Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-28 / 352. szám
6. OLDAL-ív v V v BEMUTATKOZIK P T E 2002. December 28., szombat % * ./i Lehet egy karral több? Számvetés az universitásról A szenátus ez évi utolsó ülésén megerősítette korábbi szándékát, illetve egyetértett a Felnőtt- képzési és Neveléstudományi Kar létesítése folyamatának elindításával. Az elmúlt évek tanulói teljesítményt összehasonlító nemzetközi vizsgálataiból és a vitákban nyilvánvalóvá vált a magyar neveléstudomány és a rá épülő pedagógiai gyakorlat rendszerének elégtelensége. Az Európai Unióban a pedagógusképzés terén készülő egységes képzési ajánlások a teljes tartalmi megújulás, az önálló képzési eljárás és minősítés, valamint a tanári hivatás alapképzési és továbbképzési rendszerének intézményi autonómiája irányába mutatnak. Ezt a folyamatot ismerte fel a PTE - és az Eötvös Loránd Tudományegyetem is -, amikor az intézményes tanulás, illetve tanulásirányítás szakembereit egy karba szándékozik szervezni. Az előző kormányzati ciklusban nem talált támogatásra a PTE 1999-ben elhatározott kezdeményezése új kar létesítésére. Most az Oktatási Minisztérium a karalapítás tárgyalását az egyetemi szándék ismételt testületi megerősítéséhez kötötte. A minisztérium vezetése ugyanakkor előzetesen - mintegy elvileg - úgy értékelt, hogy a Pécsi Tudomány- egyetem kari kínálatának bővítését célzó Neveléstudományi és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar megalapítása az intézmény fejlesztésének irányában ható kezdeményezés, ami az Európai Unió által is kiemelt módon kezelt felnőttképzés feladatait az új kari struktúra kialakításával hatékonyabban lesz képes ellátni. Mindezen előzmények alapján a PTE Szenátusa legutóbbi ülésén ismét úgy döntött, hogy kezdeményezi az Oktatási Minisztériumnál az egyetem 10. karának, a Neveléstudományi és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának létrehozását, illetőleg egyetértett a karlétesítés folyamatának elindításával. A testület az új kar alapításának részleteit januárban tárgyalja meg. Az előakkreditáció dokumentációja szerint az új karon a tudományos kutatás-fejlesztés és a képzés két eltérő funkciójú szakmai autonómiával bíró intézetben, illetve az intézetekbe szervezett önálló oktatási szervezeti egységekben folyik majd. A Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet szervezete (benne regionális hatókörű szervezetként a Regionális Távoktatási Központ): Felnőttképzési Tanszék, Humán Fejlesztés Módszertani Tanszék, Humán Menedzsment Tanszék, Művelődési Menedzsment Tanszék, Művelődésszociológiai külső Tanszék (MTA Szociológiai Kutatóintézete), Művelődéstudományi Tanszék. Tanárképző Intézet (benne országos hatókörű kutatócsoport, és országos hatókörű ISKOLAKULTÚRA Szerkesztőség): Pedagógia Tanszék, Neveléstudományi és Oktatási Innovációk Tanszéke, Oktatásmódszertani Tanszék A létrehozni kívánt egyetemi kar doktori iskolájának tudományága: neveléstudomány. Témája: „ A kompetens ember nevelése és fejlesztése a tudásalapú társadalomban". A felnőttképzési tevékenység társadalmi felértékelődése, az élethosszig tartó tanulás igénye indokolttá teszi, hogy az egyetem továbbfejlessze e területeket, illetve bekapcsolja a képzésbe a távoktatási formák keretében nyíló lehetőségeket. Ezzel a Regionális Távoktatási Központ szerepe is megerősödhetne, hiszen a műszaki informatikai fejlesztések eredményeképpen az RTK az ország egyik legjobb infrastrukturális adottságokkal rendelkező képzési helye, amit ugyanakkor mindmáig nem sikerült megfelelően igénybe venni az egyetemen folyó képzések érdekében. ■ Új szervezeti kapcsolódás a távoktatás számára A Dél-dunántúli Regionális Távoktatási Központ a régió felső- oktatási intézményeinek közös pályázata alapján jött létre 1992- ben. Az Oktatási Minisztérium a központot a pályázat benyújtója, a Janus Pannonius Tudományegyetem gesztorsága alá helyezte. A szervezetet rektorközvetlen irányítású központi oktatási intézetek között határozta meg a JPTE, majd a PTE szervezeti és működési szabályzata is. Az egyetem intézményfejlesztési tervére, valamint a tevékenységek karok alá rendelésére irányuló feladatainkra tekintettel a központot most a Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetébe integrálta az egyetem szenátusa. Ez a megoldás egyszerűsíti a PTE szervezeti képét, a felnőtt- és távoktatás fejlesztése előtt pedig új lehetőségeket nyit meg, egyben a költségvetésen kívüli forrásokat, illetve a képzési bevételeket rendez a távoktatás kutatása, fejlesztése mögé. A RKK január 1- jétől a TTK FEEFI belső szervezeti egységeként működik tovább, ellátva egyetemi és karközi feladatkörét. A mostani tanévben a létszámot tekintve a PTE az ország legnagyobb egyeteme 15042 nappali, 14004 levelező, 77 esti tagozatos és 271 „távoktatott” hallgatóval. Mindemellett a szellemi tőke koncentrációja is egyre jelentősebb. Noha eredeti - ősi - alapítását és a több ágú jogfolytonosságot tekintve a pécsi universitás 635 esztendős már, a ténylegesen teljesült tanévek tekintetében sajnos jóval fiatalabb, az 1999-es integráció révén létrejött jelenlegi 9 karos struktúrájával pedig szinte gyermekkorúnak számít még. Egyes karoknak persze több évtizedes legújabb kori múltjuk van. Mindezzel együtt értékelendő tehát, hogy a PTE számos vonatkozásban fiatal egyetem, a tudományos fokozatokra való beéréshez pedig köztudomásúan jócskán kell idő is. E körülménymagyarázat után különösképpen indokolt lejegyezni: a PTE-n a szellemi talentum és a szakmai tudás koncentrációja igen jelentős. Több mint 600 tudományos minősítésű oktatót foglalkoztat, közülük a most zajló tanév kezdetén 7 volt az akadémikus, 87 a tudományok doktora, illetve akadémiai doktor, a 70 év alatt korosztályban pedig 178 egyetemi tanár. A professor emeritusokat is ide számítva pedig több, mint kétszáz egyetemi tanár oktat a kilenc karon - mondotta ár. Tóth József rektor az évzáró egyetemi sajtószalon rendezvényen. Ezt az adatot említette a minőségre mutatóként igen jelentősnek, noha éppenséggel azzal is lehetne büszkélkedni, hogy a majdnem harmincezres hallgatói létszámát tekintve az idei esztendőben a Pécsi Tudományegyetem a legnagyobb magyar felsőoktatási intézmény. A négy legnagyobb, az ELTE, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem között azonban a hallgatói létszámot tekintve szinte esztendőnként változik a sorrend az olykor nüánszokon múló beiskolázási sikerességtől függően. A rektor a most záruló esztendő kedvező fejleményeként emelte ki, hogy legújabban a PTE végre egyenlő feltételekkel folytathat versengést a fejlesztési lehetőségekért a többi magyar egyetemmel, míg a korábbi években többnyire „hátizsákkal terhelten térdelhetett le a rajtvonalra”. Az esztendő sikerének számít, hogy a 48-as téri egyetemi épülettömb 2,2 milliárd forintba kerülő rekonstrukciója decemberre meghaladta a háromnegyedes készültségi fokot - 1,7 milliárd forint beépült már belőle -, ebből következőn a felújítási munka a jövő májusra befejeződhet. Bár nem a PTE volt a kezdeményező fél, sikerként könyvelheti el, hogy az utolsó adminisztrációs lépések után révbe jutott a pécsi Honvédkórház integrálása az egyetem intézményrendszerébe, és ennek hivatalos aktusa „szalagátvágássaT’január 6-án megtörténhet. A Honvédkórház rekonstrukciójához 800 millió forint állt rendelkezésre, ezek a munkálatok is befejeződtek ebben az évben. A Hunyor Szálló kollégiumi célra való megvásárlásához 356,6 millió forintot kapott a PTE. A vételár kifizetése már megtörtént. Dr. Tóth József újra bejelentette, hogy nem indul a 2003 tavaszára kiírt rektori pályázaton, mivel az újabb ciklus közepén már betölti 65. életévét. Ezt az elhatározását egyébként már megválasztásakor kinyilvánította. Rektori munkássága különös jelentőségű feladatáA HALLGATÓK KARONKÉNTI MEGOSZLÁSA 2002/2003-AS TANÉV ELSŐ FÉLÉVÉBEN Ossdétszám (nappal, la/elező, eső, tácMatás, PHD, DLA képzés): 29394 Ebből: Álam- és Jogtudományi Kar 4976 Általános Orvostudományi Kan 1529 Bölcsészettudományi Kar 4770 Egészségügyi Főiskolai Kar 3260 TTK Felnőttoktatási és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet: 3337 Illyés Gyula Főiskola Kar 1637 Közgazdaságtudományi Kar 2549 Művészeti Kar 528 Pollack Mihály Műszaki Főiskola Kar 4306 Tanárképző Intézet: 163 Temiészettudományi Kar 2339 nak nevezte ugyanakkor a felnőttoktatási és neveléstudományi kar létesítése folyamatának elindítását még 2003-ban. DECEMBER 16-ÁN MEGKEZDŐDÖTT a téli vizsgaidőszak az egyetem mind a kilenc karán. Január 24-ig nappali, levelező és esti tagozaton mintegy 150 ezer vizsgát tesznek le az egyetemi hallgatók. Az utóvizsgák január 27-től 31-ig zajlanak. A tavaszi szemeszter február 3-án kezdődik. ■ A zenei informatika oktatását tervezik A Művészeti Kar „Ének-zenetanár, zenei médiaművész” szak alapítási kérelmét kíván beadni a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. A zenei informatika mára a zenei praxis középpontjába került, de jelenleg nincs képviselve zenei felsőoktatásunkban sem. A szakhoz kapcsolódó feladatok nem merülnek ki a közvetlen művészi és tanári teendőkre való felkészítésben. A képzési terv mindenekelőtt a zenei informatika alkotó- és előadó-művészeti vonatkozásait részesíti előnyben, de az elméleti alapozást szélesebben határozták meg. A zenei produkció létrehozásának egyre meghatározóbb mozzanatai tevődnek át a digitális technika területére, annak működtetése azonban gyakran megfelelő elméleti felkészültség nélkül történik, hiszen képzés sincs rá. A szakképzettség várható hasznosítási területei: az elektroakusztikus zenei eljárások/techni- kák valamennyi alkalmazása, önálló alkotómunka, okleveles énektanári képesítéshez kötött munkakörök betöltése, elektroakusztikus ze- ne/zenei informatika oktatása. Ezek közül egyes feladatokra jelenleg csak külföldön lehet felsőfokú végzettséget szerezni. Nálunk ilyen területeken több száz ember dolgozik előképzettség nélkül. Az európai és amerikai intézményekben ma már természetes a zenei informatika. Az alkalmazott zene területén kialakult egy új foglalkozás, a hangzástervező, ami egyesíti a hangmérnök, a zeneszerző, a zenei szerkesztő, a zenei rendező és a programozó munkáját. Fontos, hogy Magyarországon is zeneileg képzett szakemberek üljenek a hangipar számítógépei előtt. Ugyanakkor külföldön a zenetudományi kutatásoknak is fontos alkotóeleme a zenei informatika. Gimnáziiim is lesz a gyakorló iskola Nagy esemény kapujában áll a PTE 2. sz. Gyakorló Általános Iskola. A következő tanévtől gimnáziumi (9.) évfolyamot is indít. Átalakul az intézmény elnevezése is: Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolaként működik tovább. 2003 szeptemberében a PTE 2. sz. Gyakorló Általános Iskolában felmenő rendszerben, három párhuzamos középiskolai osztály indul, ugyanakkor az általános iskolai osztályok száma - felmenő rendszerben - háromról kettőre csökken. Ez a középiskolai osztályok számának, egyúttal a hallgatóképzés gyakorló- helyeinek bővülését jelenti Pécsett. Ez a szerkezetváltás nem érinti a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolát, valamint a PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskoláját. Az átszervezéssel az iskola tevékenységi köre is bővül. Az iskola képzési kínálatában - a PTE-en meghirdette szakok felvételi tárgyaira tekintettel a következő tagozatokat jelenítették meg: emelt szintű angol tagozat, történelem-társadalomismeret, informatika. Az előzmények szerves része, hogy a gimnáziummá is váló iskola jó hírnevét évről évre öregbítették a tanulók nagyszerű eredményei, amelyekből már az idei évben is „beszereztek” jó néhányat.- Mire a legbüszkébbek?- Számos tehetséges, törekvő diáknak, odafigyelő szülőnek és lelkiismeretes tanárnak köszönhető a sok megyei és országos szintű elismerés - kezdi az eredmények példálózó sorolását Ha- ramach Gusztávné igazgató. - Büszkék vagyunk a Kossuth-ve- télkedőn szerzett megyei 1. és 3. helyezésre, melynek jutalmaként a díjazottak Budapestre utazhattak, és Szili Katalintól vehették át az ajándékukat egy parlamenti látogatás keretében. Az első helyezett csapattagok: Kincses Krisztián, Molnár Krisztina, Unyi Zsófia, Várnai Tímea. Novemberben a brit nagykövetség és a British Council angol nyelvű szónokversenyt hirdetett, ahol a zsűri Mu- ráth Gergő nyolcadikosunk magával ragadó és jó humorú szónoklatát találta kiemelkedőnek. Az angol vers- és prózamondó versenyen iskolánk fennállása óta eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta, majd minden versenyzőnk dobogós helyezést ért el. A legszebb ezek közül Porrogi Judit 7. osztályos tanulónk első díja, de büszkék vagyunk a második (Sándor Adrienn 8. o., Szilágyi Brigitta 5. o.) és harmadik helyezettekre is (Port Gábor 5. o„ Muráth Gergő 8. o.). Nagy hagyománya van iskolánkban a magyar nyelvi versenyeknek is. Második helyezést ért el Nagy Zsolt hetedikes, harmadik helyezést pedig Dervár Anna hatodikos diákunk. Decemberben a Baranya Megyei Európai Információs Pont és az Európa Ház első alkalommal rendezett vetélkedőt általános iskolások részére. E hagyományteremtő vetélkedőn 2. helyezést ért el az intézmény nyolcadikos csapata: Banizs Boglárka, Freilics Viktória, Lovász Eszter, Seeman Adrienn. Lelkes sportélet zajlik iskolában. Legkülönfélébb sportágakban edzenek tanulók és szerepelnek rendszeresen kimagasló eredménnyel a városi szinttől az országos versenyekig.- Több tantárgyból jelenleg is zajlanak versenyek, amelyekhez nagy reményeket fűzünk. Mindezek a sikerek biztatnak bennünket, hogy optimizmussal fogadjuk új, kilencedikes diákjainkat, illetve megtartsuk a hozzánk szívesen tartozó nyolcadikosainkat - mondja az át- formálódó intézmény igazgatója. ■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült Oldalszerkesztő: Dunai Imre Haramach Gusztávné A * A A Hunyor Szálló hasznosítására A Pécsi Tudományegyetem 2002. november 25-én aláírta a Hunyor Szálló adásvételi szerződését. Sürgető feladattá vált a ház hasznosításáról dönteni. Közgazdasági vizsgálódások alapján a szenátus úgy határozott, hogy a Hunyor Szállót az egyetemi tulajdonba kerülésétől vendégház funkcióval kell működtetni azzal, hogy’ szabad férőhelyeire külső vendégeket is fogadhat. A szállodaként való hasznosítását szakértők aggályosnak találták, hiszen a Hunyor ebben a funkcióban 11 milliós veszteséget produkált idén. A működtetés részleteit szakértői bizottság dolgozza ki februárra. A végleges döntésig a szállót bérbeadás útján, vagy az egyetem valamely gazdasági társaságának bevonásával kell tovább működtetni annak érdekében, hogy az ingatlan lehetőleg veszteséget ne termeljen. Mindezzel összefüggésben a Damjanich úti vendégházat 2003. szeptember 1-jétől kollégiumként üzemeltetik. ■ Az iskola tanulói a téli szünet előtti utolsó csengetés után FOTÓK: TÓTH L.
