Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-06 / 332. szám

2002. December 6., péntek I P A C S F A B E MUTATKOZIK 9. OLDAL Ipacsfa vendégszobái A község a turistákat csalogatja. Pancsa Ferenc trófeagyűjteménnyel kiegészített vendégszobákat rendezett be. Kirándulók elszállásolására készül Bárdos László is. A falu más községekkel együtt­működve szennyvízhálózat létesítését tervezi. Az új rendezési terv szellemében közművesített tel­keket alakítanak-ki. A mai települést, mely hajdan szigeten alakult ki, napjaink­ban is számos ponton mocsári erdő övezi. Napjainkban bio­lógiai és helytörténelmi érde­kesség a középkori eredetű véderdő, amely elsősorban a törökök támadásaitól óvott. Harkánytól pár kilométerre húzódik meg a kis község, és mind több külföldi természet- járó látogat ide. Korábbi pol- Bárdos János polgármester gármestere félévtizeden át a néhai Ózdi Lajos volt, a mai immár hetedik esztendeje Bárdos János, akinek az irányításával az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a faluküllem csinosítására. Mint megtudtuk, az emberek is elégedettek a lakóhelyi kör­nyezetcsinosítás eredményeivel. Megszépült a temp­lom, oldalfalában a világháborús emlékművet mindig zászlók díszítik. A jeles napokon pedig a villanyoszlo­pokra legkevesebb hetven lobogót helyeznek ki. A sírkej- tet parkosították, területén hűtőházas ravatalozó lett. Új járda húzódik másfél kilométer hosszban, az utcákban aszfaltoztak. Korszerűsítették a rendelőt, ahol gyermekorvos is dolgozik. Megújult a falu­ház, az ifjúsági klub és a könyvtár. A belterület buszvá­róval és nyilvános telefonfül­kével gazdagodott. A fiatalok segítségével futballpálya ké­szült. Az ivóvízhálózatba Drá- vacsepelyről érkezik a víz. Energiatakarékossá alakítot­ták az utcai villany lámpákat. Az önkormányzat községi cél­lal legelőt és rétet vásárolt. A jövőben rendezik a házalapokat veszélyeztető belvize­ket, bekötik a gázt, a temetőutat pedig lekövezik. ■ oearé -v: Túrany/ cl oCsImóta e .„„Vokány \ JL. 9 Jvár&attyártQ Kistótfalu; \ Palkonya ' Nagyíótlalu «nevesd 'Kisharsány Harkány Vslídfc' •s > IPACSFA Kovácsiról Siklósnaoyfakj J Drávaszábolcs Egyházasharaszti Kfstapolca ö^-oTaiéhegy Márta 1 6 Nagyharsány A község gazdái Polgármester: Bárdos János (44 éves) vállalkozó. Alpolgármester: Vanyúr Lajos (48) gépésztechnikus. Képvise­lők: Pancsa Ferenc (55) vállalko­zó, Bárdos László (43) vendég­lős, Kása László (39) autószere­lő, Kondric László (33) bútorasz­talos. Körjegyző főállásban llosfai Pétemédr. Hatvani Edit (39). Református lelkész: Gacsályi József (70). A FALU TÖRTÉNELME \ V M\S F4 | Iratban először 1554-ben említették a lakott helyet Ipacsfaluként. Az alapszóban a birto­kos neve maradt fenn. A mai fa utótag a falu rövidülése. Van, aki 1237-re datálja az első okleveles említést. Érdekes, hogy az 1576- ban Herczeg-Szőllősön megtartott reformá­tus zsinaton részt vett egy Ipaczifalvay Marti- nus nevű személy. Neve arra utal, hogy ősei Ipacsfáról szár­maztak. Az első település a drávaszabolcsi hadiút közelében volt, és sokszor támadták meg. Ez ma a Faluhely-dűlő, ahol a hajdani középkori temetőben homokbányát nyitottak. Nemrég is két csontváz került elő, de visszatemették a maradványokat. A bányászkodók semmiféle mellékletet nem fedeztek fel a csontváz mellett. A néphit szerint törökök sírkertje ez a hely. Innen egy mocsárszigetre, vagyis a mostani belterületre húzó­dott át a faluközösség. Korábbi magyar falunyomról vallhatnak a következő dűlőnevek: Puszta, Nagy- és Kis-puszta, Iszró, Cserény, Nagy- és Kis-telek. 'Közülük a Cserény és a templo­mos Iszró (Stró) középkori eredete bizonyított. A török alatt lakták e tájat, ahol a magyarok maradtak többségben a hó­doltság után is. Időnként kisebb német és horvát telepescso­port érkezett. A faluhistóriával sokat foglalkozott dr. Erdődy Gyula, dr. Kecskeméthy Zoltán. A községkrónikát rendszere­sen vezették: Kecskeméti Erzsébet és Galgóczi Sándorné. Több a halálozás A jelenlegi népesség: 238 fő. Öt esztendeje ez a szám 242 volt, míg 1900-ban 500,1930-ban 328, 1970-ben pedig 309. Nem az el­vándorlás okozza a létszámcsök­kenést, hisz az rég megállt. Na­gyobb baj, hogy másfél évtized óta minden évben többen huny­nak el a születetteknél. Egyfajta elöregedési folyamat kezdődött tehát. A fiatalok 60-an vannak. A legidősebb férfi, a 85 éves Szösz Lajos, míg a legkorosabb hölgy, Bordás Lászlóné, aki 82. életévé­ben jár. Az elmúlt évtizedek so­rán főként Harkányból, valamint Siklós környékéről költöztek a faluba. Családok érkeztek Sza­bolcs megyéből és Virágosból is. Ősi famíliák: György, Szösz, Ko­vács, Kecskeméti, Damyi, Bene, Ozsváth. Nem rombolnak Az ifjúsági klub tagjai nem ron­gálnak meg semmit. A rendszere- tetet, ahogy mondták, őseiktől ta­nulták. Érthető, hogy a könyvtár­nak jövőre öt számítógépet vásá­rol a községvezetés, míg az ifjú­sági ház most kap új bútorokat. A kondigépeket, köztük a fékpadot és a mellgépet önerőből Márta Gábor szerkesztette. A rendezvé­nyeken főzőmester Baráti Zol­tán, dj. és hangtervező: Vanyúr Szilárd és Szabó Zsolt, a takarító- és rendfelelős pedig Kalányos Zsolt. A futballozásban jelesked­nek Pintér József és Szabó Zsolt. A klubosok lelkes segítői a terüle­ti juniálisoknak. Vannak, akik so­kat segítenek a könyvtár vezető­jének, Galgóczi Sándorodnak. Aktív és lelkes tagok még: Tóth László, valamint Tóth Beáta. NÉPRAJZI ÉS IPARTÖRTÉNETI ÉRTÉKEKBŐL helytörténeti tárlatot rendezett be a község. Farkas József füstölő pipával díszítet­te az ún. banyakemencét. Ritkaságnak számít a szőlőhegyi kocsifék, a halszigony, a répakiszedő vagy a borotvapenge-élesítő. Sok tárgyat ajándékoztak a lakók. ______________________________________■ Tó és arborétum Márta Béla gazdálkodó mini, vagyis legkevesebb száz négy­zetméteres halastavat alakított ki kertje végében, ahol források fakadnak. A vízen neveli kacsa­állományát. Hizlalási sikere nemcsak a kiváló etetésnek kö­szönhető, de annak is, hogy rendszeresen cseréli a meder vizét. Miklai István arborétu­mot hozott létre telkén, ahol örökzöldek sokasága fejlődik. A növények között 13 fajta díszbaromfit és díszrécét, vala­mint csaknem félezer párját rit­kító papagájt nevel. Növény- és állatritkaságait most már nem egy kiránduló keresi fel. Volt rá példa, hogy szakemberekkel együttműködve sebesült gólyá­kat ápolt, és mentett meg a pusztulástól. Vadászat és futball Négy település tartja fenn a Ko- vácshida SE szervezetet. A szak­osztályvezető Bárdos János. A helyi vadászközösség neve: Drá- va-menti Hubertus VT. Elnök Ózdi Árpád. Ejtettek el 3 mázsás vaddisznót is, egy leterített őz­bak trófeájának a súlya pedig el­érte a 600 grammot. Újabban aranysakálok, vagyis toportyá­nok kerülnek puskavégre. ipacsfa. dunantulinaplo. hu. Az összeállítás az ipacsfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János KISBUDMÉR B E MUTATKOZIK ___ , _______A KÖZSÉG TÖRTÉNELME________ 1 A helység eredete kapcsán két okleveles említésről í is tudnak, így 1285-ből, amikor Bodmer és Budmur ™hrB™4n j az alakja. A másik időpont 1291. Az ekkori forma: v L-___) ( Budmer. Az alapszó származhat a szláv Budimir 'm' s zemélynévből, illetve az Árpád-kori Budmér csa­ládnévből. A jó három évtizede összegyűjtött dűlő­nevei között alig akadni magyarra A sváb hatáme- vek nem sejtetnek középkori adatokat. A Kis- és a Nagybudmér helynév a tatárjárás után keletkezhetett, korábban viszont egy falu volt. Dr. Leiber Imre kutató Kisbudmér egykori helyét közelebb jelö­li meg a mai Nagybudmérhez. A horgásztónál és a Mély útnál tán egy középkori faluelőd és egy kovácsmühely nyomát igazolják a cseréptöredékek, salakok, vaseszközök és az embercsontok, de ehelyütt római település is terült el a feltételezett római út mentén. A hódoltság alatt elnéptelenedett a terület, majd kétszer is rácok száll­ták meg, akik a templomukat Szent György tiszteletére emelték. A templomot még 1760-ban átépítették a XVIII. század közepén érke­zett németek. A polgármesteri portán azonban őrzik a szerb keresz­telőkutat egy több évszázados magyar őrlökővei. A német telepesek hozták magukkal egykori szülőhelyük oltárképét és harangját, ame­lyek ma is láthatók. Napjainkban templomi búcsút tartanak Kisbol- dogasszony tiszteletére. Az önkormányzatnál őriznek egy majd 30 dekás megkövesedett sárkánytojást. A címert Sándor Miklós grafi­kus és festőművész tervezte, aki a templomban ábrázolt meggyfale­vél és -termés-motivumot is átvette. Ügyes gyerekek A községben nem egy aktív gyerek él. Például Androvics László szépen szaval és raj­zol. Darnai Adrienn a lábtoll-lab­dában ér el sikereket. Darnai Tamás pedig ügyes focista, míg Mészáros Rita a női fociban je­leskedik. kisbudmér. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a kisbudméri önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csati János Tó, tégla, szőlő és öreg fák A szőlőhegy elhalt. Némelyik présház azonban most is szép, így a Máyer-, a Schützer-, Erb-, és a Wéber-Bischof-telken. A Schubert-pincében 1945 előtt sajtüzem működött. Számos téglaégető dolgozott a környék­ben, amiről tanúskodik a szerte­szét található H. S„ S. H„ P. J„ A. A., C. BB„ M„ S. F„ R. T. és az S. jelzésű téglatöredék. Szép látványt nyújtanak a Templom tér Erzsébet királyné fái és a fa­tolvajoktól megmentett 150 éves diófa. A községi horgásztóhoz idegenből is érkeznek. A köze­pén egy sziget bújik meg. Nő a mocsári teknősök és a vízimada­rak száma, újabban vidrák je­lentek meg. A kisbudméri kulcsosház A községvezetőség bízik a falusi turizmus fellen­dülésében. Ezért készül a központi fűtéses, húsz férőhelyes kulcsosház. Berendeznek egy helytör­ténelmi tárlatot, megóvják az öreg gémeskutat, az elhalt szőlőhegy présházait emlékkövekkel jelzik, kiadják a falutörténeti monográfiát. A sír­kertben emlékparkban helyezik el a régi gazdát­lan sírköveket. Fényesebb lesz a templom díszki­világítása. Nincs kizárva, hogy Kisjakabfalvával együttműködve összekötő utat hoznak létre. A szép, gangos házairól híres zsáktelepülés nyitottá akar válni. Nem véletlen, hogy várják, a Bólyból kiindu­ló kerékpárút mikor éri el a határukat. A fejlesztési pénz könnyebb megszerzése érdekében együttműködnek majd a Településfejlesztő és Természetvédelmi Közala­pítvánnyal. Azon van a falu, hogy a volt iskolában mi­nél előbb megnyíljon a természetjárókat elszállásoló központ. Szeretnék elérni, hogy a bekötőútjuk árkait és átereszeit megtisztítsák, a padkát pedig megerősítsék. Sokat számít a turisztikai fejlesztésben az is, hogy a most megnyert számítógépen internetezni is lehet. A múltat értékelve Novacsek János polgármester büszkén említette, hogy ünnepi eseményeken falu- közösségüket felkereste Harrach Péter volt szociális és családügyi, valamint Járni Zsigmond egykori pénzügyminiszter. Az 1914-18 között elesett áldo­zatok emlékművén a névsort kiegészítették a máso­dik világháborúban elhunytak adataival. Antal Róbert erdélyi menekült köztéri kopjafát fara­gott. Bekötötték a gázt, Villány- kövesdről karsztos ivóvízhez ju­tottak a fogyasztók, az egyik parkban pedig fürdőmedencét lé­tesítettek vízvisszaforgatóval. Energiatakarékos lett a közvilágí­tás. Megszervezték a gyermekjó­léti szolgálatot, amelynek vezető­je Novacsekné Fejér Klára. Alakult egy roma hagyo­mányőrző egyesület Horváth Péter vezetésével. Táncosai, énekesei és zenészei sikeresen lépnek fel a turnék során. ■ A MŰEMLÉKI KATOLIKUS TEMPLOM VÉDETT. Jelentős művészettörténeti értéknek számít benne a Szent- háromsággal és a kenyérosztó Szent Miklóssal foglalkozó oltárkép, amelyet német földről a telepesek hoztak a haranggal együtt. Érték a mennyezetet ékesítő meggy-motívum. Utóbbi mint a középkori magyar lakóközössé- get is jelképező elem, egy fővárosi heraldikus jóvoltából bekerült a falucímer szimbólumai közé. __________■ 9ö iy Bmjtt-­: Nagybudmér Nagvnyarac M10[|18|y mKISBUDMÉ& oTSitös Udvar: 9Pócsa bMárok W4iy,irá0°S Lippó y «tBezedek A község gazdái Polgármester: Novacsek János (59 éves) mélyépítő technikus. Alpolgármester: id. Mészáros Istvánná (65) nyugdíjas. Képvi­selők: Tamásné Kis Gadó Ilona (40) betanított munkás, Nova­csekné Fejér Klára (50) tanár­nő, Kelemen Zsolt (25) állat- gondozó. A plébános: Pecker Mátyás (35). A beköltözők Napjaink lélekszáma 144, ami egy évtizede 120 volt. Örvende­tes a növekedés. Fiatal beván­dorlók érkeztek Komlóról és Nagybudmérról is. Számos olyan család van, amelyben a házaspár vállalja a három, de az öt gyereket is. A 20 év alatti fiatalok lélekszáma már 50-re rúg. A második világháború után sok németet toloncoltak ki Németországba, akik helyébe felvidéki magyarok és hajdúsá­gi telepesek érkeztek. Az utób­biak azóta elvándoroltak. Ősi és híres családok: Hagentorn, Bischof, Mayer, Schützer, Lang, Siegl, Erb, Witzl. A németség jelentős többség­nek számított, hisz például 1930-ban 360-at írtak össze, és ekkor a magyarok mindössze 5- en voltak. 1970-re más arány alakult ki, a magyarok száma 133, a németeké 75, a délszlá- voké pedig 9 lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom