Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-13 / 339. szám

* V C o» J?/ 2. OLDAL'Í; ■< jy >v VILÁG T U K 0 R 2002. December 13., péntek A VILÁG HÍREI CSIKY GERGELY drámaíró mellszobrát avatták fel csütörtö­kön Aradon, az első ízben meg­szervezett Csiky Gergely Napok keretében. A mellszobrot, amely a helyi Kocsis Rudolf képzőművész alkotása, a neves drámaíró nevét viselő aradi magyar tannyelvű iskola elő­csarnokában helyezték el. mti VLAGYIMIR PUTYIN orosz elnök csütörtökön rendeletet írt alá arról, hogy az új cse- csenföldi alkotmányról nép­szavazást kell tartani. A refe­rendumra várhatóan jövő tavasszal kerül sor a háború dúlta köztársaságban, mti ÖT FEGYVERTELEN palesz- tint öltek meg csütörtökön izraeli katonák, miután azt hitték, hogy át akarnak mász­ni egy határ menti kerítésen Izraelbe. Izraeli katonai forrá­sok szerint a „gyanús alakok” a Kami határátkelőnél létrán akartak átmászni egy olyan körzetbe, amelyet elzártak a palesztin forgalomtól, és ahol több figyelmeztetést is kaptak az izraeli hatóságok, hogy „beszivárgási kísérletek” készülnek. A katonák tüzet nyitottak, és később öt palesz­tin holttestét találták a hely­színen. MTI EGY GRÚZIÁI országúton csütörtökön megtalálták Szadi Sarifovnak, a legnagyobb orosz kőolajvállalat, a Lukoil egyik alelnöke elrabolt édes­apjának holttestét. A 78 éves férfit december 2-án saját házából hurcolták el ismeret­len tettesek a grúziai Pantiani településen. Az emberrablás után olyan hírek röppentek fel, hogy a bűnözők 400 ezer dollárt követeltek Sarifov szabadon bocsátásáért. A grúz hatóságok kizárták, hogy a bűncselekmény mögött eset­leg a Lukoil ellenfelei, konku­rensei állnak, mti KÉT ÁLLAM - Izrael és Pa­lesztina - békés együttélése és a közel-keleti konfliktus gyors rendezése mellett foglalt állást csütörtökön a Vatikánban II. János Pál pápa, aki fogadta Móse Kacav izraeli elnököt. Joaquin Navarro Valis szent­széki szóvivő a találkozó után elmondta: Kacav és II. János Pál áttekintette az Izrael és a Vatikán közötti kapcsolatok helyzetét az 1993-ban megkö­tött alapszerződés tükrében. Különleges figyelmet szentel­tek a kulturális területen bőví­tendő együttműködésnek, mti BELGRÁD elismeréssel fogadta, hogy Michael Steiner, a koszovói ideiglenes ENSZ- igazgatás (UNMIK) vezetője csütörtökön 42 új tartományi bírót és ügyészt nevezett ki, akik közül 21 szerb nemzeti­ségű. Az UNMIK közleménye szerint Steiner 19 albán, 21 szerb, egy bosnyák és egy gorán bírót, illetve ügyészt nevezett ki, ami „előrelépést jelent a több nemzetiség kép­viselőiből álló, magas szakmai színvonalú és független bí­rósági rendszer megteremté­sében”. MTI ÚJABB mintegy húsz volt zsi­dóingatlan visszaadását kéri a cseh kormánytól a csehorszá­gi zsidó hitközségek szövetsé­ge - jelentette be csütörtökön a szervezet titkára, Tomás Kraus. A visszakövetelt épüle­tek között egykori zsinagógák, zsidóiskolák és temetők van­nak. A hitközségek ismételten visszakövetelnek olyan ingat­lanokat is, amelyek kiadását a cseh kormány már korábban megtagadta. Ilyenek például a Lounyban és a Slanyban lévő egykori zsinagógák épü­letei, amelyekben ma állami levéltárak vannak, mti ■ Itt a lét a tét Megkezdődött az EU mindent eldöntő történelmi csúcsértekezlete Történelmi jelentőségű csúcstalálkozó kezdődött csütörtök este: az Európai Unió 15 tagállamának vezetői arról döntenek, hogy - az 1993 óta tartó közeledési folyamatot lezárva - 2004- ben csatlakozhat-e tíz közép- és dél-európai ország, köztük Magyarország a szervezethez, s e csatlakozásra milyen fel­tételek mellett kerül sor. Koppenhága Az állam- és kormányfők csúcs- értekezletét elvileg kétnaposra tervezték, de a vitakérdések súlya miatt maguk a vendéglátók, a dán vezetők is jelezték: könnyen le­hetséges a hosszabbítás. A csatla­kozási tárgyalások hivatalos le­zárása előtt ugyanis még dönteni kell a legfontosabbról: a bővítés pénzügyi feltételeiről. Az EU so­ros dán elnökségének kompro­misszumos javaslata szerint a tíz új tagország 2004 és 2006 között 40,5 milliárd eurós támogatásra számíthat összesen; ezt a jelenle­gi tagállamok a lehetséges legma­gasabb összegnek tartják, egyes tagjelöltek viszont - ideértve pél­dául Lengyelországot - keveslik. A már hónapok óta a viták középpontjában álló pénzügyi csomagból a koppenhágai csúcs­ra két olyan kérdéskör eldöntése maradt, amely a politikailag leg­kényesebb és gazdasági kihatását tekintve is a legfontosabbak közé tartozik: az újonnan csatlakozó országok Unión belüli költség- vetési pozíciójának alakulása és a mezőgazdasági termelőiknek járó közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások ügye. A tanácskozáson a 15 tagállam mellett a tagjelöltek is csúcs­szinten képviseltetik magukat: megérkezett Koppenhágába a Medgyessy Péter miniszterelnök vezette magyar küldöttség is, amelynek tagja többek között Kovács László külügy- és László Csaba pénzügyminiszter. Közepes felzárkózási mutatót kapott Magyarország Magyarország az Európai Unióhoz történő gazda­sági felzárkózását tekintve a középmezőnyben helyezkedik el a felvételre váró országok között. A Világgazdaság című napilap és az ICEG (International Centre of Economic Growth) Euró­pai Központja által készített konvergenciaindex Magyarországot 5,7 pontra értékelte a lehetséges 10-ből. Az első helyen Szlovénia áll 7,3 ponttal, második Csehország (6,2), a harmadik Észtország (5,8). Hazánktól 0,1 ponttal elmaradva Lengyel- ország és Litvánia található, míg a legalacsonyabb indexértékeket Szlovákia, illetve Lettország gazda­sága kapta 5,1-5,1 ponttal. A magyar gazdaság teljesítményében pozitívum a viszonylagos fejlettség, ugyanakkor a nagy költ­ségvetési hiány, a magas infláció és a külső egyen­súly romlása csökkentette az index értékét. A legjobb teljesítményt nyújtó Szlovénia egyben a térség legfejlettebb állama is, ott az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75 százalékát teszi ki. Ez jelentő­sen meghaladja a többi felvételre váró ország szint­jét, a visegrádi országokban 50 százalék körüli szinten áll ez a mutató. Érdekesség, hogy a térség­ben korábban első számú ellenségnek számító inf­lációt mára Szlovénia és Magyarország kivételével minden más ország legyűrte, és a legtöbb állam költségvetését is rendbe rakta (ez alól hazánk mel­lett a lengyelek és a csehek jelentek kivételt). A csatlakozó országok gazdaságai az elmúlt öt év során folyamatosan közeledtek az EU-tagorszá- gok felé, a leggyorsabban a balti térségben zajlott ez a folyamat - állapították meg az index készítői, akik ezentúl minden év végén közzé akarják tenni az összehasonlító mutatót. madár istván A felzárkózási index 1998-ban és 2002-ben > 1998 Q fejlődés I''**'*'*'« Varsó nem tágít - Brüsszel enged A lengyel kormány úgy döntött, hogy az Európai Unió elé terjesz­tett egyetlen követeléséről sem mond le, és nem változtat eddigi tárgyalási álláspontján - közölte a szerda éjszakai kormányülés után a kormányszóvivő. Michal Tober elmondta: az EU-tanács hivatalos álláspontja Lengyel- ország számára felemeli a köz­vetlen mezőgazdasági kifizeté­sek felső határát 40-ről 50 szá­zalékra 2004 és 2006 között, másodszor biztosítékot ad arra nézve, hogy az általános védzáradékot kiterjesztik a mező- gazdaságra is, vagyis a záradék a lengyel agrárpiacot is védeni fogja. Lengyelország a hét elején csaknem húsz pontból álló köve­teléscsomagot terjesztett az Unió elé. Varsó követeli azt is, hogy erre az időszakra az eddig ajánlottnál magasabb uniós költ­ségvetési kompenzációt kapjon. Két lengyelországi nagyváros­ban, Lublinban és Radomban csütörtökön gazdatüntetések voltak az Európai Unió által aján­lott mezőgazdasági csatlakozási feltételek elleni tiltakozásul. A cseh mezőgazdasági terme­lők csütörtök délelőtt 10 és 12 óra között néhány határátkelőn munkagépekkel eltorlaszolták a bejövő kamionforgalmat, tilta­kozásul, hogy az Európai Unió megkülönböztető módon kisebb támogatást kíván nyújtani az új tagoknak, mint a régieknek. VERHEUGEN: „MOST VAGY SOHA!” Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa csütörtök reggel síkra szállt amellett, hogy csúcstalálkozójukon az EU állam- és kormányfői lendületes ütem­ben döntsenek a bővítés kérdé­sében. „Most vagy soha. Ha most nem vagyunk rá képesek, különösen egyes tagországok költségvetését illetően a feltéte­lek hónapról hónapra rosszabbak lesznek” - mondta. A bővítési biz­tos szerint a csőd vagy késleke­dés igen kedvezőtlenül hatna a tagjelölt országok hangulatára, éppen ezért a bővítési döntést most kell meghozni, és éppen ezért ez meg is fog történni. Siker vagy kudarc Még az idén módosítják a státustörvényt Bukarestben sikerült megegyezni a külügyminiszternek a ro­mán féllel azokról a szempontokról, amelyek érvényesülése esetén Románia nem támaszt akadályt a kedvezménytörvény alkalmazása elé. Budapest A román külügyminiszter Buka­restben Kovács Lászlónak felvetet­te: Románia gondolkodik azon, hogy bevezeti a schengeni szigorú határőrizeti rendszert és be­vándorlási politikát. Ez esetben Magyarország uniós csatlakozása után a schengeni határ nem a ma­gyar-román, hanem a román-bol­gár, a román-ukrán és a ro­mán-szerb határ lenne. Míg Kovács László egyértelmű­en eredményesnek minősíti tár­gyalásait kollégájával a kedvez­ménytörvényről, a romániai sajtó szerint útja kudarc volt. A Krónika című erdélyi napilap például a magyar diplomácia vereségeként értékelte a külügyminiszteri tár­gyalásokat. „Bukarestben világos­sá vált: a Nastase-Geoana kettős továbbra is a státustörvény lebeg­tetésében érdekelt.” A Curentul cí­mű napilap szerint Magyarország arra kényszerült, hogy betartsa az európai normákat, s a román kor­mány Budapestet a törvény módo­sításának alapjául szolgáló elvek­kel ajándékozta meg. A cikkíró arra figyelmeztetett: a magyar kabinetnek nem lesz könnyű el­érnie az Országgyűlésben, hogy a Bukarestben ismertetett elvek sze­rint módosítsák a törvényt. A kormány még decemberben be kívánja terjesztem a kedvez­ménytörvény módosítását a parla­ment elé, amint ezt tegnap Kiss Elemér közölte az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A kancel­láriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultá­ciók a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Az egyeztetések révén olyan módosí­tásokban állapodhatnak meg a szomszédos országok képviselői­vel, amelyek egyelőre nem ismer­tek, ezért - ha szükséges - még december vége előtt összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy véli: a kormány bi­zonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kér­désekben, ami felbátorított bizo- nyos szomszédos országokat. ■ ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Hangulatjelentés Van egy olyan vélemény, hogy az Európai Unióban min­den fenékig tejfel. Van egy olyan vélemény, hogy az Euró­pai Unióban nem minden fenékig tejfel. A lakosságot széles körben foglalkoztatják ezek a kérdések. A bérből és fizetésből élőket ugyanúgy, mint a nyugdíjasokat. A sajtóból természetesen mindenki pontosan értesül ar­ról, hogy milyen időszerű irányelvek érvényesülnek a brüsszeli központban. Erről az újságok természetesen önkéntes alapon és kellő terjedelemben számolnak be, mert - úgy értékelhetjük - az illetékesek megfelelő tájé­koztatással szolgálnak. Jól látja bővítéssel foglalkozó biz­tosunk, Günter Verheugen is: az Európai Unió bővítésé­nek esetleges elhalasztása rossz hatással volna a tagjelöl­tek hangulatára. Kérem annak szíves tudomásul vételét, hogy a dolgozó nép legalább annyira várja a csatlakozást, mint ahogy elő­re elfogadja az ezzel járó terheket, a várható árdrágulást is. Egyes - megbízhatónak látszó - értesülések szerint szükség szerint abba is beleegyezne, hogy fizetésének egy részét felajánlja agrárbékekölcsön jegyzésére, de er­ről csakis egy sikeres ötéves terv megvalósulása esetén volna ajánlatos beszélni. Ettől függetlenül kívánatos volna egy olyan központi intézkedés, amelynek értelmében a munkahelyeken ebédszünetben - szigorúan önkéntes ala­pon - kitárgyalhatják a kérdést. Egyes csoportok soraiban szamizdat formájában terjed Franz F. 62 éves német polgár levele Gasternből, amely szerint a bővítés ismét a gazdag országoknak kedvez, a szegényekkel szemben, és ezt érdemes volna a német újraegyesülés fényében ismételten megvizsgálni. Az ezzel - és a hasonló véleményekkel - foglalkozókkal szemben igyekszünk sikeresen fölvenni a harcot. Ehhez kérünk tisztelettel további iránymutatást. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06^0-330-304 TAKACS ZOLTÁN Hátraarc Európának Európába igyekszünk, de nem szeretjük Európát. Egy nemzetközi vizsgálat eredményéből kiderült, hogy a volt szocialista országok között Magyarországon a leg­gyakoribbak az idegengyűlölet megnyilvánulásai. Ugyanakkor 30 európai ország közül nálunk a legalacso­nyabb a tolerancia szintje. A kutatás szerint az ország ■ lakosságának negyven százaléka határozottan idegenelle­nes. A felmérésekből kitűnik, hogy a magyarok jóval inkább elzárkóznak a külföldiektől, mint más európai országok lakói. Különösen figyelmet érdemlő ez az uniós csatlakozás finisében. Akkor, amikor belpolitikai maflások röpködnek jobbról balra és vissza, ebben a légsúlyú kategória számá­ra felállított magyar ringben. Valahogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni a kétségkívül fontos uniós támo­gatási forrásszerzési célok mellett arról, hogy a szemlélet változása legalább annyira fontos, mint az anyagiak. Ilyen, a közgondolkodást terhelő ballaszttal ugyanis leg­feljebb a Balkánig érünk Európa helyett. A tolerancia­mércénk utolsó helye azt mutatja: még oda se. Sokatmondó adat, hogy az idegengyűlölet leginkább a nyugdíjasokra, áz alacsony iskolai végzettségűekre és a falusi emberekre jellemző. Többségük az Unió-beli állam­polgárokat sem látja szívesen az országban. A legszíve­sebben falat emelnének Magyarország köré. Nem gazda­sági, de még csak nem is kulturális megfontolásból, csupán érzelmi alapon. Véletlen, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy a nem­zetközi felmérés eredményét éppen aznap hozták nyilvá­nosságra, amikor egy Németországban élő, zsidó identitá- sú magyar író kapott irodalmi Nobel-díjat... EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Ketyeg az óra A Pentagon az iraki szökevényeknek hisz Washington Az amerikai védelmi minisz­ter szerint az iraki kormány jelentésének átvétele nyomán rövid időn belül lépnie kell a nemzetek közösségének. Donald Rumsfeld kijelentette: az illetékesek „rövid idő, mondjuk néhány hét leforgása alatt át­olvassák, elemzik és más orszá­gok szakértőivel megvitatják a je­lentést, majd levonják belőle a következtetéseket”. A miniszter szerint nem az a kérdés, vajon Irak rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel vagy sem. „Világos, hogy Iraknak vannak ilyen fegy­verei. A kérdés az, vajon Bagdad úgy döntött-e, hogy eleget tesz az ENSZ határozatában foglaltak­nak; elárulja-e, milyen eszközök­kel rendelkezik, egyúttal pedig együttműködik az ENSZ ellen­őreivel” - jelentette ki Rumsfeld. Szavai szerint az együttműkö­dés fontos kritériuma lesz, hogy Irak megengedi-e azoknak a sze­mélyeknek a külföldre távozását, akik érdemi információval szol­gálhatnak az iraki rezsim tiltott fegyverkészleteiről. „Az ENSZ ellenőrei eddig egyetlen ilyen ira­ki személyt sem hoztak ki az or­szágból” - tette hozzá. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a koráb­bi ellenőrzési műveletek során Irakban fölfedezett dolgokra nem a helyszíni ellenőrzés derített fényt, hanem disszidensek közlé­sei. A külföldre szökött szemé­lyek tudták, hol találhatók a til­tott fegyverek, mekkorák a (gyár­tó) kapacitások, és hol találhatók a vonatkozó dokumentációk - mondta Rumsfeld.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom