Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-09 / 8. szám

2003. Január 9;, csütörtök KULTÚRA - R I P O R T 7. OLDAL KÜLÖNLEGES KÉZIMUNKÁK PÉCSETT. Szöllősy Kálmánná egyedi technikával készült szőtteseiből és varrásaiból látható bemu­tató az Alajos utcai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az érdekes vá- logatás január végéig látogatható. ______________ fotó: iaufer László Kö ltözik a Jelenkor szerkesztősége Kereken fél évszázad után székhelyet vál­toztat a pécsi irodalmi lap, a Jelenkor. A Hild-udvar teljes körű felújítása hamaro­san megkezdődhet, ami azt jelenti, hogy a szerkesztőség új helyre költözik - de min­denképp marad a belvárosban. Régi, barna ajtó, maratott üveg, a fejünk felett megszólaló harangocska, reccsenő parkett. Aki csak egyszer is betette a lábát a Jelenkor Széchenyi téri szerkesztőségé­be, abban bizonyára megmaradtak ezek az emlékek. Tüskés Tibor, a Jelenkor első főszer­kesztője a helyszínről a következőket me­sélte:- A Jelenkor közvetlen elődje, a Dunán­túl című lap 1952-ben alakult, és egy évre rá, azaz pontosan 50 éve költöztek a mos­tani épületbe, ahol korábban egy takarék- pénztár működött. Amikor 1957-ben, a forradalom után feloszlatták az írószövet­séget, a pécsi szerkesztőséget is lepecsé­telték, és amikor újból kinyitott, a termek nagy részét a nőtanács foglalta el. A Jelen­kor 1958-as indulásakor én csak a hátsó udvari, fénytelen helyiségeket kaptam meg, folyton égetni kellett a lámpát. Csak jóval később, már Szederkényi Ervin ide­jében történt, hogy a nőtanács kihurcol- kodott, és a Jelenkor, illetve a Dél-dunán­túli írócsoport használatába mentek át a termek. Való igaz, hogy a szerkesztőség szinte már kultikus helye lett a mai magyar iro­dalomnak, ilyen, a szó legnemesebb értel­mében vett régivágású redakció nincs még egy az országban. Mint Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszer­kesztője elmondta, erre az irodalmi fé­szekre valóban büszkék, bár való igaz, hogy a ház külső és belső állapota az utób­bi időben inkább szégyenkezésre adott okot a vendégek előtt.- Kétségtelen, hogy alaposan kikezdi a hely mítoszát, ha rendetlenség van, ha a komfortfokozat egyre inkább csökken, ha egyes helyiségekben nincs fűtés. Az is igaz, hogy a jelenlegi gárda létszámát néz­ve a szerkesztőség nagy. Indokolt, hogy ez az épület megújuljon, megszépüljön - véli a főszerkesztő is. - A Pécsi Városüzemelte­tési és Vagyonkezelői Rt. vezetőjével tör­tént egyeztetésről a következőket mondta:- A bérbeadó nagyon gáláns ajánlatot tett, négy belvárosi helyszínt is említettek, amikből három bizonyára alkalmas lenne szerkesztőségnek a jövőben, úgyhogy majd ezeket kell végiglátogatni, és végül választani. Kérdés, mikor? Mint Kelemen László, a PW Rt. első embere elmondta, a költözés menetrendje jó esetben a következőképp alakulhat:- Szeretnénk, hogy a Széchenyi tér 17- 18. számú tömb tiszta tulajdonú legyen, ugyanis jelenleg vegyes: fele az önkor­mányzaté, fele a PVV Rt.-é. Van rá hajlan­dóság, hogy cserélnénk tulajdonokat, és így ez a tömb teljes egészében a miénk lenne, de ehhez előbb testületi határozat kell, ami, remélem, az első negyedévben meglesz. Ezután jöhet a tervezés, és szá­mításaim szerint ősszel kerülne sor a köl­tözésre. Annyit mondhatok, hogy a Jelen­kor szerkesztősége semmiképp sem kerül rosszabb körülmények közé, mint most, legfeljebb valamivel kisebb helyük lesz, de ennek fejében a bérleti díjra is biztos talá­lunk valamiféle humánus megoldást. _______________. MÉHES K. w nJ Mag yarul - magyarán ^4 Viszonyok A létezés, történés, cselekvés körülményeit a gondolat nyelvi formába való öltözteté­sének műveletében, a verbá­lis kommunikációban a hatá­rozónak nevezett mondatrész fejezi ki. A sokféle körülmény közül a hely a leginkább érzékelhető, az idő már nehezebben megraga­dó. Az óra mint időmérő eszköz a térbe vetítve (360°) ábrázolja az idő múlását. Még elvontabb az ok és a cél, a fok és a mérték, de csaknem ennyire általános az ún. képes (átvitt értelmű) hatá­rozók használata is. E hevenyé­szett osztályozás fényében mu­tatok be néhány, a hagyomá­nyostól eltérő, divatossá vált eszközt, amelyeknek a haszná­lata a helyesség szempontjából vitatható. Kezdem az alá, alul alakok­kal. Leggyakrabban igekötőként fordulnak elő: alágyújt, -ír, -ás, -dúcol, -aknáz; alulmarad, -írott. Határozóként is szerepelhet: Ar­ra alá..., Alul a víznek árja... Mindkettő feltűnően elszaporo­dott talán a túl esetleg a fölül el­lentétének a kifejezésére. Pl. aláígér ’kevesebbet ígér’, alá­zuhan ’lezuhan’ jelentésben. S most szinte vég nélkül sorolhat­nám az alul előtagú divatszava­kat a javasolt helyessel együtt. Ki ne hallotta vagy olvasta volna már az emberi (főként gyerme­ki) testre vonatkozó orvosi mi­nősítést: alultáplált. Ma már a legtöbben tudják, hogy ez azt jelenti, hogy rosz- szul, gyengén,- hiányosan táp­lált. Azt, hogy valaki fölültáp­lált, még nem hallottam. Talán azért, mert konkrét értelemben ez a természetes. Hivatalosan el­fogadható a túltáplált, illetve a nyilatkozó esztétikai ítéletét is belefoglalva: kövér vagy hájas. Folytatom a sort: alulfizetett ’rosszul’, alulpontoz ’le-’, alul­képzett ’hiányosan’, alulteljesít ’rosszul, nem kielégítően’, alul­tervez ’a szükségesnél kisebb méretűre’ stb., stb. Fontos szoci­ológiai ténymegállapítás: „A ci­gányság alulprivilegizált.” Má­sik divatos megfogalmazásban: A cigányság negatív diszkrimi­náció áldozata. Magyarul: a töb­bi társadalmi réteggel nem egyenrangú. Kétszeres lefoko­zást fejez ki ez a mondat: „A normális európai ember képze­letét negatívan múlja alul (a nők sorsa).” Rónai Béla Jubilál a régió rádiója Ötvenrészes műsorsorozat indul vasárnaponként A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója 50 évvel ezelőtt, 1953. január 12- én szólalt meg első ízben. Erre emlékező, 50 részes jubileumi műsor$orozat indul vasárnaponként „Egy év - 120 percben” cím­mel. A magyaron kívül nemzetiségi jubileumi CD-k jelennek meg. Megújul az internetes honlap. Rádiós tárlat lesz a Szent Mór utcai stúdióban és színházi gálaműsort is rendeznek.- Ugyanebből a Szent Mór utcai épületből szólalt meg először, mint azóta is minden nap, 1953. január 12-én, hétfőn délután ma­gyar és - az akkori kifejezéssel él­ve - szerbhorvát nyelven a Ma­gyar Rádió Pécsi Stúdiója - mond­ja Kovács Zoltán stúdióvezető. - Majd 3 évre rá már a dél-dunántú­li régió nemzetiségi összetéte­léhez igazodva német nyelvű adá­sok is szóltak a középhullámon. A hajnal óta futó program min­den másodperce valamiféle informá­ció, orientáló, az életben boldogulni, eligazodni, élni segítő tartalomtól fe­szül. A stúdióvezetővel beszélgetve az éles reggeli fények sávjai mögött végigsuhannak a régi árnyak. Ko­dály Zoltán belép a kapun. Több­ször is megfordult a házban. Szvjato- szláv Richtert, Lamberto Gardelüt e sorok szerzője is meginterjúvolta. A rádió Gagarin nyomában van Pé­csen és Komlón. 1956 jeges árjába szinte belelógnak a mikrofonok, rá­diójáték is készült róla. 1956-ban szovjet katonai harci járművek álltak rádió előtt. Jóval később Perjés Klá­ra, a mostani Kossuth adó főszer­kesztője már a kor nagy költősztárjá­val, Jevtusenkóval készít interjút. Sűrűn megfordul a stúdióban a kü­lönleges orgánumú Tomanek Nán­dor, és hamarosan fölível a pályája a sofőrből, technikusból lett Bereczky Gyula riporternek - aki a tv elnöke is volt. IpperPál, Róbert László, Nógrá­di Erzsébet ott szürcsölik kávéjukat az akkori Éva cukrászdában. Nógrá­di Erzsébet férje, Nógrádi Róbert színházigazgató abban lesz fősze­replő, hogy az akkor még szinte in­gyen zajló színházi közvetítések ré­vén havonta találkozhatunk Péter Gizivel, a Kossuth-díjas Szabó Sa­muval és... a névsor elképesztően hosszú lehetne.- A mostam félévszázados visz- szatekintésből kiderül, hogy mint­egy másfél száz rádiós újságíró ta­nulta meg itt, többnyire az elődök­től a műsorkészítést úgy, hogy azu­tán - ha kellett - ■ppnmnp: akkor az ország- határon túl is bi- I ^ fi zonyították a „Pécsi Rádió” jó B jjjl hírét - teszi hoz­zá mindehhez IP|\BS”PvJw Kovács Zoltán. - Az említettek mellett további neveket kiragad­ni nem lenne szerencsés, de azzal a hazai komolyzenei szakma is egyetért, hogy a néha. dr. Nádor Tamás archívumgyarapító tevé­kenysége páratlan értékű nemzeti kincset hagyott hátra a polcokon. Ha ma éjfélkor csak az archí­vumban fellelhető hanganyago­kat kezdené el sugározni a Pécsi Rádió, akkor úgy kb. 15 hónapon keresztül szólhatna megszakítás nélkül a régiótörténetet fölidéző próza és külön a zene. A stúdióvezető elmondja, hogy ennek szellemében indul útjára január 12-én 10 órakor az „Egy év - 120 percben” elnevezésű mű­sorsorozat, amelyben a szerkesz­tők az elmúlt félévszázad dél-du­nántúli vonatkozású eseményeit idézik föl. A jubileumi ünnepség­re elkészül magyar, horvát, német és szerb nyelven négy olyan CD, amelyik ugyancsak ritkaság számba menő történeteket és a korábbi elődök által féltve őrzött hangkincseket mutatják be egy válogatás formájában. A Pécsi Rádió 1996-tól a Szent Mór utcai épületben rendszere­sen rendez kiállításokat Tám László diaporámaművész gondo­zásában. Most, az elmúlt 16 kiállí­tás legszebb hazai és határon túli alkotásainak egy-egy darabját mutatja be az „Emelet Galéria”.- Hogyan lépett be a rádiózásba a számítástechnika?- A kereskedelmi rádiók har­sányak, főleg hangulatot terem­tenek, és sajnos egyre kevesebb értéket képviselnek. Egy regio­nális közrádióban azonban a fenti értékeket megőrizni, de az újdonságokkal lépést tartani ké­pes szemléletet igyekszik meg­valósítani a. Dunántúl egyetlen négynyelvű, regionális stúdiója is. így a korszerű és a déli or­szághatárokon is átnyúló FM 101,7 MHz-es frekvencián és a 2 évtizede használt 873 kilohert- zes középhullám mellett ma már Föld bármely pontján is hallgat­ható a Pécsi Rádió adása - még­hozzá interneten, a Magyar Vi­lágrádió hálózatán. Ehhez folya­matosan újul a stúdió internetes honlapja is. De ezt szolgálja a Bácska - Baranya Duna - Dráva EuroRegionális MédiaFórum, a határokon átívelő, élő, többnyel­vű rádióshidak, amelyben zom­bori és eszéki rádiósok az együttműködő partnerek.- A január 12-i, vasárnapi jubi­leumi ünnepség helyszíne nem véletlen lesz a Pécsi Nemzeti Színház - mondja végezetül Ko­vács Zoltán. - Hiszen tavaly2,5 évtized kényszerszünet után - a POSZT alkalmából újra élő szín­házi közvetítés volt a Pécsi Rádió­ban. Sőt, a 47 éves német és az 50 éves horvát regionális közrádió­zás történetében először anya­nyelvükön hallgathattak színházi közvetítést a nemzetiségi szárma­zású hallgatók. BEBESSI KÁROLY Az első adások egyike ötven évvel ezelőtt Családi háborúk, délvidéki mintára se. Hálátlanabb Simon Andrea feladata. Többnyire kutyaként látható, akibe még egy utolsót mindenki belerúg, hiszen ő afféle gyűjtőládája a testi, lelki fájdal­maknak. Ez a dobozba zárt indu­lat aztán az előadás végén kibu­kik belőle, egy nagy monológban (ekkor szólal meg egyedül az elő­adás során) összegezve az átélt borzalmakat. Felvillantva azt is, hogy pislákol a távolban még né­mi remény. ______________________MÉSZÁROS B. 1NPRE A Családtörténetek, Belgrádot Biljana Srbljanovic írta. A har­mincéves szerb hölgy a belgrádi egyetemen tanít drámaírást, és Nyugat-Európában sokkal ismer­tebb, mint hazánkban. Nem vé­letlen, hogy ezt a művet is a né­met változatból fordították ma­gyarra. Biljana most már nálunk is egyre népszerűbb, három mun­kájának is megjelent időközben a honi adaptációja. A négyszereplős kamaradarab igazi jutalomjáték a színészek­neK, ugyanis tíz szín­ben számtalan karak­tert életre kelthetnek. Bajomi Nagy György az apaszerepeket hitele­sen, profi módon adja vissza. Ennél is látvá­nyosabb Fábián Anita színeváltozása. Fele­ségként a megaláztatás féltucatnyi válfaját kell érzékeltetnie, hol testi, hol lelki terror alatt nyögve, de mindannyi­szor sikeresen birkózik meg a jellemekkel, a darab legjobb alakítá­sát nyújtva. Hasonlóan intenzív Harsányi Atti­la játéka, aki mindvé­gig meghatározója a cselekménynek, még-' sem tolakodó a fellépé­A pécsi Szobaszínház időnként húsbavágóan aktuális darabo­kat tűz műsorra, igazi számvetésre késztetve az embert, vajon valóban értelmesen és tudatosan éljük az életünket? A Család- történetek, Belgrád is egy ilyen, véresen komoly mai előadás. A Családtörténetek, Belgrád szín­játékot a múlt esztendő végétől adják rendszeresen a pécsi Szo­baszínházban, s bár igen lénye­ges a mondandója - hogy hová vezet az önzés, az erőszakosság, a hétköznapok egymásra települő tragédiái - nem sok méltatást ka­pott mindeddig. Innen, a béke szigetéről bor­zadva szemléltük a délvidéki há­borús eseményeket a kilencvenes esztendőkben, de a háború lehe­leté bennünket alig-alig érintett. Csak a hírekből, a menekülők el­mondásaiból raktunk össze mo­zaikokat, most azonban ez a szín­darab egészen más megközelítés­ből tárja fel a baj gyökereit. Szinte mindig halállal végződő családi drámákon keresztül tíz epizód­ban mutatja be, hogy az egyéni és a családi érdek hová vezethet, s ehhez nem kell az indulatoktól fűtött délre menni, elég csak fella­pozni a napilapok hátsó oldalait, a krimimellékleteket. Hasonló esetekről olvashatunk nap mint nap, zsigereinkben van az erő­szak, mely folyamatosan halmo­zódik, hogy egyszer csak kitör­jön, egy forradalomban, háború­ban, esetleg csak lemészároljuk közvetlen szeretteinket. A hely­szín és az időpont csak a véletle­nek játéka.- Ebben a sebhelyes Európá­ban a másik, a szerb oldalról igye­keztünk megközelíteni a délen történteket. Nem a, háborút ábrá­zoltuk, hanem az odavezető utat, hogy az ősök hibái, vitái miatt mi­ként bűnhődnek a maiak, és hogy generációkon át nem törölhetők ezek az emlékek - mondja a drá­mai játék rendezője, OttlikÁdám. A drámában haláltáncszerűen kö­vetik egymást a kis családi tragé­diák, de ügyeltünk arra, hogy ér­zelmi, lelki előremutatást sugá­rozzon az előadás. Ottlik Ádám egyébként ezzel a darabbal debütált rendezőként Pécsett. Korábban itt járt egye­temre, majd az Egyetemi Szín­padról Kaposvárra került színész­ként, és egy debreceni vargabetű után újra visszatért. Mint mondja, életcélja a színházcsinálás, de el­sősorban mint színész (a PNSZ- ben most az Imposztorban és a Hamletban játszik), ha azonban lehetőség kínálkozik, akkor ren­dezőként is tevékenykedik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom