell jönniük előbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom