Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-30 / 354. szám

2002. December 30., hétfő BARANYA I T Ü K Ö R 5. OLDAL Buszokra alkudozó falvak A veszteséges járatokat meg kell fizetniük az önkormányzatoknak Folyamatosan zajlanak a Pannon Volán Rt. és a baranyai önkormányzatok között a tárgyalások a buszjáratok sűrítéséről, új járatok indításáról. A kérelmek okai változatosak: egy nagyobb üzemben a há­rom műszakos munka, a napközi változá­sa már indok lehet. A településeknek ez kiadással jár, ám ha kiderül, a járat élet­képes, a községeknek-városoknak már nem kell tovább fizetniük. Baranyai körkép Az év vége felé sem csökkennek az önkor­mányzati igények új buszjáratok beindításá­Naponta több ezer gyerek ra, korábbiak sűrítésére. Lapunk értesülései szerint jelenleg több kisközség is fontolgat­ja, hogy „új buszt” kér a faluba.- Évente több száz kérés érkezik a társa­sághoz, a legváltozatosabb indokokkal - vá­zolta Albert Ferenc, a Pannon Volán Rt. for­galmi üzletági igazgatója. - Az önkormány­zatokkal véleményem szerint példás az együttműködésünk, már csak azért is, mert közös a célunk: a minél több utas. A napokban mások mellett a komlói és a szigetvári önkormányzattal folytatott meg­beszéléseket a társaság, de sok kisebb tele­pülés is jelezte igényét. Az okok változato­sak lehetnek: ha egy üzem szezonális jelleg­gel bevezeti a három mű­szakot, vagy éppen egy is­kolában válto­zik a tanítási rend, már igény jelent­kezik a járat­módosításra. Alapesetben az önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk az új vagy sűrített busz­járatok költségeihez. Az utasok számára ta­lán meglepő, hogy az árak meglehetősen változatosak lehetnek, a néhány ezer forint­tól akár az évi milliós tételig is terjedhetnek, attól függően, csak egy kis kerülőre vagy tel­jesen új járatra van szükség. A gyakran ne­héz anyagi helyzetben levő kisközségek vi­szont abban bízhatnak, hogy ha az igényük reálisnak bizonyul, azaz életképes és kifize­tődő lesz a kért buszjárat, és ezt egy közös utasszámlálás meg is erősíti, akkor nem kell tovább fizetni a települési hozzájárulást. Minden igényt viszont nem lehet teljesí­teni. Lapunkhoz is eljutottak olyan kritikus felvetések, amelyek szerint néhány község­ben csupán azért maradnak tovább a napkö­ziben a gyerekek, mert csak késő délután jön a busz. Albert Ferenc hangsúlyozta: a megye teljes területe ellátott (lásd mellékelt írásunkat), a járatok indulási-érkezési ide­jén, a sűrűségükön azonban még lehet javí­tani. NY. SZ. A Pannon Volán Rt. számításai szerint naponta több mint 65Q0 iskolás utazik a több száz járaton Baranyában. A tanítás kezdésére minden iskolás eljut az intéz­ménybe, az ugyanakkor megeshet, hogy egy busz nem reggel nyolcra, hanem már fél-háromnegyed órával korábban érkezik a településre. Ennek gyakran az az oka, hogy a járat még egyet fordul, és egy másik községből is hoz diákokat a körzeti iskolába, akiknek szintén be kell érniük a becsengetésre. Évi 1600 szívműtét a cél Pécs Amennyiben a közeljövőben megoldódik a szívműtött bete­gek klinikán kívüli rehabilitá­ciója, fokozatosan akár 1600 nyitott szívműtét is elvégezhe­tő lesz a Pécsi Tudományegye­tem Szívklinikáján. Mint dr. Papp Lajos professzor, a szívklinika igazgatója elmondta, az idén elvégzett 1000 nyitott szív­műtét már nagyon jó eredmény, bizonyára országos rekord, ha le­het ilyet mondani, ám ezzel az in­tézmény még koránt sem érte el kapacitásának csúcsát. Ám ah­hoz, hogy tovább tudjanak lépni, mindenképp meg kell oldani a kli­nikán kívüli rehabilitációt. Információnk szerint az Egész­ségügyi Centrum koncepcionális tervet készít az egész rehabilitáci­ós problémakör megoldására, az­az a szívgyógyászat nem külön részként, hanem az egészbe való beillesztéssel kapná meg a rehabi­litációs lehetőséget, minden való­színűség szerint a januárban az egyetemhez kerülő Honvéd Kór­házban.- Ha ez realizálódik, az máris évi plusz 250-300 műtétre adna lehetőséget. Amennyiben pedig a jövőben^ ^ a ' s/in:u rehabih­®**1S*™ kielégítését is megoldani, ak­kor el tudnánk érni a csúcsnak számító évi 1600 nyitott szívmű­tétet - mondta a professzor. - Ez szerintem 2-3 három év múlva valósulhat csak meg, ami nem is baj, mert a mostani fiatal szak­emberek akkorra válnak majd igazán komoly, operáló orvosok­ká. M. K. Hírek A BICSÉRDI faluvezetőség kép­tárat fog kialakítani az új közössé­gi házban. A mecénáskodó testü­let az évente egyszer a községben működő alkotótelep művészeitől eddig félszáz képzőművészeti munkát kapott ajándékba, ame­lyek eddig legkevesebb tíz helyen vannak kiállítva. A későbbiekben a tervezett galériában kapnak he­lyet. (cs) GYÜRÜFÜN kéziszövő műhely létesül pályázati pénzből Pólyák Márta, helyi képzőművész kez­deményezésére. A vállalkozási siker érdekében a biofaluba köl­tözött Prohászka Margit textil- művész, aki magával hozta a ha­zánkban egyedülálló lyukkártya- vezérlésű, húsznyüstös, takács kézi szövőszékét. (cs) PETERDEN az egerági Őszi Rózsa Idősek Klubja az ünne­pek alkalmából sikeres irodalmi műsorral szerepelt Hegyi Győ­ző vezetésével. A húsz idős em­ber verseket, népi színműjele­neteket és népdalokat adott elő sikerrel. ics> NYÁR A TÉLBEN. Különleges látványt nyújtanak telenként is a PTE Ifjúság úti botanikuskertjének növényházai. Szinte trópusi hangulatot idéznek a nyíló, virágzó kaktuszok, az időnként termő déligyümölcsfák, és az óriásira megnövő leanderbokrok. Az üvegházakban, ahol az egyetem növénydíszeit ápolják, rendszeresen tartanak foglalkozásokat a természettudományi kar hallgatóinak is._________________________________ fotó* laufer László Fájdalomtól megrendültén tu­datjuk mindenkivel, akik is­merték, hogy REINDL ANTALNÉ szül.: Beck Anna újmohácsi lakos december 22- én türelemmel viselt, hosszú be­tegség után elhunyt. Temetése 2002. december 30-án 14 órakor lesz a mohácsi református teme­tőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyó­sunk, nagymamánk, dédikénk MOLNÁR NÁNDORNÉ 80 éves korában elhunyt. Te­metése 2003. január 2-án, a 11 órakor kezdődő szentmise után lesz a babarci temetőben. Gyászoló család „Annyira szerettem volna még élni, a betegséget legyőzni. Búcsúztam volna Tőletek, de erőm nem engedett, így búcsú nélkül elmegyek, szeressé­tek egymást mert én már nem leszek.” Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, nagypa­pánk és dédikénk, TÓTH FERENC szentlőrinci (volt ranódfai) lakos 92 éves korában csen­desen elhunyt. Temetése 2003. január 2-án 13 órakor lesz a szentlőrinci temető­ben. Előtte gyászmise 12 óra­kor. A gyászoló család Orvosexport nyugatra, keletre Szertefoszló norvég álom: nem utaznak a baranyai doktorok A magyar orvosok a világ számos pontján keresettek. A leg­nagyobb számban legutóbb Norvégiában várták őket, a há­romszáz álláshelyre nyolcszázan jelentkeztek, köztük negyvenen Baranyából. A kétoldalú szerződés ellenére a norvégiai álom szertefoszlani látszik. Baranyai körkép A Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) nyolcszáz orvos je­lentkezett, hogy Norvégiában dolgozhasson, közülük negy­venen Baranyából. Még 2000- ben jelezte a norvég munka­ügyi hatóság, hogy szívesen fogadna háromszáz magyar orvost az ottani létszámhiányt enyhítendő, s erről 2001-ben kétoldalú megállapodást is kötött dr. Pulay Gyula köz- igazgatási államtitkár Mari­anne Seip Haugsnesszel, a norvég Munkaügyi és Kor­mányzati Igazgatási Miniszté­rium államtitkárával. A meg­állapodás időbeli hatálya 2002. december 31. A jelentkezések oka telje­sen hétköznapi: az orvosok az itthoni fizetésüknél lényege­sen magasabb bérért, évi mintegy 13 millió forintért dol­gozhattak volna, jóval kelle­mesebb munkakörülmények között.- A norvég munkavállalás azonban nem jött össze - mondja érdeklődésünkre dr. Horváth J. Attila, a megyei or­voskamara elnöke - viszont si­keres német, angol, svéd, vala­SriNÉM mint Egyesült Arab Emirsé- gek-beli állásokat nyerhettek el a baranyai doktorok. Svéd­országba például két mohácsi orvosnak is sikerült kijutni. Egyikük, aki eredetileg nor­vég munkára jelentkezett, no­vember 25-e óta dolgozik egy svéd kisvárosi kórházban aneszteziológusként. Mint la­punknak el­­... i mondta, *" azért vannak É »I Svédország­ban szabad álláshelyek, mert a svéd orvosok a magasabb kereset és a kevesebb adó reményében az Egyesült Államokban és a Távol- Keleten keresnek munkát. Nyugat-Európával ellentét­ben tapasztalata szerint ott visszafogott életet élnek az emberek, rendkívül kedvező munkahelyi légkörben tevé­kenykedve. A gyógyítás való­ban betegközpontú, nincs pa­raszolvencia, hiba esetén bűn­bakkeresés. Amíg Mohácson öt műtőre négy, a svéd kór­házban hatra tíz anesztezioló­1 .,, Dr. Horváth J. Attila gus jut, s ez önmagáért be­szél. Nagyon sok a gond a norvé­gokkal - tudtuk meg dr. Kar­iinger Kingától, a MOK külföl­di kapcsolatokért felelős mun­katársától. Nincs konkrét ál­lásajánlatuk, nincs kidolgozva a nyelvtanulás menete, nem fogadják el a kamara garanciá­ját az okmányokkal kapcsolat­ban, az eredetieket követelték, továbbá egyéni kapcsolatokat szeretnének létrehozni a je­lentkező orvosokkal, amely a MOK védőernyőjének elvesz­tését jelentené. Megmagyaráz­hatatlan módon pszichiátere­ket is kértek, ami a norvég nyelv anyanyelvi szinten való tudását feltételezné, de a nor­vég fél véleménye szerint a pszichiátriai betegségek pusz­tán gyógyszeres kezelése is eredményes lehet. Egy Hannover közelében lé­vő nagy szívcentrumba nyert el állást pályázatával egy pécsi intenzív aneszteziológus or­vos az itthoni fizetés ötszörö­séért. Mint érdeklődésünkre elmondta, nem volt egyszerű megkapnia az állást, hiszen húsz különböző igazolás kel­lett hozzá. Három évet már dolgozott kint, tudja tehát, hogy sokkal többet kell teljesí­tenie mint itthon, ahol viszont a kollégák között nem kevés az irígyei száma. CSERI LÁSZLÓ Még évekig eltarthat a vízbázisok felmérése Baranyai körkép Lassan hat éve indult az ivóvíz- ellátást szolgáló vízbázisok vé­delmét célzó országos program. Baranyában évente átlag 150 millió forintot fordít erre a Dél- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az ellenőrző mérések ered­ményeként eddig három vízbá­zist meg kellett szüntetni, s to­vábbi jó néhány van közvetlen veszélyben. Szinte valamennyi vízbázis veszélyez­tetett. Különösen igaz ez Baranyára, ahol sok karsztterület van. A kőzet re­pedései között könnyen eljut a szeny- nyezés a felszín alatti vízkészlethez. Mázán, Szászváron, Tengerinél ez be­következett, az igen magas nitráttarta­lom miatt az igazgatóság megszüntet­te a vízbázisokat. A mennyiséggel nincs gond. Ezt már most kijelentik a szakemberek, jóllehet, az ellenőrző felmérésekkel még nem jutottak el minden vízbázis­hoz. A területek többségének azonban nincs védőterülete - tudtuk meg Schu­bert Józseftől, az igazgatóság osztály- vezetőjétől. Kivétel a pécs-tortyogói, a tettyei, illetve a magyaregregyi és a hir- di, további mintegy 70 azonban véde­lem nélküli. Különösen veszélyeztetet­tek a tettyei, a Villányi-hegységben lé­vő, illetve a siklósi vízbázisok. Nem minden településnek van saját víz­készlete, a Pécs-Mohács közötti vona­lon például 15 település a Mohács-szi­geti szűrt kutak vizét kapja a Duna-ve- zetéken át. A bázisok védelmét célzó program 1997-ben indult. Akkor úgy tűnt, 2004- re be tudják fejezni, de a határidőt most 2007-re módosították. Schubert József szerint talán az évtized végére sikerül az összes baranyai ivóvízbázist felmérni. Addig is az igazgatóság ható­sági jogkörében eljárva igyekszik meg­akadályozni ezek veszélyeztetését. Ma még a polgárok nehezen fogadják el például azt, hogy minden védőterület­re tervezett építkezés esetében az igaz­gatóság véleménye döntő abban a kér­A BARANYA MEGYÉBEN TERMELT IVÓVÍZ MENNYISÉGE (MILLIÓ KÖBMÉTER) ÉÍ7 désben, hogy szabad-e az építkezést elkezdeni. A program során az önkormányza­tokra is hárulnak feladatok. Az ellenőr­ző méréseket ugyan az állam finanszí­rozza, de a vízbázis biztonságba he­lyezése, minőségének megőrzése ön- kormányzati feladat. Bár ettől erősen tartanak az érintettek, a szakember szerint az esetek döntő többségében ez nem jelent magas költségeket. Kivé­telek vannak, például Mecseknádasd, ’ Villány, Siklós esetében, ahol a kuta­kat szinte körbeépítették, s ezeket a védőterületen lévő ingatlanokat az ön- kormányzatoknak fel kell majd vásá­rolniuk. M. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom