Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-13 / 12. szám

m 2003. Január 13., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTURA­AZ EZERARCÚ LÓ. Az ember egyik legrégebbi társáról, a lóról készült munkákból nyílt fotókiállítás a pécsi Ifjúsági Házban a hét végén. A Lovas Nemzet című magazin pályázatára beérkezett majd' három- száz képből válogatott tárlat január 30-ig tekinthető meg._______________________________fotó: tóth l. Kincsek a raktárak mélyen A Baranya Megyei Múzeumok tulajdonában mintegy 11 ezer festmény, grafika, szobor ta­lálható. Ezeknek csak mintegy 7-8 százaléka látható a kiállításokon. Többnyire a raktárak mélyén pihennek, nem a legideálisabb tárolá­si körülmények között. A modern múzeumokban a kiállítási terek 40 szá- . zaléknyi helyet foglalnak el, a többi jut a kiszolgá­lóegységeknek (raktár, restaurátorszobák, könyv­tár stb.). Pécs különös helyzetben van: itt a kiállí­tótér többszöröse a kiszolgálóhelyiségeknek. Eb­ben nem az a baj, hogy sok a kiállítótér, hanem hogy az utóbbi kevés és rossz állapotú. A tervek szerint a Papnövelde utcai épületben szeretnének létrehozni egy művészeti-múzeoló- giai központot megfelelő kutatóhelybázissal és raktárral, ahol folyamatosan hozzáférhető lenne pl. a festményanyag (jelenleg egymás mellé beso­rolva tárolják a képeket, csak a keretük látszik; az új, modern elrendezésben lógnának). Az épüle­tet egyébként húsz évvel ezelőtt a megyei tanács pontosan erre a célra adományozta a múzeum­nak... Mint Sárkány József, a múzeum képzőművé­szeti osztályának vezetője elmondta, a 2001 vé­gén átadott Modern Magyar Képtár hazánkban unikális, áttekintő kortárs gyűjtemény, ám e mel­lé elengedhetetlenül kellene a raktári szárny és egy időszakos kiállítási tér, hogy a raktári anya­got is jobban meg lehessen ismerni, mód legyen egy-egy életmű, irányzat bemutatására.- Szeretnénk kortárs kiállításokat is rendezni, hiszen a régi szép időkben a gyarapodásunk há­rom számjegyű volt évente, ami a töredékére csökkent - tudtuk meg. Továbbá azt, hogy a nagy hagyományú orszá­gos kisplasztikái és kerámiabiennálék jóvoltából a múzeumnak csodás szobrászati és kerámia­kincsei vannak, amiket alig-alig lehet kiállítani je­lenleg.- A szobrokkal az a „baj”, hogy nem pusztán posztamenst, ha­nem több teret is igényelnek, mint a képek. Ami a teljes egészé­ben a raktárban raboskodó kerá­miákat illeti: 1969-től gyűjtjük őket, fantasztikus anyag, akár tel­jes életművekről tudunk kereszt­metszetet adni. Jó lenne mindezt a. siklósi várban bemutatni, sze­rintem az egész városnak nem­zetközi rangot adna - véli Sárkány József. De itt még nincs vége a sornak, hiszen számot­tevő a bútorkollekció is, csakhogy a bútorok, kiál­lítótér híján használatban vannak a múzeumi iro­dákban, illetve a megyei intézményekben - és még ez is jobb, mintha a raktárban senyvednének. A szakemberek első menetben már annak is örülnének, ha a fűtetlen raktárakba hőtárolós vil­lanykályhák kerülnének, illetve majdan megvaló­sulna a klimatizálás: ez ugyanis ma már nem sza­bad, hogy utópia maradjon. M. K. A világörökség dísztárgyai A Krisztogram szinte mindenütt megjelenik A fő motívum a Krisztogram. A pécsi világörökségi emlé­kek dísztárgyainak pályáza­tára mintegy 30 itt élő művész nyújtotta be pályamunkáját. A zsűri által elfogadott alko­tásokból dísz- és emléktár­gyak készülnek. A Martyn Ferenc Alapítvány kere­tében hirdették meg az itt élő mű­vészeknek és a PTE Művészeti Ka­ra hallgatóinak azt a pályázatot, amely a pécsi vüágörökséggel kap­csolatos dísz- és emléktárgyak lét­rehozására irányult. Pásztor Ág­nes, a városi önkormányzat műve­lődési, oktatási és sportfőosztályá­nak helyettes vezetője kérdésünk­re elmondta, hogy a 2002-es év el­ső felében meghirdetett és máso­dik felében lezárult pályázat az el­ső körét képezi annak a szerteága­zó tevékenységnek, amely üyen ér­telemben a vüágörökséghez kötő­dik. A cél az volt, hogy a világörök­ség szellemiségét, gondolatiságát kifejező, művészi igényű és szín­vonalú emléktárgyak szülessenek, amelyeket az önkormányzat és a Pécs Sopianae Örökség Kht. aján­dék- és dísztárgynak tekinthetne, egyben a kereskedelmi forgalomba hozatalát is szorgalmazhatná. A zsűri elé került 20-30 pályamunka főleg a Krisztogram motívumra épült. Készült érem, plakett, textil­munka, üvegtárgy, plasztika, vala­mint tűzzománc. Kertészfi Ágnes, Vota Enikő, Sütő Ferenc és H. Barakonyi Klára munkáit ideigle­nesen az önkormányzati épület egyik folyosói üvegvitrinjében állí­tották ki. A főosztályvezető-helyet­tes és dr. Újvári Jenő, a kht. vezető­je elmondta, hogy még többen - egyéni alkotók és műhely is, mint például a Zsolnay-gyár - szeremé­nek bekapcsolódni ebbe a még egyáltalán nem lezárult munkába. A világörökség úgymond, „művé­szi körítésébe” tartoznak ezek és az ezután létrejövő tárgyak, emblematikus jelzések, kiadvá­nyok, videó- és diaanyagok, okta­tási kellékek. Azt szeretnék, hogy mindez majd a kereskedelmi for­galomban is bárki számára elérhe­tő legyen 2003-ban. Ezzel együtt a hasonlóan igényes eligazító jelek és ismertetőtáblák is a helyükre ke­rülnek. Dr. Újvári Jenő végezetül elmondta, hogy a világörökséggel kapcsolatos ilyen jellegű munkák várhatóan felgyorsulnak a közeljö­vőben. BEBESSI K. Az őstörténeti klub évadkezdése A Pécsi Ifjúsági Ház őstörté­neti klubja januárban három érdekes előadással kezdi meg újabb évadját. Idén ötödik évébe lépett a Pécsi If­júsági Ház őstörténeti klubja, amely Fejezetek a magyarság őstör­ténetéből címmel tartja előadásait. Csajághy György zeneesztéta, ős­történész, aki CD-i révén sikeres tá­rogatóművész is, a sorozat szakér­tőjeként és levezetőjeként elmond­ta, hogy eddig összesen 30 előadás hangzott el a témakörben. A csü­törtök esti rendezvények sorában idén először Új fény születik cím­mel hangzik el előadás 16-án, 18 órakor az újév körüli hagyomá­nyokról Dúcz László budapesti elő­adó részéről, aki az ősi magyar va­dászmódszereknek, így a solymá- szatnak is ismert szakembere. Szöllőssi Kálmán, aki a közelmúlt­ban a nagyszentmiklósi kincsről és a magyarság újabb nyelvrokonság- béli adalékairól írott tanulmányai révén vált ismertté; Dionüszosz, a pártus király és mi címmel tart elő­adást. Ennek alapja egy saját felfe- dezésű hazai pártus királyszobor­lelet, melynek kulturhistóriai fel­dolgozása még jó pár évig eltarthat. A kutatás mostani helyzetét felvá­zoló előadás 23-án, ugyancsak 18 órakor kezdődik. 30-án hasonló időpontban dr. Herényi István törté­nész előadására kerül sor A gyepű címmel - a Kárpát-medence hajda­ni határvédelmét ellátó népekről, köztük a székelyek életéről, hadvi­seléséről, harcmodoráról. b. k. SZAT1RKÁK Idegrohamrendőrök támadtak a tüntető tömegre. •k Szekta: liturgiából litorgia. * Tahóti szigetén nyaralt. •k Transzba, majd a transzmisszió­ba esett. Kiépültek a piharcgazdaság felté­telei. k „Szexárdon születtem, színész­nőt szerettem.” k Olajbáró: „Kedv, remények, vil­lák, isten véletek. ” Marafkó László Pécsi Szemle - irodalmi melléklettel A 6. évfolyamába lépett Pécsi Szemle című várostörténeti folyóirat legutóbbi számához egy különleges, illusztrált irodalmi melléklet is készült. A Pécsi Szemle című helytörténe­ti folyóiratot az Echo című kriti­kai lappal egy időben vehették először kézbe az olvasók. Dr. Romváry Ferenc akkor önkor­mányzati képviselőként mindkét lap megjelenését támogatta sza­vazatával. A helytörténeti lap fő­szerkesztőjeként Nagy Imre Gá­bor szerkesztővel együtt arra tö­rekedtek, hogy a Pécs Történeti Alapítvány kiadásában évente négy alkalommal megjelenő fo­lyóirat tudományos színvonalú, ugyanakkor olvasmányos legyen. - Sokan jelezték is - mondja Romváry Ferenc -, hogy szükség van egy népszerű tudományos pécsi folyóiratra, amit rendszere­sen meg is lehet vásárolni. Az ol­vasmányosság azóta sem megy a minőség rovására, holott válto­zatlanul ügyelünk arra, hogy írá­sainkat azok is értsék, akik más területen tevékenykednek. Ko­rábban is készítettünk már város­történeti Jön nyomatot, amit mellékletkent adtunk az előfize­tőknek és a Pécsi Szemle vásárló­inak. A mostani különnyomat Tüs­kés Tibor: A város és írója címet viseli. Ebben 12 úgymond „egy­perces” íróportré szerepel, ame­lyek a folyóirat korábbi számai­ban egyenként jelentek meg. A különnyo­matban a szer­kesztés sor­rendje szerint Surányi Mik­lós, Babits Mi­hály, Móricz Zsigmond, Lo­vász Pál, Várkonyi Nándor, Kodolányi Já­nos, Kocsis László, Reményik Sándor, Németh László, Bárdosi Németh János, Weöres Sándor és Csorba Győző szerepelnek. A portrékat versek és szövegidéze­tek egészítik ki. A metszetekből, rajzokból és fotókból álló illuszt­rációt Havas László, Horváth Je­nő, László Gyula és Martyn Fe­renc készítették. BEBESSI K. Hotel Hunyor - ki a hunyó? Kollégium helyett vendégházat alakítanának ki a minisztérium által megvásárolt egyetemi épületben Sokáig örömteli várakozás előzte meg a tranzakciót: a Pécs Tudományegye­tem új kollégiumlehetőséghez jut, amennyiben megkapja a Mecsek Tours tulajdonában lévő Hotel Hunyort. Az Oktatási Minisztérium meg is vásárol­ta az ingatlant az egyetem részére, ám egykettőre kiderült: az épület kollé­giumi hasznosításra szinte alkalmatlan. Dr. Kóbor Gyula, a PTE főtitkára hozzánk el­juttatott faxából kiderül, hogy „a volt Hu­nyor Szállót, miután a vételár kifizetésre ke­rült, 2003. január 6-án a Pécsi Tudomány- egyetem birtokba vette. Az épületet terve­ink szerint PTE Hunyor Vendégház és Diák­szálló elnevezéssel és funkciókkal kívánjuk hasznosítani. A vendégház már a mai nap­tól (2003. 01.08.) mind egyetemi, mind kül­ső vendégek fogadására, valamint meghatá­rozott rendezvények szervezésére képes, annak ellenére, hogy a leltározás és a tech­nikai, műszaki átvétel még folyamatban van. Jelenleg készül az a marketing- és üz­leti terv, amely az épület hasznosításának, rentábilissá tételének részletkérdéseit tartal­mazza.” Az nyilvánvaló, hogy a Hunyor tisztán kollégiumi funkciója kútba eset, ami arra késztette az egyetemet, hogy hirtelenjében a Damjanich utcai vendégházból álmodjon kollégiumot, s mint fentebb olvashattuk, a Hunyorból vendégházat. Ez akár azt is sej­tetheti, hogy a vásárlás némiképp elsietett volt, illetve, hogy valakiknek nagyon az ér­dekében volt: akár olyan egyetemi embe­reknek, akik az eladó cégben is jelen van­nak. Herke Attila az értékesítő Mecsek Tours részéről a következőket mondta:- A cégünk nyilvános pályázaton jutott hozzá ahhoz a csomaghoz, aminek a Hotel Hunyor a része, ráadásul két sikertelen pró­bálkozás után csak harmadik nekifutásra. A cégnek valóban van egy tagja a PTE berkei­ből is, ám mindössze csak 5 százalékos ré­szesedéssel, és jegyzőkönyvileg kimutatha­tó, hogy sem szenátusi szavazáson, sem más módon nem állt módjában befolyásol­ni a döntést. Az egyetem saját belátása sze­rint döntött, a saját emberével mérette fel az objektumot, messzemenőig kiszolgáltuk őket. Annyit szeretnék elárulni, hogy a ko­rábbi sajtóinformáció szerint a vételár 357 millió forint volt, de ez bruttó, azaz a nettó összeg 280 millióról szólt, a többit áfaként visszafizetjük az államkasszába. Az említett cikk a Heti Világgazdaságban jelent meg, szerzője a jelenlegi pécsi alpol­gármesternek, Gonda Tibornak is szerepet zelgő a finanszírozó OM felé ki kell talál­ni, mi legyen a Hunyor sorsa. Bókay Endre, a Négy Kollégium Kft. ügy­vezető igazgatója a következőképp látja a PTE kollégiumi helyzetét - Hunyor nélkül, Hunyorral, és esetleg a Magasházzal.- Az szerintem egyértelmű volt, hogy 34 ágyas szobákat itt nem lehet kialakítani. De létezik angoloktatás, rezidensképzés, vendégtanárok töltenek- Pécsett éjszaká­kat, nekik bizonyára ideális lenne a hely. A kérdés, hogyan lehet üzemeltetni gazdasá­gosan, jóllehet az egyetem mégse egy gaz­A Hunyor épülete már a Pécsi Tudományegyetem tulajdona FOTÓ: T. L. dálkodó szerv, legalábbis ilyen értelemben véve. El tudom képzelni, hogy ki kellene adni, azzal a feltétellel, hogy termeljen nyereséget, és kössünk hozzá funkciót: mondjuk, legyen egy része vendégház, a plusz férőhelyeket pedig szabadáron lehet­ne értékesíteni, teszem azt, külföldi hallga­tóknak, akiknek nem nagy érvágás havi 100-150 euró. Amúgy a pécsi kollégiumi helyzetkép gyökeresen változhat, ha a vállalkozói tőke bevonásával beépül a Szántó-kollégium te­tőtere, illetve diákszállás lesz a Magasházból: itt ugyanis 1000 hallgató is el­fér. Persze, egy dolog a beruházás és megint más az üzemeltetés, legyen szó Hunyorról vagy bármi másról.- Az világos, hogy a havi 4000 forintos kollégiumi díj nem fedez mindent - mond­ta Bókay Endre. - Ehhez az egyetem még 3500-at hozzátesz. A jövendő kollégiumok ügyében is azt kell még megnézni: ki vállal­ja, hogy biztonsággal, feltöltötten működje­nek. Szóval a Hotel Hunyor sorsa a rég ismert fizikai tételt mintázza: nem vész el, csak át­alakul. Megmarad, Pécsé marad, aztán hogy az egyetem kebelén jobban virágzik-e majd, mint lassan senyvedő szállodaként, hamarosan kiderül. M. K. I tulajdonít az eladásban. Lapunk számára az alpolgármester ennyit jelzett ez ügyben:- Miután én még 2001. március 8-án tá­voztam a cégtől, az egész ügyben nem vet­tem részt, se információval, se befolyással. Miután nem érzem magam érintve, nem is kívánok a lap írására reagálni. Kérdés persze mindezek mellett, hogy akkor hogyan tovább, elvégre a Hunyor most már az egyetemé, s bár dr. Tóth József rektor a témával foglalkozó szenátusi ülé­sen annyit mondott, hogy „ajándék lónak ne nézzük a fogát” - ami nem feltétlenül hí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom