Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-24 / 350. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2002. December 24., kedd ÜHHI AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 368,74 Cseh korona 7,56 Euró 235,85 Japán jen (100) 190,40 Lengyel zloty 59,23 Svájci frank 161,29 Szlovák korona 5,64 USA-dollár 230,16 Összekapcsolt kép és hang A Westel és a Pannon GSM teg­nap összekapcsolta MMS-küldő központjait, és ezáltal ügyfeleik a fényképeket, hangokat tartal­mazó üzeneteket, így akár a ké­pes karácsonyi üdvözleteket közvetlenül, mobilról mobilra is elküldhetik egymásnak. A szí­nes fényképek másik mobilra to­vábbításában jelentős előrelé­pést jelent a szolgáltatók közötti együttműködés, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek hálóza­ton belülre és másik GSM- hálózatra egyaránt elküldhessék multimédiás üzeneteiket. A küldés egyszerű, az eddig megszokott módon történik. A rendszer felismeri, hogy az üze­net címzettje a másik szolgáltató hálózatát használja, és az MMS-t a partnerhálózat MMS-központ- jába küldi, így juttatva el azt egy másik MMS mobilra, internetes vagy wapos felületre. A hálóza­tok közötti átjárhatóság terén a két nagy hazai mobilszolgáltató együttműködése példamutató, hiszen Európában elsőként biz­tosították, hogy ügyfeleik rövid szöveges üzenetet küldhessenek egymásnak. europress _________Hírek_________ VÁ SÁRLÁS. A Hungagent Rt. 2,76 százalékos részesedést szerzett a Glóbusban - jelentet­te be a cég hétfőn a Magyar Tő­kepiacban. A Hungagent de­cember 19-én adásvételi szerző­déssel 61178 darab Glóbus- részvényt vásárolt 13,55 eurós részvényenkénti áron. mti VÉTEL. A holland SHV Gas N.V. sikeres nyilvános vételi ajánlatot tett a Prímagázra, amelynek eredményeként meg­szerezte a társaság részvényei­nek 95,02 százalékát. A PAM Gas B.V. is közleményben je­lentette be, hogy a Prímagáz­ban korábban fennállt 64,71 százalékos közvetlen befolyása megszűnt, mivel azt a nyilvá­nos vételi ajánlat keretébén el­adta. Ezzel a tulajdoni hányad­dal megnyílt a lehetőség a kis­részvényesek kiszorítására a társaságból, és a cég tőzsdei ki­vezetésére, mti OLAJÁR. Már hordónként 29,64 dollárnál tartott az OPEC hét különböző nyersolajának árából képzett átlagár pénteken - derül ki a hétfőn kiadott je­lentésből. Ötödik napja állt az átlag a kartell által célsávnak tartott 22-28 dollár felső értéke felett. Húsz nap után az olajex­portáló szervezet - tagjai koráb­bi elvi megállapodása szerint - termelésé napi félmillió hordós növeléséről kell döntést hoznia az ár visszakényszerítésére. mti VESZTESÉG. A Financial Ti­mes németországi kiadása sze­rint a német Deütsche Telekom (DT) gyorsan el akarja adni francia vezetékes leányvállala­tát, a Sirist: január közepéig akar vevőt találni, vagy bezárja a veszteséges céget, mti CSÚCSON. Nagy -Britannia gazdasága gyorsabban bővült a harmadik negyedévben az elő­zetesen számítottnál, sőt, az ütem több mint kétéves csúcsra gyorsult, jeléül annak, hogy a brit gazdaság nagy része job­ban állja a világméretű nyb- mást. mti ■ Nagyító alatt a középmezőny Az Ecostat 100-as középvállalkozói toplistájára felkerült gazdál­kodóknak csaknem a fele a feldolgozóiparban működik. A Közép-Top vállalatai a termelési tényezők alapján 5-7 százalé­kos súlyt képviselnek a teljes kis- és középvállalkozói szektoron belül. Utóbbi szektor nemzetgazdaság-béli súlya pedig a terme­lés és a foglalkoztatás szempontjából 19-22 százalékot tesz ki. Budapest A rendszerváltás utáni „vállalat- alapítási boom ” időszakán túljut­va a középvállalatok helyzete a nagyvállalatokéhoz hasonlóan megszilárdult, e szektor a magyar gazdaság fontos és jelentős részét képviseli. A legnagyobb magyar- országi középvállalatok, az Ecostat Gazdaságelemző és Infor­matikai Intézet Közép-Top rang­listájára felkerült vállalkozások árbevétele 1 és 4 milliárd forint között mozog. A foglalkoztatot­tak száma a középvállalati felső 100-ak körében egyezik a törvé­nyi előírásban szereplő 50-249 fős határral. Az adózás előtti eredmény a vizsgált vállalati körben félmil- liárd forint körüli, néhány cég gazdálkodása veszteséges. Az egymilliárd fölötti eredményt rea­lizáló vállalkozások száma mind­össze kettő. A száz legnagyobb középvállalat kétötödében 100 százalék a külföldi tőke aránya. Az 5614 középvállalat alapvetően a belső piacra termel, az export szerepe általában kiegészítő jelle­gű. A Közép-Top körbe került cé­gek egyharmadánál azonban az export aránya kifejezetten magas, meghaladja a 75 százalékot, többségük az első 50 vállalat kö­zött található. A saját vagyon nagysága a gaz­dálkodás jövedelmezősége szem­pontjából lényeges, a Közép-Top csoportban ez mégsem egyértel­mű, hiszen a legnagyobb saját vagyonnal rendelkező cég a GDP szerinti rangsorban csak a 35. he­lyet foglalja el. A létszám alapján vizsgált sorrend alapján az első 100 vállalkozás döntő többségé­ben 150 főnél több alkalmazott dolgozik. Csupán néhány 100 fő alatti vállalkozás került a felső százak csoportjába, ezek többsé­ge fejlesztő cég, magas hozzá­adott értékkel. A Közép-Top első 10 vállalko­zása közül 6 szolgáltató, 4 pedig gépipari, illetve építőipari terme­lő cég. A rangsort az Uvaterv Út-, Vasúttervező Rt. vezeti 2,9 mil­liárd forintos árbevétellel, 225 fős létszámmal. A második helyen az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. áll 3,4 milliárd forintos árbevétel­lel, 218 fős átlaglétszámmal. A harmadik helyet szintén szolgál­tató cég, a Microsoft Számítás­technikai Szolgáltató és Kereske­delmi Kft. foglalja el, .viszonylag magas 3,7 milliárd forintos ár­bevétellel. A 100 legnagyobb középválla­lat közül 46 a feldolgozóiparban működik. Ezen belül a szerveze­tek az élelmiszeriparban, a vegy­iparban és a gépiparban koncent­rálódnak. Az építőiparban a kö­zépvállalatok száma és aránya magas, a vizsgált körbe 13 gaz­dálkodó egység került. A gazda­sági szolgáltatások körében 21, ebből a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokéban (pénz­ügyi-számviteli, műszaki tanács­adás) 12 cég működik. A középvállalatok vagyona és teljesítménye megközelítőleg a nemzetgazdaság egyötödét kép­viseli, ezen arányok az utóbbi két-három évben szerény mérték­ben mozdultak el. A középválla­latok köre az elmúlt két-három évben alig változik, a módosulás­ban a nagyvállalatok szétválása, a kisvállalkozások egyesülése ját­szik meghatározó szerepet. A kü- [ lönböző termelési tényezők és eredménymutatók alapján a Közép-Top aránya saját csoport­ján belül 5-7 százalékra tehető. Az Ecostat adatai szerint Ma­gyarországon 2001 végén 5614 középvállalat működött különbö­ző jogi státusban, elszámolási rendben és tulajdonosi összeté­telben. A középvállalatoknál mű­ködött az eszközök 18,8 százalé­ka, azaz 1,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szek­torban a külföldi tőke részesedé­se meglehetősen magas, meg­közelíti a 40 százalékot, s mind­össze 8 százalékponttal marad el a nagyvállalati aránytól. A középvállalatok a GDP ter­melésében 2001-ben 20,9 száza­lékkal részesedtek, ez az arány megfelel a főbb termelési tényező által meghatározott gazdasági szerepnek. A szektor folyó áron 16 százalékkal növelte GDP-jét, gyorsabban, mint a vállalati átlag vagy a nagyvállalatok. A közép- vállalatok eredménymutatói, te­vékenységük hatékonysága vala­mivel kedvezőtlenebb mint a nagyvállalatoké, a 2001. évi váltó- | zás viszont fordított előjelű volt. | A szektor részesedése az adózott eredményben az előző évihez viszonyítva 40 százalékkal javult, míg a nagyvállalatoké visszaesett. A középvállalatok gyorsan alkal­mazkodtak a romló piaci körül­ményekhez. DÓCZY LÁSZLÓ Lengyel-magyar agrárbéke Hosszabb ideje húzódó mezőgazdasági kereskedelmi vita végére tehetnek pontot azok a magyar-lengyel agrártárgyalá­sok, amelyek eredményeként jövő január 1-jétől mindkét fél ismét teljes mértékben alkalmazni fogja a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) agrárkereskede­lemre vonatkozó kedvezményeit. Budapest A külügyi tárca már szeptember közepén hírül adta, hogy a két fél október 15-től kölcsönösen meg­szünteti az egymás agrártermé­keivel szemben bevezetett im­portkorlátozásokat, ám a lengyel fél több alkalommal ennek el­halasztását kérte a magyar illeté­kesektől. Lengyel részről az idén négy termék - búza, sertéshús, baromfihús, paradicsomkonzerv - esetében korlátozták a magyar árucikkekre nyújtott CEFTA-ked- vezményeket. A magyar fél ha­sonló mértékű ellenintézkedés­ként felfüggesztette a lengyel édesipari termékekre, és szárított zöldségre vonatkozó kedvezmé­nyeket. Az év első tíz hónapjában az 597 millió dollár lengyelorszá­gi magyar exportból 89 millió dol­lárt tett ki az agrárkivitel, és azon belül 16,3 millió dollárt a lengyel piacvédelmi intézkedésekkel érintett termékkör. DÓCZY Védintézkedés kezdete 1998. jan. 1. 1999. márc. 31. 1999. márc. 31. 1999. márc. 31. 1998. jan. 1. CEFTA vámtétel: 0% 15% 25% 28% 11 % 2001-ben érvényes éves kontingensek 2001. jan.21. márc.19. között 140 000 tonna 60 000 tonna 2 000 tonna 5 000 tonna 7 000 tonna 2001. márc.19. ápr.15. között visszavonva visszavonva visszavonva visszavonva visszavonva 2001. ápr. 15-től korlátozás nélkül 200 000 tonna 2 000 tonna 5 000 tonna 10000 tonna 2001. dec.10-31. vámpótlék 2002. január 1-jétől korlátozás nélkül 200 000 tonna 2 000 tonna 5 000 tonna 10000 tonna 2002. ápr. 20-tól vámpótlék vámpótlék 2002. júl. 8-tól vámpótlék vámpótlék Felértékelődő innováció Budapest A Magyar Innovációs Alapít­vány idén kilencedik alka­lommal hirdette meg a Ma­gyar Innovációs Nagydíj pá­lyázatot. A gazdasági célú pá­lyázaton a kiemelkedő inno­vációs eredményt elért hazai vállalkozások indulhatnak. Több, a gazdaságban és a kuta­tásban érdekelt minisztérium és szervezet támogatásával, illetve együttműködésével hirdette meg a kilencedik alkalommal kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pá­lyázatot a Magyar Innovációs Alapítvány. A lassan már egy év­tizedes múltra visszatekintő kez­deményezés idén új lendületet kapott azáltal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a meg­valósításában kiemelkedő szere­pet kapó operatív program meg­különböztetett figyelmet szentel az innovációs tevékenység mene­dzselésének, pénzügyi pozíciója javításának. A hagyományoknak megfele­lően a pályázaton azok a Magyar- országon bejegyzett és itt is mű­ködő társaságok, illetve egyéni vállalkozók indulhatnak, ame lyek az idei évben kiemelkedí gazdasági hasznot értek el nag> jelentőségű innovációs fejleszté­seik révén. Az elmúlt években fokozato­san fölértékelődött a hazai inno­vációs nagydíj. Ez egyrészt a be­adott pályázatok számában, más részt az elismerés presztízsében is megmutatkozott. A tapasztala­tok szerint a legtöbb pályázat a fővároson kívül a komoly inno­vációs múlttal és háttérrel ren­delkező térségekből - mint ami­lyen Nyugat-Dunántúl vagy Dél- Dunántúl -, illetve a tudományos centrumokat tömörítő nagyvá­rosok - Győr, Pécs, Szeged, Deb­recen - környezetéből érkeznek. Az idei pályázatra 2003. feb­ruár 25-ig jelentkezhetnek az in­novatív gazdasági szereplők az alapítványnál, a vetélkedés vég­eredményét márciusban hirdetik majd ki. A gazdasági és közleke­dési miniszter vezette bíráló- bizottság hazai és külföldi refe­renciák alapján a bevezetett in­nováció előidézte gazdasági eredményt, eredetiséget és társa­dalmi hasznot vizsgálja. KASZÁS E. Karácsonyi reklámpiac Budapest A reklámpiac egészét tekintve az október-novemberi csúcs- időszakhoz képest gyengébb a reklámköltés az év utolsó hó­napjában, a karácsonyi ünne­pek miatt azonban még így is kifejezetten lendületes a de­cemberi költekezési kedv. Rá­adásul vannak olyan hirdetők, amelyek a karácsonyi ajándé­kozás időszakára összponto­sítják legnagyobb reklám- kampányaikat - derül ki az Initiative Media felméréséből. A tavalyi év tendenciái azt mu­tatják, hogy ajándékozásra java­solt termékével kifejezetten a hi­deg téli napokra összpontosított például a Zwack Unicum Buda­pest, és decemberre időzítette legnagyobb kedvezményeit a vá­sárlóit a „Nem lehet hülye, aki ilyen zsákot cipel” feliratú tás­kákkal is ellátó Media Markt is. Pedig sem a Media Markt, sem pedig a Zwack nem tartozik éves reklámköltése alapján a hirdetők topkategóriájába, az ünnepeket megelőző költséges kampá­nyaikkal azonban mégis a legna­gyobb reklámozók közé kerültek 2001 decemberében. Hasonló reklámköltés jellemezte a Drehert, amely ugyancsak a de­cemberi reklámjaival hívta fel termékeire leginkább a vásárlók figyelmét. A médiumokban lát­ható és hallható reklámok közül karácsonykor az egyik legmaga­sabb összeget a mobiltelefonos szolgáltatók költik, nagy elánnal hirdetik a háztartási eszközöket, a kozmetikumokat. A ma már ál­talános karácsonyi meglepetés­nek is tekinthető mobiltelefonok terjesztői, akiket amúgy is a hir­detők első vonalában tartanak számon, ilyenkor még erősebb reklámkampányba kezdenek. Közülük a Vodafone az, amelyik tavaly az egész évi reklámkölté­sének - a riválisokénál maga­sabb - majd 20 százalékát de­cemberre szánta. A szektoron­kénti megoszlásból kiderül az is, hogy tavaly az utolsó hónapban több pénzt költöttek hirdetésre a könyvkiadásban és a tömegtájé­koztatásban is. A szezonális jellegű reklámpiac két csúcsidőszaka, amikor a hirdetni vágyók a legnagyobb intenzitással költik el pénzüket: április-június, október-november. A legcsende­sebb időszak január és február, va­lamint a július-augusztus. A nagy hirdetők átlagban 10 százalékot fordítottak termékeik év végi reklámozására. A de­cemberi reklámköltés az ismert tavalyi évi adatok alapján ki­sebb, mint az októberi és a no­vemberi csúcsidőszak, viszont magasabb az ugyancsak erős reklámköltés jellemezte szep­tembernél, és túltesz az ápri­lis-június közötti másik rekord­költési időszakon is. A média­típusok közül, akárcsak az év minden egyes hónapjában, de­cemberben is a televíziókban je­lenik meg a legtöbb hirdetés. EUROPRESS Eltűnik az aranyrészvény Az uniós csatlakozásig megszűnik az aranyrészvény. A koráb­ban többletjogosítványokat élvező állam kivételesen, nyomós közérdekből, hatósági jogkörében avatkozhat csak be az érin­tett cég döntéseibe. A törvénytervezet jövő tavasszal kerülhet a parlament elé. Budapest USA: növekvő fogyasztás Élénk kiskereskedelmi forgalom Washington Az uniós csatlakozással - össz­hangban a közösségi joggal - megszűnik az aranyrészvény. A törvényjavaslat várhatóan már jö­vő tavasszal a parlament elé kerül - tájékoztatta a Világgazdaságot Gadó Gábor, az Igazságügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára. A leendő jogszabály hatályba lépését követően nem bocsátható ki az államnak előjogokat .adó el­sőbbségi részvény azoknál a cé­geknél, amelyeknek korábban tu­lajdonosa volt. A törvény hatályát megelőzően is funkcionáló aranyrészvényeknél az azokat megtestesítő többletjogoknak ­legkésőbb a csatlakozás időpont­jában - meg kell szűnniük. Az el­képzelések szerint főszabályként nem lép semmi a megszüntetett aranyrészvények helyébe. Az Európai Bizottság állás­pontja az, hogy az államnak a volt privatizált cégekben fennálló többletjogosítványai sértik a tőke­mozgás szabadságát. Az Európai Bíróság legutóbbi, nyáron hozott határozatai is a bizottság állás­pontját erősítették meg. A testület szerint csak Belgium élt jogszerű­en az aranyrészvény nyújtotta le­hetőséggel. Rámutatott: kizárólag nyomós közérdekből - például energetikai cégek értékesítésénél, a közszolgáltatás folyamatossága végett - korlátozható a tőke­mozgás aranyrészvénnyel. A beavatkozás nem lehet diszkri­minatív, ellenben megkövetel­hető az arányosság és az átlát­hatóság. Vajon miképpen biztosítható majd bizonyos állami befolyás a nagy hírű hagyományosan magyar cégekben eladásuk után? Gadó Gábor véleménye az, hogy ha az állam kötődik cégekhez, akkor ne adja el azo­kat. Amennyiben mégis, úgy hazafias érzelmekre hivatkozva nem kreálhat aranyrészvény­tartalmú hatósági jogosítványo­kat sem. Az Európai Bizottság állás- foglalásaiban egyértelművé tet­te, hogy az állam aranyrész­vényszerű konstrukciókat sem alkalmazhat gazdasági-üzleti megfontolásokból. Az amerikai kormányzat hét­főn közzétett adatai szerint az országban a személyi jöve­delmek novemberben 0,3 szá­zalékkal nőttek, a személyi kiadások pedig 0,5 százalék­kal, éves szinten számolva. Elemzők az októberi 0,1 száza­lékos jövedelememelkedés után előzetesen 0,2 százalékos növe­kedést vártak, míg a kiadások terén a megelőző hónap 0,4 százalékos növekedését sze­rintük novemberben a kiadások 0,5 százalékos növekedése kö­veti. A jövedelmeken belül a bérből és fizetésből származó jövede­lem növekedése 0,4 százalékos volt a múlt hónapban. Ez a nö­vekmény 17,7 milliárd dollárnak felel meg az amerikai magán- szektorban, csaknem kétszerese lett az októberi 9,5 milliárd dol­lárnak. A személyi kiadások ütemé­nek növekedését elemzői körök­ben örvendetesnek nevezik, mert az már az év végi ünnepi kiskereskedelmi forgalom várha­tóan kedvező alakulását jelzi. Ar­ra enged következtetni, hogy az amerikai kiskereskedelmi szek­tor növekvő idei éves eladásokról és javuló eredményekről adhat majd számot. Kiemelkedően nőttek novem­berben a tartós fogyasztási cik­kekre fordított személyi kiadások az Egyesült Államokban, a növe­kedés 1,9 százalék. Ugyanakkor a szolgáltatásokra 0,2 százalék­kal adtak ki többet november­ben, mint egy évvel korábban. * K A 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom