Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-19 / 18. szám

2 KORKÉP 2003. JANUAR 19. Irak kapujában az amerikai csapatok ■ Mi nem, de a többi visegrádi állam harcoló alakulatokat is felajánlott. A lengyeleknek el­látóhajójuk van az Indiai-óceá­non, ahol egészségügyi sze­mélyzet mellett tengerészgya­logosok, kommandósok is állo­másoznak. Csehország növeli a Kuvaitban tartózkodó vegyvé­delmi alakulatának létszámát, és ENSZ-felhatalmazás alapján kész katonáit Szaddám ellen bevetni. Szlovákia még nem hozta nyilvánosságra, hogy mi­vel segítene, de Pozsony közöl­te, olyan alakulatokat küldene Irakba, amelyek korábban már bizonyítottak külföldön. Már régóta mindenki azt latol­gatja, hogy kitör-e az Irak elleni háború, s ha igen, mikor. Miután folyamatosan tart az amerikai katonák fölvonulása, egyre töb­ben hiszik azt, hogy közel a tá­madás időpontja. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint készülhetünk a háborúra. ■ George W. Bush tízezrével kül­di a csapatokat a térségbe. Már ed­dig is több mint hatvanezren vol­tak ott, a közeljövőben a számuk megduplázódik. A szakértők eb­ből egyértelműen arra következ­tetnek, hogy hamarosan megkez­dődik a támadás. Az időpont való­színűleg február 3-a lesz, amikor az újholdnak köszönhető sötétség biztonságos körülményeket nyújt az éjszakai sivatagi berepüléshez és páncélos támadáshoz. (Bush apja is az újhold sötétjében tá­madta meg Irakot 1991. január 17- én, éjfél után.) A tervek szerint Irak elfoglalása így zajlana: 1. FÁZIS: Ezer vadászrepülő és helikopter indul az öbölben állo­másozó anyahajókról, valamint a szaúd-arábiai és törökországi tá­maszpontokról. Lézervezérlésű intelligens bombákkal lerombol­ják Irak összes repülőterét és a hadsereg támaszpontjait a főváros körül. ClA-ügynökök által támo­gatott speciális egységek elfoglal­ják a titkos fegyverraktárakat Bagdad környékén és Irak északi részén. 2. FÁZIS: A Kuvaitban állomá­sozó szárazföldi csapatok (80 ezer fő) páncélosokkal Bagdad irányá­ba haladnak. Törökországból is megindulnak a csapatok Észak- Irakba, Bagdadot körbezárják. 3. FÁZIS: Harcok Bagdad és Húszéin szülővárosa, Tigris elfog­lalásáért. A diktátor bagdadi szék­helye és Tigris melletti magán- bunkere körül elitalakulatokat vetnek be, az éjszakai harcokban speciális amerikai alakulatok ház­ról házra haladva összeroppantják az iraki ellenállást. Elfogják Szaddámot. Az iménti persze csak az egyik lehetséges forgatókönyv, még a politikai rendezés is elképzelhető. Ez azonban valószínűleg csak ak­kor tetszene az amerikaiaknak, ha mindenképp Szaddám távozásá­val járna. A diktátor önkéntes száműzetésbe vonulása már több­ször fölvetődött, Bagdad azonban mindig határozottan cáfolt. Nógrádi György is úgy véli, na­gyobb a valószínűsége a katonai akciónak, mint a politikai rende­zésnek. A biztonságpolitikai szak­értő lapunknak azt mondta, már túl sok egyenruhás vonult fel ah­hoz, hogy a fegyveres beavatko­zás elkerülhető legyen, és a törté­nelmi tanulságok azt mutatják, hogy egy hadsereg morálját so­káig nem lehet fenntartani akkor, ha felkészül a harcra, és mégsem történik semmi. Másrészt a szom­szédos országok többsége már tá­mogatja az Egyesült Államokat. Míg katonai szempontból egyér­telmű lenne a siker - véli Nógrádi -, politikailag nehezebb helyzetbe kerülne Amerika, ha ENSZ-felha­talmazás nélkül támadna. Márpe­dig ha a fegyverzetellenőrök nem találnak megdönthetetlen bizonyí­tékot, akkor a Biztonsági Tanács öt állandó tagja valószínűleg nem szavazná meg a katonai akciót. Az egyik megoldás az lehetne, ha Szaddám távozása után a jelen­legi vezetésből léphetne valaki a helyére, de mindannyian háborús bűnösök, tehát nem fogadnák el őket. S az iraki ellenzéknek sem lenne megfelelő, mert akkor a mostani gárda meghosszabbíthat­ná a hatalmát. Az ellenzék kor­mányra kerülése a megosztottsá­ga miatt lenne problematikus. HÍREK Moszkva újabb merénylettől tart ■ MOSZKVA - Fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben Moszkvában, mert a hatósá­gok csecsen lázadók terrormerényletétől tarta­nak. A moszkvai rendőrség a szokásosnál jóval nagyobb létszámmal van jelen a metróállomáso­kon, alaposabban ellenőrzi a középületek kör­nyékét, gyakoribbak a közúti ellenőrzések. Samil Bászájev csecsen hadúr adott utasítást emberei­nek, azt követelve tőlük, hogy a tervezett terror­akció múlja felül méreteiben és hatásában az ok­tóberi színházi túszejtő akciót. Zeman vagy Klaus lesz a cseh államfő ■ PRÁGA - Hivatalosan is Milos Zeman volt mi­niszterelnököt, a cseh szociáldemokraták (CSSD) volt elnökét jelölte pártja államfőnek a cseh el­nökválasztás második fordulójára.. A szerdai első forduló eredménytelensége után január 24-én, pénteken ismétlik meg a parlament alsó- és felső­házának együttes ülésén zajló elnökválasztást, ahol az 58 éves Zemannak várhatóan már csak Václav Klaus volt kormányfővel, az ellenzéki Pol­gári Demokratikus Párt (ODS) elnökével kell majd összemérnie támogatottságát. Háborúellenes tüntetések ■ TOKIÓ - Tüntetések kezdődtek tegnap világszerte tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok háborút indítson a tömegpusztító fegyverek rejte­getésével vádolt iraki vezetés ellen. Elsőként Tokió belvárosában kezdődött demonstráció, ahol ötezer ember vonult végig a zsúfolt belváro­si utcákon. Az új-zélandi Christchurch városban négyszáz ember gyűlt össze tüntetésre, Hong­kongban pedig hatvanan vonultak az amerikai és a brit konzulátus elé. Hét hadihajó tart a Perzsa-öbölbe ■ SAN DIEGO/LONDON - Hét amerikai hadihajóból álló flottakötelék indult el a Perzsa-öböl felé az egyesült államokbeli San Diego kikötőjéből. A hét hajó fedélzetén tízezer matróz és tengerészgyalo­gos halad a válságövezet felé. Lapértesülések sze­rint a brit kormány holnap jelenti be, hogy 14 ezer katonát vezényel a Perzsa-öböl térségébe. Ezzel 25 ezerre nőne a térségbe eddig kiküldött brit erők létszáma. India sikeres rakétakísérlete ■ BALASZUR - India sikeres rakétakísérletet hajtott végre tegnap az Akas elnevezésű, saját gyártású, rövid hatótávolságú föld-levegő rakétával. A raké­tát mozgatható állásról indították a Bengáli-öböl partján található Balaszur városnál. Az új típusú rakétát tavaly több alkalommal sikeresen próbál­ták ki India területén. Pakisztán és India már há­rom háborút vívott egymással. Mindkét ország rendelkezik atomfegyverrel. Égő hajó a Fekete-tengeren ■ KIJEV - Tűz ütött ki tegnap a Fekete-tengeren az Isztambulból Szkadovszba közlekedő Hess nevű ukrán hajó fedélzetén, négy személy súlyos égési sérüléseket szenvedett. Az ukrán határőrök kora délután fedezték fel a parttól 5 mérföldnyire az uk­rán zászló alatt hajózó járművet, amelynek fedélze­téről füst gomolygott és lángok csaptak fel. Két von­tatóhajó és a parti őrség egy hajója megkezdte a mentést. A fedélzeten harminchatan tartózkodtak. Javul a munkaerő-piaci helyzet ■ Magyarország tőkevonzó képessége tovább­ra is megmarad, sok cég nemhogy leépítene, hanem épp ellenkezőleg: jelentős fejlesztéseket hajtott végre a közelmúltban - jelentette ki Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi mi­niszter, reagálva a gyárbezárásokról érkező hí­rekre. Ugyanakkor elismerte, hogy több új munkahelyre lesz szükség, mint amennyi a kormányprogramban szerepel, mivel a vártnál nagyobb ütemben szűnnek meg munkahelyek. Ennek ellenére tavaly novemberben 45 ezerrel több volt a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Kiss szerint a korábbi munka­erő-piaci zavarokban nagy szerepe volt a mini­málbér kétszeri nagymértékű emelésének, illet­ve a forint hosszú ideig tartó erősödésének. Simon Gábor, az MSZP-frakció munka világa munkacsoportjának vezetője szerint is megállt a munkaerő-piaci helyzet romlása, ismét emelkedik a foglal­koztatottak száma, többen keresnek munkát, illetve kevesebben hagyják el a munkaerőpiacot. Hangsúlyozta: az átmeneti munkanélküliségi státus a munka- keresés jele, hiszen sokan szeretnének visszakerülni a foglalkoztatotti körbe. A képviselő a kormány vállalkozásokat támogató gazdaságpolitikai intézkedé­sei közül kiemelte a vállalkozói adóterhek csökkentését, az európai uniós sza­bályozással kompatibilis fejlesztési adókedvezményt és a Széchenyi vállalko­zásfejlesztési programot. Hozzátette: az intézkedések közé tartozik a minimál­bér terheinek mérséklése, a bérek adóterheinek csökkentése. Rácz kontra Rogán ■ A rendőrség megszüntette a nyomo­zást a volt csillebérci úttörőtábor terüle­tén lévő vadászház értékesítése ügyé­ben, amelyet az úttörőszövetség 1999 tavaszán jóval áron alul, 15 millió forin­tért adott el - közölte Rogán Antal, a Fidelitas alelnöke. Hozzátette: a vadász­házba Rácz Péter, a MÚSZ ügyvezető elnöke költözött. Rácz szerint a fide- szes képviselőnek is tiszteletben kelle­ne tartania az ORFK Szervezett Bűnö­zés Elleni Igazgatóságának döntését, amelyben nem állapítottak meg bűn- cselekményt. Rácz azt kéri Rogántól, hogy kérjen elnézést a vádakért. Új roma választás ■ Az Országos Választási Bizottság (OVB) tegnap felhatalmazta az Orszá­gos Választási Irodát (OVI), hogy feb­ruár 16. és március 12. között folytas­son egyeztetéseket az Országos Cigány Önkormányzat választásának megis­métlésére. Ficzere Lajos, az OVB elnö­ke hangsúlyozta: a választási eredmény jóváhagyásában iránymutatónak tekin­tették az LB 1995-ös és 1999-es OCÖ- választás utáni jogalkalmazási gyakor­latát, amikor a bírói testület úgy utasí­totta el az eredménnyel szembeni kifogásokat, hogy az elektort gyűlé­sek nem voltak határozatképesek. Urándúsítási iratokat találtak ■ Az urándúsítás technológiájáról szóló dokumentumköteget találtak egy iraki atomtudós házában az Irakban ellenőrző ENSZ-szakértők. Az iraki kormány nem tett említést erről a háromezer oldalas anyagról abban a nyilatkozatban, amelyet december 7-én adott át az ENSZ-nek - közölte Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője. Elmondta: még nem ismerik minden részletében a dokumen­tumot, ám úgy tűnik, az urán lézerrel való dúsításának technológiájáról szól. A dúsított urán az atomfegyverek fő alapanyaga. RMDSZ: paktumba foglalt oktatás ■ A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára megfelelő feltéte­lek esetén hasznos a román kormánypárttal kezdett parlamenti együtt­működés folytatása - jelentette ki tegnap Markó Béla, az RMDSZ elnö­ke a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó elmondta: idén az anyanyelvi oktatás kérdésére kell választ adni. El kell érni, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen létrehozzák a magyar karokat, valamint a földek és erdők visszaszolgáltatását be kell fejezni. ■ Magas rangú amerikai kormány-tisztségviselők a múlt hónapban még arról az eshetőségről tárgyaltak, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene támadnia Észak-Koreát Phenjan atomfegyverkezése miatt, ké­sőbb mégis úgy döntöttek, hogy inkább békés megoldásra törekednek - mondta tegnap Ro Mo Hjun megválasztott dél-koreai elnök egy tévéműsorban. Hozzátette: elszánta magát a leghevesebb vitákra is Washingtonnal, ám végül erre nem volt szükség. A washingtoni Fehér Ház egyik szóvivője szinte azonnal cáfolta Ro Mo Hjun kijelentését. Schmidt Máriát is elküldhetik A Terror Házát működtető közala­pítvány kuratóriuma a jelenlegi ötről rövidesen tizenegy tagúra bővül, így kisebbségbe kerülhetnek az Orbán-kabinet által kinevezett, konzervatív kötődésű tagok. A gré­mium létszámát azért akarja növel­ni a kulturális kormányzat, mert szerinte a múzeumot is ki kell egé­szíteni, mivel most egyoldalú. ■ A kormány kilenc nappal ezelőtt döntött arról, hogy a Terror Házát ki kell bővíteni. A kabinet megítélése szerint a nyilaskorszak, a holokauszt és mindenfajta üldöztetés történeti hátterének megjelenítése nem kap elég hangsúlyt. S az új tervekhez új emberekre is szükség van. Ezért - a szakmai szervezetek javaslata alap­ján - további hat közismert, köztisz­teletnek örvendő kurátor kerül a tes­tületbe; olyanok, akik a múlt század harmincas-negyvenes éveinek is­mert kutatói. Ezáltal többségbe ke­rülhetnek a jelenlegi kormány által kinevezettek. Görgey Gábor szakmi­niszter azt hangoztatja, hogy itt szó sem lehet politikai tevékenységről, a kuratóriumnak kizárólag szakmai munkát kell végeznie. Ahhoz, hogy a kibővített kiállítási anyagot be lehessen mutatni, újabb épületre van szükség, a meglévő tár­latot nem akarják megkurtítani. Fölvetődött, hogy a szomszédos Andrássy út 62. számú házat vásá­rolják meg, amely a Magyar Tudo­mányos Akadémia tulajdona, s az ügyben folynak már a tárgyalások. Schmidt Mária szerint semmi szükség a kuratórium megerősítésé­re. A múzeum főigazgatója értetlen­ségének adott hangot, hogy politikai­lag függetlenebb szakembereket kí­vánnak delegálni. - Ki dönti el, ki a függetlenebb? - tette fel a kérdést. Nehéz-Posony István szerint bár az előző kormány alapította a köz- alapítványt, de a Medgyessy-kabinet annak jogutódjaként minden továb­bi nélkül kibővítheti a kuratóriumot. Az ismert ügyvéd lapunknak azt mondta, ehhez nem kell mást ten­nie, mint módosítani az alapító ok­iratot és azt benyújtani a Fővárosi Bí­róságra. S ezt követően a nagyobb létszámú testület határoz minden kérdésben, így - amennyiben ez sze­repel az alapító okiratban - többségi döntéssel akár a múzeum főigazga­tójának személyéről is. Bár Nehéz- Posony Istvánnak nincs tudomása a kormány szándékáról, nem találna abban semmi rendkívülit, ha az új tagok szavazatával a kuratórium úgy döntene, hogy Schmidt Mária helyett más legyen az intézmény vezetője. Kormányváltás után a társadalmi, gazdasági, kulturális élet számos te­rületén bekövetkezik ehhez hasonló személycsere - fogalmazott. 4 A / 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom