Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-04 / 330. szám

2002. December 4., szerda K U L T Ú R A RIPORT 7. OLDAL Készülődés karácsonyra A karácsonyban tán valóban az a legszebb: a készülődés. Lélek­ben elsősorban, de természetes az se utolsó dolog, hogy meg­ajándékozhatjuk szeretteinket. Magunk gyártotta, testre sza­bott, magunkat jelző aprósá­gokkal. Ezt szolgálják az adven­ti játszóházak, kicsiknek és - mért is ne? - nagyoknak. A Várostörténeti Múzeumban idén is hagyományos módon készülnek a karácsonyra. Ennek egyik legfon­tosabb jele az a kiállítás, amely az ünnep rítusát, a fáusi és városi szokásokat mutatja be, váogatva az Új és legújabbkori, váamint a Néprajzi Osztáy anyagából. Ezen a héten a múzeum a Pécsi Nőegylettel közösen délutánon­ként programot szervez átáános iskolások csoportjainak, mintegy száz gyereket várnak, a kiállítás mellett játszóházba, váamint Só­lyom Katalin színművész betlehe­mes műsoráa. A jövő héten beje­lentkezés áapján tovább folytató­dik az iskolások fogadása.- Meggyőződésünk, hogy a mú­zeum speciáis eszközeivel köteles átörökítem ezt a csodálatos hagyo­mányt - mondta Gál Éva, a múze­um munkatása. - Abban bízunk, hogy a karácsony azokat a gyere­keket is elcsábítja a múzeumba, akik amúgy sose jutnak el ide. Mert amikor mindenütt a karácso­nyi rohanás a jellemző, itt néhány órág semmi más nem lesz fontos, mint a békés készülődés, a szere­tetteljes ajándékkészítés. Szombaton a zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tárba is érdemes lesz kilátogatni, ahol a művelődési házban karácsonyi díszkészítő napot rendeznek 10 órától. Szal­mából, csuhéból, különböző ter­ményekből és gyapjúból lehet majd díszeket fabrikálni, amit Tüskés Tünde bemutató-tanító foglalkozása is segít majd, m. k. Tegnap a Felsővámház utcai iskolások is meglátogatták a múzeumi tárlatot fotó: laufer László Könyv Mű- és valódi élvezetek Fesztiváldíjas Bóbita A spanyolok nem tudnak betelni a pécsi Diótörővei Tárlatok a könyvtárban Az élvezhetetlenség gyakori és nem minden áapot nélkülöző vád a modem művészet jelenségeivel szemben. Régi olvasmányánk- ban is csalódnunk kell olykor. Elő­bányászván egy ilyent, megdöb­benve tapasztalhatjuk a szöveg egyenesen bosszantó voltát. Úgy zajlik ez, mintha csak átlátszó, cellofánszerű síkokon megjelenő áakzatokat, jeleneteket mozgat­nánk egymás fölött. Az idő, a tör­ténelem, a mű szerkezete, képi vi­lága, és maga a befogadó állandó, sokvariációs ön és egymás közti mozgásban van. Most megjelent Mű- és valódi élvezetek című kö­tetében a teoretikus irodalomtör­ténész és kritikus Kálmán C. György, a PTE tanára „szerban- talosan” szellemes kritikai reflexi­ók formájában olyan esztétikai problémák közelébe viszi az olva­sót, amelyek az egész korszerűsé­get érintik. Ha az úgynevezett műveltségnek ma is az „olvasott­ság” a lényegi tartalma, továbbá, ha ismertelméletileg a művészet és az irodalom még mindig a meg­ismerés egyik útját képezik, az ez­zel kapcsolatos összes mozzana­tot folyamatosan újragondolhat­juk. Ha végigkövetjük a szerző okfejtéseit, amelyek például a Húsz perc (Sántha Ferenc), Hűlt hely (Hajnóczy Péter) vagy a Mi a bajom Nagy Lászlóval? címet vise­lik, kiderül: ami tegnap jelentős­nek, hangsúlyosnak, tóhez-kihez közelállónak tetszett, enyhén szólva megváltozott. Ez inkább a művet érinti, de nem tekinthe­tünk el a befogadótól, önmagunk­tól és a háttérben robajló időről sem. Mi tehát az állandó? A mű? A kor, a történelmi beágyazottság? A szerzői imágó? A műélvező, olva­só? Ha szerencsénk van, Kálmán C. Györggyel eljuthatunk annak megállapításáig, hogy e viszony- rendszeren belül az úgynevezett klasszikusok változnak a legke­vésbé. Ideértve az élőket is. Okos ember tehát klasszikusokat olvas. Persze, például pár hónappal ez­előtt Kertész Imréről sem sokan tudták, hogy klasszikus. Kálmán C. minden sora azt tanúsítja, hogy a valódi megértésbe, azaz a műél­vezetbe beleágyazódik a meg- és fölismerés is. Úgy élvezhetünk egy művet, hogy közben érteni méltóztatunk. Mészöly Miklós, Kertész Imre, Tolnai Ottó, Nádas Péter a szerző által vizsgált műve­it, azok történelmi-társadalmi ve- tületeit, saját nézőpontunknak ehhez való mindenkori viszonyu­lását mérlegelve, végül mindenütt ez a következtetés igazolódik. Mi­közben a háttér panorámás, szé­les vásznain az esztétikai alapfo­galmak kontrasztos árnyjátéka pereg. Jelezvén, hogy az már filo­zófia. __________________________BEBESSI KÁROLY (J elenkor Kiadó Pécs, 2002) • A klasszikus és közismert téma sajátos feldolgozása már azért is könnyen talál utat a számos nemzet közönségének a szívé­hez, mert a Diótörő nem szöve­ges előadás. Tavaly november­ben Franciaországban, idén ja­nuárban Finnországban szer­zett, jelenleg pedig Spanyolor­szágban arat vele babérokat a Bóbita Bábszínház. A baszkföldi Totósában rendezett XX. Nemzetközi Bábfesztiválnak Magyarország a díszvendége. A fesztivál jubileumát a spanyolok a magyar bábművészet bemutatásá­nak és népszerűsítésének szentel­ték. Meghívásukra a fesztiválon négy magyar együttes is fellépett, köztük a pécsi Bóbita Bábszínház a Diótörővei. Sramó Gábor, a Bóbita Bábszín­ház igazgatója a társulat Spanyol- országban turnézó tagjaitól úgy értesült telefonon, hogy a totósai fesztivál pécsi sikerrel zárult. A ta­lálkozó forgatókönyve szerint va­lamennyi együttes a fesztiválszék­hely környékének városaiban is sorra bemutatkozott. Az utolsó ál­lomáson, Sestaoban a legjobb elő­adás díját a Bóbita Bábszínház Diótörője kapta. Ehhez tudni kell, hogy a totósai nem zsűri által díja­zott fesztivál, hanem egyfajta vi­lágseregszemle nagyon komoly szakmai ranggal. Csak egy gyer­mekzsűrije van: attól kapta a fesz­tivál egyetlen díját a Bóbita Báb­színház. A pécsi társulat azonban Totósából még nem utazott haza - arra csak 11-én kerül sor -, hanem tovább turnézik Spanyolország­ban: csütörtökön és pénteken Alicantéban vesznek részt egy újabb fesztiválon. A spanyol tur­né zárásaként a pécsi bábosok még visszatérnek Baszkföldre és ott Pamplonában lesz még két elő­adásuk. így spanyolországi útjukon össze­sen 17-szer ad­ják elő a nép­szerű darabot. A színház igazgatójától úgy tudjuk, hogy a Diótörő- nek tovább épülethet a nemzetközi karrierje, noha nem is tudott minden invitá­lásnak eleget tenni a társulat. Most ősszel öt külföldi turnéról kellett lemondani, mert nem fért bele a színház idejébe. Novemberben például spanyolországi utat hagy­tak ki, valamint Jugoszláviába, Gö­rögországba és Bulgáriába volt fesztiválra meghívásuk. Ugyanak­kor Magyarországon is elég nagy az érdeklődés az előadás iránt, és persze Pécsett is kell játszani, és más bemutatókat is tartani. Sramó Gábor még nem tudja, miként alakul a következő év a Diótörő számára. Egy biztos: Spanyolországból már kaptak tumémeghívást jövő karácsony tájára. Pécsi Városi Könyvtár Várko- nyi Nándor Fiókkönyvtárában 1980-as megalapítása óta rend­szeresen tartanak képzőművé­szeti jellegű bemutatókat. Hét­főtől jótékonysági tárlat nyílik. A művészeti ágak összekapcso­lása kezdetektől vállalt misszió volt. Első évtizedében a Pécsi Grafikai Műhellyel volt megálla­podása a fiókkönyvtárnak. Azok a művészek tartottak kiállítást, akik a műhely vendégeként Pé­csett dolgoztak. Voltak itt kép­zőművészek az ország több vá­rosából és külföldről is, legin­kább Finnországból és Németor­szágból. A Grafikai Műhely leg­alább egy évtizede megszűnt működni. Azóta úgy jelentkez­nek a művészek, akik szeretné­nek kiállítani a Várkonyi Nándor Könyvtár épületében. Persze akármivel nem lehet tárlathoz jutni: a még nem zsűrizett alko­tásokat szakértővel vélemé­nyezteti a könyvtár. A képzőművészeti jellegű programok másik része valami­lyen rendezvényhez kötött kiállí­tás - meséli Keresztúri József, a Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár vezetője. - Ilyen volt például ja­nuárban a Magyar Kultúra Nap­ján a Pécs, a világörökség városa című előadáshoz kapcsolt kiállí­tás. Tavasszal Partoldal címmel fi­atal irodalmárok estjének adott otthont a könyvtár. Ehhez az al­kalomhoz csatlakozott FükőBéla kollázs-alkotásainajc tárlata. Az ünnepi könyvhéten a Pécsi Or­szágos Színházi Találkozó és a Pro Pannónia Kiadó szervezett közös rendezvényt. A Várkonyi Nándor Fiókkönyvtárban Illyés Gyula Pécsett címmel volt elő- ' adás, amihez az ősbemutató­ként Pécsett előadott Illyés- színdarabok plakátjaiból nyílt kiállítás. A könyvtár­ban rendezett kiállítások je­lentős része nem fűződik alkalomhoz. A könyvtár látogatói például jelen­leg Tóth Tibor pécsi várostörténe­ti képeslap-kiállítását láthatják. Ennek sincs konkrét apropója, az érdekes dokumentumokat vi­szont már régen szerette volna a könyvtár is bemutatni. A Várkonyi Nándor Fiók- könyvtár december 9-től az esz­tendő végéig egy sajátos képző- művészeti kiállításnak ad helyet. A „Zenit” Baranya Megyei Gyer­mekekért Alapítvány kuratóriu­ma rendezi itt jótékonysági be­mutatóját és vásárát a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésé­re. A kiállítás a pécsi és baranyai művészek és a Pécsi Tudomány- egyetem Művészeti Kara hallgató­inak a „Zenit” alapítvány javára adományként felajánlott műveit mutatja be. Az alkotások a hely­színen megvásárolhatók. ___ p, i. A Hír TV a pozitív hírek csatornája lesz Kísérleti jelleggel hétfőtől megkezdte adását a Hír TV, mely ja­nuártól szerepel majd a kábelcsatornák kínálatában. A mű­holdas tévé vezérigazgatója Borókai Gábor lett, a korábbi kor­mányszóvivő, főszerkesztő pedig Dlusztus Imre, a Dél-Ma- gyarország napilap volt vezetője, aki egyébként félig baranya­inak vallja magát, apja németbólyi. A főszerkesztő lapunknak beszámolt az adó műsortervéről, és arról is, hogy ezen a csa­tornán elsősorban a belpolitikai történések kapnak helyet.- Hol és mikortól lehet hozzáférni a Hír TV adásaihoz?- A kábelszolgáltatókkal már megszülettek a keretszerződések, e szerint januártól az egész országban mindenütt továbbítják a kábelcsator­nák az AMOS műholdról fogható je­leket. Az egyeztetések alapján a leg­több helyen az alapcsomagba kerül majd az adásunk, de április végéig kódolatlan és ingyenes lesz a prog­ram. Parabolaantennával pedig már hétfőtől fogható a napi hétórás mű­sorunk, melyet januártól fokozato­san 17 órásra bővítünk.- Igaz, hogy húsz percenként hall­hatunk, láthatunk majd itt híreket?- Arányaiban igen. Valójában há­rom hírsávban zajlik a fő hírközlés, reggel 6 és 9 óra között, déli 12 és 13 óra között, valamint 18 és 21 óra kö­zött. Ilyenkor egész órakor ötperces hírblokk látható, óra húszkor 20 perc körüli híradók lesznek, 40-kor pedig újabb pár perces hírösszefog­lalók. Tehát hét híradót sugárzunk egy nap, amelyekben folyamatosan cserélődnek az információk.- Milyen hírforrásokm építenek?- Elsősorban a saját embereinkre, magunk gyártotta anyagokra. A bu­dapesti szerkesztőségünkben 80-an dolgoznak, vidéken pedig hat régió­ban 3-6 két főből álló stábunk van. Ezek az operatőr-riporter párosok különböző helyi tévéknél tevékeny­kedtek eddig. A hírműsorokba 90 százalékban belpolitikai informáci­ók kerülnek be, és a híreknek leg­alább a fele vidékről érkezik. A régió- központok: Miskolc, Debrecen, Sze­ged, Kaposvár, Zalaegerszeg, Siófok.- Pécs miért nem szerepel a köz­pontok között?- A helyszíneket technikai szem­pontok alapján választottuk ki. Min-, denütt már működő stúdiókban, bérleményben kaptunk helyet.- Hogyan lesz a mostani háórás sugárzásból 17 óm?- Esténként hírelemzésekre hí­vunk ellentétes politikai beállítottsá­gú újságírókat, és szakértőket ké­rünk föl, hogy értelmezzék a legfon­tosabb napi eseményeket. Visszaté­rő program lesz 19 órától, hogy is­mert szakemberrel készítünk inter­jút a nap témájáról. Napközben pe­dig tematikus hírmagazinok látha­tók. Filmek csak alkalmanként, és kizárólag dokumentumváltozatok­Sztárok a csapatban A Hír TV háziasszonya Borbás Mária lesz, aki korábban a Fő tér műsor­vezetője volt. De itt dolgozik ezentúl Erdős Miklós a Ma Reggelből, Pör- zse Sándor az egykori TV3 csatornáról, Hortobágyi Zoltán a Rekreációs Naplóból, Pataky Enikő, a Felkínálom műsorvezetője és Papp Endre hír­olvasó, aki itt egy borászati és gasztronómiai programot vezet. A pécsie­ket Havasi Bertalan hírolvasó képviseli, és a zenei életből is itt tevékeny­kedik néhány nagy név. Igazolódott, hogy Philip jön a Viva+-ból, és a kul­turális rovatot irányítja, Juhász Előd egy magazinműsort szerkeszt, Ókovács Szilveszter operaénekes, az Operaház kommunikációs igazga­tója pedig a reggeli magazinban lesz műsorvezető. ban kerülnek képernyőre. Reklám a Hír TV-ben is lesz, elvileg óránként 12 percet sugározhatunk, de nem szeretnénk ezt az időt kihasználni. Az a célunk, hogy az adás valódi hír­forrás, igazi vitafórum legyen.- Borókay Gábor a fideszes kor­mány szóvivője volt. Nem jelent ez egyértelmű jobboldali alapállást?- Valóban az Orbán-kormány egyik legjobban teljesítő, higgadt, ki­egyensúlyozott tagja volt, és egyúttal azt is bebizonyította, hogy profi a hírközlésben, és minden helyzetben korrekt tud maradni. Ő egyébként a személyi kérdésekkel foglalkozik, a műsorok tartalmáért én felelek. Az információk kommentálására, értel­mezésére pedig, mint már mondot­tam, független, vagy egymással el­lentétes gondolkodású újságírókat kérünk fel.- Mi a hírműsoraik ars poeticája?- A szlogenünk: Egyenesen, Önöknek. Személyesen akarunk te­hát mindenről beszámolni, és egye­nesen, azaz tisztességesen. Eloszlat­nék egy tévinformációt is, szó sincs arról, hogy Hírt- lenne a megnevezé­sünk. Másrészt a mai újságírói gya­korlattal ellentétben a pozitív megkö­zelítésre fektetjük a hangsúlyt. Olyas­miről van szó, hogy például az Év Borásza cím kihirdetését mi nem a színes rovatba tesszük, hanem inter­jú formában a vezető helyre. A gaz­dasági életben pedig a magyar kö­zépvállalkozásokkal kapcsolatos in­formációk nálunk mindig meg fogják előzni a multiknál történteket.- A tévé tulajdonosai a szálbda- és a vendéglóipar neves személyisé­gei Érződik ez a sugárzón reklám­ban is?- A befektetők tevékenységi köre ennél sokrétűbb, a kommunikáció­ban és az ingatlanpiacon is vannak érdekeltségeik. Mindemellett hozzá­tenném, mi inkább az előfizetések­ből szeretnénk megélni, csak má­sodsorban a reklámból.- Nagy port kavart, hogy csak húszmilliós a társaság alap­tőkéje. Mire elég ez?- A tulajdo­nosok emel­lett az induló beruházáso­kat is finanszí­rozták. Elég csak annyit mondanom, hogy a fővárosban, a Szentendrei úton másfél hónap múlva készül el az új, ezer négy­zetméternél nagyobb stúdiónk, félmilliárd forintos költséggel.- A hírközlés nem egy gyorsan megtérülő befektetés. Mik a távla­ti tervek?- Természetesen tisztában va­gyunk azzal, hogy eleinte nem lesz rentábilis a cég, de 2004-et már legalább nullszaldósra kalku­láltuk. Mindezt hosszú távon is a jelenlegi létszámmal, vagyis az országban összesen mintegy 150 alkalmazottal. mészáros b. endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom