Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-27 / 351. szám

12. OLDAL SZAVA B E M UTATKOZIK 2002. December 27., péntek Szava számít a térségfejlesztésre Kis falu a Görcsönyből Harkányba vezető út mellett, csak au- váltás után épült ki, manapság már tóval vagy autóbusszal érhető el ez a település. Bár az útviszo- az veszi igénybe aki akarja, nincs nyok nem a legkedvezőbbek, azért a faluban nem panaszkod- hálózati akadálya a bekapcsolás­hatnak, a legtöbb járda, önkormányzati út karbantartott. nak. A megyeszékhelytől való távolsága 25 kilométer, nem legyőzhetetlen távolság, ha valaki Pécsre igyekszik, busszal aránylag könnyedén elérhe­ti. Csak közúton közelíthető meg, vasút nem érinti. Garé felől is meg­közelíthető, igaz meglehetősen el­hanyagolt útvonalon. A közlekedés­re általában nem panaszkodnak a szavaiak, bár sokan mondják, jár­hatna sűrűbben is a Volán autó­busz. A község infrastruktúrája átla­gos, a villamosítás még az ötvenes években megtörtént, a vezetékes ivóvízhez viszont már a rendszer- váltás után jutottak hozzá. A kom­munális szilárd hulladékgyűjtés szintén a kilencvenes években ren­deződött. Szennyvízcsatornával nem rendelkezik, a lakosság anyagi helyzetét figyelem­be véve nem is vár­ható, hogy a jövő­ben csatornázásra sor kerül a faluban. Nem azért, mintha az itt élő emberek nem akarnának haladni a korral, sokkal inkább az tartja vissza őket, hogy követeljék az önkormányzattól ezt az infrastruktu­rális beruházást, mert számításaik szerint még a tar- A világháborúk áldozatainak emlékműve tálykocsis megol­dás hosszú távon is olcsóbb lesz, mint a csatornahálózat kiépítése. Telefonhálózat szintén a rendszer­Külterületén található Vaskapu­puszta, a korábbi Vaskapu falu, amely középkori település. A török hódoltság idején vált lakhatatlanná. A múlt század közepén létesült vaskapui, vagy Kétág-puszta la­kóinak többsége ma­gyar volt. 1930-ban 11 magyar,' 14 német lakta. 1970-ben pedig 56-an laktak itt, folya­matosan fogy az itt élők száma. A települést a leg­több elemző besorol­ja az Ormánságot al­kotó 46 falu közé, amiben van valami igazság. „Ezt a nagy sík területet, apró er­dők, lankás ligetek, teszik változatossá ­A szavaiak nem panaszkodnak a közlekedésre, de mint mondják, a buszok sűrűbben is járhatnának írja az egykori króni­kás. - Olyan ez a rónaság, mmt egy nyílt, felbontott levél, amelyet azon­ban nem lehet futtából átolvasni, hanem minden kedves, szerelmes soránál meg kell állni, hogy a benn foglalt gondolatok bánatát, gyönyörét is átérezzük. Az Ormánság egy kis eleven elbeszélés, amelyben gyors egymásutánjában is meglepő válto­zatosságban lép a cselekmény egy­másnyomába”. A munkanélkü­liség - mint a tér­ség több kistelepü­lését - a falut is sújtja, hiszen az 1953-ban alakult termelőszövetkezet már nem bizto­sítja a foglalkoztatottságot, új vállal­kozások meg nem születtek a kör­nyéken. Akik még munkát találtak, azok a településen kívül dolgoznak, a legnagyobb foglalkoztató a falu­ban jelenleg is az önkormányzat. A művelődési házat felújították, itt alkalmi rendezvények és a könyvtár szolgálja a falu lakosságát. Az önkormányzat sportpályát is üzemeltet, a háziorvos a szintén fel­újított orvosi rendelőben rendszere­sen fogadja a gyógyulni vágyókat. A település lakossága az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. A fiatalok - ha csak tehetik - nem maradnak a településen, hiszen munkalehetőség csak vagy Har­kányban, Siklóson, vagy a megye- székhelyen található. Az idősebb korosztály meg már nemigen moz­dul ki lakóhelyéről, házát, birtokát nem tudja olyan jól eladni, hogy az érte kapott pénzen a kedvezőbb Garé Túrofiy Bcse • 0T KS.ÓU* Baiarc- Csarnóta 220105 1 Máriagyúd «a** Terahegy <S—^ , NasAó,,ailJ h-'-o-T .i-tattny Vs«* A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 504 479 379 356 1930 1970 1997 2002 környezetben lévő településen vá­sároljon lakást. A falu természete­sen küzd a fennmaradásért - szeret­nék komfortosabbá tenni a közsé­get, erre azonban a költségvetésük­ből nem telik. Éppen ezért számíta­nak a jövőben a pályázati úton elér­hető településfejlesztési hozzájáru­lásra. A templom tatarozásra szorul A FALU TÖRTÉNELME A község neve az írásos forrá­sokban először 1290-1291 - ben fordul elő Zawa alakban. Említik Zauva, Zaua formában is. Az 1542. évi adólajstrom szerint a somogyvári apát tulajdona. Az alapjául szolgáló személynév végső soron a sova, bagoly je­lentésű főnévre vezethető visz- sza. Az Árpád-kori településen a török hódoltság alatt is folyama­tosan laktak. Lakossága mindvé­gig magyar volt, csak a múlt szá­zad közepétől élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. A település 1864-es pecsétjén már Szava a község neve. A geológiai, litoló- giai tényezők jónak mondhatók, kedveznek a mezőgazdasági ter­melésnek. Talajadottságai egysé kúak, jórészt bamaföld, amely alkalmas a legtöbb kalászos és takarmánynövény termesztésé­re. A községben körülbelül száz ház van, valamennyi ivóvízzel el­látott. A házakra jobbára a régi paraszti építkezés a jellemző, de már átalakított, modernizált válto­zatban. A házak közül egy sincs önkormányzati tulajdonban. A település gazdái A polgármester Palotásné Vörös Julianna, alpolgármester Aíikó Pe­temé. A legutóbbi választáson tes­tületbe jutott képviselők: Borbás Ferenc, Gold Árpád, Haszillóné Lo­vas Beatrix, Kreiner György. Kör­jegyző: Horváth Attila szám. dunantulinaplo. ha Az összeállítás a szavai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült; Összeállította: Békéssy Gábor B E L V Á R D GYULA BEMUTATKOZIK Belvárdgyula szép utcái A rendszerváltás kezdete óta sokat csinosítják a falu külle­mét. Szobrok készültek, illetve újultak meg, bordó, sárga és zöld színt kaptak a középületek. A Gát-patak menti játszótér és a különféle sportlétesítmények a szabadidő-eltöltés lehető­ségeit kínálják. A völgyben megbúvó település a teraszokon kialakult utcáival Szentendre hangulatát idézi, turisztikai vonzereje egyre nő. Felhívja magára a figyelmet a ka­tolikus és a református temp­lom, mivel magaslaton állnak, küllemükben ódonnak hatnak. A meredek faluvölgy, északi lan­káin három utca is húzódik, me­lyeket kibetonozott széles vízel­vezetők, kőidomokkal megerő­sített domblankák és fáktól dí­szes terek tesznek hangulatossá. Az esők alkalmával lezúduló al­kalmi vizek korábban gondot okoztak, most azonban a vízel­vezetők és a házak előtti hidak mérséklik az esetleges omlásve­szélyt. Tiszta a falu, jó benyo­mást kelt, hogy szinte lépten- nyomon parkosított részekbe botlunk. A virágos, cserjés zöld területek télvíz idején is gyö­nyörködtetik a szemet. A nyári falukép ennél is hatásosabb, kö­szönhető annak, hogy a döntő­en nőkből álló községszépítő közösség hatékonyan működik. Tagjainak a palántákat ingyen biztosítja a faluvezetőség. A községképen nem keveset javí­tott a néhai Herr Ferenc is, aki a kőkereszteket újította fel. Az említett Gát-patak mentén röp-, kézilabda- és teniszpálya várja az érdeklődőket. Ugyanitt erősö­dik az ausztriai Hitzendorf test­vérhelység tiszteletére ültetett hárs. Egy majd két évszázados hárscsonk magasodik a volt ma­lomnál is, míg ettől nem messze tucatnyi jegenye csúcsosodik egy téglaalakú kis kertzugban. Mutatós a szoborpark, amely­ben Balázs Balázs alkotása lát­ható a kőkígyós szökőkúttal. Megszépült a régi 48-as emlék­mű, nemzeti színeit újrafestet­ték. A millenniumi sziklatömb­be egy lovas alakját vésték. A te­mető főkapuját klinkertéglákból emelték. A mohácsi úttól tuják- tól övezett bicikli- és gyalogút vezet a faluközpontba.-Blend Erdősmárok:; Szék9VH3bat | v o Liptód o - , 6 Máriaktasnd Konyád Hasságy 5 ' Monyofód-,bZ' Szederkény’ Versend b Babarc . ~0. Snjk Lányosok BELmOGYULA ® bBdy A település gazdái Polgármester: Németh Jenő. Képviselők: Id. Apari Árpád, ifj. Cséplő János, ifj. Krfály Béla, Palotai Ottó, Varga Tamás. Hor- vát önkormányzat: elnök: Bos- nyák György, tagok: Bika Zol­tán Sándorné, Schebesta Ferenc Lajosné. Cigány önkormány­zat: elnök: Komjáti Antal, ta­gok: Kovács János, Kundár Mi- hályné. Lelkész: Borús Mária. Presbiter és harangozó: Püspök László. _________A FALU TÖRTÉNELME_________ El őször 1285-ben említette okirat Juta formában. Ké­sőbbi alakjai: Belowar(1321), Bel Warad (1330). A jelölés a Béla és a vár összetétele, de lehet fehér vár értelme is. A Jula ótörök méltóságnév fáklya jelentés­sel. Királyi birtoknak számított, 1056-ban a pécsi püs­pökség tulajdona. IV. Béla Béla nevű hercegfia is bir­tokolt erre részt. A Győr nemzetségből való Konrád a XIII. század végén Szent László tiszteletére pálos kolostort emelt, ami­nek a kövei szántáskor időnként látszanak a Rekesztés-dülőben. 1484-től káptalani iskola működött a hajdani faluban, amely 1356-ban vásártartási jogot kapott. Középkori falunyomokat sejtetnek a követke­ző dűlőnevek: Puszta, Egyházmegye, Zidina (falromokat jelöl), Eresztvény, Falu alja (ehelyen Molnár Sándor traktoros öreg téglákat és kerámiadarabokat figyelt meg), Gárdony, Topos, Salamonka, Pusz­ta szőlő, Faluhely. A Korsós-dűlőben egykor gelencsérek égették a fa­zekakat. A Zászlós kútnál a mocsaras mély viz egész lakodalmi mene­tet nyelt el, amiről verset írt a község mai legidősebb lakója, Kovács Lajos. A hódoltság alatt magyarok lakták, de elhaltak a török idő végé­re. Ezután a falu tán az Ugkétből a mai helyére költözött. Ekkor az ura­ság magyarokat, rácokat és horvátokat telepített le. 1750 körül a Tolna megyei Sióagárdról református magyarok költöztek be. Közösségük a korabeli anyakönyveket most is őrzi. Az őslakók kelta kardokról és ék­szerekről is tudnak, de a lelőhelyet már nem ismerik. SZÉP ÉPÜLET A HOMLOKZATÁN 1866-os évszámmal ellátott re­formátus templom. Biztosra vehető, hogy létezett egy korábbi ima­hely is, hisz a Tolna megyei Sióagárdról származó református telepe­sek már a XVIII. század közepén beköltöztek. Képünkön a felhagyott parókia és a biztonságot nyújtó, nagy vaskorlátos lépcsőfeljáró is lát- ható. Az imádságos hely az ősi Kovács-telken lett kialakítva. __■ Tö bben költöznek . vissza a városból A falu mostani lélekszáma 464 fő. Megállt az elvándorlás, sőt térnek vissza egykori elköltözők. Pécsről 4-5 gyerekes családok választják új lakóhelyüknek a községet. 1920-ban 387 magyar, 51 német, 222 horvát, 3 szerb és 1 tót lakta a • falut. 1741 körül német kisházas telepesek érkeztek. A jelenlegi legidősebb emberek: Kovács La­jos (93 éves) és Sáfár Flórián (83). Mind^ többen lesznek a nyugdíja­sok. Ősi magyar famíliák: Kovács, Fábián, Süveg, Törzsök, Papp, Ba­rát, Böröcz, Borbás. A horvát és szerb régi családok a következők: Prekodravac, Jéló, Dobre, Bogadics. A híresebb német di­nasztiák: Kauffmann és Hammer. A második világháború után Bácskából menekült németek köl­töztek be. Például a Zölner és a Szopper család._____________m A MINDENKORI REFORMÁTUS TANÍTÓ házát örökítettük meg felvételünkön a lakatlan parókia és az egykori iskola szomszéd- ságában. Az utolsó pedagógust Cserhalmi Irénnek hívták.______■ Vá r és malom Az Árpád-kori vár a gyulapusz­tai tetőben magasodott. Feltárás még nem volt, szerencsére kincskeresők nem veszélyezte­tik a területet. Egy rejtélyes sír­kertről is tudnak a birjáni határ­nál. A szőlőhegy felé egykor el­ső világháborúban elhunyt kato­nák sírjai látszottak, de aztán a földdel lettek egyenlők. A mos­tani szárító egykor a Fodorféle vízimalom volt. belvardgyala.dunantalinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: 1 Csűri János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom