Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-30 / 354. szám

2002. December 30., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRA Idei sikerek, ••• // / •• 1 • I ✓ I ✓ ]ovo évi jubilalas Dr. Szabó Szabolcs karnagy három kórust irányít, s ek­képpen azt lehet mondani: tripla sikerrel. Az idei év leg­alábbis erről tanúskodik, ami egyben kiváló felkészülés is volt a 2003-as jubileumra. A Leőwey Klára Gimnázium le­ánykara és vegyeskara, valamint a dr. Szabó Szabolcsné által veze­tett német tagozati kamarakórus kimagasló sikereket ért el a leg­nagyobb, két évenkénti dunántú­li megmérette­tésen, a Heli­kon Napokon, ahol 50 ének­karral verseny­ben annyi ér­met szereztek, hogy elnyerték a vándorserle­get is. Különö­sen jól sikerült a leánykar fellépése, mégpedig nem először, hiszen immár ne­gyedszer szereztek arany okleve­let, valamint az abszolút kategó­ria első helyét. Nem csoda, hogy ilyen teljesít­mények fényében a kórusokat szívesen hívják külföldre is. A né­met nemzetiségiek Braun- schweigben adtak sikeres kon­certet. A leánykar a Székelyföl­dön járt, ahol a sepsiszentgyör­gyi Gróf Mikó Imre Iskolával áll­nak 30 éves kapcsolatban.- Négy napig voltunk és négy koncertet adtunk, mintegy 2000 ember előtt. Ottlétünk idejére esett a reformáció emlékünnepe is, szinte mindenütt, ahol meg­fordultunk, kérték, hogy énekel­jünk - mesélte Szabó Szabolcs. A vegyeskar szintén a határon túl, Kassán szerepelt, a Márai Sándor nevét viselő magyar isko­lában. A karvezető szívének különö­sen kedves az általa alapított Komlói Pedagógus Kamarakórus. Ez az együttes is Erdélyben járt, mégpedig abból az alkalomból, hogy a gyulafehérvári püspök új­jászentelte a sepsiszentgyörgyi Szent József templomot, és kife­jezetten a kamarakórus fellépését óhajtották. Szabó Szabolcs kórusai szin­tén a sok évi gyakorlat szerint ka­rácsony előtt is koncerteztek: a pécsi ferences templomban (két ízben), a Leőwey Gimnáziumban és a komlói Közösségek Házában hallhatták őket a zeneszeretők. Ami 2003-at illeti: van mire ké­szülni, hiszen a Pedagógus Ka­marakórus jövőre ünnepli fenn­állásának 25 éves jubileumát, amit természetesen szintén sze­retnének emlékezetessé tenni. M. K. CIMBALOMKONCERT PÉCSETT. A Baranyában működő konzu­látusok hagyományosan megrendezik évzáró, újévköszöntő foga­dásukat. Tegnap este a konzulok a Művészetek Házába várták ven­dégeiket, a megye közéleti és kulturális személyiségeit, akiknek Farkas Rózsa és Balogh Kálmán cimbalomművészek műsorát szer­vezték meg. A koncerten Dominkó István zongoraművész is közre­működött. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Bordalok tizenkét nyelven A művészetek és a bor isteneinek „védnökségével” egyedülálló CD jelent meg a pécsi bordalfesztiválok anyagából. A karácso­nyi lemezpiac egyik ékességének számít az Orpheus és Bacchus II. összeállítás, melyen három földrész 12 nyelvén dicsőítik a nemes nedűt és kellemes hatásait. Az Európai Bordalfesztivált 1993 Ebből az impozáns anyagból a óta minden esztendőben megren- Pécsi Férfikar Alapítvány megbí- dezik Pécsett, de a találkozó zásából az utóbbi öt esztendő leg- négyévente világméretűvé bővül, szebb terméseit válogatta egy le­mezre Lakner Tamás, a fesztivál került produkciókat gyűjtötték szervezője és művészeti vezetője, csokorba. Ez az összeállítás olyan érdé- Hangulata, varázsa van a fel- kességekre hívja föl a figyelmet, csendülő daloknak, és nemigen hogy bár mindenütt a bort isz- lesz valaha is párja ennek az ösz- szák, mégis egészen másként szeállításnak, hiszen közel másfél mulatnak az emberek. Az óla- tucat kórus szólal meg rajta, minő- szok, a magyarok temperámén- ségtől függően hol stúdió-, hol élő tumosak, árad belőlük a felsza- felvételeken. Ez a CD fontos ada- badultság, míg például a svédek, lék ahhoz, hogy hírét vigye a kon- a finnek kedélyesek lesz- tinensen Pécsnek, egy ajánlólevél nek, de igen visszafogot- a kulturális fővárosi szerephez, tan engedik szabadjára Baranyát a válogatáson a Bar- belső hangjukat. A bábeli tók Béla Férfikar, a Zengő együt- borászkodás mellett ope- tes és a Pécsi Ércbányász Fúvós- rarészletek is felcsendül- zenekar képviseli, míg a távoli nek, így például a Truba- földrészekről perui és nigériai dúrból a Cigánykórust és mulatozók hallhatók. A CD a a Windsori víg nők Bor- fesztivál történetének második le- dalát Szabó Ferenc fúvós- meze, de már nemcsak kórusok zenekarra hangszerelte, szólalnak meg rajta, hanem szó- A korong egyik világsztár listák és a folklóregyüttesek is he- szereplője Kováts Kolos, lyet kaptak, aki Bánk bán Keserű bor- A lemez Pécsett egyelőre csak dalát adja elő. Egyféle do- két helyen kapható, de hamaro- kumentálása is ez a le- san egy országos hálózat is ter- mez a pécsi bordalfeszti- jeszteni fogja. fotóitóth l. válóknak, a legjobban si- _________________mészáros b. e. La kner Tamás vezényli a pécsi Bartók Béla Férfikart Kincses Baranya születik A megye élete az elmúlt 100 év tükrében A napokban került a köny­vesboltokba Jusztinger Antal: Kincses Baranya születik cí­mű helytörténeti munkája, amely a megye XX. századi történetét dolgozza fel. Hézagpótló munka több szem­pontból is Jusztinger Antal könyve, a Kin­cses Baranya születik, amely az elmúlt héten került ki a nyomdából a pécsi T-MAK Kiadó gondozásában. A ba­ranyai Oroszlón szüle­tett szerző kötetét a múlttal való szembe­nézés igénye hívta életre. - 1996-ban je­lent meg Fehér István munkája, A soknem­zetiségű Baranya a XX. században cím­mel - mondta. - Ez inspirált. Ugyanakkor hiányérzetem is tá­madt, hiszen hiába kerestem benne a bá nyászat, mint az egész Baranya sorsát, életét meghatározó tényező taglalását. Hiányérzetem volt a politikával, a politikatörténettel, mint a me­gye gazdaságát, életét meghatá­rozó tényezőkkel kapcsolatban is. így kezdtem el ezzel foglal­kozni, és ennek eredménye lett a monográfia. Reményeim sze­rint értelmiségiek, egyetemisták, a különféle témák kutatói is ha­szonnal forgathatják. A sokrétűen és a jelek szerint megbízhatóan adatolt könyv a Baranya megye a XX. század tükrében alcímet kapta. Az gaz­dasági és történelmi áttekintés dél-dunántúli léptékű, a szom­széd megyék összehasonlító adatait is tartalmazza. Körülte­kintő, alapos kutatómunkára vall a megfogalmazásában is igen érzékletes helyzetkép. Szá­mos publikálatlan adat, ese­mény első ízben itt lát napvilá­got. Ilyen például az 1956-os pé­csi egyetemi események feldol­gozása a korábban nem ismert dokumentumok alapján. A Ki-, be- és áttelepítések című fejezet A Kincses Baranya születik című könyv borítója híven érzékelteti a térség és ben­ne Baranya 1945-56 közötti tönkretételét, a falvak elhalását. A szerzőnek korábban verseskö­tete is jelent meg. Elbeszéléseket is írt és publikált. Pályadíjakat nyert írásaival. Alapelve, hogy a világ megismerése szülőhe­lyünk megismerése nélkül nem lehetséges. A hazaszeretet és a lokálpatriotizmus megköveteli tőlünk múltunk őszinte számba­vételét.- Most elsősorban kisebbség­történettel foglalkozom - mond­ja. - A baranyai nemzetiségek asszimilációja, beolvadása a többségi társadalomba ugyan­csak tanulságos, és megrázó ele­mektől sem mentes folyamat. Ezt szeretném feldolgozni. Szatirkák Éhkoppenhágai ajánlatok? k Nem esett messze az alma a talpfától. k Lenyúlta A tolvaj szarka fő­szerepét. k Ratifirkálta az egyezményt. * Doktréner volt doktrineréknél. k A filmet 18 éven felüliek csak szívgyógyszer kíséretében nézhetik. Elidegenedés: „Ez most a széncinke vagy a mobilom?” k Legismertebb műve a civil szféra zenéje, amelyet kísérőital nélkül adnak elő. k Drogmegelőlegezési programot indítottak. k Szexuálpatrióta. * Hogy lesz a tízparancsolatból tűz- parancsolat? Marafkó László Tanársorsba oltott Közép-Európa Az étkezőben Magyarország vármegyéi­nek térképe lóg, a meleg kis szobában pedig, ahová letelepszünk, a „Bem a nagyszebeni csatában, 1849. március 11.” reprintjére esik elsőre a tekintet. Ennyi sovinizmus még belefér, néz rám a házigazda. Béla bácsi nem kívánja vissza az ifjúsá­gát. így mondja, és hangsúlyosan ismétli a szavakat. Befelé néz kicsit, amikor sorra veszi az éveket. A büszke tartású, holtáig tanárember Salgótarjántól északra, tizen­hat kilométerre született Sőregen, a Gömör megyei kis faluban - ahol tized- iziglen le tudta vezetni középbirtokos ap­ja a családfát -, a nagy gazdasági világvál­ság második évében. A nagyapja temp­lomépítő ácsmesterként vándorlegény ko­rában Kanadában is megfordult, édesany­ja ugyancsak ács unokabátyja négy nyel­ven: magyarul, németül, angolul, cigányul beszélt. Szlovákul nem tanult meg. Béla bácsinak sincs az első elemiről bizonyít­ványa: az apja nem engedte a kétnyelvű könyvecskébe szlovákul beíratni a tárgya­kat - inkább ne kerüljön bele semmi. még a losonci Magyar Királyi Kármán Jó­zsef Gimnáziumban járunk, ahol a nyel­vész Deme László, az operaénekes Külkei László, az „újak” közül Duray Miklós is végzett. Neki nem sikeredett, mert ’45- ben megérkeztek a felszabadítók, a ma­gyar gimnáziumból szlovákot csináltak, a tanárok szétszéledtek: ki Salgótarjánba, ki Szegedre, ki az ELTE professzora lett. És hol tanuljon az a gyerek, akinek az apjára tizenkilenc falubelivel egyetemben - a tár­gyalást helyhiány miatt, mert annyi volt a per, a feledi futballpályán, egy teherautó platóján tartották meg - „Csehszlovákia feldarabolásában való részvétéi” címén 18 évet szabtak? A kollektív bűnösök mind- ahányan gazdálkodók voltak, gyári mun­kás egy se akadt közöttük. Érted, ugye? - néz rám Béla bácsi, aki vagy két éve tisz­teli meg a pertuval. Mindent elvettek, ki­véve azt az ötvenkilós csomagot, amivel az apját áttették a határon - annyira zsú­foltak voltak a börtönök, a táborok, hogy nem tudta hol leülni a büntetést. A családnak élni kellett, az akkor még csak Béla gyerek dolgozott útépítésen, Biztos, hogy ez az apróság is szöget üt- téglagyárban, feketézett liszttel és csem- hetett valahol, valaki fejében, de egyelőre pészett rendszeresen Salgótarjánból, ami­re éppen szükség volt Sőregen. ’48-ban megkapták a magyar állampolgárságot. Csehszlovák voltam, aztán hontalan, majd magyar, szép kis kör, méláz el. így kerültek egy baranyai faluba. Ne írd le a nevét, kér Béla bácsi, nem jó emlékeim vannak onnan, inkább ugorjunk! Egészen Szegedig, ahol az egykori losonci tanárok keze alatt kitűnőre érettségizik, és ők irá­nyítják, hogy menjen Pestre, a tanárképző főiskolára, Öveges-tanítványnak. Az álta­lános iskolai kísérleti fizika nagy magyar tudora aztán a tehetséges fiatalembert a kiemeltek közé javasolja sorolni, így kö­vetkezik az utolsó tanulóállomás: Pécs, ta­nárnak pedig Jeges Károly. A diploma ’55- ös keltezésű, és matematika, kémia, fizika tanítására jogosít föl. Fizikából közepes? - nézek Béla bácsira. Persze, válaszolja a vi­lág legtermészetesebb hangján, nem vol­tam hajlandó megtanulni a villanymoto­rok kapcsolását, mert azt vallottam: nem lesz erre nekem falun szükségem... Igaza lett: a Somogy megyei Nemese­den - Baranyában nem kapott állást, mert a bátyja „nyugatos tüzér” volt, ami­ből annyi igaz, hogy Klagenfurtban esett hadifogságba - nem hogy a villanymo­tort, de a villanyt, a járdát, az óvodát, a napközit se ismerték. Nem volt sokkal jobb a helyzet Pusztakovácsiban sem, ahová ’57-ben vitte feleségként gyerekko­ri ismerősét, Máriát. Azóta is neheztel rám, pironkodik, hová is került a pécsi városi tanácsnoki székből... Pedig néha színház is volt, a kaposvári Csiky tájolt, az első évben száz bérletet szerveztem meg a környéken, büszkélkedik. De azért csak jó volt eljönni onnan, kölcsön­ből vett telken ’63 őszén már állt a köl­csönből épített ház. Innen most már nem lesz tovább! A gyakorlóiskolában tanít, óraadó a főiskola fizika tanszékén, az év­tized vége Komlón találja, a mostani Kökönyösben, „a legelső iskolában, amit ruszki mintára építettek, ennéi rondább már csak a meszesi”. Itt éri a nyugdíj, hatvanévesen. És a bő két évtized alatt megszámlál­hatatlan élmény, benyomás. Tanít segéd­vájárokat és vájárokat is - akinek nem volt meg a 8 osztálya, nem kaphatott jo­gosítványt -, de a legszebb, amire máig kedvesen emlékszik, a tiszta cigány osz­tály története. Nem volt, aki rajta kívül el­vállalja, ötödiktől vitte őket végig, osz­tályfőnökként. Csak Orsós Józsiból ti­zennyolc volt, képzeld! - hunyorít Béla bácsi -, az osztályozó értekezletet úgy ol­dottam meg, hogy lefényképeztem vala­mennyit, a fotó hátoldalára fölírtam egy sorszámot, aztán fölmutattam. Elhiszed, hogy két perc után már csak az igazgató ült bent, a többiek a folyosón csapkodták a térdüket a nagy nevetésben? A gyere­kek közül többen sokra vitték, akad pe­dagógiai asszisztens, kisebbségi képvise­lő, a másik a Rózsakertben játszott zene­karban, meg is hívott egyszer vacsorára... Tudod, néz keményen a szemembe, két dologra vagyok büszke az életemben. Nem éreztem magam soha kiemelkedő tanárnak, de nem akármilyen érzés, hogy a gyerek tőlem szerzi meg a tudást. A másik pedig a családom, a két ikerfiam és a lányom, a három unoka, az, hogy si­került tisztességben, szépen otthont te­remteni nekik. Igaz, egyik fiam kirepült már innen a Nap utcából, de akkor is együtt vagyunk. No, beszéltem eleget; pardon, fényké­pészt nem hozhatsz, nem szeretem én a felhajtást! De jut eszembe: ha egyszer majd ráérsz, elmesélem neked a Nógrádi Sándor partizánvezér igaz történetét. Az tényleg érdekes. ___ BALOGH ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom